Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

BÁCSKIS K UNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDPB/rCSKlSKUNMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AN AK LAPJA IX, ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 4ra 50 fillér 1954. JULIUS 4.. VASÄRNAP / A M A 1 SZAMBÁN A földművelésügyi minisztérium és a termelőszövet­kezeti tanács közleménye. — Elbizakodott tanács és az állampolgári fegyelem Soltvadkerten. — A személyi igazolványok kiadásáról. — Egy régi akta nyomán. — Halasi panaszkönyv. — A szélmalom. — A magyar dráma hete. — Próbatétel. — Mit kell tudni a jégkártérítésről. Pártszervezeteink harcoljanak a szem veszteség nélküli aratásért Megszilárdult a munkafegyelem a csávolyi I.// Étet termelőszövetkezetben Megyénkből egyre több hely­ről érkezik értesítés, hogy az aratást megkezdték. Gabonan'e- műekböl az eddigi becslések szerint az idén is elég jó termés Várható. Szerte a községek ha­táraiban szorgos kezek, ügyes $épek vágják itt is, ott is a rendet. Az idén nagy felelősség­gel jár megyénkben az aratás. Jóval több búzát, árpát és ro­zsot vetettünk ősszel, illetve ta­vasszal, mint az azt megelőző években. Megyénk ebben az év­ben az ország 19 megyéje közül 10 százalékát adja a. lakosság kenyérellátásának. Rendkívül nagy feladatot jelent ezért, hogy az idei aratás, cséplés gyorsan és jól — a legkisebb szemvesz- leséggel fejeződjék be. A szocializmus építésének új szakaszában ez az első aratás, s ez egymagában is komoly fe­lelősség ha meggondoljuk, hogy sikere együtt jár az egész nép jólétének növelésével. Fontossá­gát azonban tetézi, hogy az idén a rendkívüli időjárás rendkívüli munkát, erőt, gyorsaságot, tu­dást és lelkesedést követel. Ép­pen ezért van most igen nagy szükség a pártszervezetek szer­vező tevékenységére, a kommu­nisták kitartó munkájára. Alig van ma megtisztelőbb feladat a párt tagjai számára, mint az, hogy győzelemre vigyék megyénkben az aratás-cséplés nagyfontosságú ügyét. A párt- szervezetek vezetőségének most azon kell munkálkodni, hogy az alapszervezetek tagjai megért­sék: a kommunistáknak ott kei! lenniök mindenhol, ahol az új kenyérért folyó harc eldől. Ko­moly felelőssége a falusi alap- szervezeteknek, hogy a párt szava még a legtávolabbi földe­ken dolgozókhoz is eljusson, kommunisták, népnevelők útján. A párt szava most arra int, hogy idejében arassunk: kézzel, géppel, kombájnnal, hol, mivel lehet. Ez érdeke a falunak, ér­deke az egész népnek. Párt- szervezeteink azonban csali akkor tudnak jó munkát végez­ni az aratás megszervezésében, ha támaszkodnak a földműve­léshez jól értő dolgozó parasz­tokra és agronómusokra, ha ké­rik a tapasztalt gazdák és a gyakorlott szakemberek vélemé­nyét, ha igényt tartanak a ter­melőbizottságok munkájára és gyümölcsözően felhasználják azt, mind az aratás, mind a cséplés ideje alatt. Megyénk községeinek sokszáz, vagy többezer holdas határában az idejében való aratás megkö­veteli, hogy pártszervezeteink a nagy munkák megkezdése előtt, a falu minden erejét mozgósít­sák az aratásra. A jó szervező és népnevelő munka mindenhol kellő sikerrel — az aratás jó elvégzésével — kell,, hogy jár­ton. Szükséges, hogy pártszer­vezeteink az elkövetkezendő na­pokban az eddigieknél fokozot­tabban ellenőrizzék és segítsék CISZ szervezeteinket, páxtmeg« bízatásuk teljesítésében. Ver­senyszervezéssel, ifjúsági arató- és cséplőbrigádok létrehozásával vonják be mind nagyobb több­ségüket az . aratási és cséplési kampány gyors elvégzésébe. A gabona kényes jószág — szokták mondani. Sem sietni, sem késni nem szakid a levá­gásával. Termése csak altkor vá­lik teljes egészében mind annyi­unk kenyerévé, ha minden sze­met sikerült zsákbagyüjtenunk. Idejében, szervezetten, szem­veszteség nélkül kell tehát arat­nunk, — s hogy ez sikerüljön, ahhoz pártszervezeteink komoly munkája szükséges. A szemveszteség nélküli ara­táshoz azonban nemcsak szer­vezeti intézkedésekre van szük­ség .pártszervezeteink részéről. A sikeres aratáshoz és cséplés- hez jó politikai tömegmunka szükséges. Minden aratónak és gépkeze­lőnek egyaránt nagy a felelős­sége azért, hogy a levágott tar­lókon minél kevesebb kivert, vagy elszórodott szem maradjon. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tavalyi három—három és félszázalékos szemveszteséggel szemben az idén, idejében vég­zett, figyelmes, de emellett gyors munkával 20.000 mázsa gabonát takaríthatnak meg me­gyénkben a jól dolgozó gazdák, termelőcsoportok és állami gaz­daságok. Ez pedig szabadpiaci áron értékesítve, több mint 5 millió forint többletbevételt je­lent a falu egyéni gazdáinak, szocialista szektorok dolgozói­nak. Pártszervezeteinknek egyik legfőbb feladata, hogy az ara­tás-csépi ési munkák idején ál­landóan tudatosítsák helyi gya­korlati példákkal a fentihez ha­sonló szemléltető magyarázatok­kal az arató és cséplő munká­soknak, hogy saját maguk, köz­ségük, az egész nép érdekei el­len vétenek, ha késlekednek az aratással, nemtörődöm módon dolgoznak az aratógépekkel és kombájnokkal. Súlyos ezerfo­rintok maradnak szétszórva a tarlókon a hanyagul végzett munka után. Az ilyen agitáció- nak, mely a dolgozók anyagi érdekeltségére épít, meg lesz a maga eredménye. Ha idejében kezdik el az aratást, gondosan kötik a kévéket és rakják a ke­reszteket, ha figyelmesen hord­ják asztagba a gabonát és a cséplésnél ügyelnek arra, hogy minimálisan kevés szem kerül a szalmába, a veszteség nemcsak öt, hanem három százalék alá is csökkenthető. Pártszerveze­teinknek ezt is tudatosítani kell, a gazdák között. Most tehát a falu lelkiismere­tes, jó munkájától, a pártszerve­zet vezető és irányító készségé­től függ, hogy mezőgazdasági munkánk egyik legfontosabb te­endője, az aratás sikeresen feje-, ződik-e be, a falu, a nép, az egész ország iólétének érdeké- beoj MOSOLYGÖ, elégedett arcok fogadják a belépőt a csávolyi Uj Elet termelőszövetkezetben. Hogyne volnának elégedettek a tagok, hiszen most erkeztek a földekről és a zöldelö vetések műiden beszédnél ékesebben bi­zonyítják számukra, hogy az idén gazdag termést fognak, be­takarítani. A jó termelési eljárások al­kalmazása segítette ebben őket. Igaza van azonban Apró Bá­lintnak, amikor azt mondja: — Alkalmazhattuk volna mi ta­valy a korszerű agrotechnikai módszereket, akkor sem értünk volna el vele sokat, i-ert az el­járások mellé más is kell. MIRE CÉLOZ Apró Bálint? Rövid pár szó és már ki is de­rül: a munkafegyelemre. Hát ebben az elmúlt évben nagy hi­ba volt. Bandában folyt a mun­ka, senki sem érezte a felelős­ség súlyát- Ha elmaradtak a növényápolással, sohasem lehe­tett megállapítani ki a késle­kedő. Tavaly 40 