Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-27 / 202. szám

A sertésállomány jövedelmezősége a hódunapusztai Dózsában A bájai járás helyi politiká­jának kialakításában nagy és jelentős szerepet játszik a hír­neves bácskai sertéstenyésztés. A járás nagy kiterjedésű ku­koricatermő területtel rendel­kezik, ami a tenyésztést és hizlalást lehetővé teszi. Ezek az adottságok vezetik a járás termelőszövetkezeteit sertésállományuk növeléséhez, mert a mezőgazdaság jelentős jövedelmét biztosítja az ál­lattenyésztés. Ma már elkép­zelhetetlen fejlett mezőgazdaság megfelelő állatállomány nél­kül. A hódunapusztai Dózsa ter­melőszövetkezetet ennek felis­merése vezette akkor, amikor állatállományának — közte a sertésállománynak — jelentős növelését vette tervbe. A fejlesztésről késjjlílt tervek az adottságok mellett a lehetősé­geket is számba vették. így a fejlesztés egyúttal a jövedel­mezőség növelését is eredmé­nyezni fogja. Az így elkészített terv 1955 végére a szövetkezet­nek csak a sertésállomány nö­velésével több, mint félmillió forint jövedelmet fog biztosí­tani. Nézzük csak meg közelebb­ről a tervet, melyet gondos és körültekintő előkészület elő­zött meg. A szövetkezet ezidő- szerint 80 anyasertéssel ren­delkezik, melyből 24 darab a cornwall-sertés. A 24 darab Cornwall ser­tés malacaiból a tenyész­tés 70 malacot fog eredmé­nyezni. 1955 októberében 45 kilogrammos súlyt elér­ve alkalmas a beadás tel­jesítésére. 3000 kg beadási kötelezettséget alapul véve, 60.000 Ft 1954 augusztus hónapban 50 darab sertés hizlalása. Ebből 25 darab a beadás teljesítésére fordítva, 15.600 Ft 25 darab szabadpiacon való értékesítése 54.000 Ft 1954 novemberében további 50 darab sertés hizlalása. 1955 első negyedévi terv­teljesitére 25 darab beszol­gáltatva, 19.600 Ft 25 darab szabadpiacon ér­tékesítve 52.000 Ft 1955 január hónapban 50 darab süldő a tagok között kerül kiosztásra, 25.000 Ft További 30 darab szabad­piacon kerül értékesítésre, 15.000 Ft 1955 április-május hónapok­ban 240 darab, május-jú­nius hónapokban további 140 választási malac sza­badpiaci értékesítése, 1 85.000 Ft 1955 augusztus hónapban 100 sertés hizlalása és va­lamennyi szabadpiacon ér­tékesítve, 240.000 Ft összes bevétel: 576.000 Ft A tervezés a meglévő állo­mány természetes szaporulatát 480 malacra veszi, ebből 150 a cornwall-sertés. A sertésállo­mány ilyen fejlesztése után pe­dig 1955 végén 30 darabból álló cornwall-törzzsel gyarapodik. A folyamatos állománynövelés ezt követőleg minden évben hasonló jövedelemhez segíti a hóduna­pusztai Dózsát. SZEMTŐL-SZEMBE A VENDÉGLÁTÓIPARRAL Küszöböljük ki éttermeink hibáit A Kecskeméti Katona József Színház művészeiből alakult Görbe Tükör együttes nagy si­kerrel játszott egy jelenetet, amelynek »hőse« a pincér, aki­re várni kell. A kis tréfa viha­ros sikere azt mutatja, hogy a2 arckép találó. Magyarul: a ven­déglátó iparban általában nem jó a kiszolgálás. A vendéglátóipar nem tartott lépést a fejlődéssel Mi ennek az oka? Erről be­szélgettünk a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának a veze­tőjével és a tröszt igazgatójá­val. A körülményekhez képest vendéglátóiparunk jól dolgozik, az utóbbi időben eredményeket ért el. De a közönség panaszai azt is jelentik, hogy többhclyütt a vendéglátó­ipar nem