Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-24 / 148. szám

A Kecskeméti kinizsi Konzervgyárban hiányzik az iparodéi áj, szocialista módszere - az önelszámolási rendszer NEGYEDIK NAP AZ ÜZEMBEN : " A TERMELÉKENYSÉG alaku­lását vizsgáló brigád a Kecske­méti Kinizsi Konzervgyárban eddig azt tapasztalta, az ala­csony termelékenység egyik oka, hogy az üzemben a munkások többsége időbérben dolgozik. Ezt a helyzetet súlyosbítja űz, hogy a létszámgazdálkodásnál is sú­lyos hibákat követtek el, továb­bá, ftogy a TMK (nunkájánál a rendelkezéseket nem hajtották végre, emiatt ennek a csoport­nak a munkája tervszerűtlen, kapkodó. NEMCSAK EZEK a hibák akadályozzák a gazdaságos ter­melést, az önköltség csökkenté­sét, az egyéni felelősség kidom­borítását, ezeken keresztül a termelékenység fokozását, ha­nem az is, hogy a vállalatán be­lül nincs kiépítve az önelszámo­lási rendszer. Ez pedig az ipar­vezetésnek új, szocialista mód­szere. Az önálló gazdasági elszán rnolás segítségével lehetőség nyl- lik az egységek önállóságának és kezdeményező erőinek kifejlesz­tésére, a tervek teljesítésére, túlteljesítésére. Ezzel a rend­szerrel fel lehet tárni a belső tartalékokat, fokozottabban ér­vényre lehet juttatni az egyéni felelősséget. Mindezen keresztül elérhetjük a termelékenység fo­kozását, az önköltség csökkenté­sét, szóval mindazt, amit a párt- kongresszus célul tűzött, s amelyekre égetően szükség van a Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyárban! az OnelszAmolAsi rend- wer jelentőségével tisztában vannak a vezetők a Kinizsi Kon­zervgyárban — de e rendsze” bevezetésével, alkalmazásával messze elmaradtak nemcsak or­szágos, hanem megyei viszony­latban is. Van önelszámolási rendszer, s még sincs. Van: mert ( termelési folyamaton beiül iöhb egység kap létszám- és bér- ervet. Nincs, mert a termelési bjyamaton belüli egységek ter­melési tervfeladatot értékben nem kapnak. MI VAN MEG az önels?ánii,- lási rendszerből? Homályos váz, amely alkai- matlan a szocialista iparvézetés- ben arra, hogy hivathat hetöltr se. A2 adott létszám- és béralap­terv sem helyes a Kinizsi Kon­zervgyárban, mert a termelési érték ismerete nélkül állapítot­ták meg. A termelési értékvizs­gálata nélkül pedig nem lehet megállapítani a termelékenység legfontosabb mutatóit, az egy főre eső termelést, a 100 forint bérre eső termelést és a legjel­lemzőbb mutatót: az egy órára eső termelést. MINDEZEK HIÁNYÁBAN pe­dig nincs mód annak megállapí­tására, hogy egy-egy egységen belül van-é fejlődés, ezt mi és ki akozta, vagy milyen hiàpyos- ság tapasztalható az egységen belül és, mi ennek az oka. A gyárban a létszám- és béralap­terv darabbéres részét jóllehet a normák szerint állapították meg, de mi alapon van a 42 század- kos időbér megtervezve mind a létszámban, mind a bérben? NEM LEHET HELYES ez a rendszer, mert az egységeknek nincs műszaki fejlesztési terye, ami az egész vállalati termelést előre vinné. Ebből adódik az a lehetőség, hogy több egység ka­pacitása (létszám) lényegesen magasabb, mint a folyamatos termelés következő szakaszáé. Ezért fordul elő a napi 3—4« szeri leállás a konzervüzemben. E HIÁNYOSSÁGOK miatf nines