Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-22 / 172. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről Befejezéshez közeledik az aratás A megyéből érkező hírek arról számolnak be, hogy állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben és községeinhben végéhez közeledik az aratás, vagy már le is arattak. Különösen meggyorsult a betakarítás üteme az utóbbi napokban. A kiskőrösi járást tanács jelentette, hogy a járás dolgozó parasztjai 20-án — a zab kivé« telével — valamennyi kalászosokat learatták. A bajai járásban is tokozott lendülettel halad a termény betakarítása. Darud a Hercegszántóval folyó pa- rosverseny kezdeményezője, a járásban elsőnek fejezte be az aratást. Dávodot követve Bács- szentgyörgy község is befejezte a kalászosok betakarítását. A termelési bizottság szervezi a közös behordást Kiskunhalason AZ ARATÁS befejezését követő napon megbeszélésre gyűltek össze a kiskunhalasi termelési bizottság tagjai. Először is a végzett munkát értékelték. — Abban, hogy a város a megyében elsők között fejezte be az aratást, legnagyobb része van a termelési bizottság serkentő, mozgósító munkájának. A bizottság tagjai elsősorban maguk mutattak példát a szemveszte- ségnélküli aratásban. Ezt bizonyítja, hogy a cséplőgépek majd kivétel nélkül az ő szérűjükön kezdik meg a cséplést: Tajón például Csuka János bizottsági tagnál. Az aratás mellett igen nagy segítséget adtak a termelési bizottság tagjai a vízkárbecslésben. Kiskunhalas 4500 parasztgazdasága szinte kivétel nélkül jelentett kárt. A termelési bizottság tagjai jelen voltak a kár megállapításánál, megtették észrevételeiket, s így igen meggyorsították a becsiek munkáját. A CSÉPLŐGÉPEK már a területen vannak. 8400 hold gabona termését kell rövid időn belül szérűkre hordaniuk a halast dolgozó parasztoknak. A behordást most különösen gyorsan kell lebonyolítani. A sok eső miatt a keresztekben kicsírázhat a gabona. Az értekezleten Szalai Benő tnokai dolgozó paraszt javasolta: a termelési bizottság tagjai szervezzék meg mindenütt a közös hordást. Náluk Inokán négy közös szérű lesz. Egy-egy szérű csépeltetöi összefognak az igákkal és sorra behordják egymás gabonáját. Amíg egy gazda egypár lóval 50 kereszt gabonát egy nap alatt hord be, három-négy iga ugyanannyi gazda gabonáját asztagba rakja fél nap alatt. Palásti Lajos rekety- tyei bizottsági tag elmondotta* hogy náluk már így is folyik a hordás. AZ ÉRTEKEZLETRE meghívást kaptak a gépállomás brigádvezetői. Koltai András bejelentette: a cséplést végző traktorok éjjel tarlóhántást és ma- sodvetést vállalnak a dolgozó parasztoknál. Németh brigádve- zetö Ismertette körzetében a gépek menetirányát, hogy a gazdák pontosan tudják: hol legsürgősebb a hordás. A cséplőgépek munkáját a területfelelősök irányítják majd a termelési bizottság egy tagjával* a mezőőrrel és a gépállomás brigádvezetőjével egyetértésben, Fontos feladat vár a bizottság tagjaira a gépimunka minőségének ellenőrzésében, a géptől való beadás szorgalmazásában, stb. A FELSZÓLALÁSOK során Dohonyi Ferenc szóvátette, hogy Alsószálláson g malo-mdűlői úton elromlott a híd, az út járhatatlan és akadályozza a hordást. Az út rendbehozatalára azonnal megtörtént az intézkedés. Nagy Antal felhívta társai figyelmét a csépipmunkások megfelelő élelemmel való ellátására. A cséplőgéptől eleget teszünk beadási kötelezettségünknek A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1954. második negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1954. második negyedévi teljes termelési tervét 104 százalékra teljesítette. A negyedévi terv jelentős túlteljesítéséhez nagymértékben hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny. A második negyedévi terv túlteljesítésével a gyáripar első negyedévi lemaradását behozta: azeiső félévi tervet 101.1 százalékra teljesítette. 1934, második negyedévében az egész gyáripar 4.4 százalékkal, ezen belül a könnyűipar 3 százalékkal, az élelmiszeripar 17 százalékkal termelt többet, a nehézipar 0.8 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1953. második negyedévében. Az egyes minisztériumok iparvállalatai 1954 második negyedévében teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették; a kohó- és gépipari minisztérium 102 százalékra, a nehézipari minisztérium 1Q4.3 százalékra, a könnyűipari minisztérium 106 százalékra, a földművelésügyi minisztérium 106.7 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium 105.1 százalékra, az építésügyi minisztérium 96.1 százalékra, a közlekedés- és postaügyi minisztérium 107.8 százalékra. Számos termelési eszköz, mezőgazdasági gép és közszükségleti cikk termelési tervét túlteljesítették: így például kőolajból, hutaalumíniumból, durvalemezből, foszforműtrágyából, gyalugépből, boronából, fogatos vetőgépből, fogatos fűkaszából, rádióból, penicillinből, pamutszó- vetböl, gyapjúszövetből, kötöttáruból, nőicipőből, gyermekcipőből, férfiöltönyből, péksüteményből, cigarettából többet termeltek, mint amennyit a terv előírt. Nem teljesítették a szén, az acélnyersvas, a martinacél, a timföld, a gőzmozdony, az autóbusz, az aratócséplőgép, az égetett tégla, a talpkruppon, a fehérnemű, a gyermekkabát, a munkaruha, a pamutharisnya, a margarin, a szalonna, a kolbászféléit, a sajt stb. második negyedévi termelési tervét. Az ipari minisztériumok nem teljesítették második negyedévi ex- portkiszáüítási tervüket, különösen nagy a lemaradás a kohó- és gépipari minisztérium vállalatainál. Az általában kedvező mennyiségi eredmények mellett a termékek minőségének megjavítása, a termelési költségek csökkentése, az anyagtakarékosság, a termelékenység emelése terén a vállalatok többsége még nem ért el megfelelő eredményt. Különösen a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek, továbbá a ruházati és cipőipari termékek minősége nem egy esetben kifogásolható. Mezőgazdaság A párt és a kormány 1953 december 23-i határozata után ez év tavaszán a lakosság élelmezésére szánt növényekből többet vetettek, mint a múlt évben. A kenyérgabonából télen kipusztult területeket tavaszibúzával pótolták. A kenyérgabona vetés- területe 6.9 százalékkal, a burgonyáé 18.4 százalékkal volt nagyobb, mint 1953-ban. A szálastakarmányok vetésterülete 161 százalékkal nőtt. Egyes szerződéses növényekre — lenre, kenderre, dohányra — kevesebb szerződést kötöttek, mint amennyit a terv előírt. A tisza- iöki duzzasztómű üzembehelye- zése lehetővé tette, hogy a rizs vetésterületét 53.5 százalékkal, az összeg növény öntözött területét mintegy 30.000 holddal növeljék. Július első napjaiban országszerte megkezdődött az aratás és a cséplés, a munkák szervezettebben, jobb technikai felkészültséggel folynak, mint tavaly. A kalászosok várható termés- eredménye kedvező. Bár az időjárás télen és kora tavasszal rosszabb volt, mint az 1952—- 53-as gazdasági évben, mégis a nagyobb vetésterület, a műtrágya fokozottabb használata es a jobb ápolás eredményeként a kalászosok össztermése előreláthatólag eléri a múlt évit. A szocialista gazdaságok termés- eredményei gabonaneműekből általában ez évben is jobbak, mint az egyéni gazdaságoké. A mezőgazdaság 1954 első félévében 1379 darab trakt irt kapott, — ezek több mint felerészben kultivátor és aratógép vontatására alkalmasak. Az új gépek legnagyobb részét a gépállomások kapták. A gépállomások nagyrésze azonban nem használta fel kielégítően a gépeket,*a gépi kapálás tervteljesítésében részben a kedvezőtlen időjárás, részben a munka nem kielégítő megszervezése miatt lemaradás van, Az állami gazdaságoknak nem sikerült a megfelelő munkaerőt biztosítani, s ezért a növényápolási munkák végzésében lemaradtak a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok mögött. Állatállományunk jelentősen gyarapodott. Sertésállományunk kiheverte a múlt évi rossz takarmányhelyzet következményeit, március óta közei 1 millió 100.000 darabbal növekedett, Az egyéni gazdálkodók tenyésztési kedve a jó terméskilátások hatására is fokozódott. A megnö- vekedett anyaállománynak több mint fele vemhes, igy a sertés- állomány további növekedése várható. Közlekedés A vasút 1954 második negyedévi áruszállítási tervét 99.4 százalékra teljesítette. A személyforgalom múlt évhez viszonyítva emelkedett, vasúton kb. kettőmillióval, távolsági autóbuszon kb. hétmillióval többen utaztak, mint 1953 második negyedévében, Áruforgalom Az új kormányprogramm végrehajtásának első esztendejében nagymértékben emelkedett a Lakosság vásárlóereje. A kiskereskedelem — beleértve a vendéglátóipart és az üzemélelmezést is —1953 második félévében 21 százalékkal, 1954. első negyedévében 23 százalékkal, 1954 második negyedévében pedig 29 százalékkal több árut adott el, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszer-eladás egyes cikkekből jelentősen (pl. édesipari árukból 72 százalékkal, vajból 36 százalékkal, tojásból 32 százalékkal) emelkedett, — Több fontos cikkből — köztük sertéshúsból, egyes fűszerfélékből, sörből, szikvízből, jégből — az állatállomány múlt évi kedvezőtlen alakulása és egyes idényiparok nem megfelelő felkészülése miatt nem tudták teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A városi piacokra jóval több árut hoztak fel a termelők, mint tavaly, az egyes cikkek piaci ára csökkent: így a megfigyelt városok piacain pl. a sertészsír 22 százalékkal, a füstpltszalon- na 17 százalékkal, a vaj 14 százalékkal, a tojás 24 százalékkal, a zöldségfélék közül pl. a sárgarépa 37 százalékkal, a zöldbab 17 százalékkal, a karalábé 8 százalékkal olcsóbb volt, mint 1953 második negyedévben. A hús, a gyümölcs, valamint egyes zöldségfélék piaci ára azonban magasabb a tavalyinál. 1954 második negyedében a szocialista kiskereskedelem 56 százalékkal több iparcikket adott el, mint 1953 második negyedévében. A dolgozók a fontosabb ruházati cikkek közül, pl. pamutszövetből több mint hatmillió négyzetméterrel, gyapjúszövetből közel 1.2 milnó négyzetméterrel, selyemszövetből 456.000 négyzetméterrel, fér- fikabátból 52.300 darabbal, női- kabátból 55,100 darabbal, gyer- mekkahátból 40.800 darabbal, férfiöltönyből 112.200 darabbal, női ruhából 74.300 darabbal, gyermekruhából 365.400 darabbal, férficjpőből 178.100 párral, női cipőből 293.500 párral, gyermekcipőből 406.400 párral, ruházati cikkekből összesen 1200 millió forinttal vásároltak többet, mint 1953. második negyedében. t Különösen sok tartós fogyasztási cikket vásárolt a lakosság, pl. rádióból több mint kétszer- annyit, motorkerékpárból közel másfélszerannyit, varrógépből közei ötszörannyit, edényóruből több mint másfélszerannyit adott el a kereskedelem, mint 1953 második negyedévben. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1953 decemberi határozat alapján jelentős mennyiségű mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba: az első félévben a kereskedelem pl. 11.40Q ekét, 14.100 boronát, 9500 lókapát, 1300 sorvetőgépet, 6900 permetezőgépet adott el. A gépipari termelés késedelmes átállítása miatt egyes cikkek jórészt csak a második negyedévben kerültek forgalomba. A parasztság 1954 első félévben mezőgazdasági szerárukból közei kétszeresét, műtrágyából többszörösét, növényvédőszerekből kb. két és félszeresét vásárolta a tavalyi mennyiségnek. Bár iparcikkekből jóval többet adtak , el, mint tavaly, a lakosság áruellátása nem volt kielégítő. A kereskedelem munkáját megnehezíti, hogy a rendelkezésre álló árualap még nem minden tekintetben felel meg a vásárlók jelentősen megnövekedett igényeinek. A lakosság áruellátása egyes cikkekből nem mindig folyamatos. A kereskedelem nem elég következetesen érvényesíti az iparvállalatokkal szemben az áruk minőségére vonatkozó jogos követelményeket és a rendelkezésre álló árukat számos esetben nem a keresletnek megfelelően osztja el. Beruházások — építkezések A beruházások volumene a kormányprogrammnak megfelelően csökkent. A beruházások 1954. éves tervének teljesítésében* lemaradás mutatkozik. A beruházások megoszlása 1954 első felében a múlt év hasonló időszakához képest nem változott lényegében. Az építőipar tervszerű munkáját gátolta a nagyarányú munkaerőhiány. Részben a munkaerőhiány, részben a felkészülés hiányosságai miatt az építőipar az 1954 második negyedévi termelési tervéből csak 86.9 százalékot valósított meg. Az átcsoportosítás vontatott végrehajtása következtében nagyobb lemaradás mutatkozik a mezőgazdasági és az egészségügyi építkezések terén. Szociális és kulturális eredmények A negyedév folyamán javult a dolgozók kulturális és szociális ellátottsága. Bővült az egészségügyi hálózat. A negyedév végén 3200-zai, hat százalékkal több volt a kórházi ágy, mint 1953 második negyedévében. 1953 azonos időszakához viszonyítva a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 12 százalékkal, az üzemorvosi munAz aratást saját erőnkből végeztük. A kiskunhalasi gépállomással leszerződtünk ugyan 280 holdra kombájn és kévekötő aratogép munkáira, de a sok esőzés miatt földünk egy része víz alá került, ezért a gépek nem tudnak dolgozni. Ettől függetlenül úgy szerveztük meg az aratási munkát, hogy elsők között végeztünk vele. Az árpabeadásban is élenjártunk, mert folyó hó 13-án a múlt évi vetomagköícsönünkot leróttuk és ezévi beadásunkat Kunadacs község a kalászosok aratását július 17-én befejezte és hat cséplőgép megkezdte munkáját. A tarlóhántást 336 holdon elvégezték és 322 holdon a másodvetés megtörtént. * Zsana községben a cséplést július 17-én megkezdték. KuiUis Károly, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke kenyérgabonabeadását a cséplőgéptől teljesítette. így tett Birgés József tanácstag is. kaórák száma 14 százalékkal emelkedett, A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán H00 új férőhellyel, hat százalékkal bővült. Az általános iskolák VIII, évfolyamaiban ez évben több mint háromszor annyi tanuló végzeft, mint 1937—38-ban és 12 százalékkal többen tettek érettségi vizsgát, mint tavaly. A férőhelyek száma az általános iskolákban a szükséglet alatt maradt, Az egyetemekre és főiskolákra az 1953—54. tanévben tíz százalékkal több hallgató járt, mint az előző tanévben, 100 százalékban teljesítettük. — Egészévi szarvasmarhabeadásunkat 150 százalékban teljesítettük, sertésbeadási kötelezettségünknek 150 kilogramm hiányával eleget tettünk. Egészévi tojásbeadásunkat 98 százalékra teljesítettük, tejbeadásunknak havonta 100 százalékig eleget teszünk. A cséplőgéptől lefolyó első kenyérgabonából beadásunkat azonnal teljesítjük. Kovács István tsz-elnök. Kiskunhalas Vörös Szikra termelőszövetkezet, Árvíz elleni védelemben a ba« jai BELSPED 23 kocsija állón* dóan dolgozik. Tíz kocsi a Micsurin tsz gabonáját menti, másik 13 kocsi földet, téglát hord és a veszélyben lévő lakosság in* góságait szállítja biztos helyre. * A Felső-Bácskai Műmalom Jánoshalmán a második negyedévben 30,000 forintot fordított balesetelhárítási berendezések felszerelésére. Baleset a második negyedévben nem is volt. A negyedév folyamán közel 5Í00 mű jelent meg, hat százalékkal több, mint a múlt év második negyedévében. A kiadott könyvek példányszáma 16 százalékkal emelkedett. A film- előadásoknak a negyedév folyamán több mint 23 millió látogatója volt, 45 százalékkal több* mint 1953 második negyedévében. A rádióelőfizetők száma 1953 azonos negyedévéhez viszonyítva 180.000-rel, 18 százalékkal emelkedett. Budapest 1954 július 21.Központi Statisztikai Hivatal.
