Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-28 / 203. szám

Őszi vetés előtt a kunfehértói Vörös Hajnal tsz-ben Földiuűvesszövetkezeteink feladatai a vagyonvédelem, a takarékos és jövedelmező gazdálkodás biztosítása terén Alig néhány napja, hogy ter­melőszövetkezetünk befejezte a cséplést. A tagok örömmel szál- lítgatják a munkaegységekre eső gabonát, mert minden csa­ládnak megvan az évi kenyere, ezenfelül szabadpiacra is jut egynéhány mázsa. De máris készülünk a jövő­évi kenyér megalapozására. Az augusztus 6-án tartott taggyűlé­sen megbeszéltük az őszi mun­kák folyamatát, végrehajtását, figyelembe vettük az agrotech­nikai követelményeket. Néhány napja hozzá is kezdett a ?épállo- más Béke-brigádja az őszi gabonafélék vetőágyának elkészítéséhez. Ezt két erőgép végzi. Az elnök, növénytermelési brigádvezető s magam pedig a vetéshez vettem számba az igaerőt. Várjuk, hogy a szántott talaj megüllepedjék s azonnal hozzáfogunk vetni. Figyelembe vettük a szövet­kezet birtokának talajminőségét. Megnéztük: a rozs, búza, őszi­árpa melyik talajon díszük leg­jobban s eszerint készítettük el a vetésforgót. De már tavaszi növényeink úgy kerültek földbe, hogy jó elő- veteményt biztosítsunk az őszi kalászosoknak. A vetésforgót az alábbiak sze­rint készítettük el: A rozsot homokra tettük, elő- vgteménye somkóró és zabos­bükköny, amelyet takarmányo­GAZÿQASAGUNK 1951 őszén nehéz körülmények között ala­kult meg 165 tanyával. Az el­múlt évek során népgazdasá­gunknak sok anyagi támogatást kellett adni, hogy gazdaságunk a szocialista szektorok között megállhassa helyét. A gazdasági vezetés hiányosságai, valamint a kiaknázott kulákíöldek az első években nem hoztak megfelelő terméseredményeket. Az elmúlt évben és az idén: azonban dol­gozóink alkotó munkája, vala­mint a szocialista nagyüzemi gazdálkodás eszközei — gépesí­tés, vetésforgók alkalmazása stb. — és a helyes szocialista vezetés gazdaságunkat arra az útra vitte, hogy 1951—52—53. évi közel hatmillió forint vesz­teség után már az első félévben 387.000 forint jövedelmet tu­dunk felmutatni. Ezen felül 156 ezer 800 forint munkabérmegta­karítást értünk el, főként a he­lyes munkaszervezés és a gépi­erő fokozott kihasználásának eredményeképpen. AZ EMLÍTETT 378.000 forint nyereségből az állattenyésztés az első félévben 34.000 forintot jövédelmezett. Ez a2 összeg a hetedik hónapban már 141.000 forintra nőtt. JÚLIUS hónapban tehenésze­tünk istállóátlaga 12.1 liter, ugyanebben a hónapban a nö­vendéküszők napi átlagos súly­zásra használunk fel. A búza előveteménye; pillan­gós növények, korai burgonya, répa, kertészet és kukorica. Az ősziárpa nyáricsalamádé, takarmánykeverék helyébe ke­rül. 160 hold búza, 70 hold :-ozs, 40 hold ősziárpa lesz az idei ka­lászosvetésünk. A talajt a kö­vetkezőképpen készítjük elő: 22—25 cm. mélyítőszántást adunk és holdanként 120 kg. szuperfoszfátot, 50 kg. ká­lit, — abban az esetben, ha a talajból hiányzik — és 10 kg. pétisót. Ezeket a műtrágyákat vetés előtt összekeverjük és úgy szór­juk el a talajra. Egyik fajtát sem hagyjuk el, mert bármilyen jól előkészítjük is szántással a talajt, a növény nem fejlődik rendesen táperő híjján. Termé­szetesen istállótrágyát is hasz­nálunk időközönként. Közvetle­nül vetés alá nem használunk szervestrágyát, mert hatása úgyis a következő évben mutat­kozik meg. Szövetkezetünk már a tava­lyi nyáron gondoskodott az idei őszi gabonafélék jó ta­lajáról: valamennyit meg­trágyáztuk. Tavaly ősszel is ilyen mód­szerekkel vetettünk s az időjá­rás ellenére elég szépek ered­ményeink. Búzából átlagosan 7.5 mázsát, ősziárpából 9 má­zsát, zabból 17 mázsát csépel­tünk holdanként. Meg kell emlékezni a vetés­ről is. A múlt év azt tükrözi vissza, hogy a vetés módja is növeli a terméseredményt. Figyelembe vettük, hogy egy folyóméteren ne legyen 60 szem­nél kevesebb gabona. Több he­lyen alkalmaztuk a keresztso­ros vetést is, az idén pedig több­nyire minden gabonát így ve­tünk. A vető- és talajmüvelőgépe- ket jól kijavítva állítjuk mun­kába. Az őszi feladatok meg­szervezésében sokat segített a szövetkezet pártszervezete. — Ugyanezt megadja a végrehaj­tásban is. Néhány napon belül meg­kezdődik szövetkezetünk­ben a vetés. Rám, agronómusra komoly fel­adatok várnak. Munkatervet ké­szítettem, ennek alapján vég­zem az ellenőrzést. A munkákat úgy kell megszerveznem, hogy zökkenőmentesen folyjanak le és határidő előtt befejezzük. -- Feladatom a szaktanácsadás, a területen a munkák minőségi ellenőrzése, az agrotechnikai módszerek érvényesítése. Figye­lemmel kísérem a vetőgépek karbantartását, az elvetésre ke­rülő mag mennyiségét, állapo­tát, a csávázó szereket stb. Lapostyán Ferenc agronómus. A MEGYEI pártaktívaülés megszabta azokat a feladatokat, melyek megyénk valamennyi gazdasági szervére várnak. A párt-végrehajtóbizottság beszá­molója foglalkozott a vagyonvé­delemmel kapcsolatos kongres­szus! határozatok megvalósítá­sával. Az elhangzottakból ne­künk is le kell vonni a tanulsá­got és további munkánkat a pártaktíva ülésén született ha­tározatok szellemében kell vé­geznünk. A DOLGOZÓ parasztság élet­színvonalában mutatkozó hatal­mas emelkedést, valamint a szövetkezeti kereskedelem fo­lyamatos javulását visszatükrö­zi az a tény, hogy áruforgal­munk az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 42 szá­zalékkal emelkedett. A több­szöri árleszállítást is figyelembe véve, még jelentékenyebbek az eredmények. UGYANCSAK számottévő a fejlődés az iparcikkforgalom 1e- rén, melynek emelkedése elérte a 64 százalékot, örvendetes ja­vulás mutatkozik a lakosság hideg-meleg ételekkel, italokkal való ellátásában, melyet bizo­nyít a tavalyihoz viszonyított 49 százalékos emelkedés. A földművesszövetkezetek ara­ellátási munkájának javulása mellett komoly eredmények szü­lettek a jövedelmező működés biztosítása terén is. Míg tavaly a szövetkezetek 24 százaléka működött veszteségesen, addig az idén ez a százalék 15-re csök­kent. A VESZTESÉGEK összeg­szerű vizsgálata során még ked­vezőbb képet kapunk, mert a veszteségek összege a tavalyi­nak csupán egy harmada. A nyereséggel működő egységek­nél a nyereség összege 129 szá­zalékkal emelkedett a múlt év­hez viszonyítva. Szövetkezete­ink összköltsége viszont 11.58 százalékkal csökkent, ami több- millió forintot tesz ki. Ezek az eredmények a takarékosabb, észszerűbb gazdálkodás követ­kezményei. A jelentős megtakarításokhoz hozzájárult a kis szövetkezetek egyesítése is, amely lehetőséget adott az adminisztrációs költsé­gek csökkentésére, a fuvaresz­közök jobb, gazdaságosabb ki­használására és a szakszerű ve­zetés fokozottabb biztosítására. AZ EREDMÉNYEK mellett azonban komoly hiányosságok is vannak egyes földművesszö­vetkezetünknél, különösen a belső ellenőrzés terén. E fel­adat elhanyagolása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a fele­lős elszámolok hiányainak össze­ge meghaladja az összforgalom 0.19 százalékát. Ez nem keve­A földművelésügyi miniszter 131/1954. számú utasítása értel­mében az Állami Biztosítónál önkéntes biztosítás köthető a sertéspestis és a sertésorbáne elleni védőoltások következté­ben előforduló elhullásokból és kényszervágásokból eredő ká­rokra. Egyéni állattartók, földműves- szövetkezetek, kisipari szövet­kezetek, vagy társadalmi szer­vezetek egészséges sertéseire a biztosítás úgy köthető meg, hogy az állattartó a biztosítási díjat az oltással egyidőben az állatorvosnak kifizeti. Ha a biztosított sertés az ol­tás után elhullik, jelenteni kell az illetékes állatorvosnak. Az köteles kiszállni a helyszínre és az állatot felboncolni, hogy meg­állapítsa az elhullás okát. Ha az állatorvos valamilyen aka­dály miatt nem tudja a bonco­lást elvégezni, a községi vagy városi tanács állítja ki a kár­jelentést. Minden védőoltásból eredő kárt az oltást végző állator-. sebbet jelent, mint azt, hogy a nép tulajdonának ilymódon el­herdált összegéből nyolc új ve­gyesboltot lehetne létrehozni. ELŐFORDULNAK olyan tűr­hetetlen esetek is, mint például a kelebiai, ahol Méhész József, volt ügyvezető 2085 forint érték­ben vásárolt hitelben. Mi sem természetesebb, hogy ezekután a bolti dolgozók is követték a »példát«, sőt a szövetkezet egyik választott vezetőségi tagja is lazaságokat követett el. Még súlyosabb szabálytalansá­gokra derített fényt a revízió a bácsalmási földművesszövetke­zeteknél. Mihalovics István ügy­vezető sorozatosan megszegte hivatali kötelességét azzal, hogy elmulasztotta a kötelező ellen­őrzést. Több ízben szabályta'a- nul járt el az elszámolások megejtése során, engedély nél­kül eszközöltetett beruházáso­kat, szabálytalanul használt fel pénzösszegeket, a pénzügyi fe­gyelmet sorozatosan megsértet­te, hamis adatokat közölt felet­tes szerveivel. TERMÉSZETESEN mindkét ügyvezető ellen fegyelmi eljárás indult, melynek során állásuk­ból azonnali hatállyal elbocsátot­ták őket, utóbbinál a bírósági eljárás is folyamatban van. Annak érdekében azonban, hogy a fenti példákhoz hasonló eseteket maradéktalanul felszá­molhassuk, feltétlenül szüksé­ges, hogy az ellenőrzést végző apparátus megerősítése melleit kiszélesítsük a népi ellenőrzést, az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet tanúsítsunk a közér­dekű bejelentéseknek és a íel- ügyelőbizottságok aktivitását fo­kozzuk. OLYAN VEZETŐSÉGI tagok­ra van szükségünk, mint Val- csik János, a bajai földműves­szövetkezet felügyelőbizottsági elnöke, aki nemcsak saját szö­vetkezeténél, hanem a járásban is sorozatosan végez ellenőrzést. Megyei szövetségünk főköny­velőségén kívül valamennyi szakosztálynak, minden járási központnak és szövetkezeti ve­zetőségnek, de minden egves becsületes földművesszövetkezeti dolgozónak is elsőrendű ügye legyen a laza munkafegyelem, a pazarlás, a szövetkezeti vagyon elherdálása elleni küzdelem. MINT AHOGY Németi eiv- társ a pártaktívaértekezleten mondotta: »A dolgozó nép ér­deke megköveteli, hogy féltéke­nyen őrködjünk a nép vagyo- nán, fogunkhoz verjünk min­den fillért, ne tűrjük meg a lo­pást, csalást, visszaélést, leplez­zük le a tolvajokat.« FORSNER JÄNOS, a MÉSZÖV főrevizora. vos jelent be az Állami Bizto­sítónak. Az igazolások alapján a biztosító a kártérítési összeget 10 napon belül kifizeti. A kártérítés összege a sertés oltáskori élősúlyának kilogram­monként 10 forinttal számított értéke. A kényszervágás foly­tán megtérült összeg a kártérí­tésből nem kerül levonásba. A biztosítás díja — a sertés sú­lyára és korára való tekintet nélkül — sertéspestis elleni vé­dőoltás esetében oltásonként ki­lenc forint, sertésorbáne elleni védőoltás esetében oltásonként két forint. Időíárásíeleniés Várható időjárás szombat es-1 tig: változó felhőzet, néhány he­lyen záporeső, esetleg zivaiar. Mérsékelt északi, északkeleti szél. A hőmérséklet alig válto­zik. Várható hőmérsékleti értékek szombaton reggel 11—14, délben 24—27 _ fok között. (MTI) A nyári terv sikeres befejezése után a kiskunfélegyházi gépállomás hozzálátott az eszi sikeres végrehajtásához Gépállomásunk egy nappal a kitűzött határidő előtt befejezte a cséplést. Ebből az alkalomból írok most a szerkesztőségnek. Jelentjük, hogy összesen 113.948 mázsa gabonát csépeltünk el ebben az évben, nyári idénytervünket pedig már augusztus 15-re teljesítettük. Munkában lévő cséplőgépeinken kívül még ezalatt az idő alatt 14 kombájn is dolgozott. S'emcsak a cséplőgépvezetök, hanem a kombájn- vezetők is versenyeztek. Közülük a legjobb ered­ményt gépállomásunk egyik