lehetőség a Kinizsi Kon­zervgyárban, hogy önelszámolási rendszerük biztosítsa a tervszerű fejlődést, Mind a gyár vezetésé,- ge, mind a műszakiak, egysze­rűen tudomásul veszik a fejlő­dést, vagy éppen a visszaesést. A keletkezés helyét, okát, eset­leg csak késve állapítják meg, miáltal a szükséges operatív be­avatkozásra már nincs is letter tőség, vagy szükség. A TERMELÉKENYSÉG foko­zását kutató brigádnak ezen a területen az a javaslata, hogy a gyárban minél előbb helyesen építsék ki az önelszámolási rend­szert. Minden zártcikiusú ter­melőegységnek elsősorban meny- nyiségben és értékben kifejezett termelési tervet biztosítsanak. A termelési terv alapján lehet csalt a létszám- és bértervet képezni. Szükséges, hogy az egységeknek műszaki fejlesztési terve is le­gyen. De az is, hogy rendelke­zésre álljon közvetlen és közve­tett anyagterv. Ezenkívül elma­radhatatlan az egység -rezsiter­ve« (üzemtc-rve), MINDEZEKNEK a terveknek együttes értékelése nem más, mint az egység önköltségi ter­vének ellenőrzése. Az önelszá­molási rendszer helyes alkalma­zása módot nyújt arra, hogy a Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyárban megteremtsék azokat a előfeltételeket, amelyek a terme­lékenység fokozására szüksége­sek. Az önálló elszámolás elő­segíti a takarékosságot, rejtett tartalékok feltárását- Az önálló elszámolásban dolgozó műhe­lyen, üzemrészen belül a dolgo­zók kezdeményezésére kibonta­kozik az egyéni megtakarítási számlán keresztül mérhető ta­karékossági mozgalom- Az üzem­rész dolgozói harcot indíthatnak a fajlagos anyagfelhasználás csökkentéséért. A GYÁRON BELÜLI önelszá­molási fendszer kiépítése foko­zottabb, önállóbb munkára ser­kenti a gyártásvezetőt, a műsza­ki középkádereket, és csoport­vezetőket. A mutatószámok arra kényszerítik a műszakiakat, hogy gazdaságosabban termelje­nek. Nem fordulhat az elő, hogy nem hangolják egybe az embe­rek és gépek kapacitását és az, hogy szaporodjanak az áüó- árák. — Ha a müszakiaa havonta kézhez kapják az önel­számolási rendszer mutatószá­mait, amelyek jó, vagy rossz te­vékenységüket tükrözik, akkor bizonyára megjavul a munkájuk. (Folytatása következik.) Csak egy langyos szellő zavarja meg a mozdulatlanná vált fa­leveleket. A hőmérő hi­ganyszála még alko­nyaikor is 26 fokot mu­tat. Nyár van. Pihenek az egyik pádon, körü­löttem játszadozó gyer­mekek. A repülő hin­ták mögött mosolygó édesanyák segítik a kicsinyek játékát. A medencében barnára sült gyermekek lubic­kolnak. A körhinta egyenletes forgása min­denkit elszédít, csupán a rajta ülő gyermek­hadat nem. A szem­közti pádon fiatal anyák beszélgetnek alig párhónapos csöppsé­geikkel azon a »titkos« nyelven, amit csak ők értenek meg. Távolabb, ahol a lombok egyre sűrűbbé válnak, egy fiú, meg egy lány ül, elmélázva, kéz a kéz­be. Ritkán hajolnak egymáshoz, dehát ak­kor már én is elfordu­lok. Hiába, nem illik odanézni!.. i A hinta mögött két öreg bácsi üldögél. Újságot olvas­nak. Félfüllel idehallik, néhány szó: -,.. tár­gyalások .. : ; * ezek megint háborút akar­nak ... na nekem elég volt már ez a kettő. Közben lehajolnak az odagurított labdáért és örömmel dobják visz- sza a játszók közé. A gyermekzsivaj