hold kivételé­vel — amely egyszer sem lá­tott kapat — csak egyszer ka­pálták meg a földjüket. A nö­vényápolás elhanyagolása miatt gyenge volt a termés. Cukorré­pából csak 45 mázsa, naprafor­góból 6 mázsa, burgonyából 40 mázsa, kukoricából 12 mázsa volt az átlagtermés. Minden termésük jóval alatta maradt az elmúlt évekének. TAPASZTALT emberek az Uj Élet tagjai. Az elkövetett hi­bák pedig újabb tapasztalatok­kal gazdagították őket. Elhatá­rozták tehát, hogy az idén fel­osztják a területet egyénekre. A felosztás után 4 és fél hold kapás jutott egy-egy tagra. Mintha szárnyakat öltött volna a munka. Senki nem akar szé­gyenben maradni. Egy sor előnyt sem akart a másiknak engedni. Apró Bálint, Rövid János, Ber- berovics Péter, de még sokan mások bevonták munkába fele­ségeiket, munkaképes család­tagjaikat. Még Utca András ju­hász is területet kért a mag- részére, amelyet családtagja művelnek. A JÔ MUNKA nyomán bi- zony magasabb termésre is szá­mítanak. Az eddigi becslések szerint burgonyából legkevesebb 70 mázsát, napraforgóból 8 má­zsát, cukorrépából 110 mázsát és kukoricából 30 mázsát taka­rítanak be majd holdanként. Gépállomások, traktorosbrigádok versenye A megyei gépállomás igazga­tósága június 30-án értékelte a gépállomások növényápolási ver­senyét. Ebben a versenyben a legjobb eredményt a csátaljai gépállomás érte el, ahol a ter­vezett 3000 kataszteri hold nö- vényápolási munkát 4.0.1 szá­zalékra teljesítették. Utána következik, — bár eredményei­ben messze a csátaljai gépál­lomás mögött marad — a kis­kunfélegyházi gépállomás, ahol 856 holdon végeztek június 30-ig növényápolási munkát. E két gépállomás elsősegét azonban komolyan veszélyezteti a tázlári gépállomás előretörése. Az utolsó 5 napban ugyanis ez a gépállomás érte el a legjobb eredményt. Három géppel 230 holdon végezték el ez idő alatt a növényápolási munkát. Utána következik a bajai gépállomás, amely 5 nap alatt 138 holdon végzett a növényápolással. Itt 4 gép dolgozott. A legjobb növényápoló brigá­dok versenyében a tompái Ha­ladás vezet, melynek Kollár Fe­renc a brigádvezetője. A brigád egy Lanz-Bulldog géppel dolgo­zik és 800 holdas növényápolási tervéből eddig 341 holdat telje­sített. Közvetlen a nyomukba ke­rült a kecskeméti gépállomás Rózsa Ferenc brigádja, Drégeli János vezetésével. Ök ezzel egy­idejűleg 333 hold növényápolást végeztek el. A brigádok versenye mellett egyre élénkebben alakul a leg­jobb növényápoló traktorosok versenye. Ezen a téren Farkas Károly, a bajai gépállomás trak­torosa ért el legjobb eredményt. Növény ápolási tervét 88 szá­zalékra teljesítette. Hasonló jó eredményt ért el Orbán István, a tázlári gépállomás traktorosa, aki 330.8 holdon végzett az idén növényápolási munkát. Az utolsó 5 napban a két leg- jebb növényápoló traktoros cím­mel Tóth János, a tázlári és Borsos István, a tompái gép­állomás traktorosa büszkélked­het. Párosversenyre hívom Nagy Józsefet, a vaskúti gépállomás zetorosát Traktorosaink, kombájnosaink, zetorosaink már felkészültek, hogy az év legnagyobb munkájában, a betakarításban tehetségük, erejük legjavát adják. Ezért én, Kiss István, a bácsalmási gép­állomás zelorosa versenyre hívom Nagy József zetorost, a vaskúti gépállomás dolgozóját. A termés gyors és szemveszteség nélküli betakarítása a célom. Ezért versenypontjaim a következők: 1. Aralógépemmel 300 hold gabona learatását vállalom. 2. Az aratás ideje alatt is folytatom gépemmel a növény­ápolási munkát, s tervem 100 százalékos teljesítéséhez hiányzó 140 hold növényápolási munkát augusztus 1-re elvégzem. 3. Az aratási idény alatt üzemanyagfogyasztásomat 80 szá­zalékra, alkatrészfogyasztásomat pedig 10 százalékra csökkentem. Felhívással fordulok a megye valamennyi aratógépkezelőjéhez, ' hogy a kenyérgabona sikeres betakarítása érdekében minél töb­ben lépjenek egymással párosversenybel KISS ISTVÁN, a vaskúti gépállomás zetorosa. A halasi járás számos termelőszövetkezete kész a kukorica harmadik kapálásával A termelőszövetkezetek nagy többsége arra törekedett, hogy az aratás előtt befejezze a kapá­sok ápolását. A cukorrépa kapá­lását a borotai és kiskunhalasi tsz-ek kivételével valamennyi szövetkezet befejezte. A kuko­rica harmadik kapálását a har- kakötönyi, kunfehértói és tom­pái termelőszövetkezetekben el­végezték. Jó az eredmény Balo- taszálláson, Kisszálláson és Kis­kunhalason, Igén elmaradt azon­ban Zsana, ahol a kukorica vetés­nek mindössze 25 százalékát ka­pálták meg harmadszor a szövet­kezeti tagok. A növényápolási versenyben Harkakötöny, Kunfehértó, Tom­pa és Balotaszállás termelő- szövetkezetei vezetnek. Sok még a pótolnivaló a rémi, kéleshalmi, jánoshalmi, kelcbiai és zsa- naeresztöi termelűszövetkezetek- benj Hírek a határból A SZABADSZÁLLÁSI Arany János termelőcsoportban jól ha­lad a munka. Maga az elnök) Németh Lajos is többször kinn dolgozik a tagok közt, például a répaegyelósnél is segített> Kapásnövényeiket aratás előtt kétszer gyomtalanították. A sző- lőtermelési-brigád is jól dolgo­zik, időben és jól végezték a. permetezéseket. Meg is látszik munkájuk eredménye, mert jó termés mutatkozik. Az aratást megkezdték. Tíz kaszával vágják az ősziárpát. A rozsot a gépállomás gépeinek segítségével takarítják be. Míg az aratógép dolgozik, a tagok egyrésze a kapálást tudja vé­gezni. * A GATÉRI VOROSILOV ter­melőszövetkezetben 526 hold Ka­lászost vetettek. 400 holdról két kombájn fogja betakarítani :t gabonát. A többit 24 kaszával » termelőszövetkezet aratja le. lí aratás idejére tavalyhoz hason­lóan üzemikonyhát állítanak fel. A tarlóhántást az aratással egy- időben elvégzik. 50 hold másod­vetést terveznek. A kombájn ál­tal kicsépelt első gabonát a be- gyüjtőhelyrc viszik. A beadáson és a vetőmagon kívül megma­radt gabonamennyiség kéthar­mad részét a munkaegységek arányában azonnal szétosztják a tagok között. A szövetkezet tagjai a jó gaz­da gondosságával gondoltak a tclre is. Az első kaszálásnál 600 mázsa szénát takarítottak be. 950 köbméter betonsilót ké­szítettek. 25 férőhelyes sertés- fiaztatót és egy 30 férőhelyes lóistállót cpílenrk. • LAKITELEKEN is mind na- gyobb ütemben folyik az aratási Szász István, kilencholdas dol­gozó paraszt három hold rozs aratását már be. is fejezte. A learatott területen elvégezte * tarlóhántást és másodvetésként uborkapalántákat ültet. Szász István tapasztalt gazda, okosan igyekszik kihasználni többször a földet. A tavasziborsó helyét is már több mint egy hete fel­szántotta és újra bevetette bor­sóval. Már ki is kelt és mintegy 10 centi magas. Két hónap múl­va ismét zöldborsóra számit Szász gazda,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents