Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-05 / 184. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Ara SO fillér LAPJA 1954 AUG. 5. CSÜTÖRTÖK JÓ ÜDÜLÉST! Nyár van. Kecskeméten, Batári, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és megyénk egyéb városaiban, falvaiban gyakran látni csomaggal, kofferrel a vasúira siető embereket. Nyaralni mennek. Üdülésük alatt megismerik hazánk más táját, a kék Balatont, az erdős Mátrát, a gyönyörű Lillafüredet. Más dolgozókkal találkoznak. A haza különböző vidékeinek emberei kicserélik gondolataikat, érzéseiket, dalaikat, népművészetüket. Másutt a vasúti állomásokon a család tagjai, az ismerősök szorongva várják a boldog nyári üdülésből visszatérőt. Már hazafelé megindul az élményekről szóló beszámoló végtelen meséje. Olyan élményekről, helyekről számolhat be az üdülő munkás, amelyről a múltban csak álmodhatott. Hiszen hik üdültek azelőtt Lillafüreden? Bethlen Istvánhoz közelálló ♦honatyák«. Balatonfüreden a potrohos »szívbajos« papok terpeszkedtek az árnyékos lugasok kényelmes karosszókeiben, Siófokon a pénzügyi kalandorok, ♦szépségkirálynők« és a »felső tízezer« egyéb léha képviselői szórták a pénzt a kaszinó csen- ies játéktermeiben, Lellén a magyar »középosztály«, a köz- igazgatási tisztviselők húzódtak meg, Bogláron pedig a Dobutca, Király-utca és környékének gazdag kereskedői habzsolták a nyár örömeit. , És a dolgozók? Volt-e olyan gyári munkás, aki megfizethette a magánvállalkozók szállóit?! Nem volt! A gazdagok villáinak még a közelébe sem mehetett az egyszerű dolgozó! Ziskó Jenő főmolnár, Molnár Borbála, a Kalocsai Paprikamalom dolgozója és Szakái Imre, a Borforgalmi Vállalat alkalmazottja a Gallyatetőről küldött hozzátartozóinak képeslapot. Jutalomüdülésben részesült. A költségeket az állam viselte. Az ország egyik legszebb üdülőjében pihentek. A Kecskeméti Gyufagyár több dolgozója Sió- Eokon, Hajdúszoboszlón üdült. Ma tehát az ország legszebb üdülőhelyein, gyógyfürdőiben, szanatóriumaiban a dolgozó nép fiai üdülnek. Június végéig egyedül az. EDOSZ közel 300 dolgozót küldött üdülni. A ME- DOSZ pedig az állami gazdaságokból kétszer annyit, mint tavaly. Az üdülés költségeinek nem kevesebb, mint 80 százalékát az állam viseli. Minden visszatért üdülő arról számolt be, hogy milyen szépek, kényelmesek üdülőink. Hatalmas összegeket fordít államunk az üdülők szépítésére, bővítésére, tökéletesebb felszerelésére. Sokhelyütt kényelmesebbé, barátságosabbá tették az épületeket, pompás parkkal, kerttel vették körül. Néhány szakszervezeti üdülőben lehetővé vált a gyermekes családok üdültetése. Szakszervezeteink a tavalyinál jobban felkészültek a nyári üdültetésre. Üzemeink egy részében azonban még nem adnak sokat a dolgozók véleményére, bírálatára. Ezekben mindössze egy-két ember dönt a beutalójegyek szétosztásánál. Gyakran csali úgy »kapásból«, az éppen jelentkezőknek adják oda a beutalást. Ilyen körülmények között könnyen megtörténhet, hogy baráti alapon válogatják ki a nyaralókat, a háttérbe szorítják az arra valóban érdemeseket. Ott, ahol az üzemi bizottság a dolgozók segítségével, a szó igazi értelmében a legjobb, legbecsületesebb munkások közül válogatja ki az üdülőket, nem fordulhatnak elő hibák, visszaélések. Vannak még üzemi bizottságok, ahol túlságosan mereven, bürokratikusán ragaszkodnak az egyébként helyes »ki választási