Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-06 / 133. szám

A dolgos karoké* a kapáké most a szó! Elmondotta: Csillik Imre, az imrehegyi BËKE tsz elnöke A PÁRTKONGRESSZUS után vagyunk. Mi is sokat tanultunk ebből a nagy tanácskozásból. A mi számunkra is újra utat mu­tatott a párt: úgy dolgozni, úgy gazdálkodni ebben az évben, hogy őszre már az imrehegyi kö­zépparaszt és a csoporttag jöve­delmének különbsége a szövet­kezet javára billentse a mérle­get. Régen volt ilyen szép az imre­hegyi határ. À föld megirigyelte az ég színét és ellopta kéksé­gét. Olyanok á frissén permete­zett szőlők, rhint valami kés tenger. Tavaly ilyenkor csak a gaz volt nagy veteményeinkben. Ma az első kapálásokkal egészen készen vagyunk. Gabonavetése­inket féj trágyáztuk, a henger, a borona, a fogas nem pihent ná­lunk egy percig sem. Él végez­tük a rozs pótbeporzását, szóló­ink megkapálva, bépörmétezvé. Nem is fukar a határ a bő ter­més ígéretében. Tavaly 48 hold szőlőről 40 hl. mustot szűrtünk, most a 23 holdról legszűkebben számítva is lejön 200 ht. Dè hern is kápött négy év óta ennyi munkát, ennyi trágyát a szóló, 6em egyetlen darab földünk. A vetések mostani állapota sze­rint rozsból 2 kg-öt, búzából ezén is felül tüdunk osztáni ősz­re. Tavaly csak 85 dkg. rozs és 4.65 kg. búza jutott munkaegy­ségenként. EREDMÉNYEINK első -titka«, hogy mi is egyénekre osztottuk a területet. Tavaly is akarta a Vezetőség, de dugába dőlt min­den terve. Az idén is sokan ag­gatták előbb a körmüket: minék az? Elmagyaráztuk húszszor is. Most már mindenki örülj hiszen látja, hogy így jutottunk egye­nesbe a munkákkal. Az idén olyan asszonyok is dolgoznak a közösben, akik azelőtt egy szal­maszálat sem tettek keresztbe, mint Genedics Mlháiyné, Bök­ken Pálné is. Az asszonyoknak éppen bevált az egyéni felosz­tás. Mert mi vöít tavaly, amíg munkacsapatban dolgoztak? Az egyik asszonynak több a barom­fija, több az apró gyereke, — később tudott otthonról szaba­dulni reggel. Este meg koráb­ban haza is meht. A többiek pe­dig vagy Vártak egymásra, vagy civódtak. Így értük el, hogy az idén Í0—15 személlyel több dolgozik, mint tavaly. 62 a taglétszá­munk, ennyi volt tavaly is. De amíg a múlt évben a nagy mun­kák idején is alig verbuválódott össze 65—70 ember a családta­gókkal együtt — addig ma 8ü-an is dolgoznák naponta, A SZORGALMAS munka azonban csak egyik feltétele a jö termésnek. A munkával, az erővel észnek is keli párosulnia. Erre is törekszünk. TaValy négyzetes volt a kukoricánk. Kézikapát bizony nem látott, de lóekévél többször rheghúzattuk. 23 mázsát termett holdanként. A tagság az idén egyenesen köve­telte, hogy négyzetesen vessük, így volt a napraforgóval is, amelyből ugyan csak egy kis tábla volt négyzetes. S amíg a sörös vetésről jóformán csak a kórót szedtük, a négvzetés hét- mázsájával fizetett. Ezt akkor vétte észre a tagság, amikor 17 hí. Olajat osztottunk szét egy­szerre a szabadon beadott nap­raforgó után. A jövő héten megindul a borsó szedése, ebből osztunk készpénz- előlegét. Malacokat már kaptak a tagok. Hamarosan lesz tej­pénz is. A tehenészetet illetően is tanultunk, igen alacsony a féjésí átlagunk, 5.5 liter és jó, ha a beadást futja. De csak le­gelőn tartott jószágtól nem is lehet többet várni. A jövő hé­ten megkezdjük a csalamádé- zást s aztán állandóan kapnak zöldet az istállóban is a tehe­nek. Ezért vetettünk a 28 hold régi mellé 15 hold új lucernát, 10 hold kölest és muhart es ezért terveztünk kereken 63 holdra másodvetést is aratás után, AZ IDÉN több a baromfink is, mint tavaly, A tyúköt mel­lőzzük inkább libára, pulykára szavazott a tagság, hiszen lege­lőben, szöcskejárásban gazdag az imrehegyi határ, Knotekné di­cséretére legyén mondva: 71 ki­kelt libából Csák egy pusztult el, azt is az anyalúd taposta agyon. 50 kispulyka is kikelt már, még legalább annyi tojáson ülnék a kotlók, A kongresszuson szó esett a termelőszövetkezetek alapsza­bályszerinti működéséről is. — Sokszor vitáztam ezen a tagok­kal. Sok tag úgy ajánlkozott jó­szággondozónak, ha a saját álla­tát is a közös takarmányból etetheti. Az idős Rigó Mihály meg nemrég azt firtatta; hiihek a munkaegység, hiszen mindeh tag egyforma jószántiékkaí dol­gozik. Mondtam is neki: a jó- szándék lehet egyforma, de a munka eredménye már aligha. Ezért kell a munkaegység. — Ném emlékszik, Rigó bátyám — juttattam észébe —, hógy volt, amikor a kuláknál dolgoztunk? Hä 2 pengő voit a kialkudott napszám, akkor a kúlák nem nézte, hogy ki milyen buzgalom­mal dolgózött, csak 2 perigőt ka­pott az is, aki majd beleszakadt a múnkábá. Nálunk az az igaz­ságos, hogy ki hogy dolgozik, úgy részesüljön. A KONGRESSZUS megerő­sített abban, amit eddig is jól csináltunk és megmutatta azt is: hói kell változtatni, fordíta­ni a munkán, mert nem jó. Ami tőlünk tellett, eddig is megtet­tük a jó aratásért. De most új­ra csak rajtunk a sor. Most me­gint a dolgos karoké, a kapáké a szó, hogy éiérjük á többet, a jobbá t, A kiskunfélegyházi A kiskunfélegyházi gépállo­más dolgozói lelkesen készülnek az első traktoristanap megün­neplésére. A gépállomás vezető­sége a pártszervezettel és áz üzemi bizottsággal megbeszélte, hogy hogyan tudnák ezt a napot felejthetetlenné tenni a trakto­risták számára. A vezetőség el­határozta, hogy a traktoristanap alkalmával megjutalmazzák a legjobb dolgozókat. A gépállomás kommunistái élenjárnak a munkábah. A leg­utóbbi rendkívüli párttaggyűlés eddig végzett kiváló munkájá­ért PreSir István traktoros tag­jelöltet, tagnak vették fel. Ez al­kalommal vállalta, hogy a tárló- hántási és cséplési tervét 200 százalékra teljesíti. gépállomás életéből A fiatalok közül Dénes László diszista zetoros mutat példát. Ő a gépállomás legjobb dolgozója, A legutóbb újabb vállalást tett. Elhatározta, hogy egészévi ter­vét 140 százalékra teljesíti. A ta­vaszi terve 170 normálhold, ez­zel szemben 282 normálholdat művelt meg. Munkájában íigye- lemreméiiu, hogy a Zetotom csak egyedül dolgozik és egy műszak alatt többét teljesít, mint a kél műszakban dolgozó legjobb trak­toros. A gépállomás felkészült az aratásra és cséplésré is. A gép­szemlére június 10-ig minden cséplőgépet és kombájnt rendbe- höznak. Ugyanerre az időre a cséplőgépekhez szükséges mun­kaerőt lAeuwaőd tátik. Verőfényes tavaszi reggelen fiatal lány kopogtatott be a vas­kúti Dózsa székhazá­ba. m Kecskés Erzsébet vagyok, az agrártudo­mányi egyetem ne­gyedéves hallgatója. Gyakorlati munkára érkeztem az elvtársak­hoz. Az egyetem már he­rékkel ezelőtt értesítet­te a szövetkezetei ér­kezéséről. Most mégis meglepetést keltett megjelenése. A pillanat­nyi zavart Bajé si Géza agrotidihUS hangja tör­te meg: — Csomagja nincsen az elvtársnönek? — Van bizony, de kint hagytam az állo­máson. Ketten is intéz­kedtek: Kocsi induljon dz állomásra. Ezalatt bent az irodában meg­kezdődött áz ismerke­dés. Megyei József, a szövetkezet elnöke az­iránt érdeklődött, szí­vesen hagyta-e ott a nagy várost? Kecskés Erzsébet így válaszolt: s- A falut választot­tam élethivatásomnak. Ipari munkás voltam. Cipőfelsőrész készítő. Aztán elhatároztam, hogy falura megyek. Szakérettségit tettem és elmentem az egye­temre. Még aznap hozzálá­tott a munkához. Min­den percét hasznosí­tani akarja annak a négy hónapnak, ame­lyet gyakorlati isme­reteinek avara níiásá­ta itt tölt majd a szövetkezetben, Az első nap végig­járta a Dózsa tábláit. Jegyzetfüzetében gyűl­tek a sorok. Egy-egy felvilágosító magyará­zat, egy-egy elejtett szó ceruzahegyre ke­rült. Este hatalmás papírlapot teregetett ki asztalára és tapasz- talatának eredményeit térképre vetítette. A berajzolt táblák meg­mutatták a most sarjadzó növényféle­ségeket, az ugyanazon területen tavaly ter­melt növényzettel szemben. A térkép azt is feltüntette: hol vé­geztek az ősszel trá­gyázást és most tavasz- szal fejtrágyázást. Mit állapított meg belőle? Az elövetemé- nyeket a Dózsában nem megfelelően válo­gatták meg. Ezt is feljegyezte. De sók mást is, amit a következő napokon észlelt. Hogyan is tör­tént? Az egyik dűlőn haladt, amikor az egyik táblán furcsa láb- mozdulatokat végző embereket látott. Mit csinálhatnak? Égette a kíváncsiság, közelebb­ről is meg akart győ­ződni róla. — Szinte nem akar­tam hinni a szemem­nek — mondja. — Sarokkal vetették a kukoricát. Ezt úgy kell érteni, hogy a por- hünyosított földbe ci­pősarokkal mélyedést vágtak, belehelyezték a kukoricaszemeti o GYAKORLATI MUNKÁIN cipőtalppal pedig rá­tapostak, Kecskés Erzsébet mintegy 50 holdra be­csüli azt a területet, amelyen így vetették a kukoricát. Bár Bájcsi Géza, a szövetkezet agronómusa azt állít­ja, hogy csák 15 holdat vetettek így. Akár­mennyit vetettek, de nem helyes ez a mód­szer, mikor a nagy­üzemi gazdálkodás megadja a lehetőséget a gépi munkára. Azt mondja Kecskés Erzsébet, hogy a gépi munkában is hiba van. Feljegyzéssel igazolja tapasztalatait ezen a téren is. Géppel 2—3 centiméterre vetették a kukoricát, mert elfe­lejtettek a vetőgépekre súlyokat helyezni. Mi fog ebből származni? Az, hogy nehezebben indul meg a csírakép­ződés és az egyelésnél, ha nem ügyelnek, könnyen az egész nö­vényzet felszínre ke­rülhet. Pedig Kecskés Er­zsébet figyelmeztette Rabata János brigád- vezetőt erre a hibára. De az elintézte egy rö­vid kézlegyintéssel: jól van ez így, hadd ha­ladjon. Pedig a Dózsában is tudják, hogy a varjak így könnyebben kisze­dik a kukoricaszeme- ket a földből. Mást is helytelenít Kecskés Erzsébet. A szövetkezet nem, haj­landó gépi növényápo­lásra szerződést kötni a gépállomással. Bár BajCSí Géza javasolta a tagságnak ezt, de nem elég meggyőzően. Pedig tudvalevő, hogy géppel könnyebben és gyotsábban megy á növényápolást munka. Most a növényápo­lás idején nincsen nap, hogy a kapából bé he állna a sorba, hogy ne beszélgetne a Dózsa tagjaival. Amit lát, hall és tapasztal, esté megbeszéli az agtb- nómusökkai. Lassan megszeret­ték. A Dózsa tagjai megbizonyosodtak ar­ról, hogy ezt a Uátós- ból jött fiatal lányt — akár csak őket *“* á föld szeretete vonzza. Rövid idő alatt bi­zalmukba fogadták. A napokban is azt kér­dezte tőle a Dózsa egyik asszonytagja: —: Adjon tanácsot: milyen pályára adjam a lányomat? Tovább szeretne tanulni. — Agronómusnak. Ennél szebb pálya alig akad. Alig pár hete van Kecskés Erzsébet Vas- kúton. Szabad napjain körülbarangolta már az egész környéket. Szerelmese lett a táj­nak, a bácskai féle- vénynek, szorgos népé­nek. — Ha majd a diplo­mámat elnyerem — mondja — beosztáso­mat erre a vidékre ké­rem, B. L. Jó növényápolási munkával a kongresszus határozatainak végrehajtásáért Újításokkal a többtermésért Gépállomásunk körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek, va­lamint egyénileg dolgozó parasz­tok növényápolási munkáinak gyors elvégzése érdekében gép­állomásunk három újítást Veze­tett be. Először is égy Fordson trak­tort átalakítottunk univerzál traktorrá. Ezt úgy oldottuk meg, hogy magasítottuk a ke­rekeit, Valamint az élső és hát­só j árkerekeket szélesebbre ál­lítottuk. A Fordson traktorra függesz­tett kapálógépet szerkesztettünk. A kapálógép 45—90 centiméter sortávolságra állítható, kapálást mélysége szabályozható, egyen­lőtlen területen is használható, mert kapái rúgókon függenek. A gépállomás megyéi igazga­tósága által leküldött Lanz- Buldog traktorokra is függesz­tett kapálógépet szerkesztettünk. Midralikával megfelelő mélység­re állítható, sortávolsága ugyan­csak 45—90 centiméterig állít­ható. Mind a három újításnak élő- nyé, hogy nemcsak nagyüzemi- lég lehet kihasználni, hähem az egyénileg dolgozó parasztok fél­holdas párcélláih is használha­tók. Teljesítményük a követel­ményeknek. megfelelnek. A kapálógépek elkészítése után körzetünkben bemutatót rendeztünk, melyen jelen voltak a járási pártbizottság, valamint a járási tanács képviselőit Resztvettek a bemutatón a ter-» fheiési bizottság részéről töb- ben, a községi terrnelőcsöportok, valamint számos dolgozó pa­raszt. A bemutató eredményes­ségét igazolja, hogy a helyszí­nen 15 katasztrális holdra kö­töttünk szerződést. A bemutató óta mindennap valamennyi gé­pünk dolgozik és ezideig 25 hói­dat kapáltunk még egyéhileg dolgozó parasztoknak. A terme­lőszövetkezeteknél is folynak a kapálások. Helytelennek tartjuk azonban, hogy ezekkel az újításokkal a felsőbb szervek nem eléggé tö­rődnek és ezért csak a mi kör­zetünkben végezzük ilyen mó­don a növényápolást. Pedig a feletteseknek megküldtük at értesítést, de még mindig néfn győződtek meg a gépek munká­járól. A mi dolgozóink lelkese­déssel végzik munkájukat, meg­értve a növényápolás jelentősé­gét, azonban szeretnék, ha a megyei igazgatóság többet tö­rődne velük. MlZSEI ERZSÉBET, párttitkár, kunszentmiklósi gépállomás Versenyben két brigád A kiskunfélegyházi Dózsa termelőszövetkezet Úttörő-bri­gádját egészévi párosversenyre hívta ki a kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag termelőszövetkezet Lenin brigádja, A két brigád a napokban ér­tékelte a verseny eredményeit. Megállapították, hogy az Úttö­rő-brigád május 30-ig 15 hold napraforgót kétszer megkapált és kiegyelt. 4 hold mákot is művel a brigád, amit szintén már megkapáltak és kiegyel­tek. A 8 hold burgonyát két­szer kapálták. Kukoricából 30 holdat ekézíek még. 2 hóid spárgatököt és egy hold szőlőt megkapáltak. Ez utóbbit egy­szer megpermetezték. 30 hold rozson elvégezték a pótbepor­zást. Ezek szerint a Dózsa termelő­szövetkezet Úttörő-brigádja a munkaterületén elkerülte a Vö­rös Csillag Len in-brigádját, azért, mert a Lenin-brigád a 36 hold kukoricájából még nem ekézett semmit. Igaz ugyan, hogy nem a brigád hibájából maradt el a kapálás. A gép­állomással kötöttek szerződést a gépi kapálásra — a szerző­dés határideje már le is járt —, de a gépállomás növérty- ópolő gépe még nem látható a kukoricában, Ezért a Lenin- brigád, illetve a Vörös Csillag termelőszövetkezet kötbérigényt jelentett be a gépállomással1 szemben. A Vörös Csillag ter­melőszövetkezet 130 hoki ten­geri kapálására kötött szerző­dést. A szerződés szerint az első kapálást május 26-tól számítva hat nap alatt a gépállomás el­végzi. Azonban még május 31-én sem zörögtek a gépállomás Zé- torjai a termelőszövetkezet ku­koricatábláján. A Vörös Csillag termelőszövetkezet közgyűlésen úgy határozott, hogy a 130 hold tengeri első kapálásának elmu­lasztásáért 26 ezer forint köt-» bérigényt támaszt a gépállomás­sal szemben. Mi is helytelennek találjuk, hogy a gépállomás nem tesz ele­get szerződéses kötelezettségé­nek. Ha a gépállomás vezetősé­ge vállal valamint, azt élVárjúk, hogy becsületesen és maradék­talanul teljesítse. A Vörös Csillag termelöstft- vetkezet Lénin-brigádja saját erőből 13 hold napraforgót még­kapált és kiegyelt. 8 hold bur­gonyájuk igen szép, kétszer van megkapálva, 4 hold takarmány- répát szintén kétszer kapáltak és kiegyeltek. Négy hold cukor­répát megkapáltak Ugyáfl, de rósszül, illetve hanyagul és aki- egyelést is felületesen végezték él. Ezért az eddigi eredmények értékelése alapján a Dózsa ter­melőszövetkezet Úttörő-brigádjáé az elsőség a versenyben. A két brigád között tovább folyik a verseny. Hideg János tsz-szervező kiskunfélegyházi városi táftácS

Next

/
Thumbnails
Contents