Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-05 / 184. szám
Az általános felemelkedés alapja a termelékenység emelése a Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalatnál is A VIDÁMABB holnaphoz késve érkezik az, aki csak az utolsó pillanatban cselekszik. Hasonló gondolatot, de más szavakkal fejez ki a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat bejárati épületének homlokzatán lévő »Több és jobb munkával az életszínvonal emeléséért!-« című felírat. Az üzem »történelemkönyve-«-— amelyet maguk a dolgozók írtak — több és jobb munkáról, kulturális fejlődésről ad számot. Lapozzunk benne: « megállunk 1953 harmadik és negyedik negyedévénél, amikor is az üzern elnyerte az élüzem II. címet. Fordítsunk egyet. Itt bizony már átmeneti nehézségekről ka- punk számot. Olvassunk hát a sorok közt: az üzem ezévben egyetlen hónapban sem teljesítette tervét, sőt 2 millió 998 ezer forint értékű árutermeléssel adós a népgazdaságnak, közvetve saját magának. Hű, a nemjóját, nem tréfa ez, mert veszélyben nemcsak az életszínvonal emelése, hanem az eredetinek a megtartása is — amiről Gerő elvtárs is beszélt a III. pártkongresszuson. — Hogy példával is szolgáljunk, nézzük meg a bérkimutatás munkás rovatát: a megtervezett 1021 forintos átlagos munkabér a második negyedévben 742 forintra csökkent a terv nemtel- jesítése miatt. így nem válik valósággá: a jobblét, a boldog holnap, s a még boldogabb holnapután, mert ennek egyedüli járható útja a terv teljesítése, mely összekapcsolja az egyéni érdeket a társadaloméval. MI AZ OKA a lemaradásnak? Talán a dolgozók nem óhajtanak versenyezni? A dolgozók nagy többségében nincs hiba. Szívükkel-lelkükkel azon vannak, hogy helytálljanak. Mivel augusztus 20-ra ennek lehetőségét megteremtették, s az anyagi érdekeltség is, mint mozgósító erő hat a dolgozókra, megfelelő versenyfelajánlások is születtek. A Szabó-csoport 3 mázsa hulladékanyagot kívánt feldolgozni augusztusban. Virág és Boros sztahanovisták az egyes műhelyben kilenc ablaktetőszerkezct munkáját 758 óra helyett 700 óra alatt akarják elvégezni. Sorolhatnánk hosszú ideig még e lelkes felajánlásokat. Nem hunyhatunk azonban szemet afelett, hogy a versenyzés tartalma még nem a közvetlen célt segíti elő. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy sok még az általános megfoghatatlan vállalás, ami a versenyzést inkább lejáratja, minthogy élővé, elevenné tenné. Ez a szakszervezeti vezetés hiányos versenyszervező munkájából adódik. Nézzük meg, mi akadályozta, és mi akadályozza még jelenleg is a szakszervezet tevékenységét, a termelékenység emeléséért folyó munkát. A dolgozók egyöntetű véleménye: hogy nem tudjak előre, milyen munkát végeznek dekádonként. A gépműhelyben gyakori az állásidő. A lemezvágó ollónál naponta egy-két óra kiesik a munkából. Csőszi Ferenc hétfőn négy órát, kedden két órát állt munka hiányában. A műszaki vezetés részéről a munkaverseny megbecsülése, a vele való foglalkozás, kevés meghallgatásra talál. Nemhogy a műszaki előfeltételeket biztosítanák, hanem még azzal sem törődnek, hogy a már meglévő versenyfelajánlások teljesítését segítsék, ellenőrizzék. Pedig erre igen nagy szükség van, mert júniusban a 60.7 százalékos tervteljesítés mellett egy főre eső termelékenység 80.2 százalékra, a 100 forint munkabérre eső termelési érték 79.9 százalékra csökkent. • A TERMELÉKENYSÉG emelkedését befolyásolja