tudott lépést tar­tani a fejlődéssel. A kecskeméti Béke-étterem ma már naponta több, mint 1000 ebédet ad ki. Van olyan nap, hogy Kecskeméten a csaposok S6.000 pohár sört mérnek fel, vagyis ilyen napon minden má­sodik lakost látnak el egy-egy pohár sörrel. Két év óta Kecskeméten alig fejlődött a vendéglátó- ipar hálózata. A tröszt beruházási felelősének a bűne, hogy hetek óta húzódik a Széchenyi-téri étterem építé­se, végleges megnyitása. Ha­sonlókép a Wesselényi-utcai cukrászdáé. A trösztnél igen kényelme­sen, bürokratikusán, sok­szor hozzáncmértésscl »ke­zelik« a beruházásokat. Abból még nem lesz új étterem Kecskeméten, ha állandóan a Tatarozási Vállalat lassú mun­kájára hivatkoznak! Lazaság a beruházásoknál A lélektelen beruházási mun­kára vall az is, hogy a kalocsai vendéglőknél állandóan fúrnak, faragnak, azok befejezve soha nincsenek, a dolgozók azokban nem érezhetik jól magukat. Baján pedig a fél város kénytelen a Béke-étterembe járni, mert nagy körzetben nincs más vendéglő. A vaskúti vámtól a Békéig igen hosszú a2 út. Aki egy pohár sörre szomjazik, annak azt meg kell tennie. Baján a tanács is akadékos­kodik a vendéglátóipari hálózat bővítésénél. A közületi elhelye­ző előadó valósággal »ellopta« a vendéglői helyiségeket más cél­ra. As 6 bürokratikus munká­ján és a tanácselnök merev­ségén, megnemértésén mú­lik, hogy 15.000 lelket szám­láló városrésznek nines ital­boltja. A tröszt lelkiismeretét terheli az a hanyagság, hogy a bajai étterem és szálloda igazgatói ál­lását hosszú huza-vona után még mindig nem töltötte be. Miért kell várakozni? Most pedig vizsgáljuk a kér­dést, miért kell várni? Egyik »ka, hogy a megnövekedett igényt a régi felszereléssel nem tud­ják lebonyolítani. Erre példa, hogy a sörkiszolgál­tatás azért akadozott egyes he­lyeken, mert kevés volt a po­hár. Azt is tudjuk, hogy gyak­ran a közönség sem hibátlan. Egy-két perces várakozás után fenyegetőzik, hogy »már egy félórája várok«. Ez a típus megkeseríti a pincérek életét. A másik véglet, hogy hiányzik az udvariasság a pincérből. Nincs benne kész­ség. Ezt tetőzi a nálunk divatos ra- jon-rendszer. Eszerint van »jó hely« és »rossz hely«. Míg az egyik zsúfolt, addig a másik esetleg üres. Mármost a tájé­kozatlan közönség hiába hívja az üres asztal kiszolgálóját, az nem mehet oda, mert az mér nem az ő rajonja. Ebből aztán sok nézeteltérés, vita származik. Ezeken a hibákon az üzletveze­tők tudnának segíteni. De pél­dául a kecskeméti Béke-étte­remben legkevésbbé vannak el­foglalva azzal, hogy kézbeníart- sák az éttermet. Általában az éttermek magukra vannak hagy­va, olyanok, mint kormányos nélkül hánykolódó hajók. Nincs senki, aki udvarias formában gondoskodik a kö­zönségről, annak elhei reze­séről, meghallgassa és lehe­tőleg nyomban elintézze panaszait, felügyel a pincé­rek munkáján. Nincs már »főúr«, de helyette munkáját senki nem végzi. — Vagy. az üzletvezető dpiga, vagy. pedig be kellene állítani éltet - mi főnököt! Az embernek az a benyo­mása ezekben az éttermekben, hogy minden kerék külön fut. Kivéve Kiskunhalason és Kis­kunfélegyházán, ahol már olyan pincértípus van kialakulóban, amely nem tesz különbséget vendég és vendég között. Mi­ért nem viszi ide a tröszt a többi éttermek vezetőit egy kis tapasztalatcserére. Igen elkelle­ne! Különösen a kecskeméti Fürdőkért vezetőjének, Márfi Gézának, aki tűri, hogy a pin­cérek a söntés előtt adják ki a sört. Szemethúny a rendszerte­len munka felett, amely odave­zetett, hogy a2 élelmesebb ven­dég a söntés előtt elkapkodja az italt, a türelmesebb pedig órákig várhat, míg kiszolgálják Színvonalasabb éttermeket! Növekvő életszínvonalunk a vendéglők, éttermek látogatott­ságában is megmutatkozik. Aki egész héten át jól dolgozik, meg akar inni egykét pohár jó bort vacsorája mellé, szórakozni, tán­colni akar. A mai körülmények között több vendéglő erre ke­vés lehetőséget nyújt. A ven­déglátóipar a közönségtől azt kéri, hogy tanúsítson több tü­relmet. A közönség pedig a ven­déglátóipartól, hogy jobb étel­lel, itallal, jobb kiszolgálással és éttermeiknek egyre emelke­dő színvonalával teremtse meg a kulturált ipart, olyan ven­déglőket, ahol kellemes órákat tölthet á dolgozó. Idejében rendeljük meg az oktatási anyagokat Az oktatási év sikeres bein­dításának egyik fontos feltétele, hogy a megfelelő oktatási anyag idejében rendelkezésükre álljon a propagandistáknak és a hall­gatóknak. Ezért felhívjuk a párt-végrehajtóbizottságok és alapszervezetek. valamint a DISZ végrehajtó bizottságok és alapszervezetek figyelmét, hogy oktatási anyagszükségletüket idejében rendeljék meg. A Pro­pagandaanyag Terjesztő az ille­tékes szervekhez erre a célra külön megrendelőlapokat kül­dött. Szükséges, hogy mindenhol ügyeljenek a megrendelési határ­idő pontos betartására, mert csak így tudják elérni, hogy a szükséges anyagok Idejében ren­delkezésükre álljanak, VITASSA MEG A DOLGOZÓ 1SÊP 1 izenöt-húsz évvel azelőtt ki kérdezte meg akkor a magyar népet, hogy mit szól egy-egy országos jelentőségű törvényhez? Senki! Ma szava, joga van a népnek, s a törvényeket is a nép boldogulására hozzák. Bácsbokodon Molnár György tanácstag fo­gadóóráin is beszélget az új tanácstörvénytervezetről. Képünk megörökíti azt a jelenetet, amikor Molnár György elbeszélget Karagity Antallal arról, hogy vájjon alkalmas-e az új törvény- tervezet arra, hogy annak alapján a tanácsok megfelelően végez­zék munkájukat. Uj ipartelep Baján Uj ipartelep kezdte meg mű­ködését Baján: a Bánya és Epí- tőanyagipari Egyesülés trágya- szemcséző telepe. A telepen szovjet tapasztalatok alapján fo­lyik a szemcsés műtrágya előál­lítása. A telepre egy-két évig tartó érlelés után kerül a fekáliatrá- gya feldolgozásra. A már telje­sen érett trágyát szorgos mun­káskezek 20 százalék szuperfosz­fáttal — a tápérték emelésére — keverik és 1 százalék melasz hozzáadásával kellő kötőanyag­gal látják el. Az így összekevert trágya gépbe kerül, mely a szemcsézést végzi. A kikerült szemcsés műtrágya azután a telep udvarán elhelye­zett szárító cserényekbe kerül. Itt végzik szárítását állandó for­gatással. Két gép végzi a szemcsézést. Óránkénti teljesítésük 5—6 má­zsa. A kiszárított és felhaszná­lásra alkalmassá vált szemcsés műtrágya ezután 25—50 kilo grammos papírzsákokba kerül csomagolásra. A szemcsézőtelep augusztus első napjaiban kezdte meg mű­ködését. Az eltelt idő alatt több vagon szemcsés műtrágyát állí­tott elő a mezőgazdasági terme­lés megsegítésére. A közeljövő­ben a telepet tovább bővítik. A szárító cserények helyett szárí­tótelep létesül, hogy esős, ned« vés időben