Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-19 / 196. szám

BACSKISK UN MEGYE I IX. ÉVFOLYAM. 196. SZÁM Ara SO fillér 1954 AUG. 19. CSÜTÖRTÖK-----------------------------------------------------------------------­­A M A 1 SZÁM B AN Újabb kórterem a kiskunfélegyházi kórházban,. — A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára önköltségének néhány tényezője. — A jászszentlászlói Lenin termelőszövetkezet életéből. — Folyik a dohány­szárítás. — Megyeszerte megindult az őszi gabonák alá a vetőszántás. Teruiel^xövetkexcteiiik me^crősítéüiécrl Kötelesetíségeink teljesítésével erősítsük a munkás-paraszt szövetséget Termelőszövetkezeteink gaz­dálkodását, a tagok jövedelmét, életét élénk érdeklődéssel figye­lik az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok. Különösen most, a ga­bonabetakarítás idején gyakran kérdezgetik a termelőszövetke­zetek vezetőitől, tagjaitól, hogy mennyi jut majd egy-egy mun­kaegységre, hány zsák kenyér- nekvalót visz haza majd egy- egy termelőszövetkezeti tag. — Számos egyénileg dolgozó pa­raszt összehasonlítja jövedel­mét a termelőszövetkezeti tagok részesedésével. Az egyénileg dolgozó parasz­toknak ez az érdeklődése a most következő hetekben, hóna­pokban tovább növekedik. A tavaly kilépettek közül máris sokan visszaléptek a termelőszö­vetkezetekbe, közülük számosán meg már elhatározták, hogy őszre ismét a nagyüzemi gazdál­kodás útjára térnek. Az egyéni­leg dolgozó parasztok közül is egyre többen kérik felvételüket a csoportokba. Az augusztus 9— 14-ig terjedő héten 38-an léptek be megyénk termelőszövetkeze­teibe. A bajai Vörös Fény ter­melőszövetkezetbe több mint 20 új tag lépett be. Az erős, szi­lárd termelőszövetkezetek fejlő­désének ez a helyes útja és a termelőszövetkezetek vezetői, tagjai ezen az őszön is tovább növelhetik gazdaságuk erejét, ha örömmel fogadják a tavaly kilépett, volt termelőszövetke­zeti tagokat és szívesen veszik soraikba a jól gazdálkodó, a szö­vetkezeti gazdálkodáshoz von­zódó egyéni parasztokat. Ter­mészetesen a termelőszövetkeze­tek fejlődésénél azonban egy pillanatra sem szabad megfeled­kezni az önkéntességről. Csakis azok a dolgozó parasztok erősí­tik igazán a szövetkezetét, akik már belépésük előtt meggyő­ződtek a szövetkezeti gazdálko­dás helyességéről. Az is nyilvánvaló, hogy csak a jól dolgozó, kiválóan gazdál­kodó termelőszövetkezetek vonz­zák a kívülállókat. Minél több új belépő van egy termelőszö­vetkezetbe, az nemcsak á ter­melőszövetkezet erősödését szol­gálja, hanem egyben bizonyító­ik a annak is, hogy a tők és » tagok okosan és helyesen használják ki a lehetőségeket a terméseredmények növelésére, a tagság jövedelmének emelésére és gazdagodására. Ehhez hozzá­tehetjük azt is, hogy azok a termelőszövetkezetek, ahol nem ez a helyzet és gyengén működ­nek, vjjszahúzzák egész szövet­kezeti mozgalmunk fejlődését. Sok helyen még nem sikerült elérni, hogy a munka termelé­kenysége és a holdankénti átlag­jövedelem magasabb legyen, mint az egyéni gazdaságokban. A tiszakécskei Petőfi termelő­szövetkezetben az idén rendkí­vül alacsonyak voltak az átlag­termések, például búzából csak 2 mázsa. A kedvezőtlen időjárás ellenére magasabb