Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

A járás legjobb termelőszövetkezeti könyvelője I A janosiialisii | Kossuth tsz irodájában két piros vándorzászló tűnik a látogató figyelmébe. Mindkettőn felirat "A járás legjobb termelőszövetkezeti könyve­lője«, illetve: »A megye harmadik legjobb ter­melőszövetkezeti könyvelője.« A két büszke cím viselője pedig Tóth Imre. — Idegen látogató számára a szövetkezet iegjelentékteienebb embere a könyvelő — moso­lyog Tóth Imre. — Legtöbbjük az elnököt, a brigádvezetőt, vagy valamelyik élenjáró tagot keresi, vagy a határt nézi meg. Pedig az író­asztal mellé ültetett könyvelő — hozzáteszem: jó könyvelő — nagyon fontos ember. Olyan eleven leltár-féle: mindenről tudnia kell, mindenért fe­lelős ő is. Hiszen nem fizetett alkalmazott a szövetkezetben, hanem egyik gazda. Mivel is telik Tóth Imre egy napja a szö­vetkezetben? Reggel a posta szabja meg első tennivaló­ját. Jelentéseket, kimutatásokat kérnek tőle a a felsőbb szervek. Ezek összeállítása nagy fele­lősséget és tájékozottságot kíván, mert csak kis tévedés és máris hamis a kép. a könyvelésre kerül a sor. A ió könyvelés olyan tükör, amely a szövetkezeti gazdaság minden ágát vetíti. Elad­nak egy borjút? A könyvelő máris ceruzához nyúl: az állománykimutatásból kivezeti a borjút, az értékét gondosan bejegyzi. Ugyanez a hely­zet mindenfajta változásnál. A könyvelő tudja, ha egy kocsi takarmányt kiad a raktáros, ha egy csomag rajzszegre ad ki pénzt a pénztáros. A hármójuk munkája összefonódik, mint a lánc­szem: a raktáros leltárának, a pénztáros mérle­gének és a könyvelő kimutatásának egyeznie kell. Nyomának kell lennie a könyvelőnél minden el­költött fillérnek, a legkisebb jövedelemnek. Mit jelent a jó, «percrekész« könyvelés? (mint Tóth Imre mondja): Elsősorban azt, hogy a tagság mindenkor tudja; mije van a szövet­j Ln áii kezetnek.'Nem fordulhat elő, hogy egy Mérővel is nem tud elszámolni a vezetőség, hogy »zseb­ből« fizet ki bármit. Másrészt a hanyag könyve­lés miatt nem egy termelőszövetkezetet ért jog­talanul károsodás. Például: a szövetkezet tavaly kifizette a gépállomásnak járó 7000 formt érté­kű tartozást. Pár hete a gépállomás követelte is­mét, mert nem kapta meg a bizonylatot. Tóth Imre szabályszerűen igazolta a kiegyenlítést: — rendben van a dolog. Ha a könyvelő rendetlen: kétszer fizethet a tagság. I A KŐ..»velő ellenőrzi a tagok munkaegy­i _______;_____ségelt is. A bngadvezeto el­í rhat egy számot, sebtében rosszul végzi a szor­zást —* és máris mázsákkal károsodhat a becsü­letes tag. Á jó könyvelő agitátor is. Nem ül mindig az irodában, hiszen ideje megengedi, hogy szét­nézzen a gazdaságban. Meglátja a takarmányost, aki elszórja a“szénát, vagy az egyik kapást, aki zöldre feketét húz a kukoricában. A könyvelő a legközelebbi közgyűlésen feláll, papiron szá­mítja ki: a hanyag tag miatt ennyi és ennyi fu­rent értékű károsodás érte a szövetkezetét, eny- nyivel lesz kevesebb termény. Tóth Imre kiváló eredménnyel végezte el nemrég Tiszafoldváron az öthónapos könyvelői iskolát. Most a két vándorzászló serkenti még jobb, még pontosabb munkára. De egyébre is. Megegyezett a másik két jánoshalmi tsz köny­velőjével: minden szombaton tapasztalatcserét tartanak egymásközött s egyébként is segítik egymást, tanulnak egymástól. I - HOST a legtöbb] hel-ye" szürke vagy !______lű____ .... I semmibevett könyve­l ő kivívja magénak a tagság megbecsülését, — az egyedül csak a könyvelőn múlik — hangsú­lyozza Tóth Imre. — Én úgy tartom: jó köny­velő nélkül nincs jó termelőszövetkezet. Jó köny­velőnek lenni pedig nem boszorkányság, csak becsület, szorgalom és akarat dolga. Védekezzünk a fürtperonoszpóra ellen A mostani, különösen nedves és meleg időjárás mellett szőlő­inket legveszedelmesebb növé­nyi kártevője; a peronoszpóra pusztítja. Bár a védekezést nagy általánosságban gazdáink a leg- lelki ismeretesebben hajtották végre és a szükséges rézgális mindenütt hiánytalanul rendel­kezésre áll, félő, hogy a virág­záskor uralkodó esős időjárás a fürtperonoszpórának esetleg na- gyobbmérvű kártevését segíti elő. Éppen ezért szükséges-, hogy a fürtperonoszpóra ellen Is késedelem nélkül védekez­zünk. A védekezés jól bevált módja a porozás, mert a por könnyen behatol a fürt bogyói közé és ott megtapad. Porozás­ra legalkalmasabb a rézmész- por, amely nem egyéb, mint porlasztott (kristályvízmentes) rézgáiic mászporral keverve. A megyébe már érkeznek be ilyen rézmészpor-szállftmányok, úgy hogy a Műtrágya és Növény­védőszer Értékesítő Vállalat raktáraiból megrendelésre hala­déktalanul tud szállításokat tel­jesíteni. Tekintettel arra, hogy a mos­tani időjárás a peronoszpóra fejlődéséhez a legkedvezőbb fel­tételeket teremti meg, továbbá figyelembe véve a fürtpero­noszpóra 10—14 napos lappan- gási idejét, ha még a fürtön a a megjelenése nem észlelhető, a porozást még sem szabad el- halasztaini. A peronoszpóra mellett az időjárás egyéb gombabetegsé­gek fejlődése számára is ked­vező — így különösen a liszt­harmat nagyobbmérvű fellé­pésétől is tartani kell. Ezért rézkénpor hiányában kénporos védekezést is lehet alkalmazni. Márton Béla 7\/ égy évig szólt « * a nóta a felső- szentiváni szélmalom tövében: All a malom, áll a vitorlája ... Az év tavasza óta azonban forognak már a szélvi­torlák. A vitorlákat nem tépázta meg a szél, a malom falait nem kezdte ki az enyé­szet. A szélmalom a történelmi múlt itt fe­lejtett emléke .. > Szél fogódzkodik a feszülő vitorlákba és benn a malomban a molnár, Nagy Torma Tivadar egykedvű nyu­galommal, együtt du­dorász a darálókövek zenéjével. 110 éves a malom és a harmadik generáció ügyel a ma­lom munkájára. A mostani malmos nagy­apja indította meg a szélmalmot, apja vette át és most az unoka folytatja, ahol az ősök abbahagyták. Az egyetlen műkö­dő szélmalom az egész megyében. Arra a kor­ra emelékeztet, mikor Rózsa Sándor betyárjai itt vágtattak még lobo­gó gatyaszárral, füty­kössel és csattogó szíj- ostorral a felsőszentivá- ni, csávolyi határban, talán néma szemlélője is volt a csávolyi or­szágúton a postakocsi kirablásának, hogy a teméntelen ’’pénz se­gítse a tanyai szegény­séget. A szél akkor is így észak és dél irány­ból kapaszkodott a ki- feszített vászonhuza­A szélmalom