Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 4ra SO fillér ' 1954 JULIUS 9., PÉNTEK A MAI SZAMBÁN A kunszentmiklósi gépállomás pártszervezetének nmiu kája az aratás idején. — A csehszlovák külügyminisz­térium jegyzéke. — Kultúrmunka aratás idején. — Egy nyári nap Kunfehértón. — Határmenti történet. — Sajtónk aktív munkatársai __________________________________________) H arcos népnevelő munkát a betakarítás érdekében Egy kombájnvezető levele az aratás Javában folyik az évj mun­kánk gyümölcsének betakarítá­sa. Ezekben a napokban nagy feladat bárul pártszervezeteink­re: a betakarítási munkák jó megszervezése, irányítása. Cél: szemveszteség nélkül, idejében learatni, hogy minél több ke­nyér jusson dolgozó népünk asztalára. Az idejében végzett, jó, megszervezett aratás bizto­sítja a tarlóhántás, a behordás, cséplés és gabonabeadás zavar­talan, gyors elvégzését is. Hogy pártszervezeteink e fel­adatot sikeresen végre tudják hajtani, jól szervezett, harcos agitációt kell folytatniok. Sok helyen felüti a fejét az a né­zet, hogy minden a legnagyobb rendben folyik agitáció nélkül is. Nem veszik észre, hogy az osztályellenség kihasznál min­den ébertelenséget a munkák akadályozására. Igyekszik olyan hangulatot kelteni, hogy »nem is olyan sürgős még« a gabo­na aratása. Idegenkedést kelt a gépi munkától. A kunszent- miklósi járásban például a vil­lamoserővel hajtott cséplőgép beállítása ellen agitálnak. Ugyanakkor a kunszentmik- lósi járás néhány pártszerve­zetében még most is csak nép­nevelőhálózat szervezésénél tar­tanak. Ebben a járásban a ve­zetőségek úgy gondolkoznak, hogy most nem érünk rá a partszervezet ilyen irányú mun­kájával foglalkozni, mert most nagy munkaidő van. A kollek­tív vezetés szinte megszűnik ezekben a pártszervezetekben. Pedig a mostam feladatok el­végzése fontos láncszeme a kor- mányprogrammnak, tovább' munkánk elvégzésének, ezért, a pártvezetést fokozottabb fe­lelősségérzet, kollektív munka kell, hogy jellemezze. Nem elég a népnevelőhálóza­tot csak megszervezni, a nép­nevelőket kellő érvekkel ellát­va harcba is kell indítani a be­takarítás sikere érdekében. A kormányprogramm Óta egy év telt el. Ez alatt az idő alatt dolgozó parasztságunk munka, termelési kedve hatalmas mér­tékben növekedett. Jelzi ezt az is, hogy gabonavetés területünk jelentősen megnőtt. így párt- szervezeteink felelőssége is na­gyobb az aratás idején. Ezt a felelősséget fokozza az időjárás is, mely fenyegetheti évi mun­kánk eredményét. Ez erősen sújtaná termelőszövetkezetein­ket és egyénileg dolgozó pa­rasztságunkat egyaránt. Nem­csak a fejadagot biztosíthatják a beérett gabona gyors Mara­tásával, hanem a beadási kö­telezettség teljesítése mellett a szabadpiacon jelentős jövede­lemhez jutnak a felesleges ga­bona értékesítése révén.. Az aratás nyomán mind több és több föld szabadul fel, amit a terület »megszaporitásáxa, ki- terjesztésére« használhatunk fel. Termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink, ha az aratás után azonnal hoz­zálátnak a tarlóhántás és má­sodvetés elvégzéséhez, újabb jö­vedelemhez jutnak. Ezt a mun­kát minél hamarabb végzik el, annál biztosabb, annál nagyobb ez a jövedelem, ami mentes az adózási és beadási kötelezettség alól, Az aratás most folyik javá­ban, de egy-két helyen már fel­búgtak a cséplőgépek is. A tas- si Lenin termelőszövetkezetben már elcsépeltek az árpát. Tehát már csak napok választanak el bennünket a csépléstől. A gyors, folyamatos cséplés előfeltétele pedig a gyors behordás. Bizto­sítani kell, hogy a fogattal nem rendelkező dolgozó parasztok termése is idejében a szérűre kerüljön. Lakiteleken például megszervezték a fogattal való segítséget. Közben a terményátvevő he­lyek felkészültek a beadásra ke­rülő gabona átvételére. Elérke­zik dolgozó parasztságunk' ' leg­fontosabb kötelességének telje­sítése: a gabonabeadás. A ga­bonabeadás maradéktalan telje­sítése biztosítja népünk zavar­talan kenyérellátását. Ennek a munkás-paraszt szövetség meg­erősödésének szellemében kell folynia. Minden parasztnak érdeke és kötelessége, hogy gabonabeadá­sát gyorsan, közvetlenül a csép­lőgéptől szállítsa a begyűjtő- helyre. Az ellenség azonban más nó­tát fuj. Újabb kedvezményekre, elengedésekre spekulál. Álla­munk dolgozó parasztságunknak megadta a kedvezményeket. További csodaváró hangulatot csak azok igyekeznek kelteni, akik népi demokráciánk rom­lására törnek, akik alá akarják ásni a munkás-paraszt szövetsé­get, akik nem szeretnék, ha a mezőgazdasági termelés fellen­dítésének programmja megvaló­suljon, ezek a kulákok. Pártszervezeteink feladata, hogy elhárítsák a betakarítás és begyűjtés elől ezeket az akadá­lyokat. Ez pedig csakis az ele­ven, néphez szóló, harcos agi- táción keresztül- érhető el. Pártszervezeteink vezetői sze­mélyesen vegyék kezükbe a népnevelők irányítását. Ellen­őrizzék. segítsék , a népnevelők munkáját. Az agitációnak kint a munka területén kell folynia. Az érett gabonatáblák mellett mondjuk meg, hogy milyen szem veszteség származhat az elkésett aratásból kifolyólag. Beszéljenek a cséplőgépnél a munkacsapatok tagjaival mun­kájuk fontosságáról, a parasz­tokkal a cséplőgéptől való be­adásról. Értessek .meg ’ népnevelőink parasztságunkkal, hogy pártunk politikájának megvalósulása nem választható el a betakarítás, a tarlóhántás, a másodvetés elvég- -zésétől. és a gabonabeadás telje­sítésétől, y v ' < ’ ■ Tavaly nyertein el a sztahano­vista oklevelet, mint kombájn­vezető. Az idén azon igyekszem, hogy az ország legjobb kom­bájnvezetője címet elérhessem. Ezért vállalom, hogy 400 hold kalászost learatok úgy, hogy a szemveszteség még félszázalé­kos sem lesz. Emellett az előírt üzemanyagnak csak 75 százalé­kát használom el. A termelő- szövetkezeteknek eddig nagy problémát okozott, hogy kom­bájnaratás után a tarlóhántást csak későn tudták elvégezni, mert a szalmacsomók rend- szertelenül voltak lerakva. Az idén úgy oldom meg, hogy a csomókat egyenes sorokba he­lyezem, ezzel megkönnyítem az elszállítást, hogy a tarlóhántást minél előbb meg lehessen kez­deni. Még arról szerelnék írni, hogy az elmúlt gazdasági évben a kombájnom bizony megerőltető munkát végzett. Az aratáson kí­vül még 300 holdon vágtam le a napraforgószárat. Ezután a munka után a gép nagyon pon­tos javítást igényelt. De min­dent kijavítottam rajta, és már a szükséges tartalékalkatrészek­kel felszerelve várom az aratás megkezdését. Munkámban, — mely ed­dig még az előkészületekből állt — az a tudat vezérelt, megkezdése előtt hogy a most lezajlott UU pártkongresszus határozatainak végrehajtása, az életszínvonal fokozott emelkedése a mi ered­ményes munkánkon múlik. En pártonkívüli dolgozó vagyok, de látom a saját életkörülményei­men keresztül, hogy mit köszön­hetek a pártnak. A gépállomá­son. ahol a fiammal együtt dol­gozom, — megbecsülnek. Nyu­godt, békés, gondtalan életet él­hetek családommal. S én azért dolgozom, hogy ebben az ország­ban mindenki elmondhassa ezt magáról. ID. ILCSIK JÁNOS, a borotai gépállomás kombájn­vezetője. A bajai határban megkezdték a búza aratását A bajai határban a mezőgazdasági államin bizottság és a termelési bizottság tagjai naponta dűlőnként vizsgálják a határt, hol lehet meg­kezdeni az aratást. Valóságos élő újságként vi­szik a hírt, hol folyik az aratás, ki hol tart a lermésbetakarítással, hol érett már kasza ala a gabona. A termelőszövetkezetek, csoportok, egyénileg dolgozók párosversenye mind erőtel­jesebb az aratás szemveszteség nélküli gyors el­végzéséért. Egy nap alatt a határban 125 hold árpa, 302 hold rozs aratásával végeztek. Megkezdték a búza aratását is. Elsőnek Csuzi András aratott búzát. Az árpa és rozs aratása után Szabó István és Goretity János is hozzákezdtek a búza aratásához. A Micsurin tábláin is aratják a búzát. TermelőszÖYeí’kezetek párosversenye a magasabb gyapottermésért Mi. a kiskunfélegyházi Uj Élet termelőszö­vetkezet gyapottermesztő munkacsapatának tag­jai, párosversenyre hívjuk a kiskunfélegyházi Felszabadulás tsz gyapottermesztőit a magasabb gyapottermés elérésére az alábbi versenypontok alapján: Ahol a növényzet megengedi, biztosítani fogjuk a 70 ezres növényállományt. A terület egyénékre történő felosztásával a munkacsapat tagjai között kialakítjuk a párosversenyt. A kétszeri kézi és háromszori lókapálás befeje­zése után tovább biztosítjuk az időszerű agro­technikai eljárások alkalmazását. SZITA ILONA Hasonló versenyt kezdeményezett a gátén Béke, a gátéri Vorosilov, a petőfiszállási Béke, a pálmonostori Rákosi termelőszövetkezet. elmhj a búzából á j Ueuijer les z. . f Hová legyen most- már a szomorodott szí­vű halasi legény, aki babája csalfaságát ed­dig nótában panaszol­hatta el a világnak: »Befogom a lovam zöldre festőit kis kocsimba, búzát viszök rajta a halasi gőzmalom­ba .. ■« Ugyanis a halási gőzmalmok — követ­ve elődjeiket, a szélhaj­totta vitorlásmalmokat, — nyugalomba vonul­tak. Ez év áprilisától kezdve modernül ellá­tott, az utolsó szögig újonnan felszerelt, vil­lanymeghajtású malom dolgozik Kiskunhala­son, »Kinizsi Pál mű- malom« néven. Tóth B. László igaz­gató büszkén mond­ja el: a huszonnégy- óránként 500 mázsa búzát leőrlő malom nagyság tekintetében negyedik a megyében. Villamosítással pedig egyelőre igen kevés vidéki malom dicse­kedhet. Hogyan is lesz új ke­nyér az idei búzából? A halasi, harkakötönyi, pirtôi, kunfehértói gazda beszekerezi a városba az őrletni ­valót. Sőt ezen a nyá­ron távolabbi vidék­ről is lehet számítani őrletőre, mert az új malom híre szárnyon jár. (Tavaly inkább a haSsz hír járt szárnyon, tííert a két régi, mú­zeumba való, több ma­lomkapitalistát kiszol­gált gőzmalom lassan és igen rosszul dolgo­zott.) A pirosló búza, aranybarna rozs az új malom tízvagonos gyüjtöcellájába kerül. Innen felvonócsigán jut a tisztítóberende­zésbe. Ügyes gép tessé­keli ki a gabonából az idegen gyommagva­kat. Aztán az őrlőhen­gerek veszik át a tiszta szemet. Majd a szitáké az új munka: kiválaszt­ják a finomlisztet, a kenyérlisztet s . végül a korpát. Az őrlési szabály szerint egy mázsa blú­zából 25 kg finomlisz­tet. 50 kg kenyér­lisztet és 24 kg korpát kell kiőrletni, A malom dolgozói vállalták, hogy a finomliszt rész­arányát 25.2 kg-ra eme-, lik. Ki hinné -- pedig így van, —- hogy. egyet­len szem búza 18 gé­pen megy . keresztül , amíg liszt, vagy korpa válik belőle? S milyen gépeken! Olyan ez a malom, mint egy mesevár. Em­bert alig látni, csak a gépek testeit. A 18 őr­lőgép halk zúgással morzsolja a gabona­szemek millióit. Csak a szomszédos fülkéből hallatszik erősebb zaj, ahol a 95 lóerős vil­lanymotor hajtja fá­radhatatlanul az őrlő­gépek mellett a hét daratisztítógépet is. Egy emelettel feljebb a keverőgépet és a szi­tákat zakatoltatja üte­mesen a 40 lóerős mo­tor. összesen kilenc villanymotor teljesít itt szolgálatot, gyorsan pontosan, tisztán — és főleg olcsón dolgoz­va. Az igazgató számok­kal igazolja a villany- meghajtás hasznát. A régi. Körösi-féle szívó- gázas malomban egy mázsa búza őrlési költ­sége 4.20 forintba ke­rült. Villanyeróvel ugyanennyi búzából a lisztelőállítási ráfordí­tás 1.80 forint, azaz a réginek kevesebb, mint fele.­A legfelső emeleten laboratórium működik. Itt vizsgálják a kapott liszt színét, szárazsági fokát, sikértartalmát. A malom dolgozói ar­ra törekednek, hogy a jellegmintáriál szebb, fehérebb lisztet állít­sanak elő. Ez pedig az ő munkájukon, az őr­lés minőségén múlik elsősorban. Mert a vil­lanyhajtotta gép is csak holt anyag. Em­beri kéz — szakértő kéz kell ahhoz, hogy ezek a gépek valóban az ízesebb, jobb ke­nyér előállításának szolgálatában dolgoz­zanak. Erre valók a tapasztalt, kiváló szak­emberek, mint Csordás Jenő főmolnár, az év­tizedek óta malomipar­ban dolgozó Németh Sándor, Tatai István és a többiek, akik vál­lalták, hogy lisztminő­ség tekintetében első helyre juttatják a me­gyében a Kinizsi-mű- matmot. A szorgalmasan zú­gó villanymotorok éj­szakánként ma még pihennek. Nem messze azonban már az idő, amikor éjjel-nappal, hétköznap, vasárnap megállás nélkül őröl- niök kell. Ma megindul a cséplés; Havonta 120—130 vagon gabona kerül akkor ki liszt formájában a halasi malomból, onnan a dagasztóteknőfce, majd foszlós kalács, illatos úi kenyér alakjában mindnyájunk asztalá­ra:

Next

/
Thumbnails
Contents