Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-19 / 196. szám
A megyei pártgklíva hotóroiafqtncik végrehajtásáért A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára önköltségének néhány tényezője A KISKUNFÉLEGYHÁZI Bányászati Berendezések Gyárában baj van az önköltséggel. Egyik levelezőnk többek között ezzel kapcsolatosan így ír: “Bár a gyár kommunistái még "júniusban pártaktívaértekezle- len megvitatták, bogy mit kell tenniük a kongresszus határozatainak végrehajtásáért, de egyik legégetőbb kérdéssel, az önköltség állandó csökkentésével igen keveset foglalkoztak. Nem világítottak ra azokra a területekre, ahol a legnagyobb önköltségcsökkentést lehetne elérni.« 'A brigád is lényegében ezeket állapította meg. A helyzet valóban keveset változott. A második negyedévben 22.000 forinttal túllépték a béralapot, 481.000 forintot fizettek ki kamat címén, 16.000 forintot kötbérre, munkásszállításra 38.000 forinttal többet az engedélyezésnél, a postaköltség 6000 forinttal, a telefonszámla pedig 27.000 forinttal nőtt meg. Szép kis summa, ha még hozzávesszük a .júliusi 476 ezer forintos anyagfelhasználást többletet és a 175.000 forintos béralaptúllépést. Végeredményben 798.000 forint az, amit kidobtak a gyár vezetői az ablakon. Ebből 28 darab összkomfortos , munkáslakást lehetett volna felépíteni. Vájjon az ilyen pazarló gazdálkodás nem fékezi-e az életszínvonal emsíke- iését? De igen! Akkor miért lehetséges ez? A/ ÜZEM GAZDAS VOVI- /.ETÖI, termelési intézősége minden lehető módot megragad, hogy a kifogások özönével magyarázza a rossz munka okait, Azonban hiába, mert az önköltségcsökkentéssel csak az utóbbi időben foglalkoznak. Eddig úgy voltak* hogy az önköltségcsökkentés a számvitel feladata. Ehhez járul az is, hogy az önelszámolási rendszer, mely elengedhetetlenül szükséges az iparvezetéshez, a gyakorlatban a nullával egyenlő. így akarva, akaratlanul sem lehet egyes gyártmányok önköltségét pontosan meghatározni. A műszaki vezetők közül egyesek nem is szívesen veszik az önelszámolást, mert ez lényegében feltárná vezetésük hibáit is. Ettől azonban még félnek ebben a gyárban. NEM IS LEHET ezen csodálkozni, mert az üzemben műszakilag megállapított normával a gyártmányok 12 százaléka A J ÁSZSZENTLÁSZLÖl Lenin termelőszövetkezet 1949- ben alakult 10 taggal, 80 hold földön, összes gazdasági felszerelésük egy ló volt. Jelenleg 52 taggal, 998 hold földön gazdálkodik. Állatállománya 26 ló, 40 szarvasmarha, 130 sertés, 102 juh és 500 baromfi. A TAVALYI NYÁR kemény próbát jelentett a szövetkezetnek. Juhász István 45 holdas és Kiss Fekete Mátyás 28 holdas kulákok mindenféle fondorlattal igyekeztek a szövetkezet ellen törni. A becsületes tagság azonban eredményesen megakadályozta az ellenség aknamunkáját, a nem odavaló elemeket kizárta és mindössze három kilépő hagyta el ősszel a szövetkezetet. AZ IDÉN SOKAT erősödött a szövetkezet. Augusztus 10-ig ösz- szes beadási kötelezettségének eleget tett. Ezenkívül az árvízkárosultak javára 4 mázsa gabonát felajánlott a közös alapból, ugyanakkor az augusztus 15-i közgyűlésen a tagság tagonként 10 kilogrammtól 40 kilogrammig ajánlott fel szintén az árvízkárosultak javára, ami összesen mintegy 10 mázsa kekészül el. Ez mintegy megteremtője a drága terme lés ne«, eltakarja a reális valóságot. Emellett még igen sokan dolgoznak időbérben. Az időberes órák száma a második negyedévben 39.3 százalék. Ez is mutatja, hogy milyen nagy lehetőség van arra, hogy a termékek előállítását olcsóbban végezzék. Ez a gazdaságvezetés hibája, mely nem teszi lehetővé, hogy a munkákat darabbérben végezzék a dolgozók. A TERMËKEK ÖNKÖLTSÉGÉT gátolja az is, hogy a vezetők eltűrik a nomaalazításo- kat, sőt ezt elősegítik. Júniusban például 12.181 óra pótidőf adtak ki 46.851 forint értékben. Júliusban 7456 óra volt az utalványozott pótidő. Ez az úgynevezett meg nem érdemelt