szempontokhoz«. Ezeken a helyeken nem ügyelnek arra, hogy a műszakiak is eljuthassanak szép nyaralóhelyeinkre. A műszaki értelmiség megérdemli, hogy az üzemi bizottságok nagyobb figyelemmel forduljanak feléje. Az országépítésben derekasan helytállókra több emberséggel, nagyobb szeretettel gondoljanak akkor is, amikor az üdülésről van szó. Az üdülés a jó munka jutalma. A kellemes, vidám nyaralásra az méltó, aki egész évben szorgalmasan, jól dolgozik. Megtisztelő és felelősségteljes feladat tehát a dolgozók üdülésének megszervezése. A garai állami gazdaság üzemi bizottsága lehetővé tette, hogy a beutaltakon kívül a nyár folyamán 150 dolgozó lubickolhasson a Balaton ezüstösen csillogó vizében. Kibéreltek egypár szobát, ahol hetente kipihenhetik magukat a nagy nyári munkában elfáradt mezőgazdasági dolgozók. Akik visszajöttek a nyaralásból, mind arról számolnak be, hogy az idén figyelmesebb a bánásmód, javult az étkezés. A kellemes pihenést összekapcsolták a szórakozás, művelődés és sportolás gazdag és változatos lehetőségeivel. Több üdülőben a legjobb hivatásos művészek és kultúregyüttcsek zenés, műsoros esteken szórakoztatják a vendégeket. Üdülőinkben a dolgozók gondoskodnak arról, hogy a nyaralóknak felejthetetlenné tegyék a megérdemelt nyári pihenést. , A nyár öröme: a megérdemelt, vidám üdülés. A SZOT üdülési osztálya és a szakszervezetek mindent elkövettek, hogy dolgozóink jól érezzék magukat az üdülőkben, hogy a boldog nyár nyaralása, szórakozása örökké emlékezetes maradjon a vendégek szivében, Milliós költséggel épül a kalocsai kísérleti gazdaság sertés- tenyésztő telepe, amely törzskönyvezett állatokat ad át további enyésztésre a mezőgazdaságnak. — Képünk: a tágas ser- tésfiaztatók kutricái. Tapasztalatok a kecskeméti kísérleti gazdaságból A mezőgazdaság fejlesztése érdekében hozott határozat megvalósítását tette magáévá az Oktatásügyi Minisztérium Középiskolai Főosztálya, amikor az idei nyáron is megrendezte a biológiai szaktanárok mező- gazdasági foglalkoztatását. A gyakorlati foglalkozás céljára a megye pedagógusai részére a kecskeméti állami kísérleti gazdaságot jelölte meg. A kitűnően felszerelt és helyes irányelvek szerint vezetett gazdaságban alkalmunk volt megismerni a konyhakerti, mezőgazda- sági növénynemesítést és agrotechnikai kísérleteket, valamint a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos kísérletek problémáit és eddig elért eredményeit, A gazdaságban a legfontosabb kérdés az országos érdekké váló burgonyakutatás. A dolgozók kenyér utáni főtápláléka a burgonya, — akár a hazai nyírségi, vagy külföldről behozott fajták — a Duna-Tisza közén termesztve három év után leromlanak. A leromlás okát az itt végzett kutatási eredmény a klimatikus viszonyokban feltételezte. Sárvári István kutató szerint a nappali és éjjeli hőmérséklet közötti eltérés okozhatja a más klimatikus viszonyok közül származó burgonya leromlását. Biológiai szempontból nagyon érdekes kísérletet láttunk a burgonya fényigényének megállapításánál. Ezideig ugyanis még nincs eldöntve, hogy a burgonya rövid, vagy hosszúnappalos növény-e. Sárvári István erre a kérdésre is feleletet vár kísérleteitől, A kukoricából beállított fajta- kísérletek közül legjobbnak bizonyult a martonvásári 5-ös hibrid, amely 20 százalékkal, és a mindszentpusztai fajtahibrid, amely 15 százalékkal terem többet az összes eddig termelt fajtáknál. Érdekes a heterózis kukorica előállítása is. Micsurin tanítása alapján kezdte el a rozs nemesítését Bauer Ferenc, kiváló tudású rozsnemesítő, aki a munkáját azzal kezdte, hogy az első évben az összes eddig termesztett rozsokat vizsgálat alá vette. A döntés eredményeként anyanövénynek a »Petkusi rozsot« jelölte meg, amelyet szabad szelektív módon különböző — a sorok közé vetett — apanövények- kel termékenyített meg. A külföldi fajtákkal kevert származékokból szelektálta ki a »Kecskeméti rozsot«, amely 3—4 mázsával terem többet az eddigi fajtáknál, emellett jól bokro- sodik és nagy vitalitású. Ha ezekhez az eredményekhez hozzávesszük még Sárvári István kutató, bánkúti 1201-es ja- rovizált búzáját, amely évente kétszer vethető és kétszer ad termést, akkor láthatjuk, hogy itt valóban a népért dolgozó, komoly eredményeket elérő, szocializmust építő tudományos dolgozók kezében van letéve a mezőgazdaság korszerű fejlesztése, A kísérleti gazdaságban folyó munka egyik legérdekesebb része a paradicsomnemesítés. A kísérletek 1947-ben 203 ismert paradicsomfajtával indultak. A nemesítésnek az a célja, hogy a külföldi és egyéb fajtákból konzervgyártásra alkalmas, karó nélkül felnevelhető, nagy szárazanyag tartalmú, síma bogyójú, színes, bőtermő és szárazságtűrő fajtákat állítson élői A régi paradicsomfajták szárazanyagtartalma csak 2—5 százalék volt, ezzel szemben a gazdaság által kinemesített fajták 8.9 százalékos szárazanyag- tartalmúak. A 3—4 százalékos szárazanyagemelkedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kon- zervgyártásnál megtakarított szénmennyiséggel 200.000 lakost! város villamosenergiája fedezhető. A paradicsom végleges értékét, minőségét a laboratórium) vizsgálatok döntik el. A laboratóriumi vizsgálat főként a cukor- és savtartalom meghatáro-’ zására terjed ki. A cukor meghatározása a legmodernebb »Goszt«-féle gyors szovjet módszerrel történik. A paradicsom termesztésénél láttuk a Derkacs-féle szovjet agrotechnikai eljárást, amelynek az a lényege, hogy a növényt végigfektetik a földön és vékony fűzfaágakkal erősítik a talajhoz; így rövid idő alatt a hajtások is gyökeret eresztenek a földbe? Ezzel az eljárással fokozódik a táplálék és nedvesség felvétel: Az eredmény meglepő. A földre fektetett paradicsom óriási termést hozott. A z ittleír t tapasztalatok a tanultaknak csak egy kis töredékét képviselik. Ezenkívül még nagyon sok érdekes kísérlettel ismerkedtünk meg? mi pedagógusok, melyet majd az iskolaév során igyekszünk továbbadni tanítványainknak. Dr. Rácz Alajosi a TTIT előadója? 25.000 tégla az árvízkárosultak megsegítésére A Jánoshalmi Mészhomoktéglagyár dolgozói az árvízkárosultak megsegítésére 9 órás kulön-műszakot tartanak, a műszak munkabérét az árvízkárosultak részére ajánlották fel. A műszak alatt gyártott 25.000 téglával segítik elő a hajléktalanná vált dolgozók lakásainak mi4 előbbi felépítését. Nagy József homokt'ejtö példát mutat a műszakban. Eddigi átlagos teljesítménye 117 százalék. Igazolatlan mulasztása nincs, munkamódszerét tapasztalatlanabb társainak átadja. Szűcs Magdolna rázórostakezelő. Átlagteljesítménye 107 százalék. Jó munkájáért 14 napos balatoni ingyenes üdültetésben részesültj Lajkó László téglaclszedü. Vezeti a téglaelszedő-brigádot. Teljesítménye 107 százalék. Ö is szívesen átadja munkamódszerét az újonnan belépőknek.
