Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

MB Mintha acsarkodó, irigy vénasszonnyá vált volna az édes anyaföld itt, a harkalcötönyi határban. Azt mondja: — odaadom a termést, de sok verejtékkel fizettek érte. — Nehéz lesz itt az idei aratás a pár hét óta szinte naponta ismétlődő felhőszakadás miatt. A kaszások, marokszedő lányok bokáig vízben cap- latnak. A súlyos árpakalászokból is minden má­sodik a földön hever, szálanként kell felszedni a kaszával. A dűlő végén pedig sűrű fűstfelle- get okádva egyszercsak felbődül és megáll a. aratógépet vontató traktor... A gépállomásokat úgy is szokták nevezni: t mezőgazdaság nehéztüzérsége. Hát ezen a nyáron valóban kemény harcot vívó katonák a traktoro sok! A megyei, vagy országos értékelés szerint a learatott holdak száma dönti majd el a trakto rosok elsőségét az aratás befejeztével. De érde­mes előre tudni: milyen harcok, próbatételek út­ján születnek meg a teljesítés számai. A kaszások a megnémult géphez sietnek. Az ara.ógép gumikereke láthatóan süllyed a lágy szürkésfekete sárban. Szikfoltra szaladt a gép Juhász Benő, a gép felelős vezetője rövid szem­lét tart. — Ide a drótkötelet! — hangzik a rö­vid utasítás. Az aratógép meg sem moccan. Hanem motsmár a traktor kereke pereg egyhely­ben, mint az orsó. Újabb gáz. A gép füstöt ver és bőg, mint a meghajszolt állat, de a sár nem engedi. A hátulja ereszkedik a magaásta gödörbe Már félő, hogy hanyattvágódik. helyzet ez. Egyik oldalon a tehetetlenné vált gép. A má­Komoly sík oldalon pedig a nérilán figyelő, de tagadha­tatlanul kaján arccal várakozó szövetkezetiek. A lekicsinylés, a káröröm zavaros kifejezése a sze­mekben. Először meghökkentő ez a viselkedés, aztán nyomban érthetővé válik. Hiszen ezek az emberek régen cselédek, részesaratók voltak va- iahányan. Nem nézték-e félelemszülte gyűlölet­tel az uradalmak aratógépeit, amelyek a kevés és keserves, de mégis biztos részesgabonától ütöt­ték el őket? De ma már szövetkezeti parasztok s •ludniok kell, hogy a gép ellenségből segítőtárssá lett? Mindegy. A régi, ösztönös idegenkedés mégiscsak feltör ezekben a percekben. Az egyik szőke, öblöshangú kaszás már káromkodik is, mint a jégeső. — Vigyétek él ócskavasnak ezt a. rontást! Nem mászik ez innen ki. Mi máris töb­bet arattunk kézzel! Juhász Benő csendesen ránéz: — Ne beszél­jen valótlant tagtárs. Négy fordulót csináltam már — mutat szét a tarlón, ahol szabályos körökben sorakoznak a súlyos kévék. — Jóval, több, mint egy hold. De arról én nem tehetek, hogy az eső kelttésztát csinált a talajból. nem hagyja magát. — Egyéniék könyörögtek: I Ax ellenfél levágják 80—100 kilós részért a gabonánkat. De nekünk kellett a gép. Ez is belekerül annyiba, vagy többe! — Nem egészen — oktatja szelíden Juhász Benő. — Mert egy hold gépi aratásért csak 63 kiló búzát, vagy 123 forintot fizetnek. 40 kiló búza holdanként semmi magának? Aztán rohamosan érik a búza is. Győzik-e majd kézzel? A mérges kaszás szólna, de látja a többiek el­gondolkozó, hallgatag arcát s elnyeli a mon­danivalót ő is. :.. Van egy mondás, amely szerint az embert igazán a nehézségek között lehet megismerni Állítsd komoly helyzetbe: hogyan viselkedik A tarlón lejátszódó jelenet ilyen vizsga Juhász Benő számára. Miért nem idegeskedik, miért nem káromkodik a többiekkel együtt? Hiszen becsülete és keresete forog kockán! Egyik leg jobb traktorosa a gépállomásnak s most szé­gyenszemre az első félórában itt vesztegel. Vagy miért nem nyugszik bele a hangoskodó kaszái döntésébe: nem lehet itt géppel aratni. Kék szeme keskeny réssé szűkül. Tűre! me sen legyint: — dehogynem lehet. Ha innen kijutok, azt a sarkot levágják ka szávai. Följebb már keményebb a talaj. Inkább segítsenek alárakni a fát. — S aztán