tokba, mely felborzolta a vágtató lovak söré­nyeit és kúszálta a be­tyár kalpagok alól elő­törő hajfürtöket. Most itt az országút magányában dolgozó parasztok kukoricáját darálja. Gerlevári Ist­ván félzsák kukoricája most került a daráló­kövekre. Apróra darál­ja, jóízű máiénak is kerülhetne belőle. Két- köves a szélmalom, de most csak az egyik kő duruzsol és visszhangja belopakodik az apró kis résekbe: melyek árulói annak az időnek, mikor a kövek a kövér ga­bonaszemeket is őröl­tek. 4 vitorlavásznak, melyekbe a szél csimpaszkodik, kilenc méter hosszúak és raj­tuk háromszor hetven centiméteres a vászon, mely a keretet bevon­ja. Hatvan kilométeres szélsebességnél a vitor­lák negyven lóerőt ké­pesek kifejteni, most azonban alig öt-hat kilométeres a szél ere­je és a nyolc lóerő, mely a darálót hajtja, nyögve, nyikorogva panaszolja a lassúsá­got. A hatvan kilomé­teres szélsebesség órán­ként hat-hét mó.zsa ku­korica darálásához se­gíti a szélmalmot, a vitorlákba most kapasz­kodó szél pedig napon­ta nem tud többet. mint négy-öt mázsát megdarálni. A szélmalmos a kék égből, a felhők járásá­ból úgy olvas, mint a tenyeréből. A felhők járása elárulja a szél irányát. Ha a pipafüs­töt elviszi a szél, akkor a szélmalom is hama­rosan megindul. Ez olyan biztos, mint a katona fegyverén az irányzék, mely a jelző­korong közepébe irá­nyítja a találatot. A nagyapa tanította fiát, az apa az unokát, hogy a természet ismerője legyen. Még derűs az ég, felhők még alig gyülekeznek, a szél még illatos, lenge szel­lőt sodor a virágok szirmait fosztogatva, de a szélmalmos már készülődik. Besodorja a vitorlavásznat, a szél­vitorlákat leröazíti, a szárnyak pihenője messzire viszi a hírt: vihar készülődik. Az anyák beterelik a szo­bába játszadozó aver- mekeiket, a legelésző Jószágokat sietve hajt­ják fedél alá, ablak­szárnyak csukódnak. A vitorlaszárnyak, mint magasba nyúló baro­méterek úgy viszik a hírt, amerre csak a szem ellát. Benne még sohasem csalatkoztak. A vihar még kavarog, pora még szürke fel­hőbe burkolja a határt, de bomlik a vitorla, a szárnyak újra életre kelnek és nyomában nem sok idő kell hozzá, hogy derűs ég ragyog­ja be a zápor lehullott esőcsillámait. T? omantikus han- x 1 gúlát árad a szélmalom tövében. Mintha dacolva állana ellent az idő múlásá­nak, a fejlődésnek, a technika világának. Mintha nevetve fittyet hányna forgó vitorla­lapátjaival mindannak, amit emberi elme, aka­rat hozott létre az élet megváltoztatásá­ra. Mintha a múltat hirdetné: országúti vándor állj és pihenj meg árnyékomban. Az árnyék azonban sok mindent elárul. El­árulja, hogy a szélma­lom tövében szívógáz­motor áll beszerelve. Ha a szél durcáskodna, lendítőszíjak kénysze­rítik forgásra kerekeit. A gép meghódítására indult a szélmalomnak. Állok és nézem a szélmalmot, gyönyör­ködöm a szélvitorlák forgásában. A kifeszí­tett vásznat feszíti a szél, jajgatva lendül magasba a lapát. Fá­radt nagyon, pihenés­re vágyódik. Száztíz éve kanalazza a szél rohamát, állja ostromát. Az országút szélén a kései múlt öreg tanú­ja. mint fáradt vándor hirdeti egykori éleié­nek elmúló