Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-12 / 190. szám

Begyűjtési őrjárat a dunavecsei járásban A begyűjtésről beszélgettünk Miklán Ferenc elvtárssal, a dunavecsei járás begyűjtési hi­vatalának vezetőjével. Előveszi « legutóbbi írásos 'elmentését. »Túlzott optimizmusét indul­tunk neki a cséplésnek 'it, ' zzel «gyidejűleg a gabonabegyújtés- nek — hangoztatja a jelentés, — azt hittük, hogy magától is siü- 'etnek eredmények, de mint a ■ények mutatják, súlyosan té­vedtünk. Hogy mennyire lebe­csülik járásunkban a Jelvilágo­sító munkát, erre jellemző, hogy % szallcszentmártoni VB-elnök- helyettes, Juhászné azt válaszol» ta a járási bizottság instruktorá­nak, mikor a kisgyülés felöl ér­deklődött, hogy mutassanak neki olyan községet, ahol a kisgyű- lések nyomán megjavult a be­gyűjtés. Ebben a járásban van a leg­kevesebb versenyvállaló is. Dunaegyházán augusztus 7-ig csak 29, Solton csak 24 termelő vállalta, hogy a cséplőgéptől a begyüjtőhelyre szállítja a gabo­nát. A járásban a begyűjtési állan­dó bizottságok szervezett formá­ban egyáltalán nem működnek. Baj van a községi jelentések körül is. Dunatetétlenről például a napokban három hátralékost jelentettek és az ellenőrzés so­rán kiderült, hogy tizenkettő van.« Ez a néhány mondat a jelen­tésből sok mindent elárul, egy­ben azt is, hogy mi a teendő. Ahogy nézzük a községek ered­ményeit, a számok azt mutatják, hogy Dunapatajon van a legtöbb hátralékos: 168 személy. Errevonatkozólag Miklán elv­társ nem sokat tud mondani, csak általánosan tudja meg­okolni, hogy miért ilyen magas ez a szám. Hát nézzük meg magunk — így határoztunk — és megláto­gattuk Dunapatajt. Nem írták jóvá a jégkárt Dunapatajon Először Kele Györgyhöz, a községi begyűjtési hivatal ve­zetőjéhez vezet az ütünk. Tudjuk, hogy a községben sok termelőnek volt jégkára. A hi­vatalvezető állítása szerint mintegy 600 érdekelt van a köz­ségben. A felbecsült károk alap­ján több vagon gabonát törölt az állam a károsultaknak. A jégkárok nyomán történt mérséklések jóváírásával azon­ban baj van. Először is a Me­gyei Biztosító követett el hibát, mert lassan végezte a becslése­set és az ezzel kapcsolatos admi­nisztrációt. Nem is beszélve ar­ról, hogy több termelőt, akinek jégkára volt, nem vettek figye­lemben a mérséklésnél. A Megyei Biztosító mulasztá­sait még csak tetézi a községi begyűjtési hivatal, mert még mindig nem írta jóvá a terme­lők több mint felének a csökken­téseket. A cséplés már javában Eolyt, amikor megkapták a név­sort, augusztus 2-án. Azóta lett volna ideje a községi begyűj­tési hivatalnak — bármennyi munkája van — ezt elintézni. Annál is inkább, mert ez egyik akadályozója a dolgozó parasz­tok beadási készségének. A községi tanács kidoboltatta ugyan, hogy »aki ügy érzi, hogy a jégkár után mérséklés illeti meg, jelenjen meg a községi begyűjtési hivatalban.« Erre a felhívásra sok dolgozó paraszt megjelent ugyan, de sokan talán a dobolást sem hallották. Hiszen úgy is volna a helyénvaló, ha nem zaklatnák őket azzal, hogy félnapokat töltsenek el a be­gyűjtési hivatalban, hanem jó­váírnák a mérsékléseket és ér­tesítenék az érdekelteket. De erre úgy látszik, nem gondoltak! Sőt egyes dolgozó parasztokat azzal vígasztalnak, hogy adják csak be az összes gabonájukat, majd a különbözetet visszaad­ják. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha valamennyi csökken­tést bevezetnének. Hatan van­nak a hivatalnál. Ez a hat em­ber két óra alatt el tudná vé­gezni ezt a munkát. Ezt maga Fülöp István begyűjtési megbí­zott is elismeri, sőt hozzáteszi. — Az általam lelátogatott mint­egy 200 termelőnek zöme azért késlekedik a beadással, mert nem tudja, hogy mennyit kell beadnia. Sürgősen segíteni kell ezen! 39 beadási könyv várja sorséf a begyüjfőhelyen A másik hiba, hogy a község jelentései nem a való helyzetet tükrözik. A Terményforgalmi Vállalat helyi telepén lassan folyik a vételijegyzés, ezért számos dolgozó paraszt megún- ja a várakozást és ott hagyja a beadási könyvét, meg a mázsa­cédulát, hogy majd később érté jön. Ez még a jobbik eset! Töb­ben azonban ezt sem teszik, hanem megúnva az órákig való ácsorgást, hazamennek azzal, hogy majd később levételije- gyeztetik a gabonát. Kimentünk az átvevőhelyre. 39 beadási könyvet találtunk. Voltak köztük olyanok, amelyek már három napja ott hevertek. Ebből következik, hogy a le- vételijegyzett mennyiség és a raktárkészlet között jelentős kü­lönbség van. Például csak búzá­nál a napokban 320 mázsa kü­lönbséget állapítottak meg. Ezért fordul elő az is, hogy a községi tanács olyan dolgozó pa­rasztot is zaklat, aki a beadás­nak eleget tett. így járt Ambrus János, 1130. szám alatti közép­paraszt is. Meg kell gyorsítani tehát a munkáját a telepen lévő két adminisztrátornak. Ahogy ta­pasztaltuk, lehet győzni a vé­telijegyzést, mert alig néhány kocsi szokott állni a telep előtt. Nem szabad engedni, hogy csu­pán kényelmi szempontból ilyen komoly hibák adódjanak elő. * Mindezekből okulnia kell a községi begyűjtési hivatalnak, a községi tanácsnak, élén Vajda József tanácselnökkel. A köz­ségben többször tartanak kis- gyűléseket, amelyeken felvetőd­nek ezek a problémák. Jobban fel kell figyelni a dolgozók ja­vaslataira és segíteni ezeken a hibákon, hogy megjavuljon a begyűjtési eredmény- a község­ben. A járási begyűjtési hivatal vezetője, Miklán elvtárs is ak­kor jár el helyesen, ha alaposan körülnéz a községben, de nemcsak itt, hanem a járás töb­bi községeiben is, mert ezek a hibák nem egyedülállóak. cÆz elsők között Puskás László (Városföld 143.) közel 13 holdon gazdálkodik. Köz-« vétlenül a cséplőgéptől viszi be gabonáját. Az elsők között akart lenni, aki teljesíti beadási kötelezettségét. Beadott; 1800 kg. bú­zát. 585 kg. rozsot, 324 kg. árpát. —* Képünkön: felrakja terményét kocsijára. 4 Kecskeméti Állami Áruház felkészült az őszi forgalomra Kereskedelmünkre most az a feladat hárul, hogy a begyűjtés utáni megnövekedett forgalmat lebonyolítsa. Nap-nap után több és több paraszti termék kerül * szabadpiacra. Az eladott ter­mények ellenértékéért ipari cikkeket vásárolnak. Kereske­delmünk felkészült a növekvő forgalomra. A napokban meg­látogattuk a Kecskeméti Állami Áruházat, ahol szintén lázasan tevékenykednek, hogy lebonyo­líthassák az őszi forgalmat. Az áruház már beszerezte az őszi ás téli cikkeket. Már megvásá­rolták nagy mennyiségben a ke­resett női magasszárú cipőket, férfi bakancsokat, csizmákat, nehogy úgy legyen, mint a múlt évben, amikor ez az árú gyorsan elfogyott és az utánren- delés miatt várni kellett a vásárlóknak. Megérkezett na­gyobb mennyiségben kötött­alsó és a múlt évben olyan na­gyon kedvelt gyermek tréning­ruha, kötöttpullóver és kardi­gán. A méterosztályon már a polcon láttuk a szép színes fla- nellokat, alsó- és felsőruhákat. A szövetosztályon már nagy a választék a férfi szövetekből. A vevők jobb ellátását szol­gálja, hogy az árukészlet értéke a multévihez viszonyítva 40 szá­zalékkal emelkedett. , Szemorvosokat a halasi és borotai gépállomásra ! Furcsa szembetegség terjedt el lázas gyorsasággal a kískun- hilasi és borotai gépállomáson. Köznyelven messzelátásnak ne­vezik. A betegségben szenvedő a közeli tárgyakat nem vesz észre, esik nagyobb távolságra lát el. Leglöbbnyire öreg embereket szo­kott elérni ez a baj, most azonban hirtelen javakorabeli, sőt fiatal gépállomásvezetők, agronómusok kozott szedi áldozatait a halasi jár ísban. A két gépállomás 20—20, összesen 40 cséplőgépet akar erő­vel átirányítani a kalocsai járásba, arra hivatkozva, hogy itt már elfogyott a csépelnivaló és nekik teljesíteni kell a tervet, stb. Nem is lenne semmi baj, ha mindez igaz lenne. De az a helyzet, hogy a kiskunhalasi járásban mindössze 60—65 százalékos a csép­ién eredmény. Jánoshalma, Rém, Kéleshalom, de Halas város h tmokosabb területein is az elcsépeletlen szérűk serege áll. Van­nak olyan gépek is — mint például a rekettyéi 22-es, — hogy ilyen ütem mellett hetek múlva csépelik el rajonjukat s ezeknek is lehetne segíteni a jobb gépekkel. De nem. Szálát és Kozó elvtárs makacsul állítja: elfogyott a munka, irány Kalocsa! Hogy •ni lesz a járásban hagyott szérűkkel? — a jó ég tudja. Csépelje­nek el nyomtató lóval, a halasi és borotai gépállomás mostmár :sak a kalocsai járásban tud tervet teljesíteni. Ezért kellene valami ügyes szemorvos és optikus a két gép­állomásra: sürgősen szemüveget készíteni a vezetőknek. Hadd lás­sák meg az orruk előtt kiabáló feladatokat * ómig ezek megoldat- 'nnok. ne nézzenek messzebbl UJ KÖNYVEK CSEHOV: A CSINOVNYIK HALÁLA Anton Pavlovics Csehov halálának 50. évfordulója alkalmából jelent meg a nagy orosz klasszikus író válogatott elbeszéléseinek kötete a'. ifjúság számára. A kötetben meg­találjuk Csehov legszebb írásait, gyermekekről: kegyetlen, gyil­kos szatíráit a cári Oroszország ba- sásltodú, de ugyanakkor szánalmasan tehetetlen, gyáva hivatalnokairól, a csinovnyikoktól. Felvonulnak ösz- szegyüjtütt Írásaiban a reménytelen nyomorban sínylődő parasztok, a falusi iparosok, a régi orosz élet kilá- tástalanságába belefásult orosz ér­telmiség Jellegzetes alakjai. — A kötet méltó tolmácsolásban — Hab Zsuzsa és Szöllősy Klára fordí­tásában jelenik meg Az elbeszélő síket Bozókl Mária illusztrálta. DASZKALOV : A LIPOVANSZKI MALOM (Ifjúsági Könyvkiadó) Az 1948-ban Bulgáriában játszódó regény egy falusi malom államosí­tása körüli és utáni harcokat eleve­níti meg. Éles jellemábrázolás, ér­dekes íordulhtok jellemzik ezt a könyvet. Szép leírások színesítik a regényt a faluról, a malomról, a ioiyómentl rétről, a havas téli táj­ról. A regény a bolgár falu pro­blémáinak művészi ábrázolásán tűi egyszersmind a mi falusi életünk kérdéseire Is rátapint. ÖT PERC FEJTÖREü (Müveit Nép Könyvkiadó) Ez a könyv nemcsak tartalmának minősége, hanem szokatlan újszerű formája és rendkívül széleskörű tár­gya miatt is igen nagy olvasóközön­ség érdeklődésére tarthat számot. A könyv csillagászattal, földrajzzal, biológiával, fizikával, matematikával foglalkozik A föltett kérdések leg­nagyobb része a gyakorlat, a minden, napi élet tapasztalataival hozza kap­csolatba a természettudományos is­mereteket. A komoly tudományos kérdésektől a tisztán szórakozások­ra törekvő bűvészeiig és játékokig mindenki megtalálja ebben a könyv ben a számára leghasznosabb szóra­kozást. Pusnas r.aszlô átadja gabonáját a begyüjtőhelyen. De nemcsak gabonabeadásának tett eleget, hanem élőállat és állati termékek beadásának is, valamint adóját is pontosan kifizette. A lucernamag-termesztés időszerű kérdései »•Különösen nagy hiány mutatkozik lucernaszénából, ame­lyet megyénkben mindössze 13.000 holdon termeltünk és az idei aránylag jó termés mellett alig 2 mázsa lucerna jut egy számosállatra. Ezért megítélésünk szerint a nyárvégi veté­sek legnagyobb részét lucernával kell biztosítani, feltétlenül növelni kell lucerna vetésterületünket.