Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-21 / 171. szám
AZ MOPB/rCSKISKUNMEGY£l PARTBIZOTTSKGtolAK LAPJA ix Évfolyam, ni. szám Ára SO fillér 1954. julius 21., szerda A MAI SZÁMBAN Megyénk dolgozóinak anyagi segítsége. — Az embe- > rekröl való gondoskodás. — Többet és jobban dolgozni — ez a céljuk a dunapataji KTSZ kovácsainak. — A betakarítás hírei. — Miről írtak levelezőink az elmúlt héten. / r FOKOZÓDIK AZ ERŐFESZÍTÉS AZ ÁRVÍZ PUSZTÍTÁSA ELLEN Megyénk északi Dunaszakaszán Dicső honvédeink harca a vízárral A Solt, Harta közötti Duna- szakagzon, ahol a solti Vörös Szikra földjei terűinek el, a viz még kultúrnövényekkel bevetett területet nem tudott elhódítani. Pedig az ott lakók azt mondják, hogy ha magas a Duna vízállása, ezen a részen mindig betör az árterületre. Hogy a nyári gáton még sem tudott áttörni a víz, az néphadseregünk Gyugyi Béla tiszt elvtárs parancsnoksa- ga alatt álló harcosai és tisztjei hősi munkájának köszönhető. A nem nagy létszámú alakulat szombaton délután érkezett más, ' de a veszélytől már megmentett területről és azonnal munkához látott. Teljesen egyedül vették fel a harcot a Dunával, így a tisztek és harcoso.-c egyformán megfeszített erővel dolgoztak. Mivel a helyzet veszélyes volt, 26 órán keresztül ki sem került a lapát a kezükből. A lakosság maga sem hitte, hogy sikerrel jár erőfeszítésük. Ök azonban nem adták fel a küzdelmet. Hősies munkájuk eredménye egy 120 méter hosz- szú gát, me}y olyan széles, hogy tehergépkocsival is járhatnak rajta. Ez tartja a vizet és mintegy 1500 holdnyi bevetett területet véd az ár ellen. Honvédeink éjjel, nappal dolgoztak, de munkájuk sikeres befejezése után sem pihentek meg, hanem a solti Vörös Szikra termelőszövetkezet árterületen lévő gabonatábláján segítették az aratást. Lelkesedésben, harcos helytállásban nem volt hiány. Any- nyit azonban megemlítenek a katonák, hogy ivóvíz-ellátásukról nem gondoskodott a solti tanács, pedig ezt többször kérték. A solti földmüvesszövetkezet kiment árusítani mozgóbüffévei, sört, fröccsöt, édességet, de helyes lett volna, ha ivóvizet is visznek magukkal, Egymás! segítik a községek A dunavecsei és kunszentmik- lósi járási pártbizottság, valamint a két járási tanácsszm'v közös erőfeszítéseket tesz a Duna megfékezésére. A legveszélyesebb. rész a Szalkszentmártom Tass községek közötti Dunasza- kaszon van, ahol a víz át is törte a nyári gátat. Erre a részre jönnek árvízvédelmi munkára a környező községek lakosai. Kun- szentmiklósról 600 ember jött a gátat erősíteni. A kunszentmik- lósi járási DISZ-bizottság titkára, Kovács Erzsébet szombat óta az árterületen van, mintegy 200 fiatalt mozgósított ide. Itt dolgozik a tassi Lenin és Alkotmány termelőszövetkezet tagsága. Bánovics István, a kun- szentmiklósi járási tanács begyűjtési hivatal vezetőhelyettese maga is derekasan résztvesz a munkában. 40 tagú brigádot vezet, mely tassiakból és kun- szentmiklósiakból áll. Órákon keresztül harcoltak az egyre növekvő vízzel és ők bizonyultak erősebbnek. A veszély hírére Szabadszállásról fél órán belül 120 ember indult a Dunához. Dömsödről 40 DISZ-tag, rajtuk kívül 40 dolgozó paraszt, 15 gumikerekű kocsi és 20 parasztkocsi vesz részt, a munkában ezen a szakaszon. Az árvízvédelembe távolabbi községek, így Kunpeszér és Kunadacs lakossága is bekapcsolódott, Az ellenség nem alszik A tassi, szalkszentmártoni szakasz gátmegerősítő munkálatai javában folytak, amikor a salakok elhíresztelték, hogy mindenkinek,el kell hagyni a gátat, csak a katonaság maradhat olt. Idejében észrevették azonban, hegy kik terjesztik a zavart- keltő hírt és miben spekulálnák, így a pánikot sikerült megakadályozni, a dolgozók fegyelmezetten folytatták a munkát. Trombitás Lajos apostagi ku- lák sem tagadta meg önmagát. Azelőtt is mindig baja volt vele a tanácsnak, ha adófizetésről vagy beadásról volt szó. — Most amikor a dunaegyházi gátszakaszra gyülekeztek az apos- tagiak, azt mondta, hogy a mi házaink nincsenek veszélybe, nem mégy ' át segíteni a duna- egyháziaknak. A többieket is le akarta beszélni arról, hogy àryizvédekhi munkára menjenek, Elhárhjék a veszély! Hárfán A hartai vezetők józanul mérlegelték a helyzetet az árvízveszély legkritikusabb pillanataiban is. Kővári Péter elvtárs, a községi tanács elnöke és Bakos Nándor elvlárs, a hartai gépállomás igazgatója úgy döntöttek, hogy mivel az esős időjárás igen megnehezíti az árterületről a hatalmas mennyiségű gabona kihordását, az árterületen is fognak csépelni. így történt, hogy az időjárás okozta nehézségek ellenére is minden szem gabonát megmentettek a veszélyeztetett területen. Míg 150—200 kocsi hordta a kereszteket biztonságos helyre, addig a gépállomás nyolc cséplőgépe 25 vagon gabonát csépelt el. Sokfelé hivatkoztak ezekben a napokban arra, hogy a csépiéit nem lehet beindítani, mert vizes a gabona. A hartaiak bebizonyították 25 vagon gabona elcsáp- lésével, bogy az akadályokat 1c lehet küzdeni. A gabona megmentése után a hullámtér megvédésére összpontosították erejüket. Nyúlgátak építésére brigádokat szervezte«, melyekben a lakosság apraja- nagyja résztvesz. Fáradhatatlanul dolgoznak a hartai nők — írja Gál Gáborné levelezőnk. — Családok látogatásával segítettek a lakosság mozgósításában, hugy az aratás-cséplés-behordás az árterületről minél gyorsabban megtörténjen. Katkó Borbála tsz-tag egész nap aratott, este pedig a gáthoz ment segíteni. Hétfőn délelőtt 50—60 asz- szony dolgozott a gát megerősítésén. Eiler Jánosné 64 éves A HüSIESSEG PÉLDAKÉPÉI DUNAEGYHÁZA. Hosszú sávban húzódnak a termőföldek a nagy folyónál, amely most mint az örült, kidobta magát a medréből és jött a víz sisteregve, fújtatva, mint valami ketrecéből kiszabadult vad. Nem csendes folyó most, hanem pusztító, szennyes-szürke áradat. Ezen a dunaegyházi szakaszon is, mint mindenütt, ott állnak hős honvédeink, az első sorokban védeni a rengő, élénkzöld kukoricatáblákat, a sárga napraforgótányérokat, a termést, a letakarított tarlót, hogy a gabona helyébe ismét növény kerüljön, amely termést ad, boldogabbá, jobbmódúbbá teszi a paraszti otthonokat. — Kemény munkát végeztek a fiúk — mondja Csivi János tiszt, az itt dolgozó mintegy 120 fő parancsnoka, — derekasan, hősiesen dolgoztak. BIZONY MINDEN elismerés és dicséret megilleti a derék honvédeket. Az előzőleg épített nyári gátat az ár elsöpörte. Mintegy 12 holdnyi területet elöntött a víz. A szép kukoricatábláknak csak a vége látszik. Széles tengerré vált a Duna, veszélyeztette a Béke és a Táncsics termelő- szövetkezet földjét, mintegy 400 —500 holdnyi területet, amely a főgátig húzódik. Olyan hangulat volt a községben egyesek között, hogy menthetetlen ez a határrész. — Ekkor a fiúk azt mondták — mondja a parancsnok, — majd mi megmutatjuk, hogy nincs lehetetlenség. ÉS MEGKEZDŐDÖTT a harc a percekért.. : A Duna állandóan áradt. Az újonnan épített nyúlgát felső szélét nyaldosta már. A bajtársak két nap és két éjjel dolgoztak. A vasárnap éjszaka volt a legkritikusabb. Ekkor elhatározták, hogy nem váltják egymást, míg meg nem javul a helyzet. Már csak centikről volt szó, hogy áttörjön a víz. De nem vesztették el a fejüket, szervezetten, jól folyt a munka. Hajnali 3-ig valamennyien dolgoztak. Ekkor utolérték a vízemelkedést, az áradás is lassúb- bodott egy időre. HAJNALI 3-KOR végigcsapott a 300 méteres szakaszon a kiáltás: — Győztünk! És akkor a katonák egyrésze pihenni tért. Mint egy darab fa, úgy buktak a sátrak alá. Most már lehetett aludni, a főveszély elmúlt. : Mikor megkérdeztem Csivi János elvtársat, hogy kik voltak a legderekabbak a baj társak közül, így válaszolt: — Hősök ők mind. Egyforma dicséret illeti valamennyit. Magyar és szovje! A solti szakaszon is ugyancsak szorongat a Duna. Itt a gát több helyen szivárog. Péntek délután óta folyik a gát erősítése. A Solt Kali-majori részen mutatták a hősiesség kiváló példáját az itt dolgozó szovjet ts magyar alakulatok. A szovjet katonák kiválóan, gyorsan és ügyesen dolgoznak. A kritikus időben 20 szovjet tehergépkocsi is segített. Hétfőn 70 szovjet katona volt a gáton. A Kali-majornál a gát mar pénteken kezdett szivárogni, ekkor még alig néhány odavalósi ember próbálta eltorlaszolni a víz útját. Segítség kellett. Péntek délután jöttek a magyar és a szovjet alakulatok. Azóta éjjel-nappal folyik a munka és bizony voltak forró pillanatok. Hétfőre virradóra volt a legnehezebb a küzdelem. Amíg egyik csapat a meggyengült, szivárgó gátat erősítette, hogy át ne törje a víz, a másik része a katonáknak a félköralakú gátat építette a régi gát körül. Nehéz harc volt ez, mert a víz át-át tört a régi gáton. Szerencsére összegyűlt egy teknőalakú mélyedésbe, amely körül a félkörben új gát épült. Nem egyszer féllábszárig érő latyakban dolgoztak a magyar és a szovjet katonák. Egyszer az egyik bajtárs derékig belemerült a vízbe, katonák a gáton Élelmesen úgy segítették gyorsítani a munkát, hogy egy betontörőt döngölőve alakítottak át, hogy gyorsabban menjen az új gát erősítése. Mikor hétfőn délután kint voltunk, még folyt az ütközet. Az egyik oldalon a hősiesen küzdő katonák, a másik oldalon a vízár mérte össze erejét. A víz néha helyzeti előnyökhöz jutott. Előfordult, hogy derékvastagságban tört .át a gát alatt, máskor egy ürgelyukon át szivárgott. Azonban mindig ela’.l- ták az útját és védték a solti határ 2000 holdját, amely víz alá került volna, ha csak perceket is késik a védekezés. . Megható az a baráti, testvéri együttműködés, amit lát az ember ezen a szakaszon. Magyar és szovjet katonák egymással beszélgetve, egymást buzdítva lapátolják a földet, verik a cölöpöket, építik a védőfalat. Néha-néha egymásra mosolyognak, a két nemzet fiai- szinte eggyé- forrtak a közös küzdelemben. Mindenki derekas munkát végez itt. A gát sok helyen szivárog többkilomctercs szakaszon, de elzeárják az útját hősies munkával. A katonák mindenütt ott vanak, ahol kell. Mikor elhagyjuk Kali-majort, Pálinkás György hadnagy ezzel búcsúzik tőlünk: — Eddig legyűrtük a vizet, de a harc nem szűnt meg, mert. ez ár újból'és újból át akarja törni a gátat és egy percre sem szabad abbahagyni a küzdelmet. De legyőzzük a Dunát újból és újból, mint eddig, Harc a Hajai szakaszon Harcban álló tábor képét mutatja a város. A munkáscsapatok indulnak, munkáscsapatok jönnek, váltják egymást. Autók száguldanak, viszik a homokzsákokat, szerszámokat. A Duna veszélyeztetett területeire a néphadsereg alakulatait hosszú gépkocsisor viszi. A Duna Baja . alatti egész vonalán a hétfői napon a néphadsereg alakulatain kívül 2200 polgári személy dolgozott a vészgát erősítéseken s a nyúlgátak építésén. A növekvő árak ellen hősi, önfeláldozó küzdelem folyik. A hétfői napon elkészült a Duna-rakpart hosszában a védőgát, melynek most emelésén és szélesítésén dolgoznak. Épül a nyúlgát. A határnál és a Türr István emlékmű közötti szakaszon, ezen a két helyen a város 550 dolgozója erejét megfeszítve gyorsítja a munkát. A város alatt húzódó sétányt a víz már elöntötte. Az áradat áttört az ostromlott gátakon. Kommunisták az élen A kommunista példamutatás ragyogó hőstettei, születnek. — Henberg Károly, a Ruházati ktsz dolgozója példamutatásával brigádjának tagjait a legnehezebb védelmi munkára sorakoztatja. Kulisics József élete veszélyeztetésével motorcsónakról végezi a homokzsákok tömítését a gátak elé. A Gyapjúszövetgyár kommunistái, köztük Kovács József, a fonodából, Sirati Gyula technikus példamutatása nyomán az üzem többszáz dolgozója folytatja a harcot a nyúi- gát emelésével az üzem védelmére. Szüne!nélküli küzdelem Folyik a harc, folyik a küzdelem. Nincsen szünet. Az éjszaka éppen olyan harc, mint a nappal. A DISZ-fíatalok ahol megjelennek, útjukban lendületet kap a védelem munkája. A déli órákban gépkocsikon erősítést visznek a csikófoki zsiliphez. Az itt észlelt átszivár- gás csurgássá erősödött. Az elszánt küzdelem a veszélyt megszüntette. Újból jelentés érkezik: a Micsurin tsz területét védő gát alsó szivárgást mutat. Az ügyelő szolgálat első riasztása nyomán rögtön megindult a sárpallóverés Bajaszentistvá- non. Ahol az áradat erőteljes nyomása alatt áll a gát, tovább folyik a gát erősítése. Ezernyi segítő kéz siet a szakasz veszélyeztetett területei felé. A veszély órái újabb tömegeket mozgósítanak. A III. Béla gimnázium pedagógusai önként jelentkeznek munkára. Dolgozó parasztok, akik végeztek az aratással, önként indulnak segítségre. Néphadseregünk alakulatai, hős honvéd fiaink a legveszélyesebb területre való be- ■ osztásukat kérték, A vasárnapi napon a vasúti híd melletti műűt védelmére épített patkóalakú védgátban hétfőre virradó éjszaka betört a víz. Azonnal új gát épült az áradat továbbterjedésének megakadályozására. A hősi harc, a kitartó küzdelem a járás ' községeké is kiterjed, asszony ásóval a kezében ment a Dunapartra segíteni. Azt mondta, hogy erejéhez mérten ő is segíteni akar, mert a földek víztői való megvédése minden ember érdeke, ettől függ, hogy kisebb vagy nagyobb kenyér kerül a dolgozók asztalára.
