Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-05 / 184. szám

Az általános felemelkedés alapja a termelékenység emelése a Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalatnál is A VIDÁMABB holnaphoz késve érkezik az, aki csak az utolsó pillanatban cselekszik. Hasonló gondolatot, de más sza­vakkal fejez ki a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat bejá­rati épületének homlokzatán lé­vő »Több és jobb munkával az életszínvonal emeléséért!-« című felírat. Az üzem »történelemkönyve-«-— amelyet maguk a dolgozók írtak — több és jobb munkáról, kulturális fejlődésről ad számot. Lapozzunk benne: « megállunk 1953 harmadik és negyedik ne­gyedévénél, amikor is az üzern elnyerte az élüzem II. címet. Fordítsunk egyet. Itt bizony már átmeneti nehézségekről ka- punk számot. Olvassunk hát a sorok közt: az üzem ezévben egyetlen hónapban sem teljesítette tervét, sőt 2 millió 998 ezer forint értékű árutermeléssel adós a népgazdaságnak, köz­vetve saját magának. Hű, a nemjóját, nem tréfa ez, mert veszélyben nemcsak az életszínvonal emelése, hanem az eredetinek a megtartása is — amiről Gerő elvtárs is beszélt a III. pártkongresszuson. — Hogy példával is szolgáljunk, néz­zük meg a bérkimutatás mun­kás rovatát: a megtervezett 1021 forintos átlagos munkabér a második negyedévben 742 fo­rintra csökkent a terv nemtel- jesítése miatt. így nem válik valósággá: a jobblét, a boldog holnap, s a még boldogabb hol­napután, mert ennek egyedüli járható útja a terv teljesítése, mely összekapcsolja az egyéni érdeket a társadaloméval. MI AZ OKA a lemaradásnak? Talán a dolgozók nem óhaj­tanak versenyezni? A dolgozók nagy többségében nincs hiba. Szívükkel-lelkükkel azon van­nak, hogy helytálljanak. Mivel augusztus 20-ra ennek lehetősé­gét megteremtették, s az anya­gi érdekeltség is, mint mozgósí­tó erő hat a dolgozókra, megfe­lelő versenyfelajánlások is szü­lettek. A Szabó-csoport 3 mázsa hulladékanyagot kívánt fel­dolgozni augusztusban. Vi­rág és Boros sztahanovisták az egyes műhelyben kilenc ablaktetőszerkezct munkáját 758 óra helyett 700 óra alatt akarják elvégezni. Sorolhatnánk hosszú ideig még e lelkes felajánlásokat. Nem hunyhatunk azonban sze­met afelett, hogy a versenyzés tartalma még nem a közvetlen célt segíti elő. Gyakorlati pél­dák bizonyítják, hogy sok még az általános megfoghatatlan vál­lalás, ami a versenyzést inkább lejáratja, minthogy élővé, ele­venné tenné. Ez a szakszervezeti vezetés hiányos versenyszervező munkájából adódik. Nézzük meg, mi akadályozta, és mi akadályozza még jelenleg is a szakszervezet tevékenysé­gét, a termelékenység emelésé­ért folyó munkát. A dolgozók egyöntetű véle­ménye: hogy nem tudjak előre, milyen munkát végez­nek dekádonként. A gépmű­helyben gyakori az állásidő. A lemezvágó ollónál naponta egy-két óra kiesik a mun­kából. Csőszi Ferenc hétfőn négy órát, kedden két órát állt munka hiányában. A műszaki vezetés részéről a munkaverseny meg­becsülése, a vele való foglalko­zás, kevés meghallgatásra talál. Nemhogy a műszaki előfeltéte­leket biztosítanák, hanem még azzal sem törődnek, hogy a már meglévő versenyfelajánlások tel­jesítését segítsék, ellenőrizzék. Pedig erre igen nagy szükség van, mert júniusban a 60.7 szá­zalékos tervteljesítés mellett egy főre eső termelékenység 80.2 százalékra, a 100 forint munkabérre eső termelési érték 79.9 százalékra csökkent. • A TERMELÉKENYSÉG emel­kedését befolyásolja az a tény is, hogy még elég magas az in- produktív dolgozók száma. Az üzemrészekben több olyan mű­szaki dolgozó munkáját lehetne összevonni, ami elősegítené az egyéni felelősség megszilárdítá­sát, lehetőséget adna arra, hogy a dolgozó önmagával szemben igényesebben lépjen fel, tökéle­tesebb, alaposabb legyen a mun­kája. A termelékenység emelésé­nél a szakszervezet látóköre je­lenleg még szűk. Nemigen látja meg a dolgozók javaslataiban azokat az új munkaterületeket, amelyek lehetőséget adnak egyes termékek időelőtti elké­szítéséhez. Sebestyén bácsi, az üzem legidősebb dolgozója elmond­ja, hogy újítását, — bár el­fogadják —, de nem vezetik be minden esetben a terme­lés növelésére. A gondos gazda szemével tárja fel, hogy a szerszámmal milyen gondatlanul bánnak, s maga az a tény, hogy gyakori a szer­számeltűnés, eleve lehetetlenné teszi a gyorsabb és pontosabb munkát, ami kihat a termelé­kenységre. ENNEK ÉRDEKÉBEN a szak- szervezetben dolgozó kommunis­ták is igen keveset tesznek. El­feledkeznek pártunknak arról a tanításáról, hogy az anyagi ér­dekeltség ösztönző erő a szocia­lizmus építésében. Nem törőd­nek alkotó módon az apró dol­gokkal. Nem küzdenek eléggé a hitetlenkedés, tamáskodás és hú- zódozás helytelen szemlélete el­len, kevés szó esik arról, hogy a szocializmus építése továbbra is nehéz és küzdelmes. A jobb­lét nem áhítozást, hanem baráti segítést, ebből fakadó harcossá­got — megértést kíván, mert ez elengedhetetlen a fennálló adós­ság törlesztéséhez. összszővetségi mezőgazdasági kiállítás a Szovjetunióban 1954 augusztus Irén Moszkvá­ban nyílt meg az összszövetsé- gi mezőgazdasági kiállítás. A kiállítás pavilonjaiban a kolho­zok, szovhozok, gép-, erdővédő- és talajjavítóállomások, állatte­nyésztő telepek, tudományos ku­tatóintézetek és kísérleti intéz­mények eredményeit mutat­ják be. A kiállítás területén több mint 300 különféle pavilont, épületet és egyéb berendezést építettek. A kiállítás területe több mint 200 hektár. A kiállítás központjában a fő­pavilon és a szövetségi köztársa­ságok 16 pavilonja helyezked­nek el. Ezenkívül az »Ural«, »Szibéria« és egyéb övezeti pa­vilonokat is felépítették. A kof* hozok, gépállomások és szovho- zok harcát a gazdag termésért a »Földművelés«, »Gaböna«* »Cukorrépa«, »Burgonya és zöld» ségek« és egyéb elnevezésű pa- vilonok mutatják be. A »Szovjetunió mezőgazdasá- gának gépesítése és villamosítá» sa« elnevezésű pavilon termei­ben több mint ezer különféle mezőgazdasági gép és szerszám került kiállításra. A kiállítás fel­építésében és díszítésében, va­lamint abban, hogy a szovjet mezőgazdaság sikereit szemléle­tesen bemutathassák, sok tudóst újító, mezőgazdasági szakembert gépész és építész, művész és fényképész vett részt. A képen: A »Szovjetunió mezőgazdaságának gépesítése és villamosítása« pavilon. Jánoshalmán augusztus 20-án megnyílik a népkönyvtár Augusztusban több tan föl jam indul megyénkben a falusi művészeti munka színvonalának emelése érdekében A megyei tanács népművelési osztálya augusztusban több me­gyei méretű tanfolyamot rendez, kulturális vezetők, egyes művé­szeti csoportok tagjai számára. Ezeknek a tanfolyamoknak az lesz a rendeltetésük, hogy előse­gítsék művészeti csoportjaink minőségi színvonalának emelé­sét és minél több, a kultúrpo­litikai kérdésekben tájékozott vezetőt adjanak a falusi kultúr- csoportjaink, művészeti szakkö­reink számára. A bábosok részére Kecskemé­ten indul meg augusztus 9-én hatnapos tanfolyam. Megyénk­ben elég sok bábcsoport tevé­kenykedik, sajnos azonban a szakmailag gyenge vezetés következtében nem egynek a munkája helytelen vágányra te­relődött. A tanfolyam a bábcso­portok számára szakképzett ve­zetőket ad. A megyei tanacs népművelési osztályának útmu­tatásai alapján elsősorban a bábozásban eddig is szorgalma­san működő óvónők, tanítók, MNDSZ-tagok beküldését vál­lalták a járási tanácsok. A tan­folyamra küldendők kiválasz­tásában komoly segítséget nyújtanak a falusi MNDSZ- szervezetek. Kiskunhalason augusztus 10- től 20-ig színjátszó tanfolyam indul. A tanfolyamon eléggé el­maradott színjátszásunk szakmai színvonalának emelése céljából, szinjátszócsoportok vezetőit lát­ja vendégül a megyei tanács népművelési osztálya. Az elő­adások sokoldalúsága, a téma­tervben szereplő kérdések válto­zatossága biztosítéka a tanfo­lyam sikerének. A részvevők színpadtechnikai jellegű elő­adások mellett ismereteket kap­nak a jelmezkészítésről, a maszkirozás művészetéről, a drámatörténet alapelemeiről is. Kalocsán nyitja meg a megyei népművelési osztály augusztus 10-én a tánccsoportvezetők ré­szére szervezett tanfolyamot. A tánctanfolyamon gyakorlati mó­don foglalkoznak a részvevők a népitáncmozgalom életével, táncismerettel, megismerik a táncgyüjtés legfontosabb mód­szereit és a színpadi feldolgo­zás alapismereteit. Megtanulják a tánctanfolyam részvevői a ko­reográfiái leírások olvasását is. A megyei tanács népművelési Versenyben a cséplés gyors elvégzéséért A megyei tanács gépállomnsi igazgatóságára érkezett jelenté­sek szerint az augusztus 2-án munkába állt 750 cséplőgép «3.690 mázsa gabonát csépeltei. A cséplőgépvezetők versenyé­ben továbbra is az első helyet tartja a lajosmizsei gépállomás dolgozója, K. Juhász József 1510 mázsás eredményével, melyet 800 milliméteres gépén teljesített. Második helyre Ismét a bácsbo- kodi gépállomásról Erős János került. 1500-as gépével hétfő es­tig 2435 mázsa gabona cséplesé- vel végzett. A harmadik helyre 1260 mázsás eredménnyel Takács István került, aki a tázlári gép­állomás dolgozója. Gépének dob­szélessége 800 milliméter. A versenyben a negyedik he­lyezést továbbra is szilárdan tartja Presir István, a kiskunfél­egyházi gépállomás 1200-as gé­pének vezetője. Ugyancsak hétfő estig 1750 mázsát csépelt munka­csapatával. osztályának közlése szerint az előadások nagyrészét mindhárom tanfolyamon a népművelési mi­nisztérium és a népművészeti intézet előadói tartják. A tan­folyamokra való behívás rövi­desen megkezdődik, A Népújságban »egy könyv panaszai« címmel megjelent cikk nyomán a népművelési ál­landó bizottságunk ülést tartott. Ezen az ülésen megtárgyaltuk népkönyvtárunk sürgős rendbe­hozatalát. A könyvtár rendbeho­zatalához kértük a tömegszers vezetek segítségét is. 400 forin­tot kaptunk a népkönyvtári köz­ponttól, de ez az összeg kevés­nek bizonyult. Kecskés Imre DISZ-titkár ígéretet adott arra, hogy ha náluk végeznek a kő­művesek, utána a könyvtár épí­téséhez irányítja azokat. A fent- maradó homokot, cementet szin­tén átadják. A helyi ktsz vál­lalt egy ízléses címtábla meg­festését. Így augusztus 20-ra teljesen elkészül a népkönyvtá­runk, amit majd ünnepélyesen megnyitunk. Sçultéti Irén levelező, Jánoshalma. LÁNC, LÁNC, ESZTERILÁNC... ni il I a 22-es gép a o goa i I keceli út men­tén. — Hát persze, az a kötelessé­ge, hogy dolgozzék — mondják erre a tájékozatlanok. Hja, nem olyan egyszerű ám az. Ha ezzel a géppel nem lett volna semmi baj, Halas előbbre lenne a esép- léssel, a cséplőcsapat nem gazdagította volna új, színes kifejezésekkel a magyar károm­kodások gyűjteményét s az új­ságíró csak egyszerű dicséretet írhatna a kiskőrösi és halasi gépállomásról. Nem érdekesebb mindennek a fordítottja? De kezdjük az elején. A csép­lőgépet a kiskőrösi gépállomás javítóműhelye javította. Olyan tapintatos, tinóm módón, ne­hogy kár essék a — hibákban. Ezért például a szalmarázó csap­ágyakat ki sem bontották, csak gyengéden megtörölgették. A többi alkatrészt meg zsírral nem háborgatták feleslegesen, kár a pazarlás. Ezt a remekművet az­tán a halasi gépállomás átvette. Hogy ellenőrzés nélkül? Persze. Csúnya dolog a bizalmatlanság. Ha egyszer a derék kiskőrösiek azt mondják, hogy ki van javít­va, akkor csak elhiszik? Szalai K. István traktoros azonban izgága ember. Neki kell majd csépelnie ezzel a géppel, nem hisz, csak a saját szemének. S jő szeme volt. Kerek egy hétig ja­vítgatta maga a gépet s még fele baját sem csinálta meg, amikor jött az ukáz: — Sürget­nek bennünket, indul a cséplés, huzasson ki, Szalai bácsi! K. István hát ki­húzatott. Ment is Ssalai ten. Persze, egyhetes kiesést nehezen lehet pótolni. is akad el cséplő: Hiba csf k ott nem Másutt a cséplő mindaddig, amíg a trak­tor vontatta s neki csak gördül­nie kellett utána. De csépelni? Azt már nem. Ahogy egy-két kévét, megkóstolt, beadta a kul­csot. Megreperálták. Újra leállt. Hol itt törött, hol amott. így ment kerek egy héten át. Hat nap alatt alig 200 mázsát csé­pelt el s a munkások 57 kiló ga­bonát kerestek. A cséplőcsapat ott akarta hagyni, a csépeltető dolgozó parasztok pedig felaján­lották: társadalmi munkában ás­nak egy nagy'gödröt s még elte­metni is segítik a rossz cséplőt. No, de minden jó, ha a vége jó. Kozó elvtárs, a gépállomás igazgatója vasárnap maga is meglátogatta a gyüj tőasztal fé­dertörése miatt akkor már két napja vesztegelő masinát és ki­jelentette: — ennek a gépnek mennie kell, ha a gépállomás ja­vítóműhelye mindenestől ide is költözik! — A cséplő erre nyil­ván megijedt s aznap inkább hagyta magát mostmár becsüle­tesen rendbetenni, mintsem ez a csúfság érje. S hétfő óta fenn­akadás nélkül dolgozik a 22-es.. Ezen az egyetlen napos 113 má­zsa gabonát vert le s a munka­csapat egy nap alatt megkere­sett annyit, mint az előző hé­adódik, ahol nem folyik mun­ka. De a halasi gépállomás kör­zetében nem ez az egyedüli, ál­lásban rekordot verő cséplő. A balotaszállási Petőfi tsz-ben csak 190 mázsáig vergődött fel ugyan­csak egy hét alatt a gép. S nem véletlen mindez. Az okok úgy kapcsolódnak egymásba, mint a láncszemek. A kiskőrösi gép­állomás kezdte a hanyag mun­kát, a szemlebizottság folytatta és a halasi gépállomás műszaki vezetősége mégkoronázta azzal, hogy átvette a kijavítottnak csú­folt cséplőt. Dicséretes Kozó eívtárs vasárnapi kijelentése, de egyszerűbb lett volna annak­idején akkor megmozgatni az egész javítóműhelyt, amikor még bentállt a gép. Eső után I köpönyeg mind- ________! ezt fel hány for­gatni, amikor végre rendesen dolgozik a 22-es? Nem. Néhány hónap és újra megindul a gép­állomásokon a gépjavítás. Jó lenne okulni a mostani esetek­ből. S eljutni egyszer már odáig, hogy a szépenhangzó jelentések készítőit, akik olyan zengzetes szép szavakkal számolnak be a javítások »kifogástalan minő­ségben történt elvégzéséről« —i ne hazudtolják meg a munkába- állított gépek többé!

Next

/
Thumbnails
Contents