Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-19 / 144. szám
As országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülését 10 óra utón néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor elnök. A napirenden a költségvetés vitájának folytatása és a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módosító törvényjavaslat szerepelt. Az ülésen megjelent Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István és Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai. Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi fános, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, valamint a minisztertanácsnak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. Az ülés első felszólalója Boros Gergely, az élelmiszeripari minisztérium sertéstenyésztési és hlzlalási igazgatóságának vezetője volt. Felszólalásában hangsúlyozta begyűjtési rendszerünk jelentőségét, amely nagymértékben hozzájárul a paraszti gazdálkodós fellendítéséhez, a termelési kedv fokozásához. A felszólalása további részében utalt arra, hogy a cséplés megindulásával a begyűjtés egyik legnehezebb, legfelelősségteljesebb szakasza következik. Most kell biztosítani dolgozó népünk egészévi kenyerét. A gabonacsata sikere a cséplési ellenőrzés jó megszervezésétől, a begyűjtő vállalatok felkészülésétől és elsősorban a kötelezettségek megfelelő tudatosításától függ. Felszólalása további részében foglalkozott a hús- és zsírellátás szempontjából a sertéshízlalás kérdéseivel. Ezután Bódi Jánosné, nógrád- megyei dolgozó parasztasszony szólt a begyűjtési minisztérium költségvetéséhez. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy: az idén egyszerűvé válik a terményfelvásárlás is, minden terményt a terményforgalmi vállalatok vásárolnak fel. Beadását teljesítő parasztságunk idejét csak a legszükségesebb mértékben vegyük igénybe. Ne várakoztassuk őket, ne vonjuk el munkaerejüket és fogatukat feleslegesen a betakarítás és növényápolás halaszthatatlan többi munkájától. Az év folyamán bevezetett készpénzfizetési rendszer máris sokat egyszerűsített a beadás el számolásán. Felszólalása további részében az állampolgári kötelezettségek teljesítésének szükségességéről beszélt. Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára felszólalásában a honvédelmi tárca költségvetésével foglalkozott. Felszólalásában aláhúzta: a mi költségvetésünk a béke költség- vetése. Az előirányzott kiadások a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelését, a békés szocialista építést szolgálják. A magyar nép alapvető érdekeit szolgálják a néphadseregre fordított kiadások, mert a honvédelem erősítése — épúgy, mint eddig, a jövőben is a dolgozó nép szabadságának és hazánk függetlenségének egyik alapvető kérdése volt és maradt. Ez a függetlenség —, amint erre Rákosi elvtárs a pártkongresszuson rámutatott — más, hasonlíthatatlanul magasabb- rendű, mint valaha is volt. Felszólalása további részében méltatta a néphadsereg szerepét az ifjúság minden áldozat rakész. öntudatos, hazafias nevelése szempontjából. Ladányi Ferenc, Kossuth-dí- jas érdemes művész volt a következő hozzászóló. Hozzászólásában a költségvetésben előirányzott kulturális célokat szolgáló költségek jelentőségéről, dolgozó népünk kulturális szükségletei biztosításának további nagyszerű feladatait vázolta. A bel- és külkereskedelmi tárca költségvetéséhez Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese szólt hozzá. Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy jelentékeny mértékben megjavult az élelmiszerellátás, a piaci forgatom. Jelentősen javult a lakos- iák élelmiszerellátása azzal is, hogy számos, a forgalomból már régóta hiányzó import-cikkeket hoztunk forgalomba, mint például kakaót, vaniliarudat, mazsolaszőlőt, narancsot, stb. A lakosság élelmiszerellátása azonban még nem minden cikkben kielégítő. Elsősorban nehézségek mutatkoztak a húsellátás, főképpen a sértéshúsellátás terén Ugyanígy nehézségek voltak kisebb mértékben a tej- és tejtermékek, főként a vajellátásban is. A nehézségek állattenyésztésünk nem kellő mértékű fejlődésével vannak kapcsolatban. Az új szakasz gazdaságpolitikája kedvező feltételeket teremt a város és falu közötti piaci és termelési kapcsolatok kiszélesí tésére és ezen keresztül a munkás-paraszt szövetség gazdasági alapjainak megszilárdítására — mondotta a továbbiakban. Majd részletesen foglalkozott a város és a falu közötti árucsere fejlesztéséhek feladataival. Bognár József, bel- és külkereskedelmi miniszter emelkedett ezután szólásra. Először a külkereskedelemről beszélt. Beszélt azoknak a külkereskedelmi kapcsolatainknak kiszélesítéséről, amelyeket a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal az elmúlt évek folyamán alakítottunk ki. Majd utalt arra, hogy a demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyítése mellett, erőteljesen fejleszteni kívánjuk külkereskedelmi kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Majd a kereskedelemről szólva megállapította, hogy a kereskedelem az elmúlt évek során beérte azzal, hogy elossza a kereskedelmi hálózatban az ipar által gyártott, a lakosság keresletének helyenként megfelelő, helyenként meg nem felelő iparcikkeket. Pedig a kereskedelem egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy elhatározó módon befolyásolja az ipart és mező- gazdasági termelést, különösen fogyasztási cikkek termelését és az egyes új áruféleségeket, az áruk minőségének megjavításáért, az áruk választékának bővítéséért vívott, állandó harcával serkentse az ipart, több, jobb és szebb áru termelésére. A bel- és külkereskedelmi miniszter felszólalása után szünet következett. Szünet után Papp Sándor, a Debreceni Ruhagyár sztahanovista művezetője szólalt fel. Az élelmiszeripari minisztérium feladataival foglalkozva hangsúlyozza, hogy az 1953-as termeléshez viszonyítva, ezévben a termelést globálisan 6 százalékkal kell növelni. Most, a nyári időszakban azt tapasztaljuk, hogy a lakosság szükséglete jelentős mértékben megnőtt az üdítő italfélékben. Igen nagy a kereslet a sör, a szikviz, az ásványvízfélékben is. Tapasztaljuk, hogy e téren az ellátásban kisebb-nagyobb hiányosságok vannak. Az ipar fontos feladata, hogy ezeket a kérdéseket is megoldja. 1 Ezután Borsos Ida, ceglédi tanítónő az oktatásügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Az ovodák 1954. évi költségvetési előirányzata 25 millió forinttal több, mint az 1953. évi módosított előirányzat — mondotta. Ebben az esztendőben 11.5 millió forintot fordítunk 23 új óvoda építésére. A fejlesztési keret biztosítja az óvodák és napközi otthonok férőhelyéi számának emelését. A mezőgazdasági munka ideje alatt a növekvő létszámú idény-napközi otthon lehetővé teszi az anyáknak a termelőmunkába való bekapcsolódását. De jelentős az óvodák fejlesztése nevelési szempontból is. A költségvetési vita utolsó felszólalója Sebes István, az Állami Ellenőrző Központ elnökhelyettese volt. — Költségvetésünk a magyar nép javát szolgáló intézkedések összefoglalása mondotta. Végrehajtása nagy feladatot és kötelezettséget ró a minisztériumok és vállalatok vezetőire, különösen pedig a helyes gazdálkodás és takarékosság legfőbb őrére, a pénzügyminisztériumra. Egyet kell érteni Olt elvtársnak pártunk III. kon gresszusán tett kijelentésével, hogy »elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy a pénzügyminisztérium és a pénzügyi szervek a forinton keresztül történő aktív ellenőrzést az eddiginél következetesebben alkalmazzák és tevékenyebben lépjenek fel a felelőtlen gazdálkodással szemben. Komoly szerep jut a pénzügyi ellenőrzés rendszerében a bankoknak, amelyeknek irányítását a pénzügyminisztérium látja el Sebes István felszólalása után több javaslat hangzott el, majd szünet következett. A szünet után Nezvál Ferenc, a gazdasági és pénzügyi bizottság előadója ismertette a bizottság javaslatát Javasolta, hogy miután a gazdasági és pénzügyi bizottság a költségvetési vita sorén elhangzott javaslatokat megvizsgálta, hogy azokat az országgyűlés fogadja el. Ezután az országgyűlés egyhangú lelkesedéssel a javasolt módosításokkal együtt általánosságban és részleteiben elfogadta az 1954. évi állami költségvetést és az 1953. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, majd áttért a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módosító törvényjavaslat tárgyalására. Molnár Erik, a legfelső bíróság elnöke volt a törvényjavaslat előadója. Molnár Erik felszólalásával a pénteki ülés véget ért. Az országgyűlés munkáját szombaton délelőtt 10 órakor folytatja. A szombati ülés napirendjén a büntető per- rendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módosító törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi Ifi. törvényt módosító törvényjavaslat, valamint a belkereskedelmi minisztérium és külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása szerepel. Párfépités Hogyan készül a íwiapalaji pártszervezel vezetősége a szemveszteség nélküli aratásra? Július 1-töl július 20-ig kedvezményes fuvart kaphatnak a tsz-ek a gabona behordásához A minisztertanács határozata alapján az illetékes minisztériumok intézkedtek arról, hogy az elegendő szállítóeszközzel nem rendelkező termelőszövetkezetek július 1-től július 20-ig a gabona behordáshoz és az ezzel kapcsolatos visszfuvarökhoz a gépkocsik teljés kihasználása mellett — kedvezményesen TEFU- gépkocsikat vehetnek igénybe. A kedvezményes díjtétel árutonnakilométerenként három forint. A TEFU-gépkocsikra vonatkozó igényeket a tsz-ek sürgősen lelentsék be a megyéi tanácsok közlekedési csoportjánál. A bejelentésben fel kell tüntetni a tsz nevét és címét, a fuvarozódra váró terményt, annak súlyát, ezenkívül meg kell jelölni a szállítóeszköz szükségletét és az igénybevétel időtartamát. A rendes díjtételek mellett lgénybevehető fogatokat ugyanilyen módon a megyei tanácsoktól kell kérni. (MTI) A dunapataji pártszervezet vezetősége legutóbbi ülésén napirendre tűzte az idei aratás szemveszteségnélküli elvégzésének kérdését. Felmérte a község területén lévő gabonavetés területét és számot vetett arról, hogy milyen kárt okozna a termelőszövetkezeteknek, a parasztságnak, a népgazdaságnak, ha az aratás nagyobb szemveszteséggel járna. A község őszi kalászossal bevetett területe 3870 hold, tavaszi kalászossal pedig 450 hold. Ha csak az őszi kalászosoknál 5 százalékos szemveszteség állna elő, ez közel 20 vagon szemveszteséget, 1985 mázsát jelentene. Ez a mennyiség 900 ember egy évi fejadagját fedezi. Ha vetőmagnak használnák fel a községben, az őszi kalászosok vetésterületének felét lehetne bevetni vele. Termelőcsoportjaink és egyénileg dolgozó parasztjaink sokat dolgoztak a gabonatermésért. Most, hogy egyre jobban közeledik az aratás ideje, nem szabad, hogy munkájuk eredménye megrövidüljön a szemveszteség miatt. Ha például a község parasztsága a szabadpiacon értékesíti a számolt szemveszteséget, 1985 mázsát 200 forintjával 397.000 forint tisztajövedelemhez jut. Ha pedig szemveszteséggel arat, ennyi pénzt dob ki az ablakon. A vezetőség úgy határozott, hogy időben felkészül a szemveszteség megakadályozására. A termelési bizottság és a tanács segítségével felderíti, hogy a községben hol vannak olyan helyek, ahol az időben gyors aratás nincs biztosítva. A termelési bizottság helyiségé előtt lévő táblán ezeket a helyeket meg fogja jelölni. Egyben felhívja azok figyelmét, akik tudnak aratást vállalni, jelentkezzenek a termelési bizottságnál. Ezt vonatkoztatjuk a növényápolásra is, úgy, hogy mire itt lesz az aratás ideje, ne akadályozhassa azt az elmaradt növényápolási munka. A dunapataji DISZ-szervezet 23 tagú aratóbrigádot szervezett, amely segíteni fogja azokat az asszonyokat, kiknek férje a néphadseregbe bevonult és ezért nehézségeik vannak gabonavetésük learatásánál. A pártvezetőség örömmel üdvözölte a DISZ fiatalok kezdeményezését és segítséget fog nyújtani a hátralévő időben ehhez a munkájukhoz. E feladat elvégzése nagyban fogja erősíteni a DISZ-szervezet belső egységét, növelni tekintélyét. Pártszervezetünk büszkén tekinthet majd a DISZ tagjaira« A pártszervezel vezetősége számbaveszi az idős, munkaképtelen parasztokat is, akiknek: van egy kis gabonavetésük« azonban ebből az aratásért részt adni, vagy fizetni nem tudnak. Ezek megsegítésére a pártszervezet, valamint a tömegszervezetek: MNDSZ-, MSZT-tagsága- ból szervez egy brigádot. A brigád megalakítására a kezdeményezés már meg is történt. A brigádot a taggyűlésen fogjuic továbbfejleszteni az önként jelentkező párttagok bevonásával. Népnevelő hálózatunkat is mozgósítjuk erre a munkára. Alaposan felkészítjük őket, hogy kellő érvekkel ellátva, állandóan foglalkozzanak az időben elvégzett, szemveszteségnélküd aratás kérdésével. Emellett a község minden részén szervezünk kisgyűléseket, ahol a pártvezetőség tagjai a termelési bizottságok vezetői és a tanács funkcionáriusai lesznek az előadók. Községünk öt termelőszövetkezete komoly mértékben megerősödött az elmúlt év óta. Növényápolásban is szép eredmé^ nyékét értek el eddig. Az aratási munkákra való felkészülésnél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül őket. Ezért űgv csoportosítjuk erőnket, hogy ahcl szükség lesz rá, oda tudjuk irányítani a segítséget. így készül a dunapataji pártszervezet vezetősége a szemveszteségnélküli aratásra. Azonban nem feledkezhetünk meg a további munkáról sem. Ezért agitáclós munkánkban a tarlóhántás gyors elvégzéséért is harcolunk, Ezenkívül gondolni kell a cséplésre is. Nemcsak szemveszteség nélkül aratnunk, szemveszteség nélkül kell csépelnünk is. Pártszervezetünk vezetősége ennek érdekében kapcsolatot teremt a hartal gépa,- lomással és felhívja a gépálks- más dolgozóit, hogy ők is harcoljanak a cséplési idény aiatt minden szem gabonáért. A párt vezetősége, aktíváin keresztül ellenőrzést fog gyakorolni minden cséplőgépnél és ahol hiányosságok mutatkoznak, ott azonnal segítséget fög kérni a gépállomástól a hibák gyors kijavítására. DÉR LÁSZLÓ, JB. púi. munkatárs. RÖVID HÍREK A könyvtárosok kívánságára, a sok helyen önálló kezdeményezésként folytatott versenymoz- ralom kiszélesítése és szervezetté tétele érdekében a Könyvtárak Országos Versenybizottsága felszabadulási versenyt szervezett a tömegkönyvtárak között. A verseny 1954 áprilisától 1955 április 4-ig, hazánk felszabadulásának 10. évfordulójáig tart. A verseny célja, hogy könyvtáraink hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját munkájuk megjavításával ünnepeljék. A Cseliszlováh Kommunista Párt X. kongresszusának Irányelvei a Csehszlovák Xüztársaság népgazdaságának fejlesztését célzó 1955. évi állami terv összeállítására PRAGA. (TASZSZ) A »CTK« hírügynökség közli: A Csehszlovák Kommunista Párt X. kongresszusa jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztését célzó 1955. évi állami terv összeállításának irányelveit. Az irányelvek rámutatnak arra, hogy mik a teendők a szocializmus építése legfőbb célkitűzésének elérésére — a társadalom állandóán növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítésére. CM.TI) A Kecskeméti Szolgáltató KTSZ fogtechnikus és fénykéJ pész részleggel rendelkezik. A fényképész részlegnél Bánóczi Józsefné a megengedett 10 szá- zalékos selejtet 5 százalékra csökkentette. A fogtechnikus részlegnél úgy érnek el most jobb eredményt, hogy Miklicz István részlegvezető az öthetes tanfolyamon tanultakat tapasztalatcsere formájában átadja munkatársainak. * A Bajai Patyolat Vállalatnál nemrég alakult meg az üzemi pártszervezet. Ez most nagy segítséget nyújt, hogy a termelés további fokozása érdekében a minőséget is megjavíthassák. A vállalat dolgozói az év minden hónapjában nincsenek mindig kellő munkával ellátva: Főleg nyáron a lakosság kevesebbszer veszi igénybe a Patyolat munkáját. Az állandó munka biztosítása érdekében a harmadik negyedévben a Bajai Patyolat. Vállalat bevezeti a fehérnemű javítását is.