napjait. B. U. V--; Tanácsadás másodvetés előtt A mezőgazdaság dolgozói előtt az év iegfáradságosabb, de egy­ben legszebb munkája áll. Meg­kezdődött az aratás. Megyén* legtöbb helyén már javában fo­lyik a nagy munka. Mezőgazdaságunk sokoldalú­sága miatt azonban nem szabad az egyes feladatokat Különvá­lasztani. Az aratás melleit be kell fejezni a még hátralevő nö­vényápolást, majd a tarlóhan- tást és a másodvetést is. Megyénkben komoly gondot okoz a burgonya termelése a nyári nagy hőség miatt. Az itte­ni viszonyok mellett a burgo­nya termőképessége hamar le­romlik — mivel a gumókötés a nagy meleg időszakára esik — és évről-évre kevesebb termést hoz. Ezév május 21-én négy megye élenjáró burgonyatermelői ta­pasztalatcsere értekezletet tar­tottak Kecskeméten. A részve­vő kutatók, szakemberek és ter­melők egyöntetű véleménye volt, hogy a burgonyatermelés meg­javításának alapja csak a jó vetőgumó előállításával biztosít­ható. Jó vetőgumót pedig éghaj­lati viszonyaink mellett elsősor­ban nyári ültetésű burgonyával lehet megteremteni. Sisák Pé­ter, kiskunmajsai dolgozó pa­raszt, a tapasztalatcsere értekez­let részvevője elmondotta, hogy már kipróbálta kisebb terüle­ten a nyári ültetésből nyert ve­tőgumók tavaszi ültetését. A múlt évben ilyen vetőgumó fel- használásával azonos területen (kn-ra átszámítva) 26 mázsává: nagyobb termést ért el a rendes vetógumó termésével szemben. De több termelőszövetkezet és dolgozó paraszt is meggyőződött már ennek eredményességéről* Ezért egyre többen vannak olyanok, akik nyári ültetéssel biztosítják jövőévi vetőgumó- szúkségletüket. Így a balota- szállási Petőfi termelőszövetke­zet 4 holdon, a jánoshalmi Pe­tőfi termelőszövetkezet már 3 holdon elvégezte az ültetést. A kecskeméti Rózsa Ferenc ter­melőszövetkezet is másodnó- vényként őszi takarmánykeve­réke helyén j holdon termel nyár: ültetésű burgonyát, vető­mag céljára. Több dolgozó pa­raszt, terület hiányában a ko­rán lekerülő őszi gabona után termel burgonyát. A jelenlegi időjárás nagyon megfelelő a burgonya termelésre, ezért oko­san cselekszik az a termelő, aki így biztosítja jövőévi vetőgumó szükségletét. A jó termés feltétele az ülte­tés minél rövidebb időn belü 1 elvégzése, de különös gondol kell fordítani a beteg, rosszu. fejlődő tövek eltávolítására is, hogy azok ne fertőzzék meg az egész termést. Ezt a munkát leg­eredményesebben a burgonya teljes virágzása idején lehet el­végezni. A fejlett állattenyésztésért Ugyancsak az aratás és csép- lés idejére esik az állattenyész­téshez szükséges takarmányok megszerzése. Dolgozó paraszt­ságunk nagyrésze nem a szük­ségleteknek megfelelő mérték­ben foglalkozik másodnövények termelésével. Ez abból adódik, hogy a gyakori nyári szárazság, de főképpen a későn végzett szántás-vetés miatt nem érte« el eddig a kívánt eredménye­ket. Azok a termelők, akik az aratás után azonnal elvégezték ezt a munkát, még az aránylag aszályos, 1952-es esztendőben is kielégítő termést értek el. Az elmúlt gazdasági évben pedig számos egyénileg gazdálkodó és termelőszövetkezet másodveté­sű kukoricából 10—14 mázsás termést takarított be. Ezek kö­zé tartozik Fülöp Mihály, a kis­kunmajsai termelési bizottság egyik tagja is, ö már az idén is megteremtette az eredményes másodvetés alapját. A learatott 1000 négyszögöl árpaterületén már elvégezte a másodvetést, Hasonlóan a kecskeméti Rózsa Ferenc termelőszövetkezet már az ősziárpa aratásával egyidő- ben végzi a 10 holdas silókuko­rica, 10 holdas takarmányrépa és 10 hold édescirok vetését. Nemcsak az időben végzett szántás-vetés nagyjelentőségű, nanem azután a gondos növény- ápolás. Termelőszövetkezetek, dolgo­zó parasztok törekedjenek arra, hogy minél nagyobb területeken termeljenek másodnövényt. Ez biztosítéka a bőséges takarmány- ellátásnak, az állattenyésztés fej­lesztésének, a magasabb tej­es egyéb állatitermék hozam­nak. Államunk megadta a se­gítséget a vetőmag beszerzésé­hez. A földművesszövetkezetek­ben korlátlan mennyiségben ren­delkezésre állnak a jóminőségű vetőmagok. Várhelyi Pál agronómus Három agronómus írja három termelőszövetkezetből BÁNOCZKY JENŐ agronómus írja a petőfiszállási Kossuth termelőszövetkezetből : Felkészültünk az aratásra. Nagy segítséget várunk a gép­állomástól, mert saját erőnkből learatni nem tudnánk. Ezért 203 hold aratására kötöttünk szerződést. A gépállomás azon­ban nem áll hivatása magasla­tán, mert a megígért időre az aratógépet nem küldte ki, ezt a csoport tagsága nagyon helyte­leníti. A gépi aratás már előbb megkezdődhetett volna, de a gép munkaképtelen állapotban ért ki és a szerelő csak később jött összeállítani. Van más hiba is. Termelőszö­vetkezetünkben a sok csapadék mintegy 100 hold területet el­árasztott vízzel. Erről jelentést tettünk a járási tanácsnál, de a vízkár megállapítása szem­pontjából' nem vizsgálták ki. Kérdem én, hogy mikor akar­ják ezt az ügyet elintézni, talán az aratás végén? A legutolsó gépállomás! tanácsülésen pedig megígérte Kapás István elvtárs, a járás mezőgazdasági osztály tsz-szervezőjé, hogy intézkedik ebben az ügyben, de még min­dig nem történt semmi. Kiskunfélegyházáról hét ter­melőszövetkezet agroriómusá- tól is kaptunk levelet. VAKULYA ROZÄLIA, a Fel­szabadulás termelőszövetkezet­ből közli: A tavasz folyamán a kapá­sok területét felosztottuk egyé­nekre, ezzel elértük, hogy a nö­vények gyommentesek, annak ellçnére, hogy az esős :dő igen hátráltatta a munkát. Az ara­tás után, a learatott gabona helyére másodnövényt vetünk, főként silókukoricát. SZÁNTŐ ANDOR, a Vörös Csillag termelőszövetkezetből irt levelet. 460 hold gabona várja szorgal­mas tagjainkat. 100 holdat a gépállomás kombájnnal fog aratni, reméljük, nem járunk ezzel úgy, mint a kapálással. A növényápolással ugyanis a gépállomás késlekedett. A fenn­maradó területet 36 kaszával akarjuk learatni. Az aratás után azonnal megkezdi a szántást i traktor. Kihasználjuk a ked­vező időjárást, vetünk 140 hóid másodnövényt. A másodvetésű tengerit 80 centiméter sortávol­ságra vetjük, hogy a sorközö­ket géppel megkapálhassuk. A már megtöltött siló mellé még 300 köbméter silót fogunk kés: í- teni. A silótakarmány etetésé­vel a tehenenként eddig elért 9 literes fejési átlagot tovább nö­veljük.

Next

/
Thumbnails
Contents