Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-20 / 197. szám
Állami gazdaságaink legfontosabb feladata: az olcsóbb termelés Megyénk állami gazdaságainak igazgatói és párttitkárai közös értekezleten vitatták meg a tennivalókat A NAPOKBAN a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtóbizottságának meghívására értekezletre jöttek össze a megyei tanács kultúrtermében az állami gazdaságok igazgatói és párttitkárai. Az értekezlet célja az volt, hogy a megyei pártaktíva nyomán megvitassák az önköltségcsökkentéssel, a munkafegyelem megszilárdításával, a vezetés színvonalának megjavításával kapcsolatos tennivalókat. Az értekezleten résztvett a Duna—Tiszaközi Állami Gazdaságok Igazgatósága részéről Du- gár Sándor elvtárs, a Dunántúli és a Duna—Tiszaközi Gyümölcs és Szőlőtermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságától Vass István elvtárs, valamint Petőfi Sándor elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Szelepcsényi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. DUGÁR SÁNDOR elvtárs beszámolójában főként azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos, hogy állami gazdaságaink olcsóbban termeljenek. Csak az önköltség csökkentésével járulhatnak hozzá állami gazdasagaink vezetői és dolgozói az élet- színvonal emeléséhez. — Állami gazdaságainknak — mondotta — példát kell mutatni a termelésben, a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásában, a minél olcsóbb ter- melvények előállításában. Megállapíthatjuk, hogy állami gazdaságaink még nem teljesen töltik be ezt a hivatásukat. A gazdaságok nemrég elkészített mérlegbeszámolói is ezt tükrözik vissza. Éppen ezért az elmúlt hat hónap munkáját úgy kell mérlegelniük, hogy abból a jövőre nézve hasznos tapasztalatokat szerezzenek. Vitathatatlanul vannak eredmények állami gazdaságainkban. A bácsalmási állami gazdaságban 100—120 mázsás burgonyatermésre számítanak. Több gazdaságunkban kiemelkedő cukorrépatermés lesz. A szénabetakarítást is az elmúlt évhez viszonyítva sokkal jobban végezték el állami gazdaságaink. ■— Egyes állami gazdaságainkban jó eredmények vannak az állat- tenyésztésben is, Azonban az önköltségcsökkentés és a takarékosság területén rosszul állunk. Gyakoriak abér- esalások. A dunavecsei állami gazdaságban 585.000 forint béralaptúllépés volt a növénytermesztésben, Előfordult olyan eset, hogy például az egyik dolgozó a szeeskázásban mázsa helyett köbmétert jegyzett a munkalapjára. Ezért napi 272 forint keresetet írtak neki jóvá. A vontatósok például a- bérezés szerint 20—24 órát dolgoztak naponta, ugyanakkor rendelkezés értelmében legfeljebb csak 16 órát szabad nekik elszámolni. A gazdaságban három vontatós van, a három vontatóira, A szakszervezeti elnök, Erdős elvtárs, mint felelős vontatós szerepelt negyedik személyként. ö is néha-néha felült a vontatóra és ezért rendes fizetést kapott. Az ilyen bércsalások természetesen jelentősen növelik a termelés önköltségét. Hasonlóképpen drágán dolgoztak a különböző segédműhelyek is az állami gazdaságokban. Magas az anyagfelhasználás és a kifizetett munkabér. Divattá vált az állami gazdaságokban a személyi fogatok használata. Egy-egy személyi fogat 30.00 forintba kerül egy évre az államnak. Sok esetben előfordul, hogy olyanok is használnak személyi fogatot, akiknek nem feltétlenül szükséges és a meglévő fogatokat pedig nem használják ki megfelelően. A bácsalmási állami gazdaságban kiszámították, hogy hacsak 10 százalékkal jobban használják ki a fogatokat, az 150—160 ezer forint önköltségcsökkentést jelent egy évben. Drágítja az önköltséget az, hogy gyakoriak a felesleges kiszállások, utazgatások. Bugacon erre a célra félév alatt 59.00') forintot, Garám 73.000 forintot, Dunavecsén 88.000 forintot használtak fel. ^ Mindezeken kívül sok más körülmény is emeli az önköltséget. Például miért kerül 4.25 forintba Bugacon egy liter tej? Azért is, mert a tehenek 35 vagon zöldséget ettek meg, amelyet Hildpusztáról szállítottak az ottani kertészetből, mint »-felesleges, el nem helyezhető« árut, A hildpusztai állami gazdaság által termelt zöldséget ugyanis a MEZÖKER Bugacra irányította. Hildpusztával kapcsolatosan meg lehet említeni; helytelenül tértek át a kertészetre, mikor a közelben nincs vasútállomás, tehát a termelvé- nyek elszállítása nagyon költséges. Ezek együttesen mind növelik az önköltséget. A feladat tehát az, hogy az állami gazdaságok vezetői a pártszervezet irányításával és segítségével, valamint a szakszervezettel való szoros együttműködéssel levonják a tanulságot és a helyi lehetősége- ' két kihasználva csökkentsék a termelési költségeket. Javítsák meg a vezetés színvonalát, erősítsék a munkafegyelmet. VASS ISTVÁN elvtárs, a másik termelési igazgató beszámolójában rámutatott, hogy az igazgatóknak nagyobb felelősségtudattal kell végezniük a munkát. Törekedjenek saját tekintélyük biztosítására, az egyszemélyi vezetésre, amelyet természetesen össze kell egyeztetni a dolgozókra való támaszkodással. Kemény kézzel kell alkalmazni a hanyagokkal, a tolvajokkal szemben a felelősségre- vonást, PETŐFI SÁNDOR elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője a pártszervezetek nagy felelősségét hangsúlyozta. Varrnak eredmények állami gazdaságainkban, azonban megállapíthatjuk, hogy még rengeteg tennivaló van — mondotta. — Még elég gyenge a pártpolitikai munka. Több állami gazdaságunkban a pártszervezet, a kommunisták szeme előtt történnek a lopások, fordulnak elő olyan dolgok, melyekről már az előbb szó volt és amelyek hozzájárulnak az önköltség növeléséhez. Az állami gazdaságok pártszervezeteinek segíteni kell az igazgatókat abban, hogy eredményesen küzdjenek a munkafegyelem lazasága, az állami vagyon elherdálása ellen, érvényesülni kell az egyszemélyi vezetésnek, de ennek a vezetésnek a dolgozók támogatásán kell alapulnia. Beszéljék meg mindenütt a vezetők, hogyan tudják csökkenteni az önköltséget, hogyan 1 adnának jövedelmezőbben gazdálkodni, támaszkodjanak a dolgozók javaslataira, újításaira és így tovább. SZELEPCSÉNYI elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy állami gazdaságaink zöme még nem teljesítetté beadási kötelezettségét. A bajai állami gazdaság például még 91 vagon gabonával tartozik. CSIK ANTAL elvtárs, a városföldi állami gazdaság igazgatója a gazdaság eredményes munkájáról számolt be. — Tavaly három millió forint veszteséggel zártuk az évet. Ebből leszűrtük a tapasztalatokat és a gazdálkodást megjavítottuk, ennek köszönhetjük, hogy az idén az első félévben 378.000 forint nyereség mutatkozik. Nálunk a hízók kilogrammonkénti súlygyarapodása 6.75 forintba kerül jelenleg. 300 darab hízót akarunk terven felül adni az államnak az év végéig. Hasonlóképpen növelni akarjuk tejtermelésünket is. Elhatároztuk, hogy év végéig egyedenként 400 liter tejet adunk terven felül. ZSOLDOS LASZLO, a bajai nagygazdaság igazgatója rámutatott arra, hogy vannak az állami gazdaságokban evről-évre visszatérő hibák, amelyek a felsőbb vezetésből erednek. Nem reálisak sokszor a tervek, amelyet a minisztériumból lekülde- nek. Például a bajai nagygazdaságnak 1200 marhát kell tartama, holott ehhez nincs legelője. Az értekezleten részvevő párttitkárok közül csak Rózsás elvtárs a bajai nagygazdaságból és Varga elvtárs a tiszakécskei állami gazdaság párttitkára vetette fel a pártszervezetek felelősségét. RÓZSÁS ELVTÁRS elmondotta, hogy a gazdaságban lévő párttagok egyrésze nem végez pártmunkát. Sok minden van a gazdaságban, ami felett szemet húny a pártszervezet, amit elnéznek a kommunisták. Például naponta legalább másfél mázsa takarmányt pocsékoltak el az állatgondozók. A pártszervezet ugyan javaslatot tett az illetők felelősségrevonására, de nem el- lenőrizte, hogy ez megtörtént-e. A tavaszi gépszemle alkalmával prémiumra javasoltak dolgozókat a gépek jó kijavításáért, holott egyes gépeket csak éppen átfestettek, de javítást nem tettek rajtuk. Erre azért nem jöttek rá, mert nem ellenőrizték a gépjavítást. Mindezek azt bizonyítják, hogy a gazdaság kommunistáinak nyitott szemmel kell jármok, többet kell segíteniük a hibák felszámolásában, VARGA ELVTÁRS Tisza- kécskéről elmondotta, hogy a pártszervezet mozgósító munkája elősegítette az aratás gyors befejezését. A kommunisták elősegítettek a lopások felszámolásában s ma már olyan közszellem alakult ki a gazdaságban, hogy a dolgozók kíméletlenül leleplezik azokat, akik elherdálják az állam, a nép vagyonát. Varga elvtárs rámutatott arra is, hogy súlyt» hiba, hogy elfeledkezett a pártszervezet az állat- tenyésztésről és arról, hogy ebben az üzemágban rendkívül magas az önköltség. A vita azt bizonyította, hogy az állami gazdaságok pártszervezetei, mint ahogy Petőfi elvtárs is rámutatott, még nem érzik eléggé felelősségüket. A hozzászólások során az is kiderült,, hogy egyes állami gazdaságokban nincs meg az egyetértés a vezetők között, ami nemcsak akadályozna a hibák felszámolását, hanem újabb hibákat szül. AZ ÉRTEKEZLET mindent összevetve rendkívül hasznos volt és mint a hozzászólásokból, a beszámolók után kialakult vitából kiderült, ráirányította a figyelmet. az önköltségcsökkentésre, a munkafegyelem megszilárdítására, a szocialista állam vagyonának fokozottabb megvédésére, a vezetés színvonalának emelésére. % KONYHAKERTI MAGFOGÁS A konyhakerti növények terméshozama jelentős mértékben függ a mag minőségétől. Itt az ideje, hogy a nagyüzemi konyhakertekben és a háztáji kertekben is megszervezzük a magfogást. Uborkából, tökből, paradicsomból a legegészségesebb bokrokon a legszebb egyedeket jelöljük ki, s ha az érés bekövetkezik, nyomban fogjunk magot. A magnak termelt spenót már beérett. Ezt sarlóval arassuk és 10—12 kévés kúpokba rakjuk össze. Ha a spenótkévék nem áznak meg, 8—10 nap múlva csépeljük el, ilyenkor a szemek már barnák a bürkös szár pedig törékeny* Ezt a konyhakerti növényt akkor arassuk, amikor az állomány kétharmada bolyhos. Az aratáshoz hajnali harmatos órákat válasszunk ki és a cséplés előtt 6—10 napig szárítsuk, A NYÁRI BURGONYA APOLASA A jövőévi vetőgumó biztosítására ültetett nyári burgonyát — amint bokrai a 15—20 centiméter magasságot elérik — töltögetni kell. A töltögetést lehetőleg eső után végezzük. így nedves föld kerül a bokrok mellé és a stolóképződés (ebből lesznek a gumók) meggyorsul.; Ha az idő szárazságra hajlik, ne töltögessünk, mert a töltögetéssel tovább szárítjuk a talajt és sok nedvességet párologtatunk el. Ha az esős idő a töltögetést lehetővé teszi, akkor is csak egyszer és sekélyesen töltögessünk, viszont annál többször saraboljuk, kapáljuk a sor- és bokorközöket. VESSÜNK ÄTTELELÖ ZÖLDSÉGFÉLÉKET A téli vitaminszegény táplálkozás megjavítására kitűnő lehetőséget nyújtanak az áttelelő zöldségfélék, amelyeket a fogyasztók az éveleji hónapokban szívesen vásárolnak. Az elsők között értékesíthető zöldségfélék közé tartozik az áttelelő fejessaláta, az áttelelő spenót és kelkáposzta. Ezek vetése a közeli hetekben válik időszerűvé. Az említett zöldségféléket, mint elő- és utónövényeket egyaránt termelhetjük és jól hasznosíthatjuk velük az egyéb növények után felszabadult területeinket. Sikeres termelésünk egyik alapfeltétele, hogy jól előkészített, morzsalékos talajba vessük őket. A magvak ne kerüljenek mélyre, mert