Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-20 / 197. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Megválasztja a küldöttek mandátumait vizsgáló bizottságot, meghallgatja e bizottság jelentését és dönt az egyes tanácstagok választásának törvényességéről; a közvetlenül alárendelt tanácsoknál új választást tűz ki, ha egyes tanácstagok helyét kell betölteni; tagjai sorából megválasztja és indokolt esetben visszahívja a tanács végrehajtó bizottságát; jóváhagyja a közvetlenül alárendelt tanácsok végrehajtó bizottsági tagjainak megválasztását, illetőleg visszahívását; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a végrehajtó bizottságot munkájáról; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a közvetlenül alárendelt tanácsokat; határoz az állandó és ideiglenes bizottságok létesítéséről; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja e bizottságokat, megválasztja, illetőleg visszahívja azok elnökét és tagjait; megállapítja, hogy a törvény keretei között és a minisztertanács határozata alapján milyen szakigazgatási szer-veket létesít, szüntet meg, továbbá beszámoltatja azok vezetőit, határoz a tanácstagok összeférhetetlenségi ügyeiben, lemondásuk elfogadása tárgyában és a tanács- tagságukból folyó tevékenységükkel összefüggő, személyüket érintő egyéb kérdésekben, A tanács ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. A tanács, mint választott testületi szerv, feladatait, a tanácstagok állandó tevékeny közreműködésével látja el, a tanácstagok résztvesznek a tanács határozatainak meghozatalában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében és a tanács szervező és felvilágosító munkájában. A tanács munkájába bevonja a dolgozók gazdasági, társadalmi és kulturális és egyéb tömegszervezeteit és ezáltal is biztosítja a lakosság széles tömegeinek részvételét az állami feladatok végrehajtásában. A tanács szervezete és működése A tanácsok tagjainak számát az állandó lakosok számának figyelembevételével a közvetlen felettes tanács — a fővárosi, a megyei és a közvetlenül í. Inc ki Tanács alá rendelt városi tanácsok tagjainak számát pedi| az Elnöki Tanács állapítja meg. A tanács ülését a végrehajtó bizottság elnöke vezeti. A tanács az ülés megnyitása után kijelöli azt a két tanács* agot, akinek feladata a jegyzőkönyv hitelesítése. A tanács ülése akkor határo- zatképes, ha az ülésen a tanácstagoknak több, mint a le'.e jelen van. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza. A szavazategyenlőség esetében az ülés elnökének szavazata dönt. A tanács ülései általában nyilvánosak, rendkívüli esetben azonban a tanács zárt ülést is tarthat. A tanács ülésén szavazati joga csak a tanácstagoknak van. Az ülésen tanácskozási joggal résztvehetnek azok is, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság az ülésre tanácskozási joggal meghív. A felsőbb államhatalmi szerzek, a felettes végrehajtó bizottságok, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a tanács ülésén. A miniszterek (az országos hatáskörű szervek), továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei — az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — tanácskozási joggal ugyancsak résztvehetnek a tanácsülésen. Ha a tanács az alája nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját, vagy javaslatát tárgyalja meg, e szerv vezetőjét — tanácskozási joggal — meg kell hívni a tanácsülésre. A tanács szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek a tanácsülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekben a kívánt felvilágosításokat megadni. A tanács bizottságai A tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó, illetőleg ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Az állandó bizottság a tanács megbízásából, a lakosság javaslatainak felhasználásával és a helyi viszonyok figyelemmel kísérése alapján segíti a tanács munkáját, továbbá ellenőrzi a szakigazgatási szervek, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját, tanulmányozza e szervek fejlesztésének lehetőségeit és tapasztalatai alapján javaslatokat készít, közreműködik a tanács által hozott határozatok és a felsőbb szervek rendelkezéseinek végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében; ellenőrzi a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a tanácsnak alá nem rendelt szerveket, szervezi és mozgósítja a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. A tanács a pénzügyi, a város és községfejlesztési, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociális, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegítésére akár külön-külön, akár összevontan, állandó bizottságokat köteles szervezni. A tanács a helyi sajátosságok figyelembevételével a szükséghez képest egyéb állandó bizottságokat is alakíthat. A tanácstag jogai és kötelességei A tanácsok tagjait, az illető terület választópolgárai négy évi időtartamra választják az alkotmányban megállapított alapelvek szerint. A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai a törvénynek megfelelően visszahívhatják. Az állampolgárok a tanácsok tagjait a tanács működési területén alakított választókerületenként választják. Minden választókerület egy tanácstagot választ. A tanácsok tagjainak választására és összehívására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében részt- vegyen a tanács egész működésében. Ennek megfelelően.