Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-09 / 135. szám

Miért nem tudja kielégíteni a lakosság igényeit a solti kts%? — CSIZMADIA bácsi! Még mindig nem rendelhetem meg azt az ajtót és azt a néhány ab­lakkeretet? Nagyon kellenének már... — Drága Nagyné, mondtam már, hogy talán december felé, Miből csináljuk?! Mindennapos ez a párbeszéd a solti vegyes ktsz asztalosrész­legében. Csizmadia bácsi, a rész­leg vezetője már restell szóba- állni a sürgetőző falubeliekkel. Annyi munka volna — s ők dol­goznának is szívesen. Két aszta­los és egy gép teljesen a lakos­ság rendelkezésére állna. A rész­leget is szeretnék bővíteni. De nincs anyag. Három szobabútort és két épületmunkát végeztek eddig a községbelieknek, — most megállt a munka. A lakos­ság részére a második negyed évben semmi anyagot nem ka­pott a részleg! A dolgozók pa­naszkodnak, hogy 1951-ben még hasonlíthatatlanul jobb volt az anyagellátás. Most kínosan-ke- servesen kapnak meg mindent. A műegyetem részére készített rajztáblákat például 20 nappal a határidő után sem tudták szál­lítani, mert nem érkezett meg a lemez. Az ilyesmi miatt félbe kell hagyni egy-egy készülő da­rabot és másikba fogni. Kapko­dó, tervszerűtlen így a munka. S ez erősen meglátszik persze a dolgozók keresetén is, hiszen fi­zetést nem az elvárakozott idő, hanem a kész munkadarab után kapnak. AZ ANYAGBESZERZÉS tehát ezernyi gondot, fejtörést okoz. De a Soltiaknak az a vélemé­nyük, hogy az elosztásban van a hiba. Mert már arra fanyalod­tak, hogy kölcsönkérnek más ktsz-től, vagy »feketén« szerzik be a szükségletet. S így mindig sikerül is anyaghoz jutni. Ablak­tolózárat például —, amit üzlet­ben nem is látnak — »közvetí­tő« útján egy napon belül meg­kapják. Legutóbb 30 kg enyvre kaptak kiutalást. Erre enyvet nem kapnak, hasztalan sürge tik, de a szomszédos ktsz két annyival is ki tudja őket segí­teni. Más panaszuk is van a ktsz munkásainak, — de a solti dől gozóknak is, akik a ktsz-el dől goztatnak. Az anyagok minősé ge igen rossz. Az asztalosrészleg például olyan nyers fával dől gozik, amelyen virít a zöld haj tás. Hartára például olyan ge rendából készítettek ajtókat más anyag híján, — amely napra téve félnap alatt megre­pedezett. A mész tele van ha­talmas kődarabokkal, beoltás előtt darabonként kell szétváló gatni. HASONLÓ BAJOKRÓL be­szélnek a szíjgyártó-részleg dol­gozói is. A solti gazdák a Kszer- számon az állókarikát szeretik de a ktsz egy darabot sem kap ilyent, csak fekvőkarikásat A kovácsműhely igen sok meg­rendelést kapott új kocsira. Ten gely és ráf csak kapható, — d< de Figyelemreméltó eredményt ért el a malaeoztatásban a ma­daras! Dózsa termelő­szövetkezet. 12 anya­kocájuk 106 malacot ellett. Ez az eredmény máris világosan mu­tatja: ebben a terme­lőszövetkezetben meg­értették, hogy az ered­ményes növényterme­léshez elengedhetet­len a fejlett állatte nyésztés. Nagy József állat-- gondozót a szövetke­zet vezetősége előbbi jó munkájáért egyiz- ben már jutalmazta ; Nagy elvtársra ez ser­kentőleg hatott és el­határozta: minél ma­gasabb malacozási át­lagot ér el. Az állatte­nyésztőállomástól ka­pott tenyésztői irány­elvek alapján dolgo­zott — s ennek ered ménye most megmu tatkozott. Az elmúlt hónap­ban 10 anyától 71 ma­lacot adott át a süldö- szállásra Nagy.elvtárs. Két malacot kapott prémiumként A jövő hónapban átadásra ke­rülő 106 malac után mintegy 6 malac illeti meg jutalom címén. Nagyon helyesen jár el a szövetkezet vezetősége és tagsága, amikor az állattenyész­tésben dolgozó tagokat a terv túlteljesítésé ért prémiumban része­síti. Nagy elvtárson kívül mások is kap­tak jutalmat jó mun­kájukért. Balázs Jó­zsef sertéshizlaló 1111 forintot kapott, a szö­vetkezet juhásza há­rom bárányt vitt haza jutalomképpen. Ennek láttán bizonyára még jobban igyekeznek a szövetkezet tehené­szei és baromfigondo­zói is, hogy ök is mi­előbb a prémiumban részesített tagtársaik sorába kerüljenek. Szebellédi Nándor járási főállattenyésztő ebből még nem lesz kocsi. Ab­roncs, laposvas, a saroglyához szükséges gömbölyűvas viszont sehol nincs. Facsavarért szintén hiába járják az üzleteket. Ha nagy kellene, akkor millíméter- nyiseket kapnak csak. KÜLÖN KELL arról is szól ni, hogy az egyes segédanyagok formája, külseje milyen, hogyan csúfolja el a még' oly szép mun kát is. Az magától értetődő igény, ha az emberek a tartós jóminőség mellett a szépet is keresik. De hogyan örüljön pél dául egy solti háziasszony az új ablaknak, ajtónak, ha azon kilincs egy ízléstelen, ormótlan i-asdarab, ■— amit egy közepes kézügyességű ember maga is ki kalapál? De szinte valamennyi segédanyagra vonatkozik ez Mintha nem is modernül felsze­relt gyárakból kerülne ki ezek­nek az anyagoknak némelyike, hanem valamelyik őskori ásatás emléke lenne: kidolgozatlan, cél­szerűtlen — és nagyon csúnya A SOLTI KTSZ-NEK 11 rész­lege van. Valamennyinek az : feladata, hogy a jövőben fokozot tabban a lakosság, a helyi szük­ségletek kielégítését szolgálja A ktsz dolgozóiban meg is van ez a törekvés. Hiszen, ha kere­sik, ha szeretik munkájukat ők is többet keresnek. De amint láttuk, nem minden az ő igye­kezetükön fordul meg. Az illeté­kes szerveknek az anyagkiuta­lásnál figyelembe kell venniük hogy a solti házak új ablakok­kal, ajtókkal, szobabútorokkal való ellátása éppoly fontos, mint az oktatásügyi minisztérium megrendelései. A segédanyago­kat gyártó üzemekben pedig nem ártana megkérdezni egy- egy munkást: ő feltenne-e ajta­jára olyan kilincset, lovára olyan szerszámdarabot, amelyet ké­szít? LEHETNE még arról is be­szélni: mennyit változtatna a ktsz-ek munkájában a kisebb pénzügyi megkötöttség az MNB részéről, vagy az, ha a cemen­tet, mes'zet és villanyszerelő- anyagot nem éppen duplájáért kapnák, mint az állami vállala­tok. Mindenesetre a ktsz-ek il­letékes megyei és országos szer­vére komoly munka vár annak á célnak megvalósításában, hogy a falusi ktsz a lakosság jobb el­látására az eddiginél sokkal job­ban munkálkodjék. Gárdonyi Géza: A TANÍTÓ MEGJUTALMAZTÁK A KONGRESSZUSI VERSENYBEN JÓ EREDMÉNYT ELÉRT VÁROSFÖLDI ÉS IZSÁKI ÁLLAMI GAZDASÁG DOLGOZÓIT A HARMADIK {jártkongresszus tiszteletére indult versenyben a városföldi állami gazdaság országosan a negyedik, az izsátó gazdaság pedig első lett a dunántúli és duna-tíszaközi szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságok között. Szombaton délután mindkét gazdaságban ünnepélyes keretek között jutalmazták meg a’ kon­gresszusi versenyben kimagasló teljesítményt elért dolgozókat. IZSÁKON a munka értékelése után Vass István, a dunántúli és duna-tiszaközi szőlő- és gyümölcstermelő igazgatóság vezetője 13.000 forintot osztott ki az állami gazdaság élenjáró do’gozói között. A VÁROSFÖLDI állami gazdaságban rendezett ünnepségen több, mint 100 dolgozó részesült összesen 27.500 Ft. pénzjutalom­ban a kongresszusi versenyben teljesített kimagasló munkájáért. Bagó Bálint, a gazdaság iőáliattenyésztője országosan a második legjobb eredményt érte el, ezért 4000 forintot, Suki Zsigmond és Nagy János hizlaló kanászok a Kongresszusi versenyben átlag 1.27 kilogramm súlygyarapodást értek el a hízóknál és ezzel »Az or­szág legjobb sertéshízlalói« címet és 3500 forint jutalmat kaptak. A GAZDASÁGBAN nem á’ltak meg az eddigi eredmények­nél. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a tehenészetben a kongresszus óla 9.1 literről 9.5 literre emelkedett a napi istállóátlag, de még ezt is továbbnövelik. Az ünnepségen megfogadták a tehenészek, hogy úgy takarmány ózzák és ápolják az állta tokát, hogy a hónap végéig elérjék a 10.5 literes istállóátlagot. Ha ez sikerűi, úgy 45.000 liter tejet adhatnak terven felül az államnak az első fél­évben. A SERTÉSHIZLALÔK azt vállalták, hogy június végéig még 120 darab hízottsertést szállítanak le terven felül. Hasonló fel­ajánlásokat tettek a terv túlteljesítésére a növénytermelők is. Sád János brigádvezető agronómus vállalta, hogy a tervezett 120 mázsa helyett, tíz holdon 200, 40 holdon pedig 150 mázsa cukor­répát termel holdanként, így összesen 2000 mázsa cukorrépát ad terven felül, ami 300 mázsa cukornak felel meg. Vállalta továbbá, hogy 40 holdas kukoricájával csatlakozik a 30 mázsás holdan- kénti kukoricatermésért indított mozgalomhoz és így összesen 300 mázsa kukorica terméstöbbletet takarít be a gazdaságnak. Virág Lajos növénytermelő brigádvezető brigádja dolgozói neveben s lobbi közt ígéretet tett arra, hogy 10 vagon burgonyával növeli az idei terméshozamot. Hfl A TEEMDÔ JÉGKÁR ITTA A ? A ZIVATAROK, jégverések kisebb-nagyobb károkat okozhat­nak szőlőinkben. A kártételt csökkenthetjük, ha szőlőinket gondosan kötözzük. A kötözés nélküli szőlőkben már kisebb szélviharok is nagyobb károkat okozhatnak, mert az erősen fej­lett hajtások letörnek. SZOKVÁNYOSÁN több he­lyen pusztított már az idén is jégverés. A jég minden esetben káros, de még a jégnél is na­gyobb kár keletkezhet, ha nem hajtjuk végre a jégverés utáni szükséges védekezést. A JÉGVERÉST szenvedett szőlők sokkal fogékonyabbak a betegségekkel szemben. A pero­noszpóra a jégverést szenvedett, legyengült szőlőket fokozottan tudná pusztítani. Éppen ezért jégverés után azonnal legalább 1 százalékos bordóilével való permetezést kell végezni. Ered­ményesen védekezhetünk azon­ban porozással is, holdanként 4- 6 kg. rézmészpor felhasználásá­val. Akár permetezést, akár po­rozást végzünk, minden esetben távolítsuk el a letört és földre- keirült hajtásokat. EZEK A FONTOS és azon­nali teendők tehát jégverés után, — nem pedig minden be­avatkozás nélkül várni, hogy szőieink maguktól kiheverik-e 3 kárt. BANK GYULA, megyei főagronómus. ( 111. RÉSZ ) A begyűjtés győztesei A bajai járás délen fekvő határmenti községe Báesszent- györgy. Apró kis házai még emlékeznek a Rédl-uradalom egykori döiyfüs intézőire, a garai és saját községbeli kulákokra, akik pöf- feszkedve járták keskeny kis utcáit. A házak lakói már emlé­kezni sem akarnak erre a múltra, inkább boldog jelenük foglal­ja le gondolataikat, jövőjük sok biztató ígérete. Hiszen ég mát a villany, megnyílt a posta is, a MÂVAUT is bekapcsolta háló­zatába a községet, kultúrházhoz is jutottak. (A kultúrház épüle­tének kiválasztása azonban nem volt a legszerencsésebb. Regi épületbe került, nem áll ellen az idő viszontagságainak, omlado­zik. Uj, modern kultúrház kellene a régi helyébe.) Most papírra kívánkozik, hogy a begyűjtés teljesítésében elsők lettek a bajai járás községei között. Hogyan is történt? Úgy emlé­keznek róla a községben, mintha ma történt volna, pedig még április 10-én volt. Tanácsülést tartottak. Napirenden szerepelt a begyűjtés. Irulva, pirulva hallották, hogy a tizedik helyen kullognak. Mikor a tanácsülés véget ért, már érezni' lehetett, itt egy kj nem fejtett gondolat lett úrrá: megmutatjuk, hogy az elsők leszünk. Alig fordult egy-két hét, a község már a hatodik helyre küzdötte 'fel magát. A kongresszus tiszteletére nemes versenyt kezdeményeztek. Sümegi János nemcsak egészcvi tojás- és baromfibeadásónak tett eleget, de egészévi hízottsertésbeadásána-k is. Mihálovics Lajos, Kakány Mátyás követték a példamutatást. A hír szárnyat öltött. A népnevelők is terjesztették. Adám Antalné, Pesta-lity István, Müller Ádám, Szabó Gellért, Viszmeg András, Zom Mihály, de sokan mások is egymásután teljesítették állampolgári kötelességüket. A község dolgozói arra gondoltak: eddig is hatalmas segítséget kaptak felemelkedésük­höz, boldog életük kialakításához. Ez a gondolat tetté formálódott abban, hogy a beadás második negyedéves tervét a kongresszus megnyitásának napjáig 150 százalékra teljesítették. így kerültek az első helyre a járásban. Nem váltak azonban elbiza-kodottá. A kongresszus határozatai megmutatták számukra is a követendő utat, azt, amelyen tíz évvel ezelőtt megindultak és amelyen eddig is Oly sok győzelemmel haladtak. Jól tudják az állami fegyelem betartása, a kötelezettségek pontos teljesítése szilárdítja továbbra is a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, ■ m ; A nemzetet akkor rohanták ; meg délről és nyugatról S a gyilkosok ezrei. Az országban ■ Kossuth Lajosnak holtakat éb- ; resztő csatára hívása mennydör- £ gött. Zászlók jelentek meg a 5 falukban és a kovácsok kardo- i kát kalapáltak és köszörültek, i A pap járatott egy lapot. J Remegő szívvel olvastuk ezt J mindennap. 5 Mikor híre kelt, hogy Jella- J sich átlépte a határt a rablóse- 5 regével, és asszonyokat, gyerme- j keket öldösnek a katonái, a vér • a fejembe tódult és felkiáltottam: — El kell mennem! • — Hová? — kérdezte papom. • — Hová? Oda, ahová a köte- j lességem hí. Minden magyarnak, akinek ép a keze, fegyvert kell ragadnia és addig ne aludjék párnán senki, míg a magyart gyilkolják. Magammal viszem az egész falut. — Es a tanítás? — Csak nem gondolja, plébá­nos úr, hogy én az ábécét az égő ország világítása melleit tanit- gatom? A leckét az ellenségnek adjuk karddal és ágyúval. Atz iskola a csatatér. Ott van maga az Isten is a megtámadott nem­zet élete fölött. Önnek is ott a helye, ön is erős ember és ma­gyar ember. Elsápadt. — Nem, én nem mehetek — szólott a fejét rázogatva — én nem hagyhatom itt a falut. A betegeknek és a haldoklóknak szükségük lehet rám, és a tem­plom a vígasztalás helye. Azután, hogy tovább beszél­gettünk, felajánlotta, hegy ha a háború télen át is tartana, ö a hazáért kész tanítani az iskolá ban. Kitűztem zászlójukat a tem­plom ajtaja elé és megkértem őket, hogy addig ne táncolgas- sanak, míg én nem beszéltem a falu népével. A nép hamar összesereglett a zászló körül. A haran­got is félreverettem, hogy senki ne hiányozzék. Magamra vettem egy díszes honvéd atillát, oldalamra kötöt­tem a kardot, amellyel a bandé­rium vezetője megajándékozott. Azután fölléptem a templom elé állított asztalra, és igy for­dultam a néphez: Véreim! Magyarok! A félrevert harangok ma egy égő ország veszedelmét kongatják Orgyilkosoknak vad csordái ro­hanták meg hazánkat. Ezer meg ezer kés irányul a nemzet szivé­nek. El szeretnék törülni a ma­gyart a föld színéről. Próbálta azt már velünk tö­rök, tatár, német, csakhogy a magyar nemzet ilyenkor főikéit, mint a haraavó oroszlán ás meg­semmisítette az ellenségeit. Apáink vére csörgedez ben­nünk. Vájjon összetett kezekkel nézzük-e országunk égését? Vaj' jón süket fülekkel hallgassuk-e, hogyan kiáltoznak asszonyaink és gyermekeink a gyilkosok kardjai alatt? Azt akarjuk-e, hogy rabláncra verjék kezeinket és a házunk fa­lára üszőkkel írják: gyáva voll a magyar és megérdemelte, hogy eltöröltessék a föld színéről? Fegyverben van már az egész nemzet. Csak a mi zászlónk nem lengedez még a haza védőinek táborában. Aki férfi és magyar, velem jön a Kossuth zászlaja alá. Velem jön és én előttetek járok mindenütt és ha kell, es­küszöm itt, az Isten házának ka­puja előtt, hogy véremet ontom szeretett hazámért. ___ Ti Imegyünk! — kiáltották a férfiak. A zene megzendült. A Rákó- czi-induló hangjai mellett osz­tották szét a piros sipkákat. S másnap reggel kétszázharmin- can indultunk a tábor felé. öreg este volt már, mikor végre a falum határát elértem. Az utamra a csillagok világí­tottak. A prücskök és békák mé­la zengése üdvözölt. A jegenye­fák, mint néma, sötét őrök ma'- gaslottak ki a faluból. tVéae következik) 106 malac 12 anyakocától — egyszeri lialásra TTip*víil*mrpm41frt Tintámat« • minél ma. tóshp.n rirtlffrtZíS taffokfl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents