Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-06 / 133. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPBATCSKISKUNMEGYEI PARTB1ZOTTSXGAHAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 133. SZÄM Jra 50 fillér 1954 JUNIUS 6. VASARNAI* A MAI SZÁMBAN Európai biztonság. — Egy üzemi párttitkár. — Homok­mégy kulturális életéről, — Reggeltől estig. — A dol­gos karoké, a kapáké most a szó! — A kiskunfélegy­házi üzemek új feladatok előtt, — A szőlő peronosz- pórá járói, y NEVELŐK NAPJA A KONGRESSZUS HATÁROZATAI NYOMÁN A BAJAI JÁRÁSBAN Ma reggel szerte a megyében virágcsokrok kelnek útra. Szőke, barna kislányok és kisfiúk, egé­szen fiatalok és öntudatos nyol­cadikosok, középiskolások üd- vözlik nevelőiket. Már hagyo­mánnyá vált ennek a napnak a megünneplése. Szívet melengető, emlékeket ébresztő visszaemlé­kezés napja ez a felnőtteknek: az apáknak, anyáknak, a rég­múlt iskolai esztendőkre, régi pedagógusok kedves arcára. If­júságunknak pedig a nevelők iránti megbecsülésnek és szere­tetnek az iskola padjai közül ki­nőtt virágait, a köszönet szép szavait adja a kezébe, a szájára népi demokráciánk hagyományt keltő erejével megszületett nap. Az egykor »nemzet napszámo­sainak» nevezett tanárok, taní­tók, óvónők ma már megkapták azokat a kitüntetéseket, az elis­merésnek azokat a jeieit, me­lyek a legjobb munkásoknak járnak a mi országunkban. Dol­gozó népünk állama ebben az esztendőben is kifejezi megbe­csülését. A pedagógusnap alkal­mából sok tanárnak, tanítónak nyújtotta át a kiváló nevelőnek járó kitüntetést. Törvényszerű ez a mi népünk életében. Mint ahogy törvényszerű az is, hogy a bányászok napján a legki­válóbb bányászoknak, az építők napján új házaink, városaink leghűbb építőjének nyújtják át országunk vezetői a kiválóaknak járó elismerést. A nyugati államokból, a kapi­talizmus országaiból olyan hírek kelnek szárnyra, hogy túlzsúfol­tak az iskolák, egészségtelenek a nevelési viszonyok. Angliában például kimutatta a statisztika, hogy 10.000-nél több osztályra és ugyanannyi nevelőre volna szük­ségük. A »fények városában», Párizsban a háború óta mindösz- sze egyetlen iskolát építettek. Több mint 10.000 párizsi gyer­mek kénytelen az utcán ’ kóbo­rolni, tanulatlanul felnőni, mert nincs számára iskolapad, ahol elsajátíthatná a tudomány alap­jait. Az imperializmusban, mely­nek törvénye a maximális pro­fit, a dolgozó osztályok nyomo­rának fokozása, ez a törvény- szerű. Nem lehet ezt elfeledni és nem lehet megindultság nélkül gondolni, nem a szolidaritás ér­zésével fordulni az imperializ­mus jármában vergődő tisztelet­reméltó nevelőkre. Régi nevelő­ink ebből a társadalomból in­dultak el. Egyre növekvő új értelmisé­günk ifjú képviselői a fiatal, most végzett pedagógusok már nem ismerték azt a világot, ami­kor a nevelők sorsa felett az iskolaszék, a falusi plébános kénye-kedve, a kulák egyházfi brutalitása döntött. Nem emlé­kezhetnek arra az időre, amikor ezrével kopogtattak nap, mint nap diplomás nevelők a Horthy- féle úgynevezett »vallás- és közoktatásügyi minisztérium» bezárt kapuján. Természetesen nevelőink ezen A napon nemcsak visszafelé te­kintenek, a múltba. Szemük elő­re szegeződik a legközelebbi és a távolabbi jövőbe. Tekintetü­ket