Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-06 / 133. szám

Fokozzuk tovább a kongresszusi verseny lendületét az adóbevételi tervek teljesítése terén veket egészében teljesítsék. A további eredményes munka elő­feltétele, hogy tanácsaink az ed­diginél sokkal szívósabb és kö­vetkezetesebb felvilágosító mun­kát folytassanak — ugyanakkor az eddiginél sokkal határozottab­ban követeljék meg a kötelezett­ségek teljesítését. Leplezzék le a kulákokat és spekulánsokat, akik mindent elkövetnek, hogy kibújjanak a kötelezettség tel­jesítése alól. Tudatosítanunk kell a dolgozó parasztsággal, hogy nincsenek jogok kötelességek nélkül. Aho gyan a dolgozó parasztság jog gal elvárja, hogy több és jobb iparcikket, textilárut, rézgálicot, műtrágyát kapjon — ugyanúgy államunk is joggal elvárja és keményen meg is követeli, hogy minden dolgozó paraszt ponto san, fegyelmezetten, határidőre eleget tegyen adófizetési és be adási kötelezettségének, A járások közötti verseny helyzete: Járás neve Osztályvez. Vez. adófelügyelő 1. bácsalmási Nagy Ferenc Baranyi Géza 2. kiskunfélegyházi Borbély Lajos Seres János 3. bajai Nyilas Ferenc Zágon János 4. kiskunhalasi Katona Miklós Ádám Vencé) 5. kecskeméti Görög István Verebély István 6. dunaveesei Győri Ödön 1 Szőke Sándor 7. kalocsai Csizmadia Tibor Német József 8. kiskőrösi Stefancsik Pálné Lebovies K, 9. kunszentmiklósi Hódi József Naszvadi Gy, Város neve Osztályvez. Vez. adófelügyelő 1. Kalocsa . Romsits Margit Pásztor József 2. Baja Dobó Gusztáv Hamvas József 3. Kiskunfélegyháza Drahos László Tóth Ferenc 4. Kiskunhalas Sápi Sándor Krammer S. 5. Kecskemét Fehér Sándor Szokolai Imre VARGA JENŐ, pü, oszt. vez. Jobb munkafeltételeket a sükösdi tőzegtelepnek A szőlő peronoszpórájáróí À kongresszusi versenyben megyénk területén szép erédmé- nyeket értünk el. Az elmúlt hé­ten 15.000 adóző tett eleget adó­fizetési kötelezettségének. A kongresszusi verseny ered­ményének az állampolgári fe­gyelem megszilárdításában rend­kívül nagy a jelentősége annal is inkább, mert ezideig ezen a területen súlyos hiányosságok voltak. Az elmaradás fő oka abban volt, hogy pártszervezeteink és tanácsaink munkája nem volt kielégítő. Eltűrtük, hogy az ál­lampolgári fegyelem ellen a leg­utóbbi hónapokban nyíltan uszí­tottak a kulákok és mindenféle ellenséges elemek. Ennek követ­kezményeképpen ezelőtt néhány héttel még sok olyan községünk volt, amelyekben az adózók te­kintélyes része nem tett eleget még ezévben kötelezettségének. Kirívó volt Ujsolt, ahol május 3-an az esedékes adónak alig néhány százalékát fizették be s az adózók több, mint 80 száza­léka befizetést még nem teljesí­tett. Pártszervezeteink irányításá­val tanácsaink és a pénzügyi apparátus az elmúlt hetekben jó munkát végzett és jelentős lépést tett előre az állampolgári fegyelem megszilárdításában. Különösen szép volt az ered­mény a bácsalmási és kiskun­félegyházi járásban. Jó eredményt értek el azok a községek is, amelyeket eddig a súlyos elmaradás jellemezett. Előretört Ujsolt. Az utóbbi he­tek eredményeivel, a negyedévi terv 60 százalékos teljesítésével a legjobb községek közé került. Jó munkát végzett a kiskunha­lasi és bajai járás végrehajtó bizottsága. Megelőzték a kecske­méti járást, amely az eddigi el­ső helyről az ötödikre került és a kongresszusi versenyben há­tulkullogott. Tanácsaink fő feladata, hogy a kongresszusi verseny iendüie- tét tovább fokozzák és úgy vé­gezzék a felvilágosító munkát, hogy a második negyedévi ter Az ország tőzegben egyik leg­gazdagabb lelőhelyére bukkan­tak Süköstíön. A megyei tanács Bánya- és Építőipari Egyesülésé meg is kezdte kitermelését. A tőzegréteg nem egy helyen 4 méter mélyen is lenyúlik. Népgazdaságunk számára je­lentős a sükösdi "tőzegbánya«. Az egyesülés mégis mostohán