« (A megyei párt-vég­rehajtóbizottságnak a megyei pártaktíván mondott beszá­molójából.) A legértékesebb takarmány- növények megtermesztése az utóbbi években visszaesett. A mezőgazdaság megszilárdítása, valamint a bőséges takarmány­termelés lehetőve teszi, hogy a lucernamagtermesztés országo­san is nagy területet foglaljon el. A szokásos második kaszálás­ból hagyott lucerna virágzás idején hűvös, szeles, csapadékos időt kapott. Ez az idő magfo­gásra nem volt kedvező, a lu­cerna virágút megtermékenyítő vadméhekre. Lehet-e a harmadik kaszálás­ból lueernamagot fogni? Amennyiben a harmadik ka­szálásból fogunk magot, úgy lu- cernatei'ületünkből válasszuk ki azt a részt, amely legelőbb lett kaszálva, s ha mód van rá, úgy a ritkább állományból fogjunk magot. Azon a területen, ahol a virágzás augusztus 10-től 15-ig várható, ott a magfo­gás sikerrel hajtható végre. A harmadik kaszálás felbecsül-1 hetetlen értéke, hogy ebben az időben az állati kártevők már nincsenek úgy elszaporodva, mint a második kaszálás idején, Az aranka irtása a lucer­natáblákról nem tűr halasz­tást! Minden gazda tudja, hogy az aranka tönkreteszi a lucernát, Az esetleges foltokat virágzás előtt kaszáljuk le és égessük el. Magkötés után pedig égessük ki és így az aranka megsemmi­sül, viszont a lucerna a követ­kező évben újból kihajt. Újabb, eddig egyes vidékeken kevésbbé ismert élősködő ter­jedt el, a »sárga vajfű«. A nap­raforgó-vajfűre hasonlít, tőle csak annyiban tér el, hogy 20— 30 centivel magasabb, erősebb, továbbá vastagabb szárú. Meg­jelenés után azonnal kapával még a magérés előtt jó mélyen vágjuk ki. A lucerna aratás a Herefélék aratását a csigák barnás színeződése jelzi. Az aratást lehetőleg a reggeli órák­ban végezzük, hogy elkerüljük a szemveszteségst. A lucernát kézzel és géppel egyaránt lehet aratni. Gépiaratás céljára némi átalakítással kiválóan alkalma­sak a fűkaszálógépek, amelyek­kel naponta 5—8 hold is learat­ható. Az átalakítás lényegében csak annyiból áll, hogy a vágó­kasza hosszában 80 cm. széles­ségben használt ponyvadarabot akasztunk 4—5 felerősítéssel. Ez a ponyva van hivatva a ka­sza által levágott magszárak összegyűjtésére. A gép után egy könnyű gereblyével emberi mun­kaerő végzi a kupacok azonnali összerakását. így elérjük, hogy a fűkaszáló mindig tiszta he­lyen jár és csökken a szem- I veszteség. A kupacokat néhány ‘ napig száradni hagyjuk és ami­kor a herelevelek megszáradnak megkezdhetjük a behordást. A cséplésre különleges here- fejtő-cséplőgépek alkalma­sak. Legfontosabb feladat, hogy a cséplés alatt állandóan ellen­őrizzük a magvak épségét. A herefejtők csak a száraz lucer­na esetében végeznek jó mun­kát. Gyomos vagy arankagyanús here cséplését hagyjuk mindig utoljára, így elejét vesszük an­nak, hogy esetleg a tiszta here a cséplőgépben kapjon aranka­fertőzést. GIMESI ANTAL. á martonvásári Mezőgaz­dasági Kutató Intézet tudományos munkatársa.

Next

/
Thumbnails
Contents