termésered­ményeket tudtak volna elérni ebben a termelőszövetkezetben is, ha tavasszal fejtrágyázzák az őszi vetéseket, elvégzik a foga­solást, egyszóval alkalmazzák a megfelelő termésnövelő módsze­reket. Ezért tehát az a feladat, hogy a meglévő termelőszövet­kezeteket megszilárdítsuk. A most következő időben a kapásnövények gyors betakarí­tása, az őszi szántás, vetés jó megszervezésén kívül termelő­szövetkezeteink elsősorban az állattenyésztés fejlesztésével erő­södhetnek, Jól működő termelő- szövetkezeteink néhányéves ta­pasztalata világosan bizonyítja, hogy a legfontosabb jövedelmi forrás az állattenyésztés. Azok­ban a termelőszövetkezetekben, amelyek sok áilatot tartanak, több jövedelem jut egy-egy munkaegységre. Egyrészt magá­ból az állattenyésztésből, más­részt azért, mert a bőséges is- tállótrágyáyal állandóan pótolni tudják a talaj táperejét és így évről-évre növekszik a növé­nyek hozama is. A tompái Sza­badság termelőszövetkezetben pl. a 20 fejőstehéntől beadáson felül 3500—4000 liter tejet szállítanak havonta, a havi tejpénz 9—10 ezer forint körül mozog. A ser­tésállomány is bő jövedelmi for­rás. Februárban 60 malacot sza­badpiacon adtak el és a tagak­nak is osztottak süldőt. Most újra 147 olyan malac szaladoz az ólakban, amelyeknek felét meghagyják hízónak az 1956. évi beadásba, mert az ideit már teljesítették és a jövőévi is ké- . szén áll, a többit ismét eladják. Sajnos, több termelőszövetke­zetünkben az állattenyésztés a tavalyi jó takarmánytermés el­lenére nem fejlődött megfele­lően. Az idén minden termelő- szövetkezet még a tavalyinál is gazdagabb takarmánytermést takaríthat be. Van tehát alkál­in a terme lősz öve t kezet eink ne k, hogy növeljék állatállományukat s egyúttal annak hozamát.' Az állattenyésztés fejlesztésé­nek elengedhetetlen feltétele, hogy gondosan takarítsuk be és tároljuk a takarmánynövénye­ket, ennek különösen a mostam csapadékos nyáron nagy jelen­tősége van. Hiszen a pillangós­virágúak harmadik kaszálása jó termést ad, a legelők még so­káig zöldek, a másodvetések is sok takarmányt adnak. Mind­ezek lehetővé teszik az okszerű takarékoskodást a szénával és a drágább szemestakarmányokkal. Jól gazdálkodó termelőszövet­kezeteink már most nekilátnak a következő esztendő jó termése előkészítésének. Itt az ideje az istáílótrágya kihordásának, a nyári mélyszántás megkezdésé­nek. A gabona betakarítása után a termelőszövetkezeteink azzal gyarapíthatják gazdaságukat, ha megfelelően, gondosan felkészül­nek a nagy cbzi munkákra és a téli hónapolirk. Augusztus 20-án népünk nagy ünnepén munkások és parasztok köszöntik egymást. Ez bizonyí­téka annak, hogy a magyar nép, a munkásság és a parasztság együttes erővel építi szebb, bol­dogabb jövőjét. Ez a szövetség egyre erősödik, egyre mélyül, ami nemcsak szavakban, hanem tettekben is kifejezésre jut. Mi, a Kecskeméti Épületlaka­tosipari Vállalat dolgozói, ter­vünk teljesítése mellett módot találtunk arra, hogy segítsük Kecskemét határában a Szabad Nép termelőszövetkezetet. Segí­tettünk megjavítani munkaesz­közeiket, felvilágosító szóval ser­kentettük a szövetkezeti tulaj­don megvédésére, gyarapítására. Régi szokás nálunk, hogy az ünnepeket mindig új munkagyő­zelmekkel köszöntjük. Most is augusztus 10-től 20-ig alkotmá­nyi műszakot tartunk, mely idő alatt jóval túl kívánjuk szár­nyalni tervünket. Mi a szövetség jegyében elvár­juk, hogy mezőgazdasági dolgo­zóink is megtegyék a magukét. A mi munkánkat is segítik az­zal, ha elsősorban az állammal szembeni kötelezettségeket — begyűjtés, adó — maradéktala­nul teljesítik és már hozzákez-’ denek az őszi mezőgazdasági munkálatok elkészítéséhez. Mi különösképpen elvárjuk ezt a Szabad Nép termelőszövetkezet dolgozóitól, mert tudjuk, hogy összevetett jó munkánk biztosí­ték lesz arra, hogy a munkások és parasztok közötti kapcsolat és kölcsönös megértés még mé­lyebb legyen. Bokor Pál ÜB-clnök, Nagy József MDP-litkár. Badacsonyi István igazgató Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalat. • Élűiéin leli a bajai vasútállomás Az elmúlt napokban ünnepelték az ország dolgozói a vasutasnap alkalmával derék vasuta­sainkat és a bajai vsútállomás dolgozói máris új ünnepségre jöttek össze — állomásuk élüzem ünnepségére. A bajai vasútállomás dolgozói a szegedi üzletigazgatóság területén a csomóponti verseny­ben megelőzve Kiskunhalast, Kiskunfélegyházát, Bácsalmást, nyerték el a büszke és megtisztelő címet. A tehervonatok terhelési tervét 103, a kocsitartózkodások idejét 103, kihasználását 119, rakodási idő csökkentési tervüket pedig 118 százalékra teljesítették. Az elért eredmények fokozására azon­ban szükséges, hogy tovább szélesítsék a szov­jet siktolatási rendszer alkalmazását, a me­netrendszerinti közlekedés biztosítását, a vonal­menetek pontos betartását. Hiszen az őszi for­galom nagy feladatokat hárít rájuk. A több ga­bona mellett a terméskilátásoktól függően 41 szá­zalékkal több zöldség, 16 százalékkal több cukor­répa, 28 százalékkal több burgonya elszállítása vár rájuk, mint az előző esztendőben. A dolgosók jobb áruellátását biztosítja a gyors szállítás A kecskeméti vasútállomáson igen forgalmas az élet. Az őszi forgalom jó lebonyolítása kétsze- les erőfeszítésre ösztönzi a forgalom dolgozóit; Alkotmányunk ünnepére már eddig is szép ered­ményt értek el. A kereskedelmi dolgozók büszkén számolnak be arról, hogy kocsi ki- és berakási tervüket 130 százalékra teljesítették. 50 kocsival többet raklak meg áruval egy nap, mint amennyi a tervük. így sok gabona, zöldségféle és gyümölcs idő előtt ér­kezik a rendeltetési helyére. Ezenkívül a rakodá­si idő csökkentésénél is jól tevékenykedtek. Egy tehervagont az előirt 240 perc helyett 228 perc alatt raktak meg áruval. A gyors szállításnak egyik igen fontos része, hogy a teherkocsikat gyorsan állítsák be az induló szerelvénybe. Az erről szóló jelentés is jót mutat. « fajlagos kocsimozgatási egységidő tervét 108 százalékra teljesítették. Vagyis egy kocsinak a mozgatási ideje 6.2 perc a terv szerint s ezt a tolatásnál dolgozó brigádok 5.7 percre szorí­tották le. /Hszeüjetés a Juu tússzal” A bugaci szikes ta­vacska csöppei verik vissza a napsugarakat. A parton buja füvet legelész a konda. Fe­kete ' siUdömalacok, vagy kétszázhatvan. Bele-belemennck a tó­ba, megmártóznak, az­után legelik tovább az illatos füvei. Látszólag jól érzik magukat, nem veszekednek, nem marakodnak. A pulit sem bosszantják, en­gedik nyugodtan hem­peregni a gyepen. A falkától nem mesz- sze egy hantcsíkon ül a »kanász<*. Piros kar­digán, kék munkanad­rág, szandál, pölie haja szalaggal átkötve, hogy ne cibálja össze a szól. Bele van mclyedvc az olvasnivalójába, de mikor észrevesz, ba­rátságosan rámmoso­lyog, és hamarosan be­szélgetni kezdünk. Csak úgy, mindenféléről. Karikás ostora nincs, cs.ak egy juharvessző helyettesíti, de úgy­sem tudna vele cscrdi- teni, mert már próbál­ta és a nyakára csava­rodott. Nézem, mit. olvas. . Novellákat Jókaitól, s Móricztól. Az itteni könyv­tárból való? ». kéír* dem a gazdaság könyv­tárára gondolva, — Dehogy, ez a sa­ját könyvem — felel vissza. Azután foly­tatja: — Tudja elvtárs, nagyon szeretek olvas­ni cs gyűjtöm a köny­veket. Most ohias- tam el a »Szent Péter esernyöjé"-t Mikszáth- tól. A könyvtárból is szoktam kölcsönvenni. Nem régen olvastam a »Germinál«-t, azt is olt kaptam. — Micsoda nehéz életük is volt hajdan a bányászoknak — mondja jóval később egy kicsit elgondol­kozva. Nyomortanyá­kon laktak. Most, hogy tudom, milyen volt re­gen az élet, még jobban örülök a ser­tésfarmon tegnapelőtt kigyulladt villanynak, meg az új rádiónak. Így fonódnak egy­másba a szavak a teg ­napról, a, máról, és követik a holnapok új reménységei. Beszél getünk a munkáról, családról — a megél­hetésről. Két kis gyer­meke van. Elmondja, hogy a férje is a gazda­ságban dolgozik. — Magának mennyi a fizetése? — puhatoló­zom. — Nem panaszkod- hatom — mondja, — a férjem, meg az én fi­zetésem szép összeg- ie rúg. A múlt hónap­ban 1250 forintot kap­tam, ■ Jó beosztással már ebből is meg le­hetne élni, de ehhez jön még az uram ke­resete. Mindig tudunk venni valamit. — Eleinte féltünk et­től xa Bugáétól, meri más vidékről jöttünk ide. Egy nagy puszta az egész és semmi szórakozás — ezt tud­tuk- róla. De kelleme­sen csalódtunk. Csupa jó, kedves emberekre akadtunk. — szomba­ton, vasárnap pedig mozi is van itt. A vezetőség is min­dig tartogat számunk­ra valami meglepetést. Tegnapelőtt 'nyílt meg egy új élelmiszerbolt itt, a gazdaságban. Nem kell már öt kilo­méterre menni egy kiló cukorért a faluba. Amint ezeket el­mondta, újabb bátor­ságot kap, és mesél to­vább: — A két gyerek miatt is sokat aggód­tunk, — hisz nem­sokára iskolába\ kell menniök. Az iskola messze van, télvíz ide jen meg különösen fáradságos lenne min-1 dennap odagyalogolni nekik. Bizony nehéz kérdés volt ez, hisz összesen harmincöt. gyerekről volt szó. — Valahogy mégis meg kell oldani — mondogatták többször is. Azután gz igazgatói a párttitkár és a sze­mélyzeti vezető elvJ társak párszáz méter­re a központtól kinéz­tek egy tanyát. Mérics­kélték, számolgattak, tárgyalgaltak — és már épül is a tante­rem, meg a barátságos tanítólakás, mégpedig villannyal!! Megint a malacokra terelem a szót. Látha­tóan büszke rájuk. Jól fejlődnek, az anyjuk átlagos szaporulata 9 és fél malac. Elhullás sincs. Közben, úgy látszik, elérkezett az etetés ideje, a malacok egy kupacba verődnek, — a puli is hegyes fülek­kel várja a további parancsot. Mikor elbúcsúzunk, jó munkát, erőt, egész­séget kívánunk egy­másnak. MAJOR J4-NQd> Bugac.

Next

/
Thumbnails
Contents