gondoskodás- magyarul csalás. A mi hazánk nem a csalók, munkakerülők hazája, hanem a becsületes dolgozóké. Ezt számosán kifejezésre is juttatják. A becsületesen dolgozó nem szívleli az olyan »jófiúkat«, akik a más rovására akarnak egyeseknek jólétet biztosítani. Ilyen művezető Csőgör Endre, a forgácsolók üzemvezetője. Elnézi, hogy Kövesdi Pál 36 órát, Kasza Sándor 24 órát dolgozzon. Sőt eltűri azt is, hogy egyesek lebélyegezzék az üzemidő leteltével belépőkártyájukat és utána visszamenjenek dolgozni, hogy majd a 10—12 órai munkát nyolcórai termelésnek tüntessék fel. Ez csalas. Beszélni kell árról is, hogy egyes dolgozók az egyik munkaszámról a másikra viszik át a munkaidőt és ezzel lehetetlenné teszik a helyes normakialakítást, norma- csalást, bércsalást követnek el. Ugyanakkor ez nem elégséges szamukra, mert pótidőt követelnek. Később ugyanezzel a pótidővel kapják a normát. SZOKNI KELL a selejtről is. Mivel a MEO-sök számára prémiumtényező, így az utóbbi időben megnövekedett az anyagse- - lejt, csökkent a munkás selejt- je. Júniusban 24.224 forint, júliusban 36.267 forint értékben gyártottak selejtet. A selejtlevo- nást nem minden esetben alkalmazzák. A pártszervezetnek rendre kell nevelni az olyan dolgozókat, akik hajlamosak arra, hogy szemüket becsukják és elnézzék a selejtgyártást. Arra a kérdésre, hogy mennyi a produktív és inproduktiv dolnyérgabonát tesz ki. A SZÁMÍTÁS SZERINT az október 10-ig teljesített munkaegységek száma 15 ezren felül lesz. Minden munkaegységre 4.13 kilogramm kenyérgabona jut. árpából pedig félkiló. A termelőszövetkezet tagsága között van Koi'ács B. Antal, akinek 7 gyermeke van. Augusztus 1-ig teljesített munkaegysége a családnak: 831. Erre 34 mázsa 32 kiló kenyérgabonát és 415 kilogramm árpát kapott. Évvégére, október 1-re, körülbelül 1031 munkaegységük lesz, melyre 42 mázsa kenyérgabonát és több mint 5 mázsa árpát kapnak. Kovács B. Antal mindenegyes családjára tehát 466 kiló kenyér- gabona jut, amiből bőven jut még a szabadpiacra is. A termelőszövetkezet szociális alapra 11 mázsa gabonát tartalégozók száma, választ nem tudnak adni. De találkozunk egész új dologgal. A fizikai dolgozók állományában vannak olyanok, akik adminisztratív munkát végeznek. A beavatottak ezt úgy mondják: minisztériumi engedéllyel bújtatottak. Ez júliusban 10.232 forintot — 13 dolgozót lett ki. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy mindez megdrágítja a termékek előállítását. anvagtakarëkossAg terén a vasszerkezetnél beépítendő kisebb elemeket (lemezeknél, proíiivasaknál egyaránt) elfekvő haszon és hulladék- anyagból kellene teljes egészében gyártani. Ugyanakkor az történik, hogy az üzem erre egészséges nagy lemezeket használ fel, a darabjegyzékben előírt nagy paláslemezcket pedig kisebb, méreten aluli lemezekből toldogatják össze. A helyes gazdálkodással körülbelül 20—30/,00 forintot lehetne megtakarítani havonta. A kooperáció megjavításával nem kellene kétszer kézbe venni a gyártmányokat, mert ez többletmunkát igényel. Ennek megszüntetésével egy év alatt 20—30.000 forintot lehet megtakarítani. Az üzemben szerte-széjjel dobálva félig elégett hegesztőpákákat találunk, melyeket íűzővar- ratok hegesztésére fel lehetne használni. Sok egész hegesztőpáka Is tönkremegy, használhatatlanná válik, mert összetapossák. Ez havonta 2—3000 forintot jelent. A hegesztőtranszí'ormáto- rokat sok esetben 16 órán keresztül üzemben tartják, bár nem dolgoznak a hegesztők. A központosított világítás Is helytelen. Három lámpánként lehetne egy kapcsolót beiktatni, így az. éjszakai műszakban 4—5 égőt nem kellene használni. EZENKÍVÜL a dolgozók zöme nem a technikai minimum vizsga alapján nyert magasabb besorolást, magasabb kategóriába, hanem csak ötletszerűen és ezért az általuk végzett munka nem telel meg a magasabb kategóriának. Olyan esetek is bőven előfordulnak, hogy a technológiai fegyelem