az a tény is, hogy még elég magas az in- produktív dolgozók száma. Az üzemrészekben több olyan műszaki dolgozó munkáját lehetne összevonni, ami elősegítené az egyéni felelősség megszilárdítását, lehetőséget adna arra, hogy a dolgozó önmagával szemben igényesebben lépjen fel, tökéletesebb, alaposabb legyen a munkája. A termelékenység emelésénél a szakszervezet látóköre jelenleg még szűk. Nemigen látja meg a dolgozók javaslataiban azokat az új munkaterületeket, amelyek lehetőséget adnak egyes termékek időelőtti elkészítéséhez. Sebestyén bácsi, az üzem legidősebb dolgozója elmondja, hogy újítását, — bár elfogadják —, de nem vezetik be minden esetben a termelés növelésére. A gondos gazda szemével tárja fel, hogy a szerszámmal milyen gondatlanul bánnak, s maga az a tény, hogy gyakori a szerszámeltűnés, eleve lehetetlenné teszi a gyorsabb és pontosabb munkát, ami kihat a termelékenységre. ENNEK ÉRDEKÉBEN a szak- szervezetben dolgozó kommunisták is igen keveset tesznek. Elfeledkeznek pártunknak arról a tanításáról, hogy az anyagi érdekeltség ösztönző erő a szocializmus építésében. Nem törődnek alkotó módon az apró dolgokkal. Nem küzdenek eléggé a hitetlenkedés, tamáskodás és hú- zódozás helytelen szemlélete ellen, kevés szó esik arról, hogy a szocializmus építése továbbra is nehéz és küzdelmes. A jobblét nem áhítozást, hanem baráti segítést, ebből fakadó harcosságot — megértést kíván, mert ez elengedhetetlen a fennálló adósság törlesztéséhez. összszővetségi mezőgazdasági kiállítás a Szovjetunióban 1954 augusztus Irén Moszkvában nyílt meg az összszövetsé- gi mezőgazdasági kiállítás. A kiállítás pavilonjaiban a kolhozok, szovhozok, gép-, erdővédő- és talajjavítóállomások, állattenyésztő telepek, tudományos kutatóintézetek és kísérleti intézmények eredményeit mutatják be. A kiállítás területén több mint 300 különféle pavilont, épületet és egyéb berendezést építettek. A kiállítás területe több mint 200 hektár. A kiállítás központjában a főpavilon és a szövetségi köztársaságok 16 pavilonja helyezkednek el. Ezenkívül az »Ural«, »Szibéria« és egyéb övezeti pavilonokat is felépítették. A kof* hozok, gépállomások és szovho- zok harcát a gazdag termésért a »Földművelés«, »Gaböna«* »Cukorrépa«, »Burgonya és zöld» ségek« és egyéb elnevezésű pa- vilonok mutatják be. A »Szovjetunió mezőgazdasá- gának gépesítése és villamosítá» sa« elnevezésű pavilon termeiben több mint ezer különféle mezőgazdasági gép és szerszám került kiállításra. A kiállítás felépítésében és díszítésében, valamint abban, hogy a szovjet mezőgazdaság sikereit szemléletesen bemutathassák, sok tudóst újító, mezőgazdasági szakembert gépész és építész, művész és fényképész vett részt. A képen: A »Szovjetunió mezőgazdaságának gépesítése és villamosítása« pavilon. Jánoshalmán augusztus 20-án megnyílik a népkönyvtár Augusztusban több tan föl jam indul megyénkben a falusi művészeti munka színvonalának emelése érdekében A megyei tanács népművelési osztálya augusztusban több megyei méretű tanfolyamot rendez, kulturális vezetők, egyes művészeti csoportok tagjai számára. Ezeknek a tanfolyamoknak az lesz a rendeltetésük, hogy elősegítsék művészeti csoportjaink minőségi színvonalának emelését és minél több, a kultúrpolitikai kérdésekben tájékozott vezetőt adjanak a falusi kultúr- csoportjaink, művészeti szakköreink számára. A bábosok részére Kecskeméten indul meg augusztus 9-én hatnapos tanfolyam. Megyénkben elég sok bábcsoport tevékenykedik, sajnos azonban a szakmailag gyenge vezetés következtében nem egynek a munkája helytelen vágányra terelődött. A tanfolyam a bábcsoportok számára szakképzett vezetőket ad. A megyei tanacs népművelési osztályának útmutatásai alapján elsősorban a bábozásban eddig is szorgalmasan működő óvónők, tanítók, MNDSZ-tagok beküldését vállalták a járási tanácsok. A tanfolyamra küldendők kiválasztásában komoly segítséget nyújtanak a falusi MNDSZ- szervezetek. Kiskunhalason augusztus 10- től 20-ig színjátszó tanfolyam indul. A tanfolyamon eléggé elmaradott színjátszásunk szakmai színvonalának emelése céljából, szinjátszócsoportok vezetőit látja vendégül a megyei tanács népművelési osztálya. Az előadások sokoldalúsága, a tématervben szereplő kérdések változatossága biztosítéka a tanfolyam sikerének. A részvevők színpadtechnikai jellegű előadások mellett ismereteket kapnak a jelmezkészítésről, a maszkirozás művészetéről, a drámatörténet alapelemeiről is. Kalocsán nyitja meg a megyei népművelési osztály augusztus 10-én a tánccsoportvezetők részére szervezett tanfolyamot. A tánctanfolyamon gyakorlati módon foglalkoznak a részvevők a népitáncmozgalom életével, táncismerettel, megismerik a táncgyüjtés legfontosabb módszereit és a színpadi feldolgozás alapismereteit. Megtanulják a tánctanfolyam részvevői a koreográfiái leírások olvasását is. A megyei tanács népművelési Versenyben a cséplés gyors elvégzéséért A megyei tanács gépállomnsi igazgatóságára érkezett jelentések szerint az augusztus 2-án munkába állt 750 cséplőgép «3.690 mázsa gabonát csépeltei. A cséplőgépvezetők versenyében továbbra is az első helyet tartja a lajosmizsei gépállomás dolgozója, K. Juhász József 1510 mázsás eredményével, melyet 800 milliméteres gépén teljesített. Második helyre Ismét a bácsbo- kodi gépállomásról Erős János került. 1500-as gépével hétfő estig 2435 mázsa gabona cséplesé- vel végzett. A harmadik helyre 1260 mázsás eredménnyel Takács István került, aki a tázlári gépállomás dolgozója. Gépének dobszélessége 800 milliméter. A versenyben a negyedik helyezést továbbra is szilárdan tartja Presir István, a kiskunfélegyházi gépállomás 1200-as gépének vezetője. Ugyancsak hétfő estig 1750 mázsát csépelt munkacsapatával. osztályának közlése szerint az előadások nagyrészét mindhárom tanfolyamon a népművelési minisztérium és a népművészeti intézet előadói tartják. A tanfolyamokra való behívás rövidesen megkezdődik, A Népújságban »egy könyv panaszai« címmel megjelent cikk nyomán a népművelési állandó bizottságunk ülést tartott. Ezen az ülésen megtárgyaltuk népkönyvtárunk sürgős rendbehozatalát. A könyvtár rendbehozatalához kértük a tömegszers vezetek segítségét is. 400 forintot kaptunk a népkönyvtári központtól, de ez az összeg kevésnek bizonyult. Kecskés Imre DISZ-titkár ígéretet adott arra, hogy ha náluk végeznek a kőművesek, utána a könyvtár építéséhez irányítja azokat. A fent- maradó homokot, cementet szintén átadják. A helyi ktsz vállalt egy ízléses címtábla megfestését. Így augusztus 20-ra teljesen elkészül a népkönyvtárunk, amit majd ünnepélyesen megnyitunk. Sçultéti Irén levelező, Jánoshalma. LÁNC, LÁNC, ESZTERILÁNC... ni il I a 22-es gép a o goa i I keceli út mentén. — Hát persze, az a kötelessége, hogy dolgozzék — mondják erre a tájékozatlanok. Hja, nem olyan egyszerű ám az. Ha ezzel a géppel nem lett volna semmi baj, Halas előbbre lenne a esép- léssel, a cséplőcsapat nem gazdagította volna új, színes kifejezésekkel a magyar káromkodások gyűjteményét s az újságíró csak egyszerű dicséretet írhatna a kiskőrösi és halasi gépállomásról. Nem érdekesebb mindennek a fordítottja? De kezdjük az elején. A cséplőgépet a kiskőrösi gépállomás javítóműhelye javította. Olyan tapintatos, tinóm módón, nehogy kár essék a — hibákban. Ezért például a szalmarázó csapágyakat ki sem bontották, csak gyengéden megtörölgették. A többi alkatrészt meg zsírral nem háborgatták feleslegesen, kár a pazarlás. Ezt a remekművet aztán a halasi gépállomás átvette. Hogy ellenőrzés nélkül? Persze. Csúnya dolog a bizalmatlanság. Ha egyszer a derék kiskőrösiek azt mondják, hogy ki van javítva, akkor csak elhiszik? Szalai K. István traktoros azonban izgága ember. Neki kell majd csépelnie ezzel a géppel, nem hisz, csak a saját szemének. S jő szeme volt. Kerek egy hétig javítgatta maga a gépet s még fele baját sem csinálta meg, amikor jött az ukáz: — Sürgetnek bennünket, indul a cséplés, huzasson ki, Szalai bácsi! K. István hát kihúzatott. Ment is Ssalai ten. Persze, egyhetes kiesést nehezen lehet pótolni. is akad el cséplő: Hiba csf k ott nem Másutt a cséplő mindaddig, amíg a traktor vontatta s neki csak gördülnie kellett utána. De csépelni? Azt már nem. Ahogy egy-két kévét, megkóstolt, beadta a kulcsot. Megreperálták. Újra leállt. Hol itt törött, hol amott. így ment kerek egy héten át. Hat nap alatt alig 200 mázsát csépelt el s a munkások 57 kiló gabonát kerestek. A cséplőcsapat ott akarta hagyni, a csépeltető dolgozó parasztok pedig felajánlották: társadalmi munkában ásnak egy nagy'gödröt s még eltemetni is segítik a rossz cséplőt. No, de minden jó, ha a vége jó. Kozó elvtárs, a gépállomás igazgatója vasárnap maga is meglátogatta a gyüj tőasztal fédertörése miatt akkor már két napja vesztegelő masinát és kijelentette: — ennek a gépnek mennie kell, ha a gépállomás javítóműhelye mindenestől ide is költözik! — A cséplő erre nyilván megijedt s aznap inkább hagyta magát mostmár becsületesen rendbetenni, mintsem ez a csúfság érje. S hétfő óta fennakadás nélkül dolgozik a 22-es.. Ezen az egyetlen napos 113 mázsa gabonát vert le s a munkacsapat egy nap alatt megkeresett annyit, mint az előző héadódik, ahol nem folyik munka. De a halasi gépállomás körzetében nem ez az egyedüli, állásban rekordot verő cséplő. A balotaszállási Petőfi tsz-ben csak 190 mázsáig vergődött fel ugyancsak egy hét alatt a gép. S nem véletlen mindez. Az okok úgy kapcsolódnak egymásba, mint a láncszemek. A kiskőrösi gépállomás kezdte a hanyag munkát, a szemlebizottság folytatta és a halasi gépállomás műszaki vezetősége mégkoronázta azzal, hogy átvette a kijavítottnak csúfolt cséplőt. Dicséretes Kozó eívtárs vasárnapi kijelentése, de egyszerűbb lett volna annakidején akkor megmozgatni az egész javítóműhelyt, amikor még bentállt a gép. Eső után I köpönyeg mind- ________! ezt fel hány forgatni, amikor végre rendesen dolgozik a 22-es? Nem. Néhány hónap és újra megindul a gépállomásokon a gépjavítás. Jó lenne okulni a mostani esetekből. S eljutni egyszer már odáig, hogy a szépenhangzó jelentések készítőit, akik olyan zengzetes szép szavakkal számolnak be a javítások »kifogástalan minőségben történt elvégzéséről« —i ne hazudtolják meg a munkába- állított gépek többé!