- megválasztható a tanács bármely tisztségére és bármely bizottságába; képviselheti a tanács megbízása alapján a tanácsot, a tanács és a végrehajtó bizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett minden olyan kérdést, illetőleg javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik; felszólalhat a tanács ülésén és szavazatával résztvesz a határozatok meghozatalában; a tanács ülésén a végrehajtó bizottságtól és a szakigazgatási szervek vezetőitől munkájukkal kapcsolatban felvilágosítást kérhet, az említett szervekhez és vezetőihez kérdést intézhet, amelyre a kérdezett — szóban vagy írásban — a tanács ülésén, illetőleg legkésőbb 15 napon belül válaszolni köteles; a tanács alárendelt vállalatoktól és egyéb szervektől közérdekű kérdésekben felvilágosítást kérhet, a szervek vezetői kötelesek a tanácstagnak a kért felvilágosítást megadni; résztvehet — tanácskozási joggal — az alsóbb tanács ülésén. A tanácstag tevékenységével kapcsolatos költségek megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik. A tanácstag a lakosság törvényes -érdekeinek képviseletével működése során előmozdítja az állami feladatok megvalósítását. Ennek megfelelően a tanácstag kötelessége, hogy olyan magatartást tanúsítson, amely méltó a dolgozók bizalmára, személyes példamutatással közreműködjék az állami fegyelem megszilárdításában, az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon és a dolgozók jogainak védelmében és a törvényesség biztosításában, a tanács munkájában tevékenyen résztvegyen és a reábízott feladatokat elvégezze; a választóknak évenként legalább kétízben beszámoljon a tanács működéséről és a választói megbízások teljesítéséről; állandó kapcsolatot tartson választóival, választóinak közérdekű megbízatásait, a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítse és következetesen előmozdítsa, hogy a dolgozók jogos panaszai kivizsgálást és orvoslást nyerjenek; segítse a tanácsot a tömegeknek az állami feladatok megoldására való mozgósításában. Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal. A tanácstagság megszűnik: a tanácstag halálával; a tanács megbízatásának lejártával, a tanács feloszlatásával, illetőleg a tanácsnak az államigazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetésével; visszahívással; a választójogosult- ság elvesztésével; összeférhetetlenség folytán; lemondással. A tanács végrehajtó bizottsága ^[alános rendelkezések A végrehajtó bizottság a tanács általános hatáskörű végrehajtó és intézkedő szerve. A végrehajtó bizottság a tanács által saját tagjai sorából választott testületi szerv, amely egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a felsőbb végrehajtó bizottságok irányítása alatt áll. A végrehajtó bizottság, mint választott testületi szerv feladatait a végrehajtó bizottság tagjainak állandó, tevékeny közreműködésével látja el,- tagjai résztvesznek a végrehajtó bizottság határozatainak meghozatalán kívül a. határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, valamint a végrehajtó bizottság szervező munkájában. A végrehajtó bizottság munkáját legfelső fokon a minisztertanács irányítja. A miniszter- tanács jogkörébe tartozó feladatokat a törvény szabályozza. A végrehajtó bizottság feladatai A tanács végrehajtó bizottsága a következő feladatokat látja el: előkészíti és a felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a tanács elé terjeszti a helyi gazdasági tervet és költségvetést; a jóváhagyott terv és költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik, rendelkezik a terven felüli bevétel, adórészesedés, nyereség, valamint az elért megtakarítások felhasználásáról; irányítja, segíti és ellenőrzi az al- sóbbfokú tanácsok végrehajtó bizottságának munkáját; irányítja, ellenőrzi és összehangolja a szakigazgatási szervek munkáját; irányítja és ellenőrzi a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját; gondoskodik a tanácshoz érkezett bejelentések (panaszok) nyilvántartásáról és elintézéséről, valamint a bejelentések tárgyában hozott határozatok végrehajtásáról, működési területén figyelemmel kíséri a dolgozók panaszainak intézését; dönt a hatáskörébe utalt kinevezési és fegyelmi ügyekben; elkészíti a tanács rendeletéinek tervezetét; javaslatot készít helyi intézmények, intézetek és egyéb helyi szervek létrehozására, összevonására és megszüntetésére; elbírálja az alsóbbfokú végrehajtó bizottságok határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatokat; ellátja a tanács működésével kapcsolatban a jelen törvény, valamint más jogszabályok alapján reáháruló feladatokat. A végrehajtó bizottság a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervekhez előterjesz-. téseket és javaslatokat tehet. A végrehajtó bizottság szervezete és működése À végrehajtó bizottság tagjainak számát — a helyi körülmények figyelembevételével — a végrehajtó bizottságot megválasztó tanács határozza meg. A végrehajtó bizottság, mint testületi szerv, határozatait ülésen hozza. A végrehajtó bizottság a szükséghez képest, legalább azonban kéthetenként, köteles ülést tartani. Az ülést a végrehajtó bizottság elnöke hívja össze. A végrehajtó bizottságot az őt megválasztó tanács, vagy a felettes végrehajtó bizottság határozata alapján, továbbá a végrehajtó bizottság tagjai egy- harmadának indítványára a végrehajtó bizottság elnöke köteles általában 48 órán belül összehívni. A végrehajtó bizottság elnöke a végrehajtó bizottságot saját kezdeményezésére is összehívhatja. A végrehajtó bizottság működéséért a végrehajtó bizottság tagjai testületileg és egyénileg felelősek. A végrehajtó bizottság ülése nem nyilvános. A végrehajtó bizottság ülésén a végrehajtó bizottság tagjai, valamint a végrehajtó bizottság, illetőleg a végrehajtó bizottság, elnöke által meghívott személyek vehetnek részt. A tanács állandó bi- zottságainak elnökét, a szak- igazgatási szervek vezetőit, valamint a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit a feladatkörükbe tartozó ügyek tárgyalásához — tanácskozási joggal — meg kell hívni. A felsőbb államhatalmi szervek kiküldöttei, valamint a felettes végrehajtó bizottságik és a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a végrehajtó bizottság ülésén. A miniszterek (országos hatáskörű szervek), továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — tanácskozási joggal — ugyancsak résztvehetnek a végrehajtó bizottság ülésén. A végrehajtó bizottság köteles rendszeresen beszámolni működéséről az őt megválasztó tanácsnak és a felettes tanács végrehajtó bizottságának, a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács végrehajtó bizottsága pedig a minisztertanácsnak. A tervezet részletesen intézkedik a végrehajtó bizottság elnöke és titkára feladatairól és kötelességeiről; A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei A tanács hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei látják el, amelyek egyrészt a végrehajtó bizottság, másrészt a felettes szakigazgatási szervek alárendeltsége alatt állnak. A szakigazgatási szervek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörrel vannak felruházva és a jóváhagyott terv és költségvetés, továbbá a megállapított létszám és béralap keretében önállóan gazdálkodnak és intézkednek. A szakigazgatási szerv működésének eredményességéért a végrehajtó bizottság és a felsőbb szakigazgatási szerv (minisztérium, országos hatáskörű szerv) egyaránt felelősek. A szakigazgatási szerv rendelkezéseit a végrehajtó bizottság és a felettes szakigazgatási szervek megsemmisíthetik, illetőleg megváltoztathatják. A tanács kapcsolata a tanács alá nem tartozó szervekkel A tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a szakigazgatási szerveknek a jogszabályok által meghatározott hatósági jogkörükben hozott határozatai és rendelkezései a tanács alá nem tartozó állami szervekre is kötelezőek. A tanács és a végrehajtó bizottság ellenőrizheti és beszámoltathatja azokat a szerveket, amelyek közreműködnek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében. Tanács és a végrehajtó bizottság kezdeményezéseket tehet, véleményét nyilváníthatja, azonban az alá nem rendelt szerit eknek. a tanács feladatkörébe nem tartozó ügyekben utasítást nem adhat. Véleményét, észrevételeit a tanács alá nem tartozó szervek feletteseivel közli. A tanács és a végrehajtó bizottság működési területén — a fegyveres testületeket kivéve — valamennyi állami szerv tevékenységét figyelemmel kísér) a dolgozók érdekében hozott olyan szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartása szempontjából, amelyekké) kapcsolatban nincs hatósági jogköre. A közbiztonság előmozdítása érdekében a rendőrségi szervek kötelesek a tanács és végrehajtó bizottság ülésén a közbiztonság helyzetéről beszámolni. A tanács és a tanács alá nem rendelt szervek egymáshoz való kapcsolatára vonatkozó részletes szabályokat a minisztertanács javaslatára az Elnöki' Tanács állapítja meg. Csütörlökön délelőtt megalakult a sorsolási bizottság Az ötéves Tervkölcsön kilencedik sorsolásához a pénzügy- miniszter által kinevezett sorsolási bizottság csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta alakuló ülését. Scholcz Rezső, a sorsolási bizottság elnöke ismertette a sorsolás technikáját, a kihúzásra kerülő kötvények darabszámát, a törlesztések összegét és a bizottsági tagok jogait, kötelességeit. (MTI) Dr ám apály áza t Katona József halálának 125. évfordulója alkalmából, a nagy drámaíró emlékére Kecskemét város tanácsának végrehajtó bizottsága drámai pályázatot hirdet. Pályázni lehet eddig még nyomtatásban meg nem jelent és elő nem adott, egész színházi estét betöltő társadalmi színművel és tragédiával. Pályadíjak: 1. díj: 3000 forint, IJ. díj: 2000 forint. A pályázatokat három gépelt példányban 1955. évi március hó 1-ig Kecskemét város népművelési csoportjához kell beküldeni. A pályázat eredményét 1955. április 16-án, Katona József halálának évfordulóján, ünnepi gyűlés keretében hirdetik ki. A Szabad Népben, az Irodalmi Újságban és a Bácskiskunme- gyei Népújságban is közöljük a pályázat eredményét. A pályázó névét és címét jeligés borítékban csatolja a pályamunkához. Városi tanács népművelési csoportja, Kecskemét,