akkor nem tudnak kikelni. A magvetést követően hengerezzünk. Az említett növények közül a salátát magvetéssel állandó helyre, de palántaneveléssel is lehet ültetni. A sortávolság leghelyesebb ha 40, a tőtávolságot pedig ritkítás után 25 centiméterre hagyjuk. A spenót sortávolsága 25—30 centiméter, aa áttelelő káposztáé 30, ikersoro- san vetjük és ezen belül a tőtávolság 45 cm. Már most készüljünk fel a gabonafélék őszi vetésére. Ezen » téren legfontosabb tennivaló a tisztítóberendezések rendbehozása, azok folyamatos üzemeltetésének megszervezése, továbbá a vetőmagtisztítás és csávázás munkáira való előkészület. Nagy az elmaradás megyénkben a költségvetési leiadatok végrehajtásánál Tanácsüléseken, végrehajtóbizottsági üléseken, tanácstagi fogadóórákon a dolgozók igen sok olyan helyt problémát vetnek fel, amelyeknek megoldása megkönnyítené a lakosság életét. Kormányunknak is ez a fő célkitűzése, hogy emelje a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalát, könnyebbé tegye a megélhetést. Az alulról jövő kezdeményezések megvalósításához kormányunk pénzt bocsát rendelkezésre. Ezek a pénzek mint költségvetési hitelek állanak a közületek, megyei, járási, községi tanácsok rendelkezésére. Ha valaki azt vizsgálja, hogy ezeket a hiteleket hogyan használtuk fel, a megyei tanács költségvetését hogyan hajtották végre, akkor azt tapasztalja, hogy a felhasználásnál igen nagyfokú az elmaradás. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy kormányunk idejében rendelkezésre bocsátotta a szükséges pénzösszeget, a kitűzött feladatokat nem hajtották végre. Az év első három hónapjának tapasztalatai már tanulságul szolgálhattak volna, hiszen ebben az időszakban is csak az évi hitelnek mintegy egyötödét használták fel, vagyis a negyedévinek 87 százalékát. A második negyedévben sem javult a helyzet, hiszen június 3Ö-án több mint 10 millió forint volt a fel nem használt költségvetési hitel. Nem-e bürokrácia az, hogy sok tanácsépület elhanyagolt állapotban van, rosszaik a falusi kutak, rozogák az apaállatisial- lók, de a felújításukra rendelkezésre bocsátott pénzt nem használták fel. A kormányprogram- mot községi viszonylatban azért nem tudjuk maradéktalanul végrehajtani, mert a tanácselnökök, titkárok és mezőgazdasági előadók egyrésze nem törődik a költségvetési hilelek felhasználásá- J val. Beállíttatják a költségvetésbe » pénzt, ezzel elvonják máshonnan és végül nem használják fel; így se itt, se másutt nem tudjuk a dolgozók igényeit kielégíteni. A megyei tanács végrehajtóbizottsága foglalkozott ezzel a problémával — de igen kevés eredménnyel. Különben nem lenne lehetséges, hogy a kecskeméti járás költség- vetési feladatainak a második negyedévben mindössze kétharmadát teljesítette. És milyen gyenge az eredmény a megye központi költségveté- sénél! Itt az évi eredmény mindössze 40 százalékos! A nagyfokú elmaradás oka, hogy a mezőgazdasági osztályhoz tartozó feladatok közül igen sokat nem oldottunk meg. A rendelkezésre álló összegek mintegy egyharmadát! Pedig mezőgazdasági területű megye vagyunk és a kormány egyik fő célkitűzése, hogy felszámolja mezőgazdaságunk elmaradottságát, hogy emelkedhessék a dolgozó parasztság életszínvonala* A falun dolgozók munkájának megkönnyítésére a kormány lehetővé tette, hogy a községekben a munka dandárja idején napköziotthonokat állíthassunk fel. Igen sok községben kértek ilyen otthont. De csak a felét állították fel, annak ellenére, hogy a pénz biztosítva volt! Ez év első felében a költségvetési hitelek fel- használásával nem értünk el jelentős eredményt. Sok a kívánnivaló a költségvetés végrehajtása körül! Ameny- nyiben sürgős változások nem történnek, úgy nem tudjuk végrehajtani évi költségvetési feladatainkat sem,