fütyülni kezd. Kötélből vannak ennek az embernek az idegei? Vagy felelőtlen fráter, akit hidegen hagy a gép és az aratnivaló sorsa? Nem. Ez a nyu galom, ez a határtalan magabiztosság dönti el egy pillanat alatt Juhász Benő és az aratógép sorsát a harkakötönyi Vörös Csillag tsz-ben. kaszások meghökkenve pislognak a traktorosra. Aztán engedelmesen megfogják a vastag húsán got s a kerék fogai elé helyezik. Juhász Benő már a traktoron ül. Lassan gázt ad. Arcának izmai emberfeletti, görcsös erővel feszülnek meg a nekirugaszkodó géppel együtt. Most! És sike­rül ... A közel méteres mélységű kátyúból partra billen a traktor és engedelmesen mászik utána az aratógép. Aztán mintha csak a kényszerű pihenést akarná pótolni a gép. Nyeli, nyeli a kö­röket, már a tizediknél tart. De a ravasz kötönyi talaj a magasabb táblán is rejt akadályokat újabb ingoványos szikfoltban a gép! De a ka­szások mostmár serényen és bizakodva szaladnak segíteni... az ember, meg a gép! A Vö rös Csillagból csütörtökön É» győxilít jelentették, hogy Juhász Benő végzett az árpá­val. Szikfoltókkal harcolva félnap alatt 4 holdat vágott le! Megyeszerte sok aratógép ül el az idén. Dőlt a gabona, sáros a talaj sokhelyütt. És sok Juhász Benőre is szükség van az idén! Aki nem hátrál meg mégsem. Nem pirul a csúfondáros szavakra, nem esik kétségbe, nem szitkozódik a szitkozó- dókkal. Aki bízik önmagában, bízik a gépben s ilyen próbatételek között bizonyítja be: ember a talpán. Traktoros. Egy a nehéztüzérség érde­mes katonái közül.. G. A dávodi termelési bizottság as aratás m eg gyors Hasáért Mostanában megnöveked­tek a tennivalói a dávodi ter­melési bizottságnak, különösen a növénytermesztéssel foglalko­zó albizottságnak. A növény* ápolás; munkájának, meggyórsi 1ása mellett itt az avatás, a Sza­badságban már meg is kezdték, pár nap és az egyéniek földjein is megsuhan a kasza. A termelési bizottság vala­mennyi tagja ott van abban a munkában, mellyel mindenki eiőtt világossá .teszik: ha szem- veszteségedet el akarod kerülni, az árpát sárga érésben, á ro­zsot teljes érésben, a búzát viaszérésben kezdd el aratni. A növénytermesztési albizottság Böröcz lytihály ter­melési bizottsági elnökkel az élen már mindent számba vett, hogy az aratás gyors elvégzé­sét elősegíthesse. Szurcsik Jó­zsef, Ugrik Pál, Szántosi Imre, Kovács Pál, Valkai János pel- . dául részt vettek a közös szé­rűk kijelölésében, öt közös szé­rűt jelöltek ki a tanáccsal közö­sen, melyet a határban úgy he­lyeztek el, hogy mindenki által könnyen megközelíthető legyen. Böröcz Mihály elnök maga járt a tanácsházán, hogy a cséplőgép idejében a községben legyen. Már ott is van a brigádszállá­son. A növénytermesztési albizott­ság megkapta feladatát. Az albizottság tagjai sorba jár­ják körzeteik házait, hogy rámutassanak: a . családtagok bevonása az aratásba köze­lebb hozza a cséplés meg­kezdését. Az albizottság tag­jai maguk mutatnak példát. Valkai János nemcsak feleségét, de varrónő lányát -is bevonja, az aratásba. Tárnái György felesé­gestül, gyerekestől végezte a nö­vényápolást, az aratásba is be­vonja őket. Az állattenyésztési, á gyümölcsös és szőlészeti albi­zottság tagjai is belekapcsolód­tak- a munkába. Együttesen vet­ték számba az aratást követő hordás meggyorsítására hány igafogat áll majd rendelkezés­re. Pontosan felmérve a közsé­get, megállapították, hogy 309. Na és ha kevésnek bizonyulna? Akkor egymás megsegítésével igyekszünk a hiányt pótolni. Szántosi Imre, Horváth Imire rögtön vállalták az igafogat se­gítséget. Megszervezték a hordást is. Alaposan megvitatták, hogy az aratást követő behordásban maximális segítséget tudjanak nyújtani. El is határozták, hogy a kölcsönös megsegítés elvének alapján utcák szerint végzik majd idén a