bánik az itt dolgozó munkások­kal. Nem biztosítják számukig a munkafeltételeket, nem gondos­kodnak a dolgozók szociális kö­rülményeinek megteremtéséről, ami erősen gátolja és befolyá­solja a termelést is. Számos kormányintézkedés hívta fel a figyelmet a dolgo­zókkal való fokozottabb gondos­kodásra. Pusztai Mihály, a te­lep vezetője többször személye­sen, de írásos felterjesztéseiben Is kérte, hogy javítsanak a je­lenlegi helyzeten. Borbényi Jó­zsef, aZ egyesülés termelési fő­ellenőre és Ferenci Sándor ter­melési ellenőr Is nem egyszer győződhettek meg személyesen a tűrhetetlen munkafeltételekről. Azonban senki sem törődött az­zal, hogy ezen változtatni kelle­ne. A felelősség nemcsak az egyesülést terheli, hanem a me­gyei tanács iparügyi osziályát is, hogy nem megfelelően képvisel­te a sükösdi tőzegtelep dolgozói­nak ügyét a helyi ipari minisz­tériumban. Olyan kiemelőkkel látták ei például a dolgozókat, melyeknek a súlya közel 8 kilogramm és ezért használatlanul állnak a szerszámraktárban. A telep nem rendelkezik egy erőteljes szi­vattyúval, mely a feltart terü­leteket a talajvíztől megszabadí­taná. A dolgozók vízbenállva kényszerülnek dolgozni. Igaz, hogy van gumicsizma, de vala­mennyi rossz és hasznavehetet­len. Radies József és Balogh Mi­hály mezítláb dolgoznak a víz­ben. Szukupa József pedig a sa­ját lábbelijét használja, mert a 108 gumicsizma közül egy sem használható. Az egyesülés által most eljuttatott munkaruhák még foltozásra sem alkalmasak, nemhogy azt a dolgozók maguk­ra ölthessék. A tőzegdarálónál dolgozókat nem látják el védő- szemüveggel. 80 dolgozó, részére két mosdó áll rendelkezésre az egész telepen. Nem gondoskod­tak gyógyszappanról, ennek kö­vetkeztében a dolgozók kezei kisebesednek. Létesült ugyan egy épületrész a tisztálkodási lehetőségek biztosítására, de a négy falon kívül abban semmi sincsen. Hogyan akarja az egyesülés a termelést fokozni, mikor még az olyan legelemibb dolgokról sem gondoskodüt, mint a sinösszekö­tő vasak, a síhleszorító kör­mök, a feltárt területek felett vezető átjáró gerendázata stb? A dolgozók ideiglenesen oldot­ták meg ezeknek a hiányoknak pótlását, ez azonban életveszé­lyessé teszi munkájukat. Gazdag a sükösdi tőzegtelep. Könnyen meg tudná termelni a beütemezett havi 13.000 köbmé­ter tőzeget. A dolgozók, akik pedig szívesen mennének dol­gozni a telepre, vonakodnak munkába állni az ottani állapo­tok miatt. Jogos a panaszuk. — Nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy többet törődjenek a sükösdi tőzegtelep dolgozóival. A SZŐLŐ legveszedelmesebb ellensége a peronoszpóra. A zöld növényi részek belsejében él (elsősorban a levelekben, für­tökben és néha igen erős fertő­zés esetén a fiatal hajtásokban is). A beteg növény éppen ezért nem gyógyítható, ellene meg­előző permetezéssel és porozással védekezhetünk. Szakszerűtlenül végzett per­metezés miatt termésünkkel együtt egészévi munkánk is kár- bavész, sőt nagymérvű levél­pusztulás esetén rosszul érnek be a vesszők és a következő év) termés is veszélybe kerülhet. AHHOZ, hogy szakszerűen vé­dekezhessünk, ismernünk kell a peronoszpóra életmódját és élet- feltételeit. A peronoszpóra gom­ba és az úgynevezett télispóra formájában telel át. (A spóra a gomba szaporító szerve, olyan, mint a magasabbrendű növények magja, de szabad szemmel nem látható.) Az első fertőzést az át­telelő télispóra okozza akkor, ha a levegő felmelegszik, a napi középhőmérséklet eléri a 13 Cel­sius fokot, legalább 10 mm. csa­padék esik és az éjjeli hőmér­séklet nem süllyed 10 Celsius fok alá. A felsorolt feltételek mellett a télispóra csírázik, a vizes levélen és a lélegző nyílá­sokon keresztül a gomba csírája behatol a levél szöveteibe. A fertőzés leginkább a levél fo­nákján lévő levegőnyiiásokon keresztül történik, mert azokat főképpen ott találjuk. A FERTŐZÉS megtörténtét a gomba pusztítása nyomán meg­jelenő olajfolt árulja el. (A fer­tőzött levélrészen olyan színvál­tozás figyelhető meg, mintha olaj cseppent volna rá.) A fer­tőzéstől az olajfolt megjelené­séig eltelt időt lappangási idő­nek nevezzük. A lappangási idő a hőmérséklettől függően 4—18 nap között változhat. Az olajfoltokon nedves és me­leg időjárás esetén megjelennek a peronoszpóra szaporító szervei (a levél hátulján olyan fehér bevonat képződik, mintna por­cukorral szórták volna be). A szaporító szervek megjelenését a peronoszpóra kivirág/ásának mondjuk. A kivirágzott pero­noszpóra termőszálaln képződ­nek az úgynevezett nyári spórák miliiárdjai. Ahhoz, hogy a nyári spóra fertőzni tudjon, már 4—5 mm. csapadék vagy nagy, las­san felszáradó harmat is elégsé­ges. Ilyenkor a peronoszpóra lappangási ideje lerövidül a le­vegő felmelegedése miatt és a peronoszpóraiertőzés kedvező időjárás és szakszerűtlen véde­kezés következtében pusztító méreteket Ölthet! A NYÁRI SPÓRÁK a fiatal bogyókon és fürtök kocsányán lévő levegőnyílásokon keresztül megfertőzik magát a fürtöket is. A gomba által okozott színvál­tozás a levélhez hasonlóan a fürtökön is megfigyelhető. — Ugyancsak a kivirágzás is. Mi­kor a bogyók borsónagyságnál A zöldség- és főzelékfélék fel­hozatalával a piaci árak erő­teljesen morzsolódnak a bajai piacon. Az elmúlt napokban még kilogrammonként 14 forintért árult cukorborsó 6 forintra mor­zsolódott. A kalarábét eddig darabonként 1.20 forintért árul­tak, ma már bőséges a kínálat, csomónként, — melyben három darab van, — 2.50-ért. « Újdonságként megjelent a ko­rai cseresznye. A pár nap előtti kilogrammonkénti 10 forintos ára 6 forintra morzsolódott. Ha­sonlóképpen a földi eperé is. 25 forint helyett már 12 forintért lehet venni kilóját. A Bajai MEZÖKER forgalma is naprót-napra emelkedik. Ál­lagban naponta 80 mázsa zöld­ség- és főzelékféle kerül a járás­ból felhozatalra. A Vaskúti Kos­suth és Petőfi, a feUőszentiváni nagyobbak, a peronoszpóra raj­tuk nem tud kivirágozni. Ilyen­kor a bogyó belső szöveti részei a pusztítás miatt elhalnak, a bogyó megfeketedik és összeszá­rad. A kocsányban pusztító gom­ba attól függően, hogy annak mely részén pusztít, tönkre te­heti az egész fürtöt, jobb eset­ben annak csak kisebb-nagyobb részét. A PERONOSZPÓRA ellen ol­tott mésszel közömbösített réz- gálicoldattal, az úgynevezett -bordóilével« védekezünk. —• Ugyancsak eredményesen hasz­nálhatjuk a rézgálicból és mész- ből készített rézmészpor elneve­zésű porozó szert is. A rézgélic- nak gombaölő hatása van. A le­vélre és főként a levél hátuljá­ra kerülő bordóllé vagy réz­mészpor a kedvező időjárás mel­lett ott csírázni készülő spórák csírázását megakadályozza, illet­ve a spórákat elpusztítja. Mivel a fertőzés zömmel a levelek hátulján (fonákján) történik, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy biztos és megnyugtató módon csak a levelek aljának gondos bepermetezésével védekezhetünk a peronoszpóra ellen, MI A TEENDŐ? 1. A szőlőt tartsuk gyommen­tesen. Így a lomb könnyebben feiszárad, a szőlő levegősebb. A fertőzés nehezebben történik meg. 2. Az első permetezést az Idő­járástól függően, a hajtások arasznyi korától végezzük el és a csapadék- és hőviszonyoktó) függően ismételjük meg 8—14 nap múlva. 3. A második permetezés után kössük fel a szőlőt. A henyélő hajtásokon több kárt tesz a pe­ronoszpóra, míg a felkötözótt, szellőzöttebb nehezebben fertő­ződik. 4. A harmadik permetezést az időjárástól függően 10—14 nap múlva ismételjük meg. 5. A hajtások növekedése és a művelési módtól függően (gyalog szőlőket korábban) csonkázzunk, A fiatal hajtásrészek eltávolítá­sa révén csökkenthetjük a fer­tőzési felületet es gyorsíthatjuk a lomb felszáradását. 6. Az első permetezést. 0 7ft százalékos bordóilével, a követ­kezőket 1 százalékossal végez­zük. Erősen peronoszporás év­ben indokolható virágzás után az 1.5 százalékos bordóilé hasz­nálata is. GONDOS és megfelelő időben végzett munkával a peronoszpó- ra szaporodására legkedvezőbb időben is megmenthető a ter­més, míg egyetlen elhibázott permetezéssel valamennyi más munka gondos elvégzése esetén Is termésünkkel egészévi mun­kánk is kárba veszhet. Szegedi Sándor. Béke nagymennyiségű hagymái és egyéb konyhakerti növényfé­leséget szállít, az érsekcsanádt célgazdaság, á bájai tangazdaság pedig naponta 8—10 mázsa hagymát, É—10 mázsa parajt és 3—4000 csomó retket juttat a városi dolgozók asztalára. Az egyénileg dolgozó parasz-> tok szerződéses termelése is 3—4000 csomó retket juttat a MEZÖKER-en keresztül a városa nak. Lozsányi Pál és Varga György bajai dolgozó parasztok megkezdték a cukorborsó szál- lítását. Bognár József her« cegszántói dolgozó paraszt pedig a járásban elsőnek megkezdte az újburgonya szállítását. A kedvező időjárás nyomán mind erőteljesebben alakul a zöldség- és főzelékfélék átbé- tele a MEZÖKER-nél. A város ellátásán kívül nagy mennyisé­gek indulnak a főváros táti. Ami nem tetszik a dolgozóknak A dunapefaji gyógyszerész és az emberség Járásunk dolgozó parasztsága jó munkával készült a III. pártkongresszusra. Éppen Nagy Imre elvtárs beszédének közvetí­tését hallgattuk csoportosan, amikor szomorú eset történt Duna- patajon. Fábián elvtárs, az alapszervezet egyik vezetőségi tagja nagy lélekszakadva jött be a tanácsterembe, hogy jöjjek azonnal, mert baj van a gyógyszertárban. Már menetközben érdeklődtem, hogy mi a baj, Fábián elvtárs és egy síró édesanya elmondotta, hogy egyetlen fiukat, aki hirtelen rosszul lett, Ordas községből Dunapa- tajra hozták vizsgálatra. Az orvos rendes kezelés után megírta a receptet és felhívta az anya figyelmét, hogy az orvosságot azon­nal váltsa ki, mert a baj komoly. A fiú a kocsiban feküdt, édes­apja és édesanyja elkeseredetten szaladgáltak az utcán, sőt már a járókelők is felkeresték a gyógyszerészt, aki szabaddélutános lolt és ezért nem volt hajlandó kiadni a szükséges gyógyszert. Kovács bácsi, a fiú édesapja a pártszervezethez fordult segít­ségért. De Rákócziné. a gyógyszerészné Fábián elvtársat is go­romba módon elutasította. Végezetül én magam is megkértem, hegy a fiú egészségére tekintettel adja kl a gyógyszert. Először is kérdőre vont, hogy milyen jogcímen avatkozom abba. hogy a sza­baddélutánján mit csinál. Hivatkozott arra, hogy ő ilyen esetben nem köteles gyógyszert kiadni. Végezetül kiderült, hogy nem is olyan nagy időről és fáradtságról volt szó, mert a megírt gyógy­szer csak tabletta volt, amit egy perc alatt is kiadhatott volna, a gyermekét féltő édesanyának. Mi azt a nézetet valljuk, hogy népi demokráciánkban legfőbb érték az émber és szeretnénk, ha Rákócziné is ennek a szellemé­ben végezné munkáját; DËR LÁSZLÓ, járási pártbizottság, politikai munkatárs. Kirakafpolifika Kalocsán Június l-én a kalocsai 32-es számú textil- és rövidárubolt kira­katában ki volt téve egy 18 forintos fehér gyermeknapozó. Sze­rettem volna kisfiamnak megvenni, sajnos azonban az üzletben nem Volt. A kirakatból nem vették be. Kérelmemre az eladó azt válaszolta, hogy ők csak fehérszlnű anyagot tudnak a kirakatba tenni, hogy a nap ne süsse ki színét, de be nem veheti. Később arra is hivatkozott, hogy a kulcs a kirakatrendezőnél van és ki sein tudná venni, még ha akarná sem. Nagyon helyeselném, ha a jövőben csak olyan árut. tennének a kirakatba, amelyből több is van és lehet is belőle vásárolni, de nem csak napok múlva. DOBOS JÁNOSNÉ, Kalocsa, Rákosi-u. 40, Cukorborsó, cseresznye, földieper, újbursonya a bajai piacon

Next

/
Thumbnails
Contents