Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-08 / 187. szám
MÁSODIK ÉVFORDULÓ ELŐTT A PETŐFI termelőszövetkezet olyan volt egyidőben Jánoshalmán, mint lányos háznál a fiatalabb testvér. A legények, kérők a feltűnőbb szépségű, meglettebb eladón felejtik szemüket és észre sem veszik a sutább kis fruskát. Az idősebb is, erősebb is Uj Alkotmányt dicsérték folyton a járási szervek, ezt ajánlották a látogatónak a faluban. De éppen a fiatal leányzó természete, hogy máról-holnapra kinyílik, mint a bimbós rózsa. A Petőfi tsz-nek, amely az idei augusztus 20-ával eljutott létezésének második évfordulójához, — ha szerényebb eredményekkel rendelkezik is — nem kell szégyenkeznie az idősebb testvér mellett. Nehéz, szinte lehetetlen visszapergetni pontosan egy szövetkezet életének két esztendejét. Lehet-e meglesni: hogyan lesz a kicsiny rügy- oől selymes virág és mosolygó gyümölcs? Kilométerkövek állanak ezen a kétéves úton: eredmények, kudarcok, új nekirugaszkodások emlékei. 1952 AUGUSZTUS 19-e az alakuló közgyűlés napja. Kilenc-tíz sertést, erős igaállományt, gazdasági felszerelést hoz a tagság, de ez édeskevés az üdvösséghez. Vetőmag egy deka sincs. Forintonként gyűjti össze a tagságtól a vezetőség az őszi vetőmag- és takarmány árát. Tél utolján 125 mázsa tavaszbúzát kapnak az államtól. Aztán pénzkölcsönt sertésvásárlásra. Hilctpusztáról hoznak 25 szép cornwall-süldőt anyának. Az első elletés nem sikerül, fertőző elvetélésbe esnek a fiatal kocák. De a megszületett 41 darabot veszteség nélkül neveli fel Ország Sugár Benő gondozó. A nem törzskönyvezett tíz anya pótolja a hiányt, ezek alól száz malacot kapnak. Learatják az első közös gabonát. Minden kölcsönt, adósságot kifizetnek belőle és 3 kilogrammot osztanak munkaegységenként. Árpából 10 deka jut csak —, első a közös jószág takarmánya, A kormányprogramm megrázza a szövetkezetét, mint vihar a fiatal fát. Előbb úgy látszilc: kidől. A tagságnak fele kilép. De csak azokat a leveleket rázta le a szél, amelyek amúgysem voltak erősen hozzánőve a szövetkezeti élet ágaihoz. Sok haszontalan ember kizárását maga a megmaradt tagság követelte, amely ezután erősebb, összetartóbb lett. S már kora ősszel újak kopogtatnak a kilépők helyébe. Tizenhárom ú.i taggal gyarapodott azóta a szövetkezet, most is van három friss jelentkező. IDÉN ELSŐNEK aratott, csépelt a Petőfi tsz s már két hete, hogy a beadást is teljesítette. Kenyérgabonából csak annyit tudnak osztani, mint tavaly, mert 30 hold búzájukat letarolta a futrinka. De árpából a tavalyi 10 deka helyett legkevesebb egy kiló jut, 10 mázsás átlagot csépeltek belőle. A cukorrépatermést nem is adják alább 200 mázsánál holdanként. 