közös szérűkbe való hordást. Például a Dózsa Györgv- utca lakói kezdik a hordást. A Dózsa Gÿôrgy-utca mellékutcái a Kossuth- és Fetőfi-utcák. Az utóbbi két utca segít a Dó­zsa György-utca lakóinak, ami segítséget aztán a Dózsa György- utca viszonoz a Kossuth- és Pe- tőfi-utca lakóinak. A termelési bizottság tagjai valamennyien részt vesznek a határ figyelésében. Ahol észre veszik, hogy valamelyik kalá­szos beérett és várja a kaszát, gazdáját azonnal értesíteni fog ják az aratás azonnali megkez déséi-e. Még arra is kiterjed íi gyelmük, mi legyen az olyanok­kal, akik ép az aratás idején betegednének meg. Ott a ter­melési bizottság tagjai maguk veszik kezükbe a kaszát. Az arafásra való felkészü­lésnek más tennivalói is van­nak. A dávodi termelési bizott­ság erről sem feledkezett meg. Felkeresték a földművesszövet­keze tét: elég kasza, kaszanyél, kaszakő és tokmány áll-e ren­delkezésre. Arról is meggyőződ­tek, felkészült-e a helybeli föld­művesszövetkezet a mozgó áru­sításra. Nemcsak a dávodiakra gondoltak, a püspökpusztaiak- ra is. Az aratás a jó gazda egészévi munkájának számvetése. Ebből nem maradhat ki senki sem. A múlt napokban is a termelési bizottság tagjai a határt járták. Egy táblán a Szabadság föld­jeinek közelségében az árpát sárga érésben találták. Fei is hívták gazdájának, Tóth János­nak figyelmét, aki azóta már le is aratta. RIpszáifa felkészültek a gabona tárolására Még egy-két nap és Fülöp- szálláson is megkezdődik a nagy munka. A község dolgozó pa­rasztjai felkészülteik az aratás­ra. Egyes gazdák búzából ma­gasabb holdankénti termésre számítanak, mint tavaly volt. A rozs is eléri a tavalyi hozamot. Az idén a különböző kedvezmé­nyek nyomán, jóval kevesebb a község beadási kötelezettsége, mint az elmúlt évben. Búzából 3449 mázsa helyett 1783 mázsát kei] beadni, rozsból 1121 mázsá­val kevesebb a beadás. Az új gabona tárolására, is felkészül­tek. A községben öt helyen van tárolóhely. A raktárak kime­szelve, fertőtlenítve várják az új, termést. Mit kell tudni a jégkártérítésről Az elmúlt napokban megyénk egyes területein a jégverés je lentős károkat okozott. Olvasóink kérésére, tájékoztatjuk a káro­sultakat arról, hogyan fizeti az Állami Biztosító a kártérítési összeget. A kártérítés területi beosz­tás szerint történik. A termelők az egyes jégvert növényfélesé­gek után kát. holdanként következő kártérítési összeget kapják: I. területi csoport: (kecskeméti, kiskőrösi, kiskun halasi és kunszentmiklósi járás.) 1. növénycsoport: baltacím, csalamádé, csillagfürt, lucerna, vöröshere, zabosbükköny, zab, napraforgó, rozs, árpa: 500 Ft holdanként. 2. növénycsoport: búza, ku­korica, takarmányrépa, bab, borsó, lencse, szója, csillagfürt- mag, bükkönymag, bíborhere lenmag, kenderkóró, lenkóró: 700 Ft holdanként. 3. növénycsoport: cukorrépa, repce, ricinus, burgonya: 1200 Ft holdanként. 4. növénycsoport: rizs, hagyma, káposzta, paradicsom, mák : 2000 Ft holdanként. II. területi csoport: (Kecskemét város, dunavecsei és kiskunfélegyházi járás.) 1. növénycsoport: 500 Ft, 2. nö­vénycsoport: 800 Ft, 3. növény- csoport: 1400 Ft, 4. növénycso­port: 2000 Ft. III. területi csoport: (Baja város, bácsalmási, kalo­csai járás.) 1. növénycsoport: 500 Ft, 2. nö­vénycsoport: 900 Ft, 3. növény- csoport: 1600 Ft, 4. növénycso­port: 2000 Ft. IV. területi csoport: (bajai járás.) I. növénycsoport: 500 Ft, 2. nö­vénycsoport: 1000 Ft, 3. növény­csoport: 1800 Ft, 4. növénycso­port: 2000 Ft holdanként. A szőlőnél a kártérítési összeg: a C) területi csoportban: (dunavecsei, kalocsai, kiskun­félegyházi és kiskunhalasi járás.) 2250 Ft holdanként. D) területi csoport: (Baja, Kecskemét város, ba­jai, bácsalmási, kecskeméti,, kis­kőrösi és kunszentmiklósi járás.) 2550 Ft holdanként. A gyümölcsösöknél a kártérí­tési összeg kát. holdanként 1500 Ft. A feltüntetett kártérítési ösz- szegek 100 százalékos jégkár esetére vonatkoznak. Kisebb jég­kárnál a kártérítési összeg ará­nyos része jár. Dohány, fűszerpaprika és gyapot esetében a kártérítés nem előre meghatározott bizto­sítási összeg, hanem a tényle­ges terméshozam alapján állapít­ják meg. Az Állami Biztosító minden 5 százalékot elérő, vagy azon felüli jégkárt megtérít; Jégverés okozta kárát a ter­melő a tanácsnak az 1953. évi beadási könyv felmutatása mel­lett azonnal jelentse be. Ha a károsult a kárát legkésőbb 5 napon belül nem jelenti, kártérí­tési igénye elvész.­A jégkárokat az Állami Biz­tosító a károsodott növény be- érésétől számított 60 napon be­lül fizeti ki. A kiszántásos zöldkárokat az Állami Biztosító a legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kárfelvételt követő 30 nap alatt kifizeti. A már véglegesített jégkárok kifizetését az Állami Biztosító bácskiskunmegyei fiókja máris megkezdte. Ezideig 14 termelő- szövetkezet részére 145.587 fo­rintot és 280 egyéni termelő ré­szére 82.535 forintot folyósított; Egyes növényeknél, mint pl. a szőlőnél, dohánynál, a ten­gerinél, a jégverés okozta kár mérvét — különösen korai jég­verés esetén — szakszerűen fel­becsülni csak közvetlenül a ki­fejlődés, illetve beérés időpont­jában lehet. Ezért ezeknek a ká- oknak a végleges becslése csak későbbi időpontban, augusztus­ban, szeptember elején történik A károsultaknak a kármeg- állapítás ellen jogukban áll a jég- kárrendezés befejezésétől szá­mított 15 napon belül a tanács­nál felszólamlással élni. A kártérítéseket az Állami Biztosító a biztosítási díjakból fizeti. Mind a károsultaknak, mind azoknak a termelőknek, akiket a jégverés ezideig elke­rült, saját érdekük, hogy ha a biztosítási díjjal még hátralék­ban vannak, azt mielőbb megfi­zessék. A bajai járás vezet az adófizetési terv teljesítésében Megyénk dolgozó parasztsága a második negyedévben az adó­fizetés vonalán is bizonyságot tett, hogy megérti és helyesli pártunk politikáját. Jún. 30-ávai bajai járás került az első helyre az adófizetésben. Máso­dik negyedévi tervét nemcsak teljesítette minden részletében, hanem túl is teljesítette. Na­gyon szép eredményt értek e’ kiskunfélegyházi, kiskunhal asi és a bácsalmási járások is. Az élenjárók eredményeiket elsősorban annak köszönhetik, hogy a községek vezetői jó po­litikai és agitációs munkával igyekeznek a dolgozó paraszt­ság állam iránti kötelezettsége teljesítésének fontosságát tuda­tosítani. Járások rangsora: Bajai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Bácsalmási Dunavecsei Kunszentmiklósi Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Városok rangsora: Kalocsa Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Baja Kecskemét Osztályvezető Nyilas Ferenc Borbély Lajos Katona Miklós Nagy Ferenc Győri Ödön Hódy József Tóth Balázs Görög István Stefancsik Pálné Különösen szép eredményt értek el a bajai járásban Bács- szentgyörgy, Vaskút, Bácsbokod, a kiskunfélegyházi járásban Gá­tér, Csolyospálcs, Kömpöc, a kiskunhalasi járásban Tompa, Harkakötöny dolgozó parasztjai. Leggyengébben halad az adó­fizetés Kecskemét városban és a kiskőrösi járásban. A második negyedévi bevétel! terv teljesítésében a június 30-t állapotnak megfelelően a járá­sok és a városok között a kö­vetkező rangsor alakult ki; Vez. adófelügyelő Zágan János Seres János Adám Vencel Baranyi Géza Szőke Sándor Naszvadi György Németh József Verebély István Lebovits Károly Romsits Margit Drahos László Sápi István Dobó Gusztáv • Fehér Sándor Pásztor József Tóth Ferenc Krammer Sándor Hamvas József Szokolai Imre- Tyukos Béla, \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents