Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-02 / 155. szám
Ázsia hangja A két ázsiai ország, Kína és India miniszterelnökének találkozója lényegében az amerikai diplomácia elképzeléseinek ujahb kudarcét jelenti. «Nagy jelentőseget tulajdonítunk népeink barátságának — mondotta Csou En-la.i kínai külügyminiszter, — mert a barátság erőt ad. Most, amikor Ázsia békéjét még külső fenyegetés veszélyezteti, Kína és India 960 milliós népeinek barátsága hatalmas erőt jelent Ázsia és a világ békéjének fenntartása szempontjából.,« A tárgyalások baráti szelleme, a róla kiadott nyilatkoza- ok egyértelműen békés, de ha- ározott hangja nem biztató Ame- ika urai számára. Tükrözi azt, hogy Ázsia népei az ügyeikbe való beavatkozást nem veszik már természetesnek, mint azt a gyarmattartó országok szeretnék. Meg kell tanulniok a gyarmatok egykor teljhatalmú urainak, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az öntudatra ébredt, szabadságukat mindennél becsesebbnek tartó népek a karaiét és véleményét. A gyarmatokat tehát többé nem lehet régi módon kormányozni. A kizsákmányolás elnyűtt igáját feszülő izmokkal. felemelt fejjel tépik szét egymásután az ázsiai népek. Az indiai és kínai miniszter- elnök csak kifejezte mindazt, ami egy hosszú folyamat eredményeként kristályosodott ki a gyarmati sorban élő ázsiai népek, vagy a felszabadulás útján járó szabadságharcos országok népei tudatában, gondolkodásában. Feszült figyelemmel és nagy érdeklődéssel kísérik tehát az .ázsiai országok vezetőkörei ezeket a fontos tárgyalásokat. Az indiai tájékoztatási iroda hírt adott arról, hogy a colomból értekezleten résztvett hazaknak: Ceylon, Burma. Indonézia és Pakisztán állandó tájékoz- atást. kér Nehru és Csou En-laj negbeszéléseiről. Maguk a külügyminiszterek tájékoztatják a légy országot. Szinte természetes, hogy meg- lövekedett az igény az ázsiai népek között abban az irányban, hogy saját ügyeik intézését saját kezükbe vegyék és mentesítsék országukat az európai hatalmak befolyásától. Az indiai nézet az, hogy ” a két tárgyaló miniszter- elnök csaknem ezermillió ember vezetője. Nagyjelentőségű tehát a találkozó eredménye és döntő kihatással lehet az imperialista mesterkedések meghiúsítására, az ázsiai úgynevezett »védelmi« blokk kialakulására és jövőjére is. A Washingtonban tárgyaló angol államférfiak is nagyon jól tudják ezt. Nem tekinthetik másodrendű kérdésnek az angol diplomácia képviselői, hogy milyen véleménnyel vannak a politikájuk szempontjából érdekelt ázsiai országok az angol kormány genfi magatartásáról. Eden minden szavát a genfi értekezleten feszült figyelemmel kíséri India, Uj-Zeeland, Ceylon, Pakisztán népe és a többi ázsiai ország is. Eden ezért nem egyszer az amerikaiakkal szembenálló nyilatkozat megtételére kényszerült. Szinte természetes, hogy a nyugati sajtó nem valami nagy optimizmussal magyarázza a washingtoni tanácskozás eredményeit. Eisenhower és Churchill talalko- zőiérí! azt jegyezte meg a Reuter washingtoni tudósítója, hogy véleményem szerint »nem volt olyan szívélyes és sikeres, mint a világ e két vezetőjének azelőtti találkozói. Minden jelentés arról szólt, hogy a két fél fenntartotta ellentétes álláspontnál.« Lehetséges, hogy a washingtoni értekezlet után kenetteljes közlemény jelenik meg arról, hogy a két ország vezetői a leglényegesebb kérdésekben azonosan gondolkodnak. Anglia és Amerika kapitalista ország, politikájukat tehát elsősorban ez a körülmény határozza meg és teszi főbb vonásaiban azonossá. Egy-egy ilyen tárgyalás a felgyülemlett ellentmondásokat a két nagy kapitalista ország között tompíthatják, vagy időlegesen bizonyos egyensúlyi helyzetet teremthetnek. Egy azonban kétségtelen, semmiféle módszerrel nem lehet megszüntetni ezeket az ellentéteket. Ezek az ellentétek kapitalista rendszer lényegéből is következnek. Az ázsiai népek jogos igénye sorsuk önálló intézésére nem újkeletű; A kis koreai nép ha- láltmegvető bátorsággal küzdött évek hosszú során át az imperialista betolakodók