legfiatalabb kom- bájnosa, Fekete István érte el, aki ez évben elő­ször dolgozott kombájnnal. Kifogástalan minő­ségű munkát végzett a tiszaújfalusi Tisza ter­melőszövetkezetben. A vezetőség és a tagság egyaránt meg volt vele elégedve. Ezért meg is kapta a gépállomás versenyzászlaját és elnyerte -a gépállomás legjobb kombájnosa« címet. A kombájnosok és traktorosok jó munkáját segítette a műszaki kiesések megakadályozása. E téren szép eredményt ért el Cseri Mihály kör­zeti szerelő. Úgy szervezte meg munkáját, hogy a cséplés megkezdésekor minden gép beindítá­sánál személyesen vegyen részt. Most, a cséplés befejezése után gépállomásunk a megyei pártaktíva értekezlet határozatát szem előtt tartva készül az őszi betakarítási és szántás-vetési munkákra. Első feladatunk, hogy a tanáccsal és a termelő- szövetkezetekkel karöltve felülvizsgáljuk a ter­melőszövetkezetekkel kötött szerződések teljesí­tését. Ezután gépállomási tanácsülést hívunk ösz- sze és együttesen beszéljük meg a legközelebbi tennivalókat. Ezt követően agronómusaink felül­vizsgálják a termelőszövetkezetek gépimunka­igényeit és megkötik az esetleges pótszerződése­ket. Mindezek elvégzése után körültekintő munká­val fogjuk elkészíteni a traktoros-brigádok me­netirány-tervét. így készülünk fel az őszre, hogy a jó munka eredményeivel már az ősszel biztosítsuk a dolgo­zók jövőévi kenyerét. Vujnovits Antal gépállomás-igazgató, Kiskunfélegyháza. A gazdaság jövcdcliiiezdvététele át fa a gyarapodása 80 dkg, a mestersé­ges borjak napi átlagos súly- gyarapodása 1 kg, tenyészbika- borjaké pedig 1.58 kg. A féléves eredményekhez viszonyítva 1 liter tej önköltségcsökkentési ára 21 fillérrel, a növendék­marhák 1 kg. napi súlygyara­podása pedig 2 forinttal lett ol­csóbb. CÉLUNK, hogy biztosítsuk gazdaságunk deficitmentességét. Az állattenyésztéshez hasonlóan jó terméseredményekre számí­tunk. Burgonyából 110, cukor­MIRE JÓ 4 B-MEISEJ LEVÉL? Napjainkban nagyon sok szó esik a takarékosságról. Érthető, hiszen az önköltségcsökkentés­nek, olcsóbb termelésnek egyik fontos tényezője. A nagy tervek teljesítése, kormányprogram- munk megvalósítása meg is kö­veteli a takarékosságot. Ezen a téren van sok tenni­való. Ha elmegyünk Lajosmi- zsére piaci nap alkalmával, itt is, ott is várakozó személyautó­kat látunk. Ez idáig rendjén is volna, de ha megnézzük, miféle kocsik, miért várakoznak, szo­morú dolgokat tapasztalunk. A legtöbb kocsival piacra jöttek vásárolni, — Pestről. (Ugylát- szik közelebb nincs piac.) Odamegyünk az egyik gyö­nyörű kocsihoz. A vezetőt ta­láljuk ott, ■ 15 pár csirke, pár­szatyor apró’ Uborka és egyéb répából pedig 150 mázsás átlag­termést várunk. Öröm számunk­ra, hogy jó munkánk eredmé­nyeképpen az alig 3 éves gaz­daságunk alkotmányunk évfo-- dulójára elnyerte a büszke él­üzem címet s gazdaságunkban ma már 2 kormánykitüntetett, 14 sztahanovista és 8 kiváló dolgozó van, akik szorgalmuk­kal mozgósítják a többi dolgo­zókat is a feladatok eredmé­nyes megoldására. Csik Antal igazgató, Városföld, állami gazdaság apróságok társaságában. A gépkocsivezető arra a kérdé­sünkre, hogy mire e rengeteg csirke, azt válaszolja, hogy ez három családé. Mi tovább kér­dezősködünk, hogy mennyire kifizető (az erkölcsi hatast nem is számítva) ilyen messzire jár­ni piacra, — azt feleli: a kocsi a közlekedésügyi minisztérium III. főosztálya igazgatójának személyi kocsija, ő minden hó­napban 600 km útra kap B-me- netlevelet, amit olyan célra használ fel, amire akarja. Mi a mi véleményünk? Ta­lán nem ártana megkérdezni az EE. 795-ös rendszámú kocsi gazdájától, hogy az ilyen ki­rándulások .helyett nem vnjna-e kifizetőbb, , ha^ ott , vásárolna, ahol a többi pesti dolgozó. Jarábik József né. Biztosítást lehet kötni a pestis és orbánc elten beoltott sertésekre

Next

/
Thumbnails
Contents