Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-06 / 133. szám
A dolgos karoké* a kapáké most a szó! Elmondotta: Csillik Imre, az imrehegyi BËKE tsz elnöke A PÁRTKONGRESSZUS után vagyunk. Mi is sokat tanultunk ebből a nagy tanácskozásból. A mi számunkra is újra utat mutatott a párt: úgy dolgozni, úgy gazdálkodni ebben az évben, hogy őszre már az imrehegyi középparaszt és a csoporttag jövedelmének különbsége a szövetkezet javára billentse a mérleget. Régen volt ilyen szép az imrehegyi határ. À föld megirigyelte az ég színét és ellopta kékségét. Olyanok á frissén permetezett szőlők, rhint valami kés tenger. Tavaly ilyenkor csak a gaz volt nagy veteményeinkben. Ma az első kapálásokkal egészen készen vagyunk. Gabonavetéseinket féj trágyáztuk, a henger, a borona, a fogas nem pihent nálunk egy percig sem. Él végeztük a rozs pótbeporzását, szólóink megkapálva, bépörmétezvé. Nem is fukar a határ a bő termés ígéretében. Tavaly 48 hold szőlőről 40 hl. mustot szűrtünk, most a 23 holdról legszűkebben számítva is lejön 200 ht. Dè hern is kápött négy év óta ennyi munkát, ennyi trágyát a szóló, 6em egyetlen darab földünk. A vetések mostani állapota szerint rozsból 2 kg-öt, búzából ezén is felül tüdunk osztáni őszre. Tavaly csak 85 dkg. rozs és 4.65 kg. búza jutott munkaegységenként. EREDMÉNYEINK első -titka«, hogy mi is egyénekre osztottuk a területet. Tavaly is akarta a Vezetőség, de dugába dőlt minden terve. Az idén is sokan aggatták előbb a körmüket: minék az? Elmagyaráztuk húszszor is. Most már mindenki örülj hiszen látja, hogy így jutottunk egyenesbe a munkákkal. Az idén olyan asszonyok is dolgoznak a közösben, akik azelőtt egy szalmaszálat sem tettek keresztbe, mint Genedics Mlháiyné, Bökken Pálné is. Az asszonyoknak éppen bevált az egyéni felosztás. Mert mi vöít tavaly, amíg munkacsapatban dolgoztak? Az egyik asszonynak több a baromfija, több az apró gyereke, — később tudott otthonról szabadulni reggel. Este meg korábban haza is meht. A többiek pedig vagy Vártak egymásra, vagy civódtak. Így értük el, hogy az idén Í0—15 személlyel több dolgozik, mint tavaly. 62 a taglétszámunk, ennyi volt tavaly is. De amíg a múlt évben a nagy munkák idején is alig verbuválódott össze 65—70 ember a családtagókkal együtt — addig ma 8ü-an is dolgoznák naponta, A SZORGALMAS munka azonban csak egyik feltétele a jö termésnek. A munkával, az erővel észnek is keli párosulnia. Erre is törekszünk. TaValy négyzetes volt a kukoricánk. Kézikapát bizony nem látott, de lóekévél többször rheghúzattuk. 23 mázsát termett holdanként. A tagság az idén egyenesen követelte, hogy négyzetesen vessük, így volt a napraforgóval is, amelyből ugyan csak egy kis tábla volt négyzetes. S amíg a sörös vetésről jóformán csak a kórót szedtük, a négvzetés hét- mázsájával fizetett. Ezt akkor vétte észre a tagság, amikor 17 hí. Olajat osztottunk szét egyszerre a szabadon beadott napraforgó után. A jövő héten megindul a borsó szedése, ebből osztunk készpénz- előlegét. Malacokat már kaptak a tagok. Hamarosan lesz tejpénz is. A tehenészetet illetően is tanultunk, igen alacsony a féjésí átlagunk, 5.5 liter és jó, ha a beadást futja. De csak legelőn tartott jószágtól nem is lehet többet várni. A jövő héten megkezdjük a csalamádé- zást s aztán állandóan kapnak zöldet az istállóban is a tehenek. Ezért vetettünk a 28 hold régi mellé 15 hold új lucernát, 10 hold kölest és muhart es ezért terveztünk kereken 63 holdra másodvetést is aratás után, AZ IDÉN több a baromfink is, mint tavaly, A tyúköt mellőzzük inkább libára, pulykára szavazott a tagság, hiszen legelőben, szöcskejárásban gazdag az imrehegyi határ, Knotekné dicséretére legyén mondva: 71 kikelt libából Csák egy pusztult el, azt is az anyalúd taposta agyon. 50 kispulyka is kikelt már, még legalább annyi tojáson ülnék a kotlók, A kongresszuson szó esett a termelőszövetkezetek alapszabályszerinti működéséről is. — Sokszor vitáztam ezen a tagokkal. Sok tag úgy ajánlkozott jószággondozónak, ha a saját állatát is a közös takarmányból etetheti. Az idős Rigó Mihály meg nemrég azt firtatta; hiihek a munkaegység, hiszen mindeh tag egyforma jószántiékkaí dolgozik. Mondtam is neki: a jó- szándék lehet egyforma, de a munka eredménye már aligha. Ezért kell a munkaegység. — Ném emlékszik, Rigó bátyám — juttattam észébe —, hógy volt, amikor a kuláknál dolgoztunk? Hä 2 pengő voit a kialkudott napszám, akkor a kúlák nem nézte, hogy ki milyen buzgalommal dolgózött, csak 2 perigőt kapott az is, aki majd beleszakadt a múnkábá. Nálunk az az igazságos, hogy ki hogy dolgozik, úgy részesüljön. A KONGRESSZUS megerősített abban, amit eddig is jól csináltunk és megmutatta azt is: hói kell változtatni, fordítani a munkán, mert nem jó. Ami tőlünk tellett, eddig is megtettük a jó aratásért. De most újra csak rajtunk a sor. Most megint a dolgos karoké, a kapáké a szó, hogy éiérjük á többet, a jobbá t, A kiskunfélegyházi A kiskunfélegyházi gépállomás dolgozói lelkesen készülnek az első traktoristanap megünneplésére. A gépállomás vezetősége a pártszervezettel és áz üzemi bizottsággal megbeszélte, hogy hogyan tudnák ezt a napot felejthetetlenné tenni a traktoristák számára. A vezetőség elhatározta, hogy a traktoristanap alkalmával megjutalmazzák a legjobb dolgozókat. A gépállomás kommunistái élenjárnak a munkábah. A legutóbbi rendkívüli párttaggyűlés eddig végzett kiváló munkájáért PreSir István traktoros tagjelöltet, tagnak vették fel. Ez alkalommal vállalta, hogy a tárló- hántási és cséplési tervét 200 százalékra teljesíti. gépállomás életéből A fiatalok közül Dénes László diszista zetoros mutat példát. Ő a gépállomás legjobb dolgozója, A legutóbb újabb vállalást tett. Elhatározta, hogy egészévi tervét 140 százalékra teljesíti. A tavaszi terve 170 normálhold, ezzel szemben 282 normálholdat művelt meg. Munkájában íigye- lemreméiiu, hogy a Zetotom csak egyedül dolgozik és egy műszak alatt többét teljesít, mint a kél műszakban dolgozó legjobb traktoros. A gépállomás felkészült az aratásra és cséplésré is. A gépszemlére június 10-ig minden cséplőgépet és kombájnt rendbe- höznak. Ugyanerre az időre a cséplőgépekhez szükséges munkaerőt lAeuwaőd tátik. Verőfényes tavaszi reggelen fiatal lány kopogtatott be a vaskúti Dózsa székhazába. m Kecskés Erzsébet vagyok, az agrártudományi egyetem negyedéves hallgatója. Gyakorlati munkára érkeztem az elvtársakhoz. Az egyetem már herékkel ezelőtt értesítette a szövetkezetei érkezéséről. Most mégis meglepetést keltett megjelenése. A pillanatnyi zavart Bajé si Géza agrotidihUS hangja törte meg: — Csomagja nincsen az elvtársnönek? — Van bizony, de kint hagytam az állomáson. Ketten is intézkedtek: Kocsi induljon dz állomásra. Ezalatt bent az irodában megkezdődött áz ismerkedés. Megyei József, a szövetkezet elnöke aziránt érdeklődött, szívesen hagyta-e ott a nagy várost? Kecskés Erzsébet így válaszolt: s- A falut választottam élethivatásomnak. Ipari munkás voltam. Cipőfelsőrész készítő. Aztán elhatároztam, hogy falura megyek. Szakérettségit tettem és elmentem az egyetemre. Még aznap hozzálátott a munkához. Minden percét hasznosítani akarja annak a négy hónapnak, amelyet gyakorlati ismereteinek avara níiásáta itt tölt majd a szövetkezetben, Az első nap végigjárta a Dózsa tábláit. Jegyzetfüzetében gyűltek a sorok. Egy-egy felvilágosító magyarázat, egy-egy elejtett szó ceruzahegyre került. Este hatalmás papírlapot teregetett ki asztalára és tapasz- talatának eredményeit térképre vetítette. A berajzolt táblák megmutatták a most sarjadzó növényféleségeket, az ugyanazon területen tavaly termelt növényzettel szemben. A térkép azt is feltüntette: hol végeztek az ősszel trágyázást és most tavasz- szal fejtrágyázást. Mit állapított meg belőle? Az elövetemé- nyeket a Dózsában nem megfelelően válogatták meg. Ezt is feljegyezte. De sók mást is, amit a következő napokon észlelt. Hogyan is történt? Az egyik dűlőn haladt, amikor az egyik táblán furcsa láb- mozdulatokat végző embereket látott. Mit csinálhatnak? Égette a kíváncsiság, közelebbről is meg akart győződni róla. — Szinte nem akartam hinni a szememnek — mondja. — Sarokkal vetették a kukoricát. Ezt úgy kell érteni, hogy a por- hünyosított földbe cipősarokkal mélyedést vágtak, belehelyezték a kukoricaszemeti o GYAKORLATI MUNKÁIN cipőtalppal pedig rátapostak, Kecskés Erzsébet mintegy 50 holdra becsüli azt a területet, amelyen így vetették a kukoricát. Bár Bájcsi Géza, a szövetkezet agronómusa azt állítja, hogy csák 15 holdat vetettek így. Akármennyit vetettek, de nem helyes ez a módszer, mikor a nagyüzemi gazdálkodás megadja a lehetőséget a gépi munkára. Azt mondja Kecskés Erzsébet, hogy a gépi munkában is hiba van. Feljegyzéssel igazolja tapasztalatait ezen a téren is. Géppel 2—3 centiméterre vetették a kukoricát, mert elfelejtettek a vetőgépekre súlyokat helyezni. Mi fog ebből származni? Az, hogy nehezebben indul meg a csíraképződés és az egyelésnél, ha nem ügyelnek, könnyen az egész növényzet felszínre kerülhet. Pedig Kecskés Erzsébet figyelmeztette Rabata János brigád- vezetőt erre a hibára. De az elintézte egy rövid kézlegyintéssel: jól van ez így, hadd haladjon. Pedig a Dózsában is tudják, hogy a varjak így könnyebben kiszedik a kukoricaszeme- ket a földből. Mást is helytelenít Kecskés Erzsébet. A szövetkezet nem, hajlandó gépi növényápolásra szerződést kötni a gépállomással. Bár BajCSí Géza javasolta a tagságnak ezt, de nem elég meggyőzően. Pedig tudvalevő, hogy géppel könnyebben és gyotsábban megy á növényápolást munka. Most a növényápolás idején nincsen nap, hogy a kapából bé he állna a sorba, hogy ne beszélgetne a Dózsa tagjaival. Amit lát, hall és tapasztal, esté megbeszéli az agtb- nómusökkai. Lassan megszerették. A Dózsa tagjai megbizonyosodtak arról, hogy ezt a Uátós- ból jött fiatal lányt — akár csak őket *“* á föld szeretete vonzza. Rövid idő alatt bizalmukba fogadták. A napokban is azt kérdezte tőle a Dózsa egyik asszonytagja: —: Adjon tanácsot: milyen pályára adjam a lányomat? Tovább szeretne tanulni. — Agronómusnak. Ennél szebb pálya alig akad. Alig pár hete van Kecskés Erzsébet Vas- kúton. Szabad napjain körülbarangolta már az egész környéket. Szerelmese lett a tájnak, a bácskai féle- vénynek, szorgos népének. — Ha majd a diplomámat elnyerem — mondja — beosztásomat erre a vidékre kérem, B. L. Jó növényápolási munkával a kongresszus határozatainak végrehajtásáért Újításokkal a többtermésért Gépállomásunk körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek, valamint egyénileg dolgozó parasztok növényápolási munkáinak gyors elvégzése érdekében gépállomásunk három újítást Vezetett be. Először is égy Fordson traktort átalakítottunk univerzál traktorrá. Ezt úgy oldottuk meg, hogy magasítottuk a kerekeit, Valamint az élső és hátsó j árkerekeket szélesebbre állítottuk. A Fordson traktorra függesztett kapálógépet szerkesztettünk. A kapálógép 45—90 centiméter sortávolságra állítható, kapálást mélysége szabályozható, egyenlőtlen területen is használható, mert kapái rúgókon függenek. A gépállomás megyéi igazgatósága által leküldött Lanz- Buldog traktorokra is függesztett kapálógépet szerkesztettünk. Midralikával megfelelő mélységre állítható, sortávolsága ugyancsak 45—90 centiméterig állítható. Mind a három újításnak élő- nyé, hogy nemcsak nagyüzemi- lég lehet kihasználni, hähem az egyénileg dolgozó parasztok félholdas párcélláih is használhatók. Teljesítményük a követelményeknek. megfelelnek. A kapálógépek elkészítése után körzetünkben bemutatót rendeztünk, melyen jelen voltak a járási pártbizottság, valamint a járási tanács képviselőit Resztvettek a bemutatón a ter-» fheiési bizottság részéről töb- ben, a községi terrnelőcsöportok, valamint számos dolgozó paraszt. A bemutató eredményességét igazolja, hogy a helyszínen 15 katasztrális holdra kötöttünk szerződést. A bemutató óta mindennap valamennyi gépünk dolgozik és ezideig 25 hóidat kapáltunk még egyéhileg dolgozó parasztoknak. A termelőszövetkezeteknél is folynak a kapálások. Helytelennek tartjuk azonban, hogy ezekkel az újításokkal a felsőbb szervek nem eléggé törődnek és ezért csak a mi körzetünkben végezzük ilyen módon a növényápolást. Pedig a feletteseknek megküldtük at értesítést, de még mindig néfn győződtek meg a gépek munkájáról. A mi dolgozóink lelkesedéssel végzik munkájukat, megértve a növényápolás jelentőségét, azonban szeretnék, ha a megyei igazgatóság többet törődne velük. MlZSEI ERZSÉBET, párttitkár, kunszentmiklósi gépállomás Versenyben két brigád A kiskunfélegyházi Dózsa termelőszövetkezet Úttörő-brigádját egészévi párosversenyre hívta ki a kiskunfélegyházi Vörös Csillag termelőszövetkezet Lenin brigádja, A két brigád a napokban értékelte a verseny eredményeit. Megállapították, hogy az Úttörő-brigád május 30-ig 15 hold napraforgót kétszer megkapált és kiegyelt. 4 hold mákot is művel a brigád, amit szintén már megkapáltak és kiegyeltek. A 8 hold burgonyát kétszer kapálták. Kukoricából 30 holdat ekézíek még. 2 hóid spárgatököt és egy hold szőlőt megkapáltak. Ez utóbbit egyszer megpermetezték. 30 hold rozson elvégezték a pótbeporzást. Ezek szerint a Dózsa termelőszövetkezet Úttörő-brigádja a munkaterületén elkerülte a Vörös Csillag Len in-brigádját, azért, mert a Lenin-brigád a 36 hold kukoricájából még nem ekézett semmit. Igaz ugyan, hogy nem a brigád hibájából maradt el a kapálás. A gépállomással kötöttek szerződést a gépi kapálásra — a szerződés határideje már le is járt —, de a gépállomás növérty- ópolő gépe még nem látható a kukoricában, Ezért a Lenin- brigád, illetve a Vörös Csillag termelőszövetkezet kötbérigényt jelentett be a gépállomással1 szemben. A Vörös Csillag termelőszövetkezet 130 hoki tengeri kapálására kötött szerződést. A szerződés szerint az első kapálást május 26-tól számítva hat nap alatt a gépállomás elvégzi. Azonban még május 31-én sem zörögtek a gépállomás Zé- torjai a termelőszövetkezet kukoricatábláján. A Vörös Csillag termelőszövetkezet közgyűlésen úgy határozott, hogy a 130 hold tengeri első kapálásának elmulasztásáért 26 ezer forint köt-» bérigényt támaszt a gépállomással szemben. Mi is helytelennek találjuk, hogy a gépállomás nem tesz eleget szerződéses kötelezettségének. Ha a gépállomás vezetősége vállal valamint, azt élVárjúk, hogy becsületesen és maradéktalanul teljesítse. A Vörös Csillag termelöstft- vetkezet Lénin-brigádja saját erőből 13 hold napraforgót mégkapált és kiegyelt. 8 hold burgonyájuk igen szép, kétszer van megkapálva, 4 hold takarmány- répát szintén kétszer kapáltak és kiegyeltek. Négy hold cukorrépát megkapáltak Ugyáfl, de rósszül, illetve hanyagul és aki- egyelést is felületesen végezték él. Ezért az eddigi eredmények értékelése alapján a Dózsa termelőszövetkezet Úttörő-brigádjáé az elsőség a versenyben. A két brigád között tovább folyik a verseny. Hideg János tsz-szervező kiskunfélegyházi városi táftácS