megsértésével rossz minőségi munkát végeznek és így érnek el magas százalékot. E példák is bizonyítják, hogy miképpen lehet és kell sokezer forint önköltségcsökkentést elérni, helyes, körültekintő gazdálkodással. költ. Ezzel biztosítják az idősebb, munkaképtelenné vált tagok megélhetését. AZON A KÖZGYŰLÉSEN, amelyen megtudta a tagság, hogy mennyi gabonát kapnak egy munkaegységre, elhatározták, hogy még jobb munkát végeznek. Szeptember 8-ra a vállalás szerint már zöldelni fog 50 hold rozsvetésük, ebből 40 hold lesz keresztsoros. Augusztus hó 17-ig 30 holdon már elvégezték a vetőszántást. A TERMELŐSZÖVETKEZET tagjai gondolnak az állatállomány átteleltetésére is. A tagság mintegy 1000 mázsa szénát és 200 q lucernaszénat takarított be, melyet a jövő héten kazalba raknak. Csányi Imre m. g. oszt. vez., Kiskunfélegyháza, járási tanács. Szakmar: Szabó Lajos, MB. pol. munkatárs. Harta: Hajlik Gábor, MB. oszt. vez. Solt: Szép Károly, MB. oszt. vez. h. Hajós: Tóth Ferenc, megyei tanács okt. oszt. vezető. Lajosmizse: Borsodi György, MB. pol. munkatárs. Kiskőrös: Szelepcsényi Imre, AZ IDEI HŰVÖS" tavasz nem kedvezett a dohánypalánta nevelésének. A későbbi soli eső a palántázáshoz u^yan jó volt.de sok helyen vízkarokat okozott. Néhány helyen a jégverés is rontotta a terméseredményeket. De ahol mindent elkövettek a terméseredmények növelésére, ahol betartották a termelési utasításokat, ott ma már nagy mennyiségben szállítják a dohányszárító telepekre zölden a hevesi dohányt, vagy odahaza szárítják, dohányukat. ELSŐSORBAN meg kell emlékeznünk a Kiskuníélegyházj Növénytermelési és Állattenyésztési Technikum Tangazdaságának kiváló dohánytermelési eredményéről. A tangazdaság a folyó évben 19 holdon termel hevesi dohányt. Dohányuk talán legszebb a megyében. A szakszerű dohánytermelést már a melegágyak mintaszerű elkészítésével és a palántanevelés példás elvégzésével alapozták meg. A KIÜLTETÉST időben végezték, hasonlóképpen a kapásokat is. Dohányuk rohamosan nőtt és a legkorábbi érésű volt. Július 13-án már a kiskunfélegyházi szárítótelep kamráiban színesítették dohányukat. A holdanként! várható termés körülbelül 70 mázsa lesz. Augusztus 14-ig több, mint 580 mázsa zölddohányt szállítottak a szárítótelepre. Ez a jó eredmény özv. Várhegyi Kálmánná dohány- kertész és Koltav József főagro- nóntus fáradhatatlan és szorgalmas munkáját dicséri. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK közül Bugacon a Béke tsz élenjár a kiültetésben, kapálásban, de a törésben is. Eddig majdnem 90 mázsa jóminőségű anyagot adott át. A termelőszövetkezet elnöke éppúgy mint a tagság, fáradhatatlanul dolgozott a jő eredmény eléréséért. A BUGACI. HOMOK ontja a népgazdaság számára oly fontos nyersanyagot: a dohányt, amely külkereskedelmünkben komoly tételekkel szerepel, különösen akkor, ha a termelési előírásokat betartják. Bizonyítja ezt az* megyei tanács elnökhelyettes. Soltvadkert: Sztankovics Mátyás, országgyűlési képviselő. Szabadszállás; Vajda József, MB. pol. munkatárs. Fülöpszálás: Dobi István, megyei tanács elnökhelyettes. Kiskunmajsa: Barabás János, megyei tanács okt. oszt. vez. h. Kecskemét: Dallos Ferenc, megyei tanácselnök. hogy Bugacon szép szamntal vannak jó eredményt elérő dohánytermelők. . A DOHÁNYTÖRÉS melle t1 időszerű munka most a virágkoronák. letörése és a kacsh.aj- tások eltávolítása. A hevesi dohányoknál a mesterséges szári- tóté lep, külső munkavezetői közük a dohánytermelőkkel á virágkoronák letörésének idejét, a termelők által kinn szárított dohányoknál pedig a virágkórb- nát akkor kell letörni, amikor a virágoknak körülbelül egyhar- mada kinyílt, a kacshajtásokat pedig addig kell eltávolítani, amíg azok könnyen lepattannak a dohánytőről, száruk még nem fásodott el, hosszúságuk pedig 6—10 centiméternél nem nagyobb. EZEKKEL A MUNKÁKKAL szabályozhatjuk a levelek érését, tartalmasságát, ízét, zárná tát. Az a tápanyag, amely a virágkoro- nában a magfejlesztéshez, a kacshajtások növekedéséhez szükséges, a talajból a gyökereken és száron át mind a levélbe vándorol. A levelek nagyobbra tudnak nőni és egy-egy levél súlya is nagyobb lesz. Tehát ugyanannyi fűzés mellett nagyobb súlyt tud beszárítani a termelő, ha időben végzi el a kacsozást és a virágkoronák letörését. Ez a súlykülönbözet holdanként meghaladhatja a 100 kilogrammot is. Bizonyítja ezt Horváth Mihály nyárlőrinci dohánytermelő példája is, aki s tavaszi dohánytermelési munkákat időben végezte és 800 négyszögöl szabolcsi dohányáról több mint 100 zsinórt fűzött, fel. A tetejezés időbeni elvégzésével az érést siettette, még a nyári melegben világosra tudja szárítani dohányát és így kettős lesz a haszon: súlyban nagyobb eredményt ér el, a mázsánként! átlagár magasabb lesz, mivel a világos dohányok ára lényegesen magasabb. Például a barna simított elsőosztályú 830 forint,' a világos elsőosztályú pedig 124C .forint mázsánként a Szabolcs: dohánynál, NAGY IMRE. Teljesítettem augusztus 20-ra tett vállalásomat Elhatároztam, - hogy augusztus 20 előtt teljesítem gabonabeadá si kötelezettségem. Bár kevesebb lett a termésem, mint amire számítottam, de öröm. niel jelentem, hogy augusztus 10-én éleget tettem gabonabe adási kötelezettségemnek 100 százalékig. A vetőmag tartozásom is kifizettem. Maradt vetőmagom és megvan az évi kenyerem. Azonkívül, ha keveset, is, de még az árvízkárosultak részére is tudtam adni. Mint tanácstag. a beadás példás teljésí- tésével is méltó akarok lenni a dolgozó nép bizalmára. Végh Gyuíáné tanácstag, SzalkSszentinárlon, A jászszentlászlói Lenin termelőszövetkezet életéből Aupuszius 20-3 nagygyűlések előadói Megyeszerte megindult az őszi gabonák alá a vetőszántás A HATÁRBAN mind kevesebb és kevesebb gép csépel. Talán még néhány óra és az itt-ott még búgo cséplőgépek is elhallgatnak. Az ezevi gabonatermés betakarítása mar sok helyen befejeződött és most már a jövőre is gondolni kell. A jövőévi gabonatermés álapját most a nyárvégi és az őszi hónapokban kell lerakni. A LEGFONTOSABB munka, hogy a cséplés befejezése után a felszabadult erőgépekkel megkezdjék az őszi kalászosok alá a vetőszántást. Megyénk területén mar számos helyen megkezdődött ez a munka. A kiskunnaajsai gépállomás körzetében több termelőszövetkezetben szántanak az ősziek alá. A tajói Micsurin,, a csolyóspálosi Lenin, a szankii Micsurin termelőszövetkezetbe» kezdődött meg először a szántás. Augusztus 18-án a negyedik traktor is kiment és a móriegáti Petőfi termelőszövetkezetben megkezdte a munkát. A KISKUNFÉLEGYHÁZI gépállomáson ahogy felszabadulnak az erőgépek a csépléstől, azonnal megkezdik a vetőszántást. A gépállomás nyolc erőgépe már ezt a munkát végzi. A vetőgépek 70 százalékát pedig már előkészítették a vetésre. A fülöp- jakabi Alkotmány, a tiszaújfaiusí Tisza és a gátéri Vorosilov termelőszövetkezetben kezdték meg először a vetőszántást. A KECSKEMÉTI határban lévő termelőszövetkezetek közül is mind több kezdett hozzá a szántáshoz. A talfájai Törekvés termelőszövetkezetben már 20 holdat felszántottak. Hasonlóképpen megkezdődött a munka a Győzelem, a Béke és a Kossuth termelőszövetkezetekben is. A város határában a Béke termelőszövetkezet fejezte be utolsónak a cséplést, de mindjárt hozzákezdtek a vetőszántásnak is. A VÁROSFÖLDI Dózsa termelőszövetkezet vezetősége és tagjai is jól felkészültek az őszi munkákra. Elkészítették az ősz) munkák tervét. Számbavették, hogy a 100 hold ősziárpa, a 20 hole őszitakarmánykeverék, az 50 hold rozs és a 350 hold őszibúza vetését hogyan tudnák gyorsan és időben elvégezni. A tagság közgyűlésen fogadta el az őszi munkák tervét. A LAJOSM1ZSEI Vörös Csillag termelőszövetkezet tagsága is gondol a jövőre. 50 mázsa pétisót és 50 mázsa szuperfoszfátol rendeltek a műtrágyázáshoz. Folyik a dohán y szárítás