barbársága ellen. Koreában most hallgatnak a fegyverek. De itt is, mint. Ázsia, minden sarkában, egyre erősödik a szabadságra vágyó népek törekvése a békés megoldások keresésére, a függetlenség megőrzésére. Az indokínai háborúhoz nagy reménységet fűztek az amerikaiak. Külön katonai rendszert építenek ki a háború továbbfolytatása és nemzetközivé való tétele érdekében. Dien- Bien Phu melletti vereség hatalmas pofonjának a fájdalma azonban még nem múlt el. Újból fel kellett ismerniök az amerikaiaknak és csatlósaiknak, hogy az ázsiai népek ökle, az általuk lenézett és semmibevett »színes« fajok ereje, kemény és megingathatatlan. Mint ahogy nem lehet megingatni ezeknek a népeknek az eltökélt szándékát szabadságuk kivívására és megőrzésére, Az ázsiai népek bizalommal és elismeréssel figyelik a szovjet diplomácia képviselőinek nagyszerű erőfeszítéseit a nemzetközi politika harcmezején és jói tudják, hogy olyan érdekeket képvisel ez a politika, amely a nemzetek közötti egyenjogúság, a kölcsönös megértés, a békés kapcsolatok eszméin alapul. A válság felé siető Amerika, a válság rémétől megijesztett Nyu- gat-Európa politikusai egyre többször kénytelenek tekintetbe venni ezt az erőt és ez a körülmény figyelemre méltó. Az öntudatra ébredt népek és velük együtt a béketábor minden népe sok nyelven, de egységes akarattal hirdeti a béke megőrzésének, a békés megoldások keresésének fontosságát a nemzetközi élet- benj A bajai gyermekkórházban e/évben nyílt meg a csecsemő- és gyermekgondozónői iskola. A* iskola bölcsődevezetőket és gondozónőket képez ki. Az iskola 35 hallgatója napi öt óra óimé* let! és három óra gyakorlati képzésben részesül, hogy hivatásának betöltésére kellően telke- szülhessen. Az iskola hallgatói a megye területéről jelentkezett munkás- és parasztfiatalok, akik havi 116 forint tanulmányi segélyben és teljes ellátásban részesülnek. Mindnyájukat népi államunk legbüszkébb kincse, a gyermek szeretető vonzotta üj hivatásuk betöltésére. Aratnak a csátaíjai Budai Nagy Antal termelőszövetkezetben A C5ÁTALJAI határban az igali földeken aratógépek dolgoznak. A Budai Nagy Antal termelőszövetkezet árpáját aratják. A naphegyi dűlőben egy- tagban 65 hold, feljebb 20 hold gazdag termése vár betakarításra. A csá'.aljai gépállomás három gépe hányja a kévéket, melyek szép sorjában a tarlón sorakoznak. Két kaszás az aratógépek előtt a sarkokat és a tábla széleit aratja. Az aralógépkezelők: Kordé Mihály, Hajdú József és Volli- nák István mellett a szövetkezet tagjai Pataki Gábor, Nagy István, Balazsev József és Virág Antal segédkeznek. — Úgy dolgoznak az aratógépek, mint a parancsolat — dicséri őket Nagy István. Az első nap egy gép 9 óra alatt 10 hold aratásával végzett. A gépek egymással verseny- Den az aratás minél előbbi befejezéséért dolgoznak. Hívoga- tólag integetnek feléjük a sárguló rozstáblák. — Ha az idő kedvez, hétfőn oda is beállunk — mondja Kordé Mihály. ADDIGRA végezni akarnak az árpa aratásával.-Előbb is végeznének, de kora reggel és este gátolja a munkát a harmat, így is egy—másfél holddal túlteljesítik a napi normát. A gondosan végzett gépjavítás pedig a szemveszteséget a legminimálisabbra csökkentette. A szövetkezet tagjai amióta az aratás megindult, állandóan szemmel kísérik a gépek munkáját. Egy távolabbi parcellán 12 kasza a borsót vágja. A kaszások munkáját az az elhatározás gyorsítja, hogy maguk is beállnak az árpa aratásába. Azt számítgatják az aratók, hogy ha az idő engedi és a rozs, valamint a búza érése 1—2 nap időt enged, minden kalászos fajtát aratás után rögtön elcsépelnek, ha nem így adódna, akkor minden erő az aratásba lendül, mert minden szemet meg kell menteni. KÜNN. AZ IGÁI, FELÉ vezető útról gép dübörgése hallatszik. Erre tart. Az aratógépek nyomán megkezdődik a tarióhántás. Elsők köz ölt teljesítem beadási kötelezettség’em L1 lérkezett a várva-várt ai'atás napja. Hét kataszteri hold rozs aratását megkezdtem. Szép sorban vágom a rendet, feleségem pedig szorgalmasan szedi utánam a markot. Nincs nagyobb öröm és boldogság számunkra, mint erűikor a learatott tarlón látjuk a bő termést ígérő kereszteket. A rozs aratása után azonnal hozzáfogunk az egy hold búza learatásához. Ha az időjárás engedi, a jövő hét elején befejezzük az aratást. Elhatároztuk, hogy az aratás befejezése után azonnal hozzáfogunk a tarlóhántás- hoz, majd a másodvetéshez. agy érdeklődéssel várom a lajosmizsei ■».«s cséplőgépét, hogy az aralát- és betakarítás gyors elvégzése után a cséplés sem késlekedjen sokáig. A cséplés után az első között teljesítem gabonabeadási kötelezettségemet. Bizony sok munkába került, hogy a homokos földemen szépen fejlődött gabonavetésem. Most látom igazán, hogy érdemes volt dolgozni, hiszen az új kenyérgabona nemcsak családom, hanem dolgozó társaim jobblétét is elősegíti. A gondos munka meghozta gyümölcsét, amit ezután fogunk közösen élvezni, Szilágyi Béla dolgozó paraszt, Lajosmizse Minden talpalatnyi főidet másodszor is bevetek Ebben az évben is, az elmúlt évekhez hasonlóan, az elsők között kezdtem meg határunkban az aratást. A 3 kataszteri hold rozsom ie- aratásával már a befejezéshez közeledek. Aratás után egy percet sem késlekedem a tarlóhántással. A learatott gabonát földemen keresztekbe raktam és így a szemek tovább érlelődnek. Ha a tanács engedélyt ad a behordáshoz, úgy ebben a munkában is első akarok lenni. A cséplés közös szérűn fog történni, s a cséplőgéptől egyenesen a begyüjtőhelyre szállítom a gabonabe- adási kötelezettségem teljesítésére eső részt. A? időjárás igen kedvező a búza érésére is. Alig várom, hogy az egy hold búzám aratásával is végezzek, melynek helyére kukoricát vetek. Minden talpalatnyi földet másodszor is ki akarok használni, hiszen már tapasztalataim vannak, hogy a másodvetés is kedvező körülmények között gazdag termést hoz. így könnyebb lesz az állatok eltartása is, de nem kis mértékben növekszik a jövedelmünk. Ifj. Medve József dolgozó paraszt, LajosmwA jánoshalmi termény forgalmi telep felkészült a begyűjtésre A JÁNOSHALMI kötött talajokon még bátortalanul sárgul a gabona. Az aratás csak néhány nap múlva indul. — De ami késik, nem múlik — tartja a mondás. Néhány hét s már a cséplőgépek is megindulnak. Hosszú az új gabona útja, míg kenyér alakjában eljut a városi dolgozók asztalára. A cséplőgéptől első állomása a be- gyüjtőhely. A terményforgalmi vállalat jánoshalmi telepe tavaly közel 500 vagon gabonafélét gyűjtött be. Idén — lévén csökkentett beadásig kötelezettség — 300 vagon kenyér-, takarmánygabonát és olajosmagot kell átvennie saját telephelyén és irányítania emellett a kéleshalmi raktárt. NÉGY ATVEVÖHELYEN folyik majd a gabona mázsálása. Az átvevőhelyek reggel 6-tól este 8-i£ szolgálatban lesznek. Felelősségteljes munka vár az itt dolgozókra. Nyitva kell tartani a szemüket: elég egy zsák zsizsikes, üszögös gabona, hogy vagonnyi kenyérnekvalót megfertőzzön. Már pedig a kártevésnek ezt a módját ma sem vetik el a kulákok. A 233 VAGON gabona befogadására alkalmas raktárak már kimeszelve, alaposan fertőtlenítve várják az első gabonaszállítmányt. A nyomtatványok is rendben sorakoznak a telep irodájában. Itt történik a kifizetés és a vételijegyek kiállítása — természetesen szigorúan naprakész állapotban, hogy minden este továbbíthassák az adatokat a begyűjtési hivatalnak. A GABONA MÉG talpon van. de a szorgos jánoshalmi dolgozó parasztok máris gondolnak a másodvetésre. Gyakran keresik fel a terményforgalmi telepet. Nagy Ferenc, Nagy Antal# Imre és Somoskövi Imre muhar- és kölesmagot vittek másodvetésre, Zámbó Imre elsőnek vitt ki a raktárból 15 kg piros, rövidtenyészidejű kukoricavetőms- got csala-mádévetéshez. A raktár bőséges készlettel várja a további jelentkezőket. A termelőszövetkezetek szintén a telep útján kapták meg a másodvetéshez szükséges mennyiséget* A Kossuth tsz muhart, silókukoricát és csalamádét vet 35 hold tarlóba. Egyidőben megkezdte két 100—100 köbméteres betonsiló építését, hogy koraősszel a másodvetésből nyert takarmányt eláilózhassJL