sokszí­nű lármáját csak néha szakítja meg a vonat fülsiketítő sípolása és a távoli hangszóró egy­(CERUZA kedvű melódiája. Ha festő lennék, ta­lán most születne a legszebb képem. Az emberek legőszintébb akaratát kifejező kép: a béke, Ha zenész lennék, most alkotnám a nyu­galom, a jövő legszebb szimfóniáját: a boldog holnapot. Bármerre nézek, min­denütt mosolygó arcok tekintenek rám. A munkából hazasiető dolgozók is megállnak egy percre, mosolyog­nak és jókedvűen siet­nek tovább. A fiam lé­lekszakadva szalad fe­lém. Éhes, uzsonnát kér. Mellettem ülő nagymama éppen most erőszakolja unokájára a kis kötött kabátká­ját, mert lassan hű- vösödni kezd­A körhinta színes foltja lassan szürkévé válik, néhány percre elmosódnak a gyer­mekarcok és egy másik nyárra gondolok. Kilenc évvel ezelőtt volt. A kertben sétál­gattam akkor is. Nagy keresés után végre ta­láltam egy ép padot. Előttem a kocsiban a gyerek. Már 10 hóna­pos, éppen gőgicsél. A tér üres, kihalt, csupán a pályaudvaron vesz­tegelnek órákat a tö­mött szerelvények. Az emberek akkortájt kezdtek megtanulni új­ra nevetni, amit hosz- szú hónapok alatt már el is felejtettek, Akkor JEGYZET) kezdtek hinni abban, hogy újra béke lesz és tanultak meg hinni a holnapban. A kisfiam apróra csücsörített száj­jal próbálta a szavakat formálni: mama .., papa .. S formálta, kóstolgatta az új szavak ízét, míg végül elne­vette magát. Most már tudja, hogy én vagyok a mama. Aztán formál­ta tovább: ... papa. De ezt hamar megunta, hiszen őt ez a név sen­kihez sem fűzi. Ö nem ismeri az apukáját! Öt sem látta az apja még soha! Az úton fogság­ból hazatérő katonák ballagnak, hallgatva, csendben. Az egyik fe­lém tart. »Nekem is ilyen volt otthon, mikor elmentem. Nem tudom, elnek-e még? Nagy bombázás volt nálunk, nem tudom, mi tör­tént? De ezekre a ki­csikre már jobban vi­gyázunk« — szorul szükebbre a szeme. Nehéz sóhaj szakad be­lőlem! .. ; A másik sarkon egy 10—12 év körüli gyermek. Ruhá­ja szakadt, foltos, fek­szik a fűben. Idejön, pénzt kér, éhes. Nin­csenek szülei... Aztán hazamegyünk. Az ut­cán bedeszkázott ab­lakszemek, akna-göd­rök. a háború nyomai. Otthon csend! Várako­zás . : ; — A körhinta még mindig forog. Lassan újra kibontakozik a színes gyermeksereg. Alkonyodik. A játszó­E L tér lakói aludni térnek, hogy helyet adjanak áz egyre inkább feltü­nedező ifjú pároknak. A kép színei és személyei változnak, de mégis va­lami közös izük van. Érzem, hogy ezt a ké­pet csak vidámabbá szabad tenni. De soha, soha nem szabad átfes­teni a vér, a háború és a halál színével. Nem lehet a boldogság, a holnap szimfóniájába gyermeksírást hallat­ni, vagy vijjogó szi­rénaüvöltést hangsze­relni. Élni, örülni, dolgoz­ni, alkotni csak béké­ben lehet! Jó lenne, ha a tárgyalások zöld asz­talaira is ez a kép ke­rülne. Talán akkor megszégyelné magát a diplomataruhába öltöz­tetett pénz, profit és háborúrauszítás és megtalálná a megegye­zéshez vezető utat. De tudom, hogy a dolgozó emberek millió szív­ügyüknek tekintik a békét és kitartanak mellette. A békeképet, amit ezer alakban lehet megfesteni, örökbecsű­vé tette a dolgozó vi­lág mindig újabb és újabb alkotása, fejlő­dése, harca. Az esti szürkület már tompa fénybe bur­kolja a játékokat. Las­san elcsendesül min­den .. s én festem a képet. ■Vagy talán már el is készültem vele?.. ; BOGNÁRNÉ. Megkezdték az aratást a kecskeméti kísérleti gazdaságban Az idén elsőnek a kecskeméti kísérleti gazdaság kezdte meg az aratást. A gazdaság homoktalaján egy 12 holdas somkóró fölé vetett védőnöyénynek szánt tavasziárpatábla érett be elsőnek. A szépen fejlett, teljesen beérett árpa aratásához kedden kezdtek hpzzá. Ennek befejezése után még e hét péntekjén megkezdik a rohamqsan érő 16 holdas ősziárpa aratását js. / JJt a Szocialista Munkáért Érdeméremig Még a koratavasszal történt. Egyik járási értekezleten öröm­mel mondták el a dujiavecspi állami gazdaság vezetői: milyen lel­kesen csatlakoztak a traktorosok a pártkongresszus tiszteletére indított országos versenyhez. Többek között Halász Pál, Sztan- kovics Lajos és Gubacsi József vállalták, hogy a pártkongresszus napjáig 350 normálholdat munkálnak meg, az év során pedig 28Q0 nomálholdnyi műnkát teljesítenek. Meghökkent csend fogadta a bejelentést. Tóth László, a har- tai gépállomás traktorosa figyelmeztette is a dunavecseieket: ne tegyenek könnyelmű ígéretet. Ne vessék el a sulykot. Mert a kongresszusi verseny győzelméért sokan harcolnak s a siker esé­lye a vecsei gazdaság számúra igen kockázatos. A dunavecsei gazdaság dolgozói nem sértődtek meg a jóindu­latú figyelmeztetés miatt. Nem is lehetett csodálni, hogy a járá­siak kétkedve fogadták ígéretüket. A gazdaság fennállása óta az utolsók, között kullogott. Nagy merészség volt valóban országos legjobbakkal versenyre kelni­Néhány hónap telt el csupán az emlékezetes értekezlet óta. S a traktorosnapon Halász Pál, Sztankovics Lajos Budapesten átvették a Szocialista Munkáért Érdemérmet 20Q0 forint pénzju■■ tatommal együtt, mint a kongresszusi versenyben országosan har­madik helyezést elért traktorosok. Tervüket 258-8 százalékra tel­jesítették, azaz a vállalt 350 normálhold helyett 906-ot teljesítet­tek, április 18-ig. Gubacsi József pedig az »állami gazdaságok kiváló dolgozója« címet kapta, ugyancsak 2000 forinttal tetézve, mint az igazgatóság legjobb traktorosa 931 normálholdas teljesít­ménnyel. Hogyan jutottak el a névtelen, azaz inkább rosszhirű gazda­ság traktorosai a magas kormánykitüntetésig? A traktorosok halálosan komolyan vették a versenyt. Akartak győzni! Megmutatni: őket sem faragták rosszabb fából, mint az országoshírű legjobbakat, A gép pedig nem holt anyag: munkatárs polt a kezükben. Az a tény, hogy a téli gépjavításban elért jó eredményekért 16.000 forint prémiumot osztottak szét a gazda­ságban, megmagyarázza: ezek a dolgozók tudják, hogy jó gép nél­kül nincs jó traktoros. De hiába lett volna mégakkora lelkesedés, mégolyán jó gép is, ha nincs terület, nincs jó munkaszervezés. De erről gondoskodott a gazdaság vezetősége. A traktorosok kon­gresszusi versenye tehát az egész gazdaság ügyévé vált. Nem is szü­lethetett volna másként ilyen eredmény. S a teljesített normálholdak magas számai mögött nem akár­milyen munka van. — Minőség nélkül mi nem is teszünk válla­lást soha! — jelentette ki önérzetesen Gubacsi József. Nem is találhatott