megacélozza az, hogy né­pünk és pártunk legjobbjai ép­pen az elmúlt héten tanácskoz­tak és határoztak egész népünk, pedagógusaink nevében is, dol­gozó népünk jólétének, kultúrá­jának további növeléséről, - ha­zánk még dúsabb felvirágzásá­ról. Az emberről való gondosko­dásnak ebben a nagyszerű pro- grammjában minden nevelő szíve szerint megtalálja a leg­szebb, a legnemesebb munkát. »A szocializmust építő Magyar- országnak nemcsak képzett, ha­nem kiválóan képzett szakembe­rekre van szüksége» — hangzik a nevelők felé pártunk Központi Vezetőségének beszámolójából az irány tmutató szó. Pártunk azzal is megbízta nevelőinket, hogy ifjúságunk hazafias neve­lését, történelmünk legdicsőbb lapjairól mélyítsék el és alapoz­zák meg. Megnyugodva és nagy helyesléssel olvasták nevelőink a Központi Vezetőség beszá­molójának azt a részét is, amely­ben célul tűzte ki pártunk az általános iskola rendszerének megszilárdítását és kiszélesíté­sét. Különösen a falusi és ta­nyai iskolák fejlesztését állította előtérbe a beszámoló. »A mű­velt, kulturált, a városi lakos­sághoz hasonlóan szélesláíókörű, öntudatos parasztság a falu szo­cialista fejlődésének elengedhe­tetlen feltétele», — állapítja meg. Emellett természetesen ha­sonló bölcs előrelátással foglal­kozott pártunk III. kongresszusa az oktatás magasabb fokozatai­nak jövő fejlődésével is. Lelkesítő Programm ez. Méltó, de nem könnyű feladatokat ál­lít nevelőink elé a mi megyénk­ben is. Tudjuk jól, hogy me­gyénk egyrészének jellemzője, az elszórt tanyai település. Nem egy községünkben még megol­datlan az általános iskola szako­sított formában történő teljes kiépítése. Középiskoláink műkö­désének is voltak és vannak ko­moly nehézségei. Pártunk pro- grammja, a kulturális színvo­nal emeléséjiek nagyszerű ter­vei megmutatják a nehézségek megoldásának útját. Világossá teszik emellett azt is, hogy a megoldás egyik legfőbb feltétele nevelőink áldozatos és kitartó munkája. Nem kétséges, hogy megyénk tanítói, tanárai, óvónői, gyermekeink melegszívű és ál­dozatkész nevelői ezeket a fel­adatokat maradéktalanul meg is fogják oldani. Biztosítéka ennek nevelőink eredményes, eddigi munkája és az a nagyszerű tény, melyet így fejezett ki a párt Központi Vezetőségének beszámolója: »Modern történel­münk folyamán először forr eggyé a dolgozó nép és értel­misége, s hogy éz az összeolva­dás milyen távlatokat nyit meg, azt a szovjet tudomány s kultúra fejlődése mutatja szemlélte­tően.» »Bár szövetkezeti moz­galmunk meg fiatal, mégis van már többszáz olyan szövetkezetünk, amely he­lyes, gondos gazdálkodásá­val, magas jövedelmezősé­gével, fegyelmével és szor­galmával, a tagság jólété­vel például szolgálhat a többieknek.» Ilyen a bajai Vörös Fény ter­melőszövetkezet is. Az elmúlt év eredményei nem egy tagnak terményben és készpénzben több mint 30.000 forint jövedelmet biztosított. Az elért eredményes nem tették a tagságot elbizako- dottá. A szövetkezet további gazdagodására, a jövedelmezőség fokozására állatállományuk nö­velését határozták el. Az elmúlt év őszén berksir tenyésztörzset kaptak. Frei Demeter, Pál Jó­zsef, Vanger Györgyné sertés­gondozók nagy gonddal láttak hozzá az állatállomány gyarapí­tásához. A szövetkezet az el­múlt félév alatt 350 darab ser­tést értékesített, amivel 450.000 forint jövedelmezőséget ért el Ez tette lehetővé, hogy most ta­vasszal munkaegységenként 6 forint előleget oszthattak. Van­ger Györgyné egymaga 37 hízót gondoz. Februárban az átvett süldők súlya 50 kg. volt. Három hónap alatt súlyuk 120 kg-ra emelkedett. Takarmányukban még ma is naponta 40 dkg. lu- recnaliszthez jutnak. Vanger Györgyné vállalta, hogy a kon­gresszus tiszteletére a hízók sú­lyát 150 kg-ra emeli. Valóra is váltotta. A szövetkezet a sertés- állomány mennyiségi és minő­ségi színvonalának emelésére 6 holdon lucernalegelőt, ezenkívül csicsókát és sárgarépát vetett. Az állatállomány növekedése a mezőgazdaság várható eredmé­nyeivel tovább fogja gazdagítani a szövetkezet tagságát. »A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének, terméshozamuk emelésé­nek, a falu szocialista át­alakításának döntő eszkö­zei a gépállomások.» A felsőszentiváni Béke terme­A NÖVÉNYArOLÁSI mun­kákban a legutóbbi értékelésig a kalocsai járás termelőszövet­kezetei érték el a legjobb ered­ményt. A cukorrépa első kapá­lását 100 százalékig, egyelését 90 százalékig, a kukorica első kapálását pedig 95 százalékig el­végezték. Ugyanakkor több ter­melőszövetkezetben megkezdték a kukorica és a cukorrépa má­sodik kapálását is. TERMELŐSZÖVETKEZETE­INK növényápolási versenye já­rásonként a következőképpen alakult a megyei tanács legutób­bi értékelése szerint: 1. kalocsai járás 2. kiskunfélegyházi járás 3. dunavecsei járás 4. Baja város 5. kiskunhalasi járás 6. kiskőrösi járás lőszövetkezet a gyengébb és tá­mogatásra szoruló termelőszö­vetkezetek közé tartozik. A bácsbokodi gépállomás a kon­gresszus határozata nyomán el­határozta, hogy fokozottabb se­gítségben részesíti. Elhatároz­ták: a gépállomás könyvelője szákmai oktatásban részesíti a szövetkezet könyvelőjét, hogy a szövetkezet könyvei mindenkor napra kész állapotban legyenek. A szövetkezet megerősítésére a gépállomás egy tagja minden vezetőségi és taggyűlésen meg­jelenik és a felmerült problé­mák megoldásában segítséget nyújt. A gépállomás üzemi párt- szervezete segítséget nyújt a kommunisták kezdeményező ere­jének kibontakozására. Szerve­zeti segítséget nyújt a növény- ápolás és a betakarítás munká­jának mind nagyobb eredményes­ségére. A gépállomás növeli a szövetkezetnek nyújtandó gépi segítséget, a többtennés el­érésére. — A munka len­dületének fokozására a gépállo­más brigádvezetői, a szövetkezet növénytermesztési munkacsapat­vezetői a kihelyezett agronómus- sal egyetértésben pontos idény­tervet készítenek a mindenkori időben való elvégzésére, »Egész politikánknak központi kérdése... a nép­jólét állandó emelése, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítése, és a fo­gyasztási javak termelésé­nek fokozása.« — Azon leszünk, hogy a kon­gresszus határozatait valóra vált­suk, — mondják Nagybaracskán, miközben gyorsul a növényápo­lás, tervek születnek, kezdemé­nyezések indulnak útjukra, hogy a mezőgazdaság eredményeit a többtermés biztosításával minél sikeresebbé tegyék. Körösi Jó­zsef, Szabó Imre azon a véle- vényen vannak, a határozatokat úgy szolgálhatják a legeredmé­nyesebben, ha a minőségi nö­vényápolás mellett, állampolgári kötelességeiknek is pontosan ele­get tesznek. Kovács József ezt 7. kecskeméti járás 8. bácsalmási járás 9. bajai járás 10. kunszentmíklósi járás 11. Kecskemét város. SÜLYOS I1IBA, hogy terme­lőszövetkezeteink megyeszerte nem használják ki megfelelően gépállomásaink növényápolási munkára alkalmas gépeit. Félő, hogy az esőzések nyomán terme­lőszövetkezeteinkben torlódás áll elő a növényápolási munkákban, amit kézi és fogatos erővel eset­leg nem tudnak megoldani idő­ben. Ez veszélyeztetné az aratás idejében való megkezdését. A NÖVÉNYÁPOLASI MUN­KÁK sikeres és idejében való elvégzése érdekében pártszerve­zeteinkre és tanácsainkra az a feladat vár, hogy felvilágosító munkával .nyújtsanak több se­még megtoldja azzal: mozgalmai kell indítani a községben annak elérésére, ne legyen ház két anyakoca nélkül. Künn a földeken folyik a ku­koricakapálás. Szellősi János, a termelési bizottság tagja már a második kapálással is végzett, Orbán Imre a kommunisták pél­damutatásával egy egész dűlő­nek mutatott ösztönzést, hogyan kell a kongresszus határozatait megvalósítani. Janotka József középparaszt pedig nem rest két dűlőt is elballagni, hogy min­denkinek elmagyarázza tapasz­talatait. — Ne hallgassatok a mara­diakra, akik azt igyekeznek ma­gyarázni, hogy a leülepedett ta­laj jobban megőrzi a talajned­vességet. Meg kell azt lazítani, mert a porhanyós, laza talaj tudja ésak igazán a kellő talaj- nedvességet megőrizni és vele » talaibaktériumok munkáját elő­segíteni. Sokaknak jut eszébe, évek óta miért éppen Janotka József ku­koricatáblái voltak a legszebbek, miért emelkedett a termése jó­val két-három mázsával az <5 termésük fölé. Rókus József, Mojzes Imre, Szlanyinka Ferenc is ezt követték, nem is volt hiba a számításban. Ez a lendítő erő, az egymás tanácsadással, munkaerővel való megsegítése lendíti a munkát a kongresszust követő napokban, Újabb versenyvállalások szület­nek, újabb versenytársak indul» nak nemes versengésre. 24 dol­gozó paraszt lépett párosveir» senyre a növényápolási munka fokozására, az eredmények nö­velésére. A kongresszus határozata a község dolgozóinak kezdeménye­ző erejét is kibontakoztatta. —> Megvitatták és el is határozták még az ősszel, hogy a határ ho­mokos területén 30 holdas sző­lőt, 100 holdon erdősávot és gyümölcsöst fognak telepíteni. A kongresszus nyomán élni akar­nak a lehetőségekkel, hogy mun­kájuk növekvő eredményei kö­zelebb hozzák őket szövetsége­sükhöz a munkásosztályhoz. gitséget termelőszövetkezeteink­nek, hogy a lehetőség szerint kössenek pótszerzödést gépállo­másainkkal a növényápolási munkákra. gépállomásainknak vi­szont az a feladatuk, hogy agro- nómusaik segítségével széles körben ismertessék és lehetőség szerint mutassák is be a gépi növényápolás előnyeit termelő- szövetkezeteinknek. Minden gép­állomás harcoljon azért, hogy növényápolási tervét teljesítse, Gépállomásaink vezetői és min­den traktorista küzdjön a gépi munka becsületéért. Traktoristá­ink jóminőségű munkával bizo­nyítsák be, hogy a gépi munka nemcsak olcsó, de több termést is eredményez. BENE ANDRAS, megyei agroprop. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK NÖVÉNYÁPOLÁSI VERSENYE

Next

/
Thumbnails
Contents