gőzszárítóval végez­hessék a szemcsés műtrágya szárítását. A Bánya és Építőanyagipari Egyesülés, mely a telep gazdája, nagyobb gonddal ápolja újonnan létesített telepét. Több műszaki segítséggel, hogy a dolgozók munkája minél eredményesebb legyen. Elengedhetetlen a szem- csézőgépet hajtó motorház fedél alá helyezése, mert a szabad ég alatt a gép könnyen áldozatul eshet az esőzések okozta kárte­vésnek. Tízszeresen kapta vissza pénzét Deák Ferenc fülöpházi középparaszt az Ötéves Tervkölcsön 9-ik sorsolása után Az Országos Takarékpénztár kecskeméti fiókjánál és a kör­zeti postahivataloknál sorban állnak a nyertesek a kifizetésre. Az ötéves Tervkölcsön kilence­dik sorsolása után már a kifi­zetés első napján mintegy 200 ezer forintot kaptak vissza a kölcsönzők Kecskeméten. A névértékben kihúzott többezer kötvény mellett sokan kisebb- nagyobb nyereménnyel tértek haza. Ezek között van Orgová- nyi László, a helvéciai tanács mezőőre is, akinek 1299—759 számú kötvényét 50 ezer forint nyereménnyel húzták ki. Orgo- ványi László 50 forintos negyed- kötvényére tízezerszáz forintot vett át, ebből az összegből első­sorban adóját rendezi, de jot a lakóház csinosítására és ruhá­zatra is két gyermeke, felesége s a maga részére. Augusztus hó 26-án, csütörtökön reggel is egy nagynyereményt fizettek ki a takarékpénztár kecskeméti fiók­jánál. A szerencsés nyertes Deák Ferenc 16 holdas fülöpházi dolgozó paraszt. Boldogan vette át a tízezer forintot, melyet 1109—0336 számú félkötvénye- vel nyert. Deák Ferenc ezer fo­rint ötéves Tervkölcsönt jegy­zett. — Úgy -számítottam — mondja —, hogy jó helyen lesz ez a pénz az állam kezében, és még hátha nyerek is. Deák Fe­renc nem csalódott, négy év után az ezer forintos kölcsön tízsze­resére növekedett — mint mon­dotta. — Most valóban jól jött ez a pénz. Felesége gyógykezel­tetése, a lakóház tatarozása mind gondot okozott eddig. Most a nyereményből kifizeti adóját, felesége kórházi ápolásának a költségeit, újrafedi lakóházát és még egy tehén vásárlására is futja. Megkezdte tájelőadásait a Kecskeméti Katona József Színház A kecskeméti szín­házépület már szűk a nagylétszámú állandó társulatnak. Mikor épí­tették, csak arra gon­doltak, hogy évközben több alkalommal kis- létszámú társulatok keresik fel. Ma az ál­landó színtársulat már több mint száz taggal rendelkezik és ezért kevés a próbaterem, kevés az öltöző. Most folynak a belső átala­kítások. Több helyisé­get átépítenek öltöző­nek, illetve próbate­remnek. A világítás sem volt korszerű. Ennek az átszerelése is folyamatban van. Mivel a munkák még a szeptembert is igény - beveszik, azért a szín­ház csak októberben nyitja meg kapuit. A táj előadások azon­ban már megindultak. Az első előadást Sze­geden tartják, ahol a Leányvásár első elő* adása a szabadtéri színpadon már nagy sikert hozott, összesen három estén vendég­szerepei színházunk művészegyüttese Sző' geden. Pestre is kaptak meghívást. A Leány­vásárt és a János vi­tézt játsszák a Vö- rösmarty-park sza­badtéri színpadán, il­letve a Rózsa Ferenc- kultúr otthonban. Aug. 2V-én pedig előadják a János vitézt a Tiszti Klub szabadtéri színpadán. De nemcsak Szegeden és Pesten vendégszerepei színhá­zunk, hanem megyénk községeiben is meg­kezdték a táielöadáso. katn /

Next

/
Thumbnails
Contents