50 dekát számolnak oelőle munkaegységenként a multévi 25-tel szemben. Váci Péter bácsi még hozzá sem nyúlt 75 kiló tavalyi cukorhoz. (A hetven felé közeledő Péter bácsi raktáros. A legidősbb tag, »atyavajdának« hívják a többiek. Amikor az irodában először kezdtem érdeklődni a csoport dolgai iránt, szó nélkül kiment. Kocsiba fogta a székházban tartott lovacskát és megínvitált: — Menjünk galambom a tanyára. Amit két szeme meg nem lát, el ne higy- je!) A szövetkezet emelője a szép jószágállomány. Az első ólban 18 borjúnyi disznó hízik. Darabja megüti a 150 kilót, pedig még amolyan félhúsban vannak csak. Egy hónap múlva néhányat beadásba visznek, a többi eladóra marad. A szomszédban a már említett 41 darab törzs- könyves, csipkézett fülő süldőállomány delel, mind tenyészanyag. A 29 anya most ellik. A vetélést még mindig nem sikerült egészen megszüntetni, de az állatorvos jó reménnyel biztatja a tagságot. Az egyik egészséges anya nyolc virgonc malacot szoptat máris. Cséplés előtt fejezték be egy új fiaztató, — ahogy ők mondják: »szülőotthon« — építését, az utolsó szögig saját anyagból. Már a fertőtlenítés is kész, most költöztetik az anyákat. A TEHÉNÁLLOMÁNY húsz darab. Tavaly augusztusban kaptak ugyanennyit, de azokból már egy darab sincs. Rosszul tejelő, kivénhedt állatok voltak. Sorra eladták vágóra és szinte egyenként szedték össze vásárokon a mostani állományt. 9.7 literes fejési átlaggal első ez a tehenészet a járásban. Az ezer liter beadáson felül 3000—3500 litert szállítanak havonta szabadáron. A havi tejpénz eléri a hatezer forintot. Háromszor fejnek. A legelő mellett zöldtakarmányt és másfél-két kiló abrakot etet a tehenekkel Papp János gulyás. Ország Sugárék lakásában, halkan zenélő telepes rádió mellett (most vette 1400 forintért) számítgatjuk Ságodi Vince iskoiátjárt brigádvezetővel: mennyi jövedelmet fialt az állatállomány nem egészen két év alatt? — A sertésekre 21.000 forint állami kölcsönt kaptunk. Most 200.000-ért nem adnánk oda. 84.000 forint hitelünk volt a tehenekre, de 150 ezret úgy megérnek most, mint egyetlen fillért. A TEHENÉSZETET még ezévben szaporítani akarják 10—15 állattal. Őszre 50 férőhelyes istálló építését tervezik. A tavaly készített 100 köbméteres silónak is párját csinálnak, 25 hold tarló neveli máris a silónak való csatornádét. 30—40 mázsa répaszelet még a múlt évről van tartalékban. Baltacím- és lucernaszénájuk bőségesen termett, 10 hold takarmány- répájuk is van. Legalább 100 mázsa abrakot jelent éven át a törzskönyvezett, leszerződött teheneknek járó korpa is. A két falubeli daráló vámja is szaporítja a szemestakarmányt. Sum- ma-summárum: annyi takarmányról gondoskodtak az idén, hogy bátran lehet gyarapítani a jószágot. Ez is a további terve a tsz tagságának: egészen állattartásra berendezkedni. Főleg sok Sertésre, mert az szapora és gyorsan fordul meg rajta a tőke. Hazafelé pedig Váci bácsi megeresztve a poroszkáló Manci gyeplőjét, meg saját beszélőkedvét — azt is elárulja, hogy idővel tanyaközpontot csinálnak. Előbb a jószágállományt egyesítik, aztán lakóházakat is építenek a gazdaság közepébe. — Ha minden jól megy! — emeli fel figyelmeztetően az ostort. Persze. De miért ne menne? Kétéves korára nemcsak állni tanult meg a Petőfi tsz, de eredményes lépéseket is tett előre. Ezek a léptek ezután már csak bátrabbak, nagyobbak lehetnek, hiszen a kezdeti bajokat kinőtték s a kormány segítő keze szüntelen kinyúlik feléjük. EGY ALPÁRI CSÉPLŐGÉPNÉL rtipár és Tiszaújfaiu között kocsi kocsit ér. Egyik része hordja a gabonát az Alpár melletti kö- zös szérűre, a másik kocsisor telt zsákokkal döcög a begyűjtő- helyre. A két falu versenyez a begyűjtésben. Az alpáriak a rajtnái elmaradtak, most nagyon iparkodnak, hogy előbbre kerüljenek, mint a tíszaújfalu- siak. Élenjáró gazdák igyekezetének hullámai elérték a közös szérűn dolgozókat is. Itt csépel a kiskunfélegyházi gépállomás 36-os számú gépje. Párszáz kisember hordta ide évi fáradságának gyümölcsét. Van olyan nap, hogy 50 kisbirtokos termését csépelik el. — Gyorsabban hányd a kévét — kiált Szabó Béla etető. —* Ne tömd annyira bele — figyelmezteti Deák István. — Belefúl a szem, nem veri ki. — Kiveri az ott is, ahol nem kellene! Valóban úgy van. Napok óta leszakadt a cséplőszekrény hajója, Dróttal erősítik meg, de a rázás a vasszálakat mindig lerágja. Szórja is széjjel a magot. Volt olyan nap, hogy egy- harmadát is. Le is állíttatta a gépet a tanácselnök. Azóta «»rendbehozták«. Most meg a hajóval van baj. A gépnél járt a kiskunfélegyházi gépállomás igazgatója, főgépésze, brigádvezetője — mindmind felírta, hogy mire van szükség, de napok óta nem jött segítség. Ugylátszik, a felírásnál tovább nem jutottak. Most is a tanácsházára sietett Fekete Károly felelős gépvezető, hogy telefonon megsürgesse a szükséges alkatrészeket, anyagokat. Közel egy óráig álltak, míg dróttal megint összefoltozták a rozoga hajót. A Hoffherr szuszogva hajtja a cséplőgép lendkerekét. Vincze József, az alpári tanács képviselője a mázsa mellől oda-oda- pillant a szuszogó masinára. — Mintha altól tartana, vájjon mikor olvad megint ki a csapágya. Mert bizony ez is előfordult már, — Ég a traktor, — kiáltja el magát valaki. A traktor égfelé görbült kipuff ogócsővéből — amelyen szíkrafogó sincs — lángnyelvek csapnak ki. Szikra-eső borítja a környékét. A cséplőgép nagyot mordul, a traktor pedig mintha prüszkölne, hogy kéményéből kifújja az égő kormot. — Dobjátok le a szíjat! — Állítsátok le a gépet. — Vizet! Vizetf Meggyullad a kazal! Kiáltozások kacskaringóznak mindenütt. Káromkodás-darabok szállnak a gép felé. Jogos is a fel-feltörő harag, hiszen a fecskendő sem működik. A hordókban pedig alig van víz. A cséplőcsapat tagjai marokban hordják a pernyékre a vizet. Mezítláb tapossák az égő tűzfészkeket. Végre sikerült elfojtani a lángnyelveket. Megmenekült a termés. A tűz izgalmai után »frustuk- ra« ültek a fa alá a dolgozóit. Tőlük tudtuk meg, hogy milyen felelőtlen munka folyik a gép körül. László Ferenc javította a tavaszkor a gépet. Fel is vette a jó munkáért a prémiumot. A kiskunfélegyházi gépállomás gépparkja »papíron« ki volt javítva. De mást mutatott a valóság. Micsoda szakértőbizottság lehetett, amely ezt a gépet üzemképesnek nyilvánította. Mikor megindultak, annyira szórta a szemet, hogy alig jutott a zsákba. Kiderült, hogy fordítva helyezték vissza a dobot. Aki bemászott a szekrénybe, az megállapította, hogy még bent van a tavalyi szemét is... Rengeteg baj volt a géppel. De így is naponta több, mint 100 mázsát csépeltek el. A cséplőmunkások mindent elkövetne«, hogy a kévékből minél előbb a raktárba kerüljön a szem. De azt már nem tudják, hogy hányán nem szállították be a géptől a gyüj tőraktárba a gabonát. Nem kap erről értesítést sem Kovács Ferenc cséplési ellenőr , sem B. Kiss Gergely cséplőbandavezető. így aztán nem is folyik semmiféle felvilágosító munka. Legfeljebb az, hogy a géprészt adják pontosan le, De sajtóolvasás sincs. Egyszerűen azért, mert a topokat nem küldik ki... Véget ért a pihenő. Felbúg a Hoffherr. Porfelleg száll a kazlak felé... Születik az új kenyér. .. Bizony nehéz a szülés, mert sem a tanács^ sem a gépállomás vezetősége, sem a tűzoltóság nem ad megfelelő segítséget. ,, i FIGYELŐ SZEMMEL A HALASI hetipiacokon egy- idő óta rengeteg a tej, tejtermék. Ez magában igen örvendetes, hiszen mindig több, olcsóbb vaj, túró, tejfel kerül a város dolgozóinak asztalára s a tanyai gazdasszonynak is állandó, biztos pénz. Hiba azonban, hogy a piactér néhány asztala mellett nem fér el a sok termelő. Lera- Kodik hát szépen a földre a tejfeles fazékkal, túróskosárral. A vásárlóktól felkavart por, szemét egyenesen belehullik s félórán belül szürke a kényes élelmiszer, amit ugyebár megmosni lehetetlen? A városi tanácsnak meg kell találnia a módot, hogy a két hetipiaci napra elegendő számú árusitóasztait állítson a piactérre. * MÁSODSZOR is a porról. Kiskunhalason hatalmas forgalmat bonyolít le a kisszállás—tompa— kelebiai kövesút. Az út két oldalán sűrűnlakott városrész terül. Nyáridőben az itteni lakosok rengeteget szenvednek és bosszankodnak a por miatt, amely szürke, sűrű fátyolként terjeng és még éjszakára sem tud szétoszlani. Évek óta nem tudnak itt nyáron ablakot nyitni, szellőztetni, apró gyerekektől beteg öregekig porban fül* doklik az utcasor. A keceli utat már felotojozták. Kérik a sza- badkai-út dolgozói: az Útfenntartó Vállalat találja meg a módot ennek az útszakasznak portalanítására is. * A CSÉPLŐGÉPEKNÉL előírás szerint gyógyszeres ládát kell tartani, az előírás azonban azt is megszabja: mit kell és lehet beletenni ebbe a ládába. — Több cséplőcsapat munkásai panaszolják: aszpirin vagy egyéb fájdalomcsillapító nincs kéznél. Pedig az augusztusi kánikulába^ sűrűn megesik, hogy egyik-másik dolgozónak megfájdul a feje s csillapító hiányában egész nap szenved. A halasi gépállomás főkönyvelője a rendelkezést védi, mondván; gyógyszerpazarlás lenne ilyenfajta csillapítóval is felszerelni a ládákat, mert egyik-másik gépnél talán nem is lenne rá szükség. A dolgozók véleménye azonban más. Egyrészt: a kalmopirin, aszpirin, stb. meglehetősen olcsó gyógyszer, másrészt a dolgozó ember és annak egészsége drágább nálunk, mint forintos, másfélforintos csillapítón elért megtakarítás. S igazuk van.,, 11 tompái gépállomás félévi munkája mérlegen I - I ÄÄ szítettek az elmúlt félévben végzett munkáról. Az eredmények serpenyője mélyen alászáll. A gépállomás, amely a traktorosnapon átvette a megyei pártbizottság megtisztelő versenyzászlaját, igyekezett jó munkával válaszolni a kitüntetésre. A 3520 normáihold féléves traktor- és motormunka terv helyett 5585-öt végeztek, 153.6 százalékos eredménnyel. Produktív szállítás! tervükben 27.700 tonnakilométer szerepelt, — az eredmény 34.029, azaz 122.8 százalék. Az őszi szántások tárcsázását és kultivátorozását 310 helyett 401 holdon végezték el. A növényápolási tervet azonban csak 50 százalékra teljesítette a gépállomás, 400 holdas eredménnyel a 800 helyett. agronómusok ösztönzésére a tsz-ek 600 holdon végezték el az őszi kalászosok fejtrágyázását. 580 holdon, a rozsvetés 90 százalékán történt meg ugyancsak az agronómusok meggyőző munkája nyomán a pótbeporzás, 60 holdon pedig négyzetesen vetették el a kukoricát. U hihelyeateti 4675 kilogramm üzemanyagot takarított meg félév alatt a tompái gépállomás a munka jó megszervezésével, az üresjáratok kiküszöbölésével. 93.7 százalék az átlagos üzemanyagfogyasztás. A 4675 kilogramm megtakarított üzemanyag 272 hold közép- szántásra elegendő. Az önköltségcsökkentés eredménye 45.476 forint. Legnagyobb része ennek az összegnek alkatrészmegtakarításból ered. Most mutatkozik meg leginkább a patronáló Vörös Csillag traktorgyártól kapott esztergapad nagy haszna, amelyen mostmár olyan alkatrészt is maga állít elő a gépállomás, amelyért eddig pénzt adott ki. A gépállomás dolgozói a cséplési eredmények növelésével tore- kednek jóhírnevük növelésére, Török János 1200-as géppel nyolc nap alatt 1560 mázsa gabonát eresztett le, napi 160—180 mázsás átlaggal. Botka Gyula 5 kg. híján elérte a 13 vagonos eredményt. Neszvecskó István is 8 vagonon felül csépelt mar. sokkal nehezebb körülmények között dolgozva, mint előbbi társai. Bővítik, korszerűsítik a Kalocsai Paprikafeldols'ozó Vállalatot A Kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalat úgy készül fel az őszi idényre, hogy bővíti és korszerűsíti az üzemet. Elsőnek a nyersárutárolót hozták rendbe. A régi földes tároló helyére 1000 négyzetméter területű ferde betonpadlót készítettek, így az őszi esőzések idején a víz nem áll meg a paprika alatt, s a paprika nem romlik meg. Szűk volt már a paprikaszárító is. Bátyán szintén új szárítót létesítettek. Bővítik a dunapa- taji szárítót is. A szárítók bővítésével az idén 50 vagon paprikával tudnak többet tárolni, mint tavaly. Gondot okozott eddig a gépek karbantartása. Eddig külső szakembereket kellett hívni az elromlott gépek megjavításához. Az idény kezdetéig felépül az asztalos-lakatos műhely. Ezek dolgozói végzik majd a karbantartási munkákat. Eddig ezek a dolgozók új kazánt állítottak fel a szárítóüzemben a régi három kis korszerűtlen kazán, helyett. Az üzem vezetői gondoskodtak, hogy megkönnyítsék a dolgozók munkáját. A szeletelőgépbe eddig két munkás öntötte 20 kg-os ládákból a nyersárut. Ezt a ládát másfél méter magasságba kellett felemelni. Most ezt a munkafolyamatot gépesítették. Görgőkön forgó szalag viszi fel a nyersárut a szeletelőbe, ahonnan keskeny csatornán keresztül jut a gyűjtőmé- dencébe. A paprika minőségének megjavítására két vagonos mosógépet szereztek. Ezenkívül a kefegépekre magelválasztót szerelnek fel. Uj, modem öltözőt és mosdót kapnak az üzem dolgozói. Több üzemrészt olajfestékkel átfestették, hogy könnyebb legyen tisztántartásuk. Mire megindít! a paprikaidény, nappali világosságot árasztó neoncsövek alatt dolgozhatnak majd a tiszta egészséges üzemrészekben a paprikafeldolgozó vállalat ön! sózni.
