Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

A járás legjobb termelőszövetkezeti könyvelője

I A janosiialisii |

Kossuth tsz irodájában két piros vándorzászló

tűnik a látogató figyelmébe. Mindkettőn felirat "A járás legjobb termelőszövetkezeti könyvelője«, illetve: »A megye harmadik legjobb termelőszövetkezeti könyvelője.« A két büszke cím viselője pedig Tóth Imre.

— Idegen látogató számára a szövetkezet iegjelentékteienebb embere a könyvelő — mosolyog Tóth Imre. — Legtöbbjük az elnököt, a brigádvezetőt, vagy valamelyik élenjáró tagot keresi, vagy a határt nézi meg. Pedig az íróasztal mellé ültetett könyvelő — hozzáteszem: jó könyvelő — nagyon fontos ember. Olyan eleven leltár-féle: mindenről tudnia kell, mindenért felelős ő is. Hiszen nem fizetett alkalmazott a szövetkezetben, hanem egyik gazda.

Mivel is telik Tóth Imre egy napja a szövetkezetben?

Reggel a posta szabja meg első tennivalóját. Jelentéseket, kimutatásokat kérnek tőle a a felsőbb szervek. Ezek összeállítása nagy felelősséget és tájékozottságot kíván, mert csak kis tévedés és máris hamis a kép.

a könyvelésre kerül a sor. A ió könyvelés olyan tükör, amely a szövetkezeti gazdaság minden ágát vetíti. Eladnak egy borjút? A könyvelő máris ceruzához nyúl: az állománykimutatásból kivezeti a borjút, az értékét gondosan bejegyzi. Ugyanez a helyzet mindenfajta változásnál. A könyvelő tudja, ha egy kocsi takarmányt kiad a raktáros, ha egy csomag rajzszegre ad ki pénzt a pénztáros. A hármójuk munkája összefonódik, mint a láncszem: a raktáros leltárának, a pénztáros mérlegének és a könyvelő kimutatásának egyeznie kell. Nyomának kell lennie a könyvelőnél minden elköltött fillérnek, a legkisebb jövedelemnek.

Mit jelent a jó, «percrekész« könyvelés? (mint Tóth Imre mondja): Elsősorban azt, hogy a tagság mindenkor tudja; mije van a szövetj Ln áii

kezetnek.'Nem fordulhat elő, hogy egy Mérővel is nem tud elszámolni a vezetőség, hogy »zsebből« fizet ki bármit. Másrészt a hanyag könyvelés miatt nem egy termelőszövetkezetet ért jogtalanul károsodás. Például: a szövetkezet tavaly kifizette a gépállomásnak járó 7000 formt értékű tartozást. Pár hete a gépállomás követelte ismét, mert nem kapta meg a bizonylatot. Tóth Imre szabályszerűen igazolta a kiegyenlítést: — rendben van a dolog. Ha a könyvelő rendetlen: kétszer fizethet a tagság.

I A KŐ..»velő ellenőrzi a tagok munkaegyi

_______;_____ségelt is. A bngadvezeto elí

rhat egy számot, sebtében rosszul végzi a szorzást —* és máris mázsákkal károsodhat a becsületes tag.

Á jó könyvelő agitátor is. Nem ül mindig az irodában, hiszen ideje megengedi, hogy szétnézzen a gazdaságban. Meglátja a takarmányost, aki elszórja a“szénát, vagy az egyik kapást, aki zöldre feketét húz a kukoricában. A könyvelő a legközelebbi közgyűlésen feláll, papiron számítja ki: a hanyag tag miatt ennyi és ennyi furent értékű károsodás érte a szövetkezetét, eny- nyivel lesz kevesebb termény.

Tóth Imre kiváló eredménnyel végezte el nemrég Tiszafoldváron az öthónapos könyvelői iskolát. Most a két vándorzászló serkenti még jobb, még pontosabb munkára. De egyébre is. Megegyezett a másik két jánoshalmi tsz könyvelőjével: minden szombaton tapasztalatcserét tartanak egymásközött s egyébként is segítik egymást, tanulnak egymástól.

I - HOST a legtöbb] hel-ye" szürke vagy

!______lű____ .... I semmibevett könyvel

ő kivívja magénak a tagság megbecsülését, — az egyedül csak a könyvelőn múlik — hangsúlyozza Tóth Imre. — Én úgy tartom: jó könyvelő nélkül nincs jó termelőszövetkezet. Jó könyvelőnek lenni pedig nem boszorkányság, csak becsület, szorgalom és akarat dolga.

Védekezzünk a fürtperonoszpóra ellen

A mostani, különösen nedves és meleg időjárás mellett szőlőinket legveszedelmesebb növényi kártevője; a peronoszpóra pusztítja. Bár a védekezést nagy általánosságban gazdáink a leg- lelki ismeretesebben hajtották végre és a szükséges rézgális mindenütt hiánytalanul rendelkezésre áll, félő, hogy a virágzáskor uralkodó esős időjárás a fürtperonoszpórának esetleg na- gyobbmérvű kártevését segíti elő. Éppen ezért szükséges-, hogy a fürtperonoszpóra ellen Is késedelem nélkül védekezzünk. A védekezés jól bevált

módja a porozás, mert a por könnyen behatol a fürt bogyói közé és ott megtapad. Porozásra legalkalmasabb a rézmész- por, amely nem egyéb, mint porlasztott (kristályvízmentes) rézgáiic mászporral keverve. A megyébe már érkeznek be ilyen rézmészpor-szállftmányok, úgy hogy a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Vállalat raktáraiból megrendelésre haladéktalanul tud szállításokat teljesíteni.

Tekintettel arra, hogy a mostani időjárás a peronoszpóra fejlődéséhez a legkedvezőbb feltételeket teremti meg, továbbá figyelembe véve a fürtperonoszpóra 10—14 napos lappan- gási idejét, ha még a fürtön a a megjelenése nem észlelhető, a porozást még sem szabad el- halasztaini.

A peronoszpóra mellett az időjárás egyéb gombabetegségek fejlődése számára is kedvező — így különösen a lisztharmat nagyobbmérvű fellépésétől is tartani kell. Ezért rézkénpor hiányában kénporos védekezést is lehet alkalmazni.

Márton Béla

7\/ égy évig szólt « * a nóta a felső- szentiváni szélmalom tövében: All a malom, áll a vitorlája ... Az év tavasza óta azonban forognak már a szélvitorlák. A vitorlákat nem tépázta meg a szél, a malom falait nem kezdte ki az enyészet. A szélmalom a történelmi múlt itt felejtett emléke .. >

Szél fogódzkodik a feszülő vitorlákba és benn a malomban a molnár, Nagy Torma Tivadar egykedvű nyugalommal, együtt dudorász a darálókövek zenéjével. 110 éves a malom és a harmadik generáció ügyel a malom munkájára. A mostani malmos nagyapja indította meg a szélmalmot, apja vette át és most az unoka folytatja, ahol az ősök abbahagyták.

Az egyetlen működő szélmalom az egész megyében. Arra a korra emelékeztet, mikor Rózsa Sándor betyárjai itt vágtattak még lobogó gatyaszárral, fütykössel és csattogó szíj- ostorral a felsőszentivá- ni, csávolyi határban, talán néma szemlélője is volt a csávolyi országúton a postakocsi kirablásának, hogy a teméntelen ’’pénz segítse a tanyai szegénységet. A szél akkor is így észak és dél irányból kapaszkodott a ki- feszített vászonhuzaA szélmalom

tokba, mely felborzolta a vágtató lovak sörényeit és kúszálta a betyár kalpagok alól előtörő hajfürtöket.

Most itt az országút magányában dolgozó parasztok kukoricáját darálja. Gerlevári István félzsák kukoricája most került a darálókövekre. Apróra darálja, jóízű máiénak is kerülhetne belőle. Két- köves a szélmalom, de most csak az egyik kő duruzsol és visszhangja belopakodik az apró kis résekbe: melyek árulói annak az időnek, mikor a kövek a kövér gabonaszemeket is őröltek.

4 vitorlavásznak, melyekbe a szél csimpaszkodik, kilenc méter hosszúak és rajtuk háromszor hetven centiméteres a vászon, mely a keretet bevonja. Hatvan kilométeres szélsebességnél a vitorlák negyven lóerőt képesek kifejteni, most azonban alig öt-hat kilométeres a szél ereje és a nyolc lóerő, mely a darálót hajtja, nyögve, nyikorogva panaszolja a lassúságot. A hatvan kilométeres szélsebesség óránként hat-hét mó.zsa kukorica darálásához segíti a szélmalmot, a vitorlákba most kapaszkodó szél pedig naponta nem tud többet.

mint négy-öt mázsát megdarálni.

A szélmalmos a kék égből, a felhők járásából úgy olvas, mint a tenyeréből. A felhők járása elárulja a szél irányát. Ha a pipafüstöt elviszi a szél, akkor a szélmalom is hamarosan megindul. Ez olyan biztos, mint a katona fegyverén az irányzék, mely a jelzőkorong közepébe irányítja a találatot. A nagyapa tanította fiát, az apa az unokát, hogy a természet ismerője legyen. Még derűs az ég, felhők még alig gyülekeznek, a szél még illatos, lenge szellőt sodor a virágok szirmait fosztogatva, de a szélmalmos már készülődik. Besodorja a vitorlavásznat, a szélvitorlákat leröazíti, a szárnyak pihenője messzire viszi a hírt: vihar készülődik. Az anyák beterelik a szobába játszadozó aver- mekeiket, a legelésző Jószágokat sietve hajtják fedél alá, ablakszárnyak csukódnak. A vitorlaszárnyak, mint magasba nyúló barométerek úgy viszik a hírt, amerre csak a szem ellát. Benne még sohasem csalatkoztak. A vihar még kavarog, pora még szürke felhőbe burkolja a határt, de bomlik a vitorla, a

szárnyak újra életre kelnek és nyomában nem sok idő kell hozzá, hogy derűs ég ragyogja be a zápor lehullott esőcsillámait.

T? omantikus han- x 1 gúlát árad a szélmalom tövében. Mintha dacolva állana ellent az idő múlásának, a fejlődésnek, a technika világának. Mintha nevetve fittyet hányna forgó vitorlalapátjaival mindannak, amit emberi elme, akarat hozott létre az élet megváltoztatására. Mintha a múltat hirdetné: országúti

vándor állj és pihenj meg árnyékomban.

Az árnyék azonban sok mindent elárul. Elárulja, hogy a szélmalom tövében szívógázmotor áll beszerelve. Ha a szél durcáskodna, lendítőszíjak kényszerítik forgásra kerekeit. A gép meghódítására indult a szélmalomnak.

Állok és nézem a szélmalmot, gyönyörködöm a szélvitorlák forgásában. A kifeszített vásznat feszíti a szél, jajgatva lendül magasba a lapát. Fáradt nagyon, pihenésre vágyódik. Száztíz éve kanalazza a szél rohamát, állja ostromát. Az országút szélén a kései múlt öreg tanúja. mint fáradt vándor hirdeti egykori éleiének elmúló napjait.

B. U.

V--;

Tanácsadás másodvetés előtt

A mezőgazdaság dolgozói előtt az év iegfáradságosabb, de egyben legszebb munkája áll. Megkezdődött az aratás. Megyén* legtöbb helyén már javában folyik a nagy munka.

Mezőgazdaságunk sokoldalúsága miatt azonban nem szabad az egyes feladatokat Különválasztani. Az aratás melleit be kell fejezni a még hátralevő növényápolást, majd a tarlóhan- tást és a másodvetést is.

Megyénkben komoly gondot okoz a burgonya termelése a nyári nagy hőség miatt. Az itteni viszonyok mellett a burgonya termőképessége hamar leromlik — mivel a gumókötés a nagy meleg időszakára esik — és évről-évre kevesebb termést hoz.

Ezév május 21-én négy megye élenjáró burgonyatermelői tapasztalatcsere értekezletet tartottak Kecskeméten. A részvevő kutatók, szakemberek és termelők egyöntetű véleménye volt, hogy a burgonyatermelés megjavításának alapja csak a jó vetőgumó előállításával biztosítható. Jó vetőgumót pedig éghajlati viszonyaink mellett elsősorban nyári ültetésű burgonyával lehet megteremteni. Sisák Péter, kiskunmajsai dolgozó paraszt, a tapasztalatcsere értekezlet részvevője elmondotta, hogy már kipróbálta kisebb területen a nyári ültetésből nyert vetőgumók tavaszi ültetését. A

múlt évben ilyen vetőgumó fel- használásával azonos területen (kn-ra átszámítva) 26 mázsává: nagyobb termést ért el a rendes vetógumó termésével szemben.

De több termelőszövetkezet és dolgozó paraszt is meggyőződött már ennek eredményességéről* Ezért egyre többen vannak olyanok, akik nyári ültetéssel biztosítják jövőévi vetőgumó- szúkségletüket. Így a balota- szállási Petőfi termelőszövetkezet 4 holdon, a jánoshalmi Petőfi termelőszövetkezet már 3 holdon elvégezte az ültetést. A kecskeméti Rózsa Ferenc termelőszövetkezet is másodnó- vényként őszi takarmánykeveréke helyén j holdon termel nyár: ültetésű burgonyát, vetőmag céljára. Több dolgozó paraszt, terület hiányában a korán lekerülő őszi gabona után termel burgonyát. A jelenlegi időjárás nagyon megfelelő a burgonya termelésre, ezért okosan cselekszik az a termelő, aki így biztosítja jövőévi vetőgumó szükségletét.

A jó termés feltétele az ültetés minél rövidebb időn belü 1 elvégzése, de különös gondol kell fordítani a beteg, rosszu. fejlődő tövek eltávolítására is, hogy azok ne fertőzzék meg az egész termést. Ezt a munkát legeredményesebben a burgonya teljes virágzása idején lehet elvégezni.

A fejlett állattenyésztésért

Ugyancsak az aratás és csép- lés idejére esik az állattenyésztéshez szükséges takarmányok megszerzése. Dolgozó parasztságunk nagyrésze nem a szükségleteknek megfelelő mértékben foglalkozik másodnövények termelésével. Ez abból adódik, hogy a gyakori nyári szárazság, de főképpen a későn végzett szántás-vetés miatt nem érte« el eddig a kívánt eredményeket. Azok a termelők, akik az aratás után azonnal elvégezték ezt a munkát, még az aránylag aszályos, 1952-es esztendőben is kielégítő termést értek el. Az elmúlt gazdasági évben pedig számos egyénileg gazdálkodó és termelőszövetkezet másodvetésű kukoricából 10—14 mázsás termést takarított be. Ezek közé tartozik Fülöp Mihály, a kiskunmajsai termelési bizottság egyik tagja is, ö már az idén is megteremtette az eredményes másodvetés alapját. A learatott

1000 négyszögöl árpaterületén már elvégezte a másodvetést, Hasonlóan a kecskeméti Rózsa Ferenc termelőszövetkezet már az ősziárpa aratásával egyidő- ben végzi a 10 holdas silókukorica, 10 holdas takarmányrépa és 10 hold édescirok vetését.

Nemcsak az időben végzett szántás-vetés nagyjelentőségű, nanem azután a gondos növény- ápolás.

Termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok törekedjenek arra, hogy minél nagyobb területeken termeljenek másodnövényt. Ez biztosítéka a bőséges takarmány- ellátásnak, az állattenyésztés fejlesztésének, a magasabb tejes egyéb állatitermék hozamnak. Államunk megadta a segítséget a vetőmag beszerzéséhez. A földművesszövetkezetekben korlátlan mennyiségben rendelkezésre állnak a jóminőségű vetőmagok.

Várhelyi Pál agronómus

Három agronómus írja három termelőszövetkezetből

BÁNOCZKY JENŐ agronómus írja a petőfiszállási Kossuth termelőszövetkezetből :

Felkészültünk az aratásra. Nagy segítséget várunk a gépállomástól, mert saját erőnkből learatni nem tudnánk. Ezért 203 hold aratására kötöttünk szerződést. A gépállomás azonban nem áll hivatása magaslatán, mert a megígért időre az aratógépet nem küldte ki, ezt a csoport tagsága nagyon helyteleníti. A gépi aratás már előbb megkezdődhetett volna, de a gép munkaképtelen állapotban ért ki és a szerelő csak később jött összeállítani.

Van más hiba is. Termelőszövetkezetünkben a sok csapadék mintegy 100 hold területet elárasztott vízzel. Erről jelentést tettünk a járási tanácsnál, de a vízkár megállapítása szempontjából' nem vizsgálták ki. Kérdem én, hogy mikor akarják ezt az ügyet elintézni, talán az aratás végén? A legutolsó gépállomás! tanácsülésen pedig megígérte Kapás István elvtárs, a járás mezőgazdasági osztály tsz-szervezőjé, hogy intézkedik ebben az ügyben, de még mindig nem történt semmi.

Kiskunfélegyházáról hét termelőszövetkezet agroriómusá- tól is kaptunk levelet.

VAKULYA ROZÄLIA, a Felszabadulás termelőszövetkezetből közli:

A tavasz folyamán a kapások területét felosztottuk egyénekre, ezzel elértük, hogy a növények gyommentesek, annak ellçnére, hogy az esős :dő igen hátráltatta a munkát. Az aratás után, a learatott gabona helyére másodnövényt vetünk, főként silókukoricát.

SZÁNTŐ ANDOR, a Vörös Csillag termelőszövetkezetből irt levelet.

460 hold gabona várja szorgalmas tagjainkat. 100 holdat a gépállomás kombájnnal fog aratni, reméljük, nem járunk ezzel úgy, mint a kapálással. A növényápolással ugyanis a gépállomás késlekedett. A fennmaradó területet 36 kaszával akarjuk learatni. Az aratás után azonnal megkezdi a szántást i traktor. Kihasználjuk a kedvező időjárást, vetünk 140 hóid másodnövényt. A másodvetésű tengerit 80 centiméter sortávolságra vetjük, hogy a sorközöket géppel megkapálhassuk. A már megtöltött siló mellé még 300 köbméter silót fogunk kés: í- teni. A silótakarmány etetésével a tehenenként eddig elért 9 literes fejési átlagot tovább növeljük.