Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-13 / 164. szám

BÂCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG mmmmsm A MAI SZAMBAN Az 1934/55-ôs pártoktatási év előkészítése és fei« ulataink. — A lajosmizsei földművesszövetkezet rcozgó- bolttal több segítséget adhatna az arató tanyai lakos­ságnak. — Adatok a kunbajai Rózsa Ferenc termeld* szövetkezet életéből. — Begyűjtési versenybíradó. — Hírek a faluból IX. ÉVFOLYAM, 161. BZÄM Ara SO fillér 1954. iri.iLfi 13, Ki nn A tanács és a dolgozók közötti kapcsolat eredményei Lászléf'alván Ssénabetakarítógépek a ssüsföldeken A pavlográdi (Dnyepropot- rovszk terület) mezőgazdasági gépgyárának dolgozói egyre több -DVT-l—tipusú traklor- vontatású szénabegyüj tőgépet gj'ártanak. A dolgozók a technológia tö­kéletesítésével és az új tc-chm- ka alkalmazásával fokozzák ter­melésüket. A gépgyártók meg­kezdték az új univerzális »VNU-3« szén agy üj tőgép gyár­tását, amelyet bármilyen típusú traktor után kapcsolhatnak. Műszerek a kolhoz­laboratórium számára A lcningrádi »Goszmotr<-gyár ncbány nappal ezelőtt nagy­mennyiségű analitikai és mű­szaki mérleget szállított Sztá­lingrád, Alma-Ata, a kraszmi- dari határvidék cs az Észt SzSzK kolhozainak laboratóri­umába. A mezőgazdaság csu­pán májusban löbbezer ilyen mérőműszert kapott. A gyárak dolgozói jelenleg a tej, túró és egyéb tejtermékek zsírtartalmának megállapításá­ra alkalmas műszereket gyárta­nak. Megkezdték a gabona taj- súlyának megá.üapításához szük­séges berendezések gyártását Is. A gyár különleges teacsomagoló automatákat készít. Osztályozó- és rakodógép A Szovjetunió szovhozügyi mi­nisztériumának uráli gépgyára újfajta -VIM-Sz"-tipusú osztá­lyozó- és rakodógépet gyárt. A gép egy időben két műveletet végez: osztályozza a gépkocsikra, vagy vasúti vagonba rakja a gabonát. A gépet egy ember ke­zeli. Ás ezredik exkavátor A taskenti exkavátor-gyárban június utolsó napjaiban elkészült az ezredik gép. A kollektíva munkájának nagyszerű fegyver­ténye volt ez. A gyár kis javító- műhelyből fejlődött ki. Az első ötéves tervek idején még csak földkotrógépek javítását végez­ték itt, egyszerűbb fémszerkeze­teket készítettek. Az első exka­vátort 1945-ben gyártották. A gyár fejlődéséhez az orosz mun­kásosztály nyújtott nagy segítsé­get az üzbég népnek. Az üzbég ifjak a kovrovi exkavátorgyár- bo.n tanulták meg szakmájukat. A gyárban nagyszerű káderek nőttek fel. Az első exkavátorok készítésében részvevő munkások ma már szakmájuk mesterei, a szocialista munkaverseny élen­járói. Az üzem újítói eredménye­sen alkalmazzák a gyorsfúrási módszereket is. A kollektíva al­kotó kutatásai révén a munka­termelékenység az utolsó három évben másfélszeresre növeke­dett. A puszta területen, ahol valamikor egyetlen kis műhely emelkedett, a háborúutáni idő­ben csinos lakótelep épült. Az aszfaltos utcákon trolibu­szok és autóbuszok közlekednek. Most épül egy 5$ lakásos három­emeletes ház az exkavátor- oyáriak részéret Újonnan alakult, alig 4 éves község Lászlófalva. Házait jó­kora telkek, sót szántóföldek választják el egymástól, így az alig 4U00 lakosú község, mintegy 5 kilométeres körzet­ben terül el. Ezek után nem lehetne csodálkozni azon, ha a tanács nehezen tájékozódna a községben történt események­ről, különösképpen a mező- gazdasági munkák menetéről. De a kedvezőtlen körülmények ellenére a tanács cs a köz­ség dolgozóinak kapcsolata valójában elismerésre mél­tó. A tanács minden munkájában nyugodtan támaszkodhat a dol­gozók segítségére, kezdeménye­zésére. Különösen nagy segítséget je­lent a tanácsnak az 52 tagú termelési bizottság, amely a község legjobb dolgozó paraszt­jait tömöríti. Bőszén József, P. Kiss Gábor, Kovács Ferenc, ifj. Csordás Mihály és még sokan a község élenjáró dolgozó parasztjai közül az eleven kapcsolat nagy je­lentőséget felismerve, szin­A kiskőrösi járás termelőszö­vetkezetei közül a tázlári Vö­rös Csepel fejezte be elsőnek az aratást. Július 10-re learat­ták 90 hold rozsukat, 30 hold őszibúzájukat, 10 hold tava­sziárpájukat és 10 hold őszi­árpájukat, A csoport tagjai ki­vétel nélkül resztvettek az ara­tásban és a munkába bevon­taié «aiadtágjaikat is* / te naponta keresik fel a tanácsot, nngy beszámolja­nak munkájukról, tapasztat lalaikrúl. Egy-egy nagyobb munka előtt a tanács részletesen megbeszé­li a község dolgozóival a fel­adatokat és a végrehajtás mó­dozatait. így történt most, az aratás előtt is. A betakarítási terv elkészítésében résztvett a termelési bizottság is, sok hasz­nos javaslatot adott hozzá. Az­után pedig ismertették a köz­ség dolgozóival a tervet. A munkák zavartalansá­gának biztosításában segít a DISZ-szervczct is, amely 16 önkéntes tűzoltót ál­lított ki sorai közül, akik az aratás es cséplés idején kerék­párral járják a határt. Ezen­kívül mintegy 300 önkéntes tűzfigyelő vállalkozott a határ őrzésére a betakarításig. Nem is volt még egyetlen tűzeset sem eddig. Mint egy jól beállított gépen, úgy halad a határban a mun­ka. Az ősziárpát már a múlt héten levágták. Július 8-ig az összes kalászos vetésnek több Július 7-én előcséplést vé­geztek és az előcséplés után 9 mázsa 38 kilogramm rozsot vit­tek a begyüjtőhelyre. Hétfőn tovább folytatták a cséplést. A többi termelőszövetkezet­ben is javában aratnak. A já­rás területén még a keceli cso­portokban fejezték be az őszi­árpa és a rozs aratását. Jelenleg ezekben a csoportokban a bú­zát aratják^ - * - - * mint 75 százaléka került beta­karításra, szombatra pedig a rozs aratása is befejezést nyert. Ebből az alkalomból vasárnap a község, úgynevezett felső ré­szén aratóünnepséget tartottak, itt, ugyanis előbb érett meg a gabona és vasárnapra már az őszi- cs a tavasziárpa aratásával is végeztek. A tanácsnak arra is gondja van, hogy az aratással egyidő- ben fejeződjön be a községben a tarlóhántás és a másodvetés. Jó felvilágosító munkával sikerült is ezt biztosítani. Július 7-is több mint 1700 holdon végez­ték el a tarlóhántást és közel 300 holdat vetettek be másod- növénnyel. Ezzel máris messze túlszárnyal­ták a járás által előnány- zott másodvetcsi tervet. Lászlófalva tanácsa és a köz­ség dolgozói még ezzel az ered­ménnyel sem elégedtek meg. Elhatározták, hogy legalább 1000 holdon termelnek má- sodnövenyt az idén. Próbacsépiéit után a begyüftőhelyre A kecskeméti Szabad Nép termelőszövetkezet szombaton próbacséplést végzett. A pró- bacséplés által nyert gabona hétfőn délelőtt 10 órára érke­zett meg a Terményforgalmi Vállalat raktárába. Ezzel a cso­port 30 mázsa rozsbeadását tel­jesítette. • • * Kőrösmezei Sándor ^^^®|^SZ0CIAL(IMUS omfaméi Evvégi vizsgák Néhány napja az Albán Nép-“ köztársaság öt főiskoláján meg­kezdődött az évvégi vizsgák idő­szaka. A kérdéses főiskolák kü­lönböző karainak 820 diákja job­ban felkészült a vizsgákra, mint­áz előző években, hála a leadott anyag rendszeresebb tanulmá­nyozásának, valamint a jól fel-1 szerelt tanulószobáknak, könyv­táraknak és laboratóriumoknaki Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy az egyes fakultá­sokon leadott anyagok vizsgáin az átlageredmény 4.5-en felüli. Kisipari javítószövetke* zetek mozgóműhelyei Lengyelországban a lakosság szükségleteinek jobb kielégí­tése érdekében a kisipari szö­vetkezetek mozgóműhelyeket létesítettek. Milyenek tulaj­donképpen ezek a műhelyek? Az utcákon nagy teherautók jelennek meg, rajtuk különbö­ző anyagok, szerszámok és a.- katrészek találhatók. Az autón utazó brigád tagjai: asztalos, szerelő, lakatos, kőműves, fes­tő, stb. A mozgóműhely tag­jai a helyszínen, a lakásokban gyorsan, jól és olcsón kijavít­ják az apró hibákat. A gördülő szövetkezet nagy közkedveltség­nek örvend. Eredeti szerkezetű exkavátor A Német Demokratikus Köz­társaság építkezési munkahelye­in eredeti szerkezetű exkavá­torok működnek, amelyek gömbalakú lapátokkal terme­lik ki a földet. Üzem közben a hengeres és forgólapátok be­levágnak a talajba. A kitermelt föld gumiszalagra kerül, amely 15 méteres távolságra elszállít­ja. Az újtipusú exkavátor tel­jesítőképessége kb 70 tonna föld óránként. IJj számológép Anlonyin Szvodoba docens több év óta dolgozott egy olyan gép megtervezésén, amely meg­könnyíti a könyvelők fárasztó munkáját. Feladatát megoldotta és a csehszlovák »Aritma« ál­lami vállalat 1953-ban elkészí­tette a cseh tudós tervei alapján az első újtípusú számológépet. Az új számológép tizenkét- jegyű számokat oszt és szoroz és egyéb bonyolult műveleteket végez, maga ellenőrzi azoknak az eredményét. A gép egy óra alatt 6 ezer műveletet végez el. Hengerelhető öntöttvas A kínai tudósok egy csoport­ja olyan technológiai eljárást dolgozott ki újfajta, rendkí­vüli szilárd öntöttvas gyártásá­hoz, amely semmiben sem ma­rad az acél mögött. Ez az ön­töttvas nyujtható és hengerel­hető. Készíthetnek belőle vas- betonarmaturákat, gerendákat és tartókat. Azzal, hogy ezt az újfajtajú öntöttvasat a sokkal drágább acél helyett fel lehet használni az építkezéseknél, az építkezés önköltsége nagymér­tékben csökken. Bajai patronálok Nem lehet megállapítani ma már, melyik napon történt. Ebédszünet volt. A Bajai Vasipari Vállalat dolgozói a megindult patronázs mozga­lomról beszélgettek. Valaki azt mondotta: —■ Nekünk is részt kell venni benne. Patro­náljuk a bajai Vörös Fényt, hiszen minden ter­melőszövetkezet egy kicsit a mienk is. Mindenki helyeselt. Még aznap hírül is vit­ték a Vörös Fény vezetőségének és tagságának: a mai naptól mi fogunk patronálni benneteket. Künn a szövetkezetben örömmel vették a hírt. Lám, , így fonódik, így kovácsoiódik mind szilárdabbá a munkás-paraszt szövetség. így kezdődött. Es így folytatódott: A Vörös Fényben is megkezdődött az ara­tás. Két kombájn érkezett a gépállomásról. Szé­les rendeket vágtak a gépek lapátjai. A szem­nek volt miben gyönyörködnie. Budai Antal ki­jelentette: ez is a munkásosztály segítsége. A növényápolásban hajladozó sorok meg kiegyene­sedtek, úgy figyelték a kombájnok munkáját. Valami azonban mintha történt volna. Az egyik kombájn leáll. A távolból csak annyit lát­ni, emberek bújnak a gép alá. Mintha a nap is rossz kedvre fordulna. Elbújik egy felhőtakaró mögé. A közelben dolgozók elindulnak, hátha szükség van segítségükre. Hiába minden igyekezet, a kombájn nem indul meg. A beindítást furcsa és nem minden­napi hangzörejek kísérik. Keresik, kutatják a hi­bát. Fogók, csavarhúzók, reszelők, különböző mé­retű kulcsok kerülnek elő. Minden hiába. A percek pedig gyülekeznek. — Segítséget kell kérni, mert minden perc késlekedés súlyos károkat eredményezhet — ál­lapítja meg valaki. Még egyszer próbálkoznak. Ez a kísérlet is eredménytelen. Benn a szövetkezet irodájában eszükbe jut; kérjünk segítséget patronálóinktói. Máris emelik a telefonkagylót. — Kérjük a 208-at... Vasipari Vállalat?... Itt a Vörös Fény . . . Elvtársak baj történt, az egyik kombájnunk leállt. Adjatok segítséget. Az üzemben már megszervezetten kész a brigád, mely baj esetén azonnal indulhat a szö­vetkezetbe. Szerszámládákkal motorkerékpárra ülnek Deutsch Gyula és Gálos István. Pár pil­lanat az egész és máris robognak kifelé a ha­tárba. A 93 kilométerkőnél észreveszik a kombájnt. Befordulnak. Máris ott vannak előtte. Egyszerre indulnak vizsgálatára mind a ketten. Es mint a betegágynál konzultáló orvosok, egyszerre és egyöntetűen állapítják meg: — Túltöltött a dinamó. Ez pedig nagy veszély. A túltöltött dinamó előidézője lehet leégésének, az akkumulátor tönk­retételének. Deutsch Gyula és Gálos István el­hárították a veszélyt. Beállították a töltést és megindulhatott minden veszély nélkül a kom­bájn. — Köszönjük elvtársak! . , ä S a köszönet kézfogással is megpecsételődik, A történetnek azonban még nincsen vége. A vasipariak brigádjai azóta naponta többször is kilátogatnak munkaközben a kombájnokhoz, hogy még a telefonálás perceit se veszítsék el az aratásban. Mindnyájunk érdeke a gyors és szemveszte­ség nélküli aratás. A tázlári Vörös Csepel termelőszövetkezet befejezte az aratást

Next

/
Thumbnails
Contents