kifogásolnivalót a három traktoros G-35-öse Után még az irigység sem. A lelkiismeretes munkában Sztanka- vics Lajos vezet. »Szíve van a földhöz« — így jellemzik a gazda­ságban, S elmondják: munkájában még Hajdú Elemér, a minisz­térium főagronómusa sem talált hibát, pedig őt úgy emlegetik, mint a »gazdaságok rémét, aki a kákán is csomót keres,« * A kormány kitüntetés nemcsak újabb munkakedvet, -* de na­gyobb bátorságot is adott a dunavecsei állami gazdaság kiváló dolgozóinak. Eljutottak az országos legjobbak közé: most velük U össze akarják mérni az erőt. így született meg az alábbi verseny- felhívás: A dunavecsei állami gazdaság dolgozói az alkotmány ünnepé­nek, augusztus 20-nak tiszteletére vállalják, hogy 1. 1000 ngrmálholdnak megfelelő munkál végeznek. 2. 15 százalékos üzemanyagmegtakaritást érnek el s a cséplési szemveszteséget a megengedettel szemben egy százalék alá csökkentik. A fenti versenypontok alapján versengésre szólítják a duna- tiszaközi igazgatóság állami gazdaságainak valamennyi traktoro­sát. Halász Pál, Sztankovics Lajos Dómján Jánost és Német Já­nost, az örmény kúti állami gazdaság, Gubacsi József és Máéi Já­nos pedig Jancsá Károlyt és Göbölyös Mihályt, a surjánt allarm gazdaság traktorosait hívja párosversenyre. Hamarosan megindul ez a küzdelem is. A három kiváló dol­gozóra 100 vagonnyi termény elcsépelése, közel másfélezer hold tarlóhántás, másodvetés és a koraősziek alá egyéb talajelokeszi- tés vár, agusztus 20-ig, Lajosmizse után a bajai és félegyházi gépáüemás legjobb a növényápolásban A megyei igazgatóság újabb értékelése alapján a gépállomá­sok a gépi kapálásban az alábbi eredményeket érték el: A legjobb gépállomás továbbra is Lajosmizse. 897 hol­das növényápolási tervét 79 6 százalékra teljesítette. Utána a mélykúti következik 62 százalékos tervteljesítéssel. Teljesítménye 583 hold. Az utolsó öt napban a bajai gépállomás végzett legtöbb nö­vényápolást. öt géppel ezldő alatt naponta 56.2 holdat mun­kált meg. Kiskunfélegyházán egy-egy gép napi átlagteljesítménye 13.7 hold. Legjobb növényápoló-brigád a mélykúti gépállomás Vörös Traktor-brigádja. A tervet ed­dig 156 százalékra teljesítette. A három G—35-ös traktor 471 hol­dat művelt meg kultivátorrai, egy gép teljesítménye 157 hold. Mélykút után a lajosmizsei Ifi-brigád következik. 762 hol­das tervéből 662-t teljesített. A legutóbbi öt napban leg­jobbak közé került a vaskúti gépállomás Petőfi-brigádja is. A három Zetor egyenként 14.6 hol­dat munkál meg naponta. Ugyancsak élre tört a bajai gépállomás Sztahanov-brigádja is. A három növényápoló gép napi átlagteljesítménye 33.7 hold volt az elmúlt öt napban. A traktorosok versenyében továbbra is Huszanecker Meny­hért vezet a császártöltési gép­állomáson. G—35-ös gépével 254 holdat kapált meg. A megyei elsők közé került a tázlári gépállomás traktoristája: Orbán István is. Lanz-Bulldog- gal 243.8 holdat teljesített 200 holdas terve helyett. Az utolsó öt napban a lajos- mizsei Nagy Sándor tűnik ki eredményével. Napi teljesítmé­nye G—35-ös géppel 21 hold. Utána Király István követke­zik a vaskúti gépállomáson nab’ 17.2 holdas teljesítménnyel.

Next

/
Thumbnails
Contents