Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-05 / 132. szám
Fejlődik, erősödik a kiskunfélegyházi Vörös Csillag term előszövetkezet A FÁKTÓL NEM LÁTSZIK a traktor, csak egyenletes zúgása hallatszik be a csoport központjába. — Töltik a silógödröt — mondja az agronómus. A növényápolás is gyors ütemben halad, amerre csak a csoport földjei elterülnek szorgalmasan dolgozó tagokat látunk. Elgondolkozom, egy kilenc nőnappal ezelőtti ittjártamra. Szeptemberben — amikor ez a csoport is úgy forrongott, mint katlanban a szurok. Sokan elégedetlenek voltak a csoport eredményeivel, többen ki akarlak lépni, olyanok is, akik úgy jöttek a csoportba, azzal a gondolattal, hogy valóban itt találják meg a boldogulásukhoz vezető legrövidebb útat. De azután a hibák — melyek, bizony meg kell vallani: akadtak bőséggel — felébresztették bennük a kilépés gondolatát. VOLTAK HIBÁK a munkaszervezés, a termelőszövetkezeti demokrácia, a tagok egyetértése körül. És ezek természetesen éreztették hatásukat a kevesebb részesedésben is. Nem voltak ugyan szüleiben az osztáskor semminek, de hát a csoport tagjai olyan emberek, akik szeretnének még jobban élni, még jobban öltözködni, még többet osztani. És belátták azt is, hogy a föld gazdaságosabb kihasználásával jelentősen többet lehetett volna termelni. — Csak akkor, nem reggel a munkábaállás előtt kellett volna kigondolni, hogy mit is csinálunk azon a napon, mert azzal Is sok idő veszett kárba — mondogatták a tagok. AZÓTA JELENTŐS változás történt a csoport és tagjainak életében. És hogy a csoport kiegyensúlyozott, arányos gazdasági élet jó irányban halad — az az eddigi harcok, viták és nemkevésbbe a szorgalmas mun ka eredménye. A KILENC HÓNAPPAL ezelőtti és a mostani eredmények számvetésében eltörölhetetle- nül tűnnek elő a bizonyítékok. Bizonyítékok, melyek a csoport megváltozott életét, munkáját hirdetik, s amelyek már túljutottak a csoporton és a kívülállók között is elismerést keltettek. Mert vájjon nem az elismerés, a csoport becsülése, a boldogulás tágabb lehetősége ösztönözte belépésre azt a 12 dolgozó parasztot, aki rövid idő alatt lett tagja a csoportnak? S ha már itt tartunk, azt sem illene az eredményes munka bizonyítékai közül kihagyni, hogy éppen két napja osztották ki az április és május hónapokban szerzett munkaegységekre azt a 31.452 forint készpénzelőleget, amelyet a csoport a leszállított gyapjú után kapott. Ebből minden tagnak egy munkaegységre 3.20 forint jutott. így vitt haza két hónap alatt szerzett 172 munkaegysége után Hegyi Antal 550, Győri Mihály 150 munkaegysége után 480 forintot. A csoport tervei már úgy vannak összeállítva, hogy az év minden szakában tudjanak árut vinni a szabadpiacra és ezeknek az értékéből állandóan tudnak készpénzelöleget osztani. Most a gyapjúból osztottak, később a kertészet biztosít erre pénzt, s mire a kertészet terményei elfogynak, már a piacra vihetik az idén nevelt libákat, kacsákat. A csoportnak 500-as keltetőgépjébe 12 napja kerültek be a tojások. És őszre felnevelődik a 230 még pelyhes 165 kiskacsa és kisliba. A CSOPORT JÖVEDELMÉNEK jelentős része ebben időben a kertészetből van Csaknem minden héten új zöld ségfélével jelenik meg kocsijuk a piacon. Retekből, hagymából salátából már szinte összeszá múlhatatlan mennyiséget tek piacra. E héten árusítottak először kalarábét. Hétfőn pedig első burgonyaszállítmányuk és azt követően a jövő hét közepén elsőszedésű burgonyájuk kerül a szabadpiacra. — A csoportnak hét hold ko rai burgonyája van. Ennek < jövedelméből akarjuk kiegyenlí leni a még fennálló hiteltartozá sunkat, míg a kertészetből be folyó többi jövedelmet a tagok között osztjuk szét — mondja Nagy János, a csoport könyvelő je. BESZÉLGETÉS KÖZBEN azt is elmondja, hogy eddigi pasztalatai szerint nemcsak munka megszervezéséből adó dott sok hiba, hanem a rend- szertelen, kusza könyvelésből is Elhanyagolták a különböző vállalatokkal szembeni követelések behajtását. Most rövid idő alatt 30.000 forint régi követelés futott be sürgetésére a csoport egyszámlájára. A csoport gazdálkodását segíti az új agro nómus is, akit a félegyházi gép állomás küldött. A FÉLEGYHÁZI Vörös Csil lag tsz eredményeiből azt követ keztethetjük, hogy mindennek az alapját a helyes munkaszer vezés adta. Ez biztosítja, hogy a tagok az idén jobb eredménye két tudnak elérni a csoport föld íein, többet tudnak osztani jobban tudnak élni, es ÍVövényápolási verseny h elsőszentivánon — A községben ugyan nem «Iái senkit, mindenki kinn van a határban, — mondja érdeklődésemre egy öreg anyóka a íel- íőszentiváni utcákon. Benn a tanácsházán meg arról beszélnek, valami önkéntes mozgalom kerekedett a községben, a házak apraja-nagyja kora reggel nekikerekedik és benépesíti a határt. Esztendőkre visszamenőleg nem emlékeznek a munka olyan lendületére, mint amilyennel most a növényápolás folyik. A község három termelőszövetkezete: a Vörös Csillag, a Vörös Október és a Béke egy- másközötti versenye nem áll egyedül. A tanácstagok Bogla- tics András, ifj. Gyulafi Antal, Garity János, Szili András között elsőnek megindult párosverseny szinte az egész községet követésre késztette. Kazinczi Mihály termelési bizottsági tag példamutatásával egy egész dűlőrészt mozgósított. A verseny, mely a dolgozókat kongresszusi vállalásaik teljesítése terén győzelemhez segítette, tovább fokozódott. A község 235 dolgozója közül kongresszusi vállalását több mint százan idő előtt valóra váltották. A Központi Vezetőség beszámolója után pedig a munka lendülete tovább érleli az eredményeket. Az elmúlt napok során értékelték a Felsőszentiván és Csávoly között folyó párosversenyt, mely a felsőszentivániaknak hozott dicsőséget. A termelőszövetkezetek versenyében a Vörös Csillag és a Vörös Október szinte fej-fej mellett halad. Mind a két szövetkezetben végeztek a répa- egyeléssel, sarabolásával, a napraforgó kapálásával és hozzáfogtak a kukorica kapálásához, A versenyben a Béke egy kissé leszorult, egész késedelmeskedése azonban csak annyi, hogy a munkában versenytársai egy napi előnyhöz jutottak. Éjtszakai eső verte a határba vezető utakat. A.z egyik tábla szélén egy délszláv dolgozó pa raszt fordul a sorban: Patarica Antal. Már a kukorica első kapálásával is végzett. Mint mondja: most már csak úgy »szemez«, mi volna még tennivaló. — Egymást segítettük a növényápolásban. Ahol még nem erősödött meg úgy a növényzet, hogy kapálhattuk volna, ott is megtaláltuk a módját annak, hogy a növényápolást elvégezhessük. Propellázást, könnyű ío- gasolást végeztünk. Gubica János, Farkas János már a kukorica másodszori kapálásához készülődnek. árnMátái problémái ^őereeg szántén A KONGRESSZUSON többször szó volt arról, hogy a mi viszonyaink között a kereskedelem a szocializmus építésének fontos láncszeme, a dolgozó nép életszínvonala emelésének nélkülözhetetlen eszköze. Ennek a jelentőségteljes feladatnak a megoldása falun a földművesszövetkezetekre hárul. Feladatainkat azonban nem mindig tudjuk sikerrel megoldani. A termelőüzemek, gyárak és a termelvényeket elosztó nagykereskedelmi vállalatok nem mindig vetnek számot tájjelleggel, a falu igényeivel, kívánságaival. A FALUSI DOLGOZÓK termelőmunkájának kielégítésére, Igen sok vasárura, műszaki cikkre és mezőgazdasági gépre van szükség. Földművesszövet- kezetünk áruellátása azonban hiányos. A hódunapusztai Dózsa termelőszövetkezet 4—5 kocsija most a munka idején azért van tétlenségre kényszerítve, mert a kocsikerék vasalásához szükséges vasanyag nem áll rendelkezésre. Május hónapban, felmérve a kereslet arányait, 100 kg. abroncsvasat, 100 kg. gömbvasat és 600 méter dróthálót rendeltünk. Rendelésünket még ma sem intézték el. Közeledik az aratás ideje. 30 darab tokmányt rendeltünk és még egy darabot sem kaptunk. A DOLGOZÓK ÉRDEKLŐDÉSE megnövekedett a kétrészes munkaruha iránt. Megrendelésünk többszöri sürgetésünk ellenére sem ért el eredményt. Helytelenítjük az olyan áruelosztást, mely a falunak nem biztosít a csecsemők részére pelenkát, guminadrágot. Beszerzésükre Hercegszántóról Bajára kell utazni, mivel a csecsemőcikkeket. csak az arra kijelölt üzletekben lehet beszerezni. Azt sem értjük, hogy milyen elgondolás vezeti a cipőeüátást. A gyakorlat azt mutatja, hogy a cipő megrendeléseinket szériákban teljesítik. A kért számokat figyelmen kívül hagyják Ez eredményezi földművesszövetkezetünkben és a többi földművesszövetkezetekben is, a cipőkben megmutatkozó elfekvő árukészletet. AZ IPARCIKKEK egyrésze gyakran kifogásolható. A zo- máncos edényáru például több szőr folyik, a metszőollók rugója vagy túl egyenes, vagy túl kemény, hamar tönkremegy. A mák-, hús- és diódarálók vasanyaga nem megfelelő minőségű, a hozzájuk tartozó alkatrészek több esetben rosszak. NEM EGY ESETBEN olyan áruféleséget kényszerítenek ránk, amire nincs szükségünk. így kaptunk több vagon meszet, ami a községben felesleges volt, de talán másutt éppen a szőlőtelepek permetezése miatt szükség volna a mészre. Akadályozza munkánkat az olyan fejetlenség is, mint a megrendelt és leszállított Hungária permetező és po- rozóval kapcsolatban történt, melynek számláját még nem kaptuk meg és az eladási ár ismerete nélkül nem elégíthetjük ki az ebben megmutatkozó érdeklődést. AZ ILYEN TÉNYEK akadályozzák a falu dolgozóinak folyamatos áruellátását, a földművesszövetkezetekre háruló feladatok maradéktalan teljesítését. Koródi László, a hercegszántói földművesszövetkezet ügyvezetője. Védekezzünk a peronoszpóra ellen A peronoszpóra magyarul sző lőragya, a szőlő egyik legveszedelmesebb élösdi gombabetegsége. A peronoszpóra megtámadja a szőlő fiatal, zsenge reszeit.de ezek közül is leggyakrabban a leveleket és a fejletlen fürtképződményeket. A fejlettebb fürtöket már csak a íürtkocsányán keresztül tudja fertőzni és an nak vagy a beérését axadályoz- za meg, vagy teljesen elpusztítja, A PERONOSZPÓRA ÉLETMÓDJA A peronoszpóra spórák útján szaporodik. Téli spórája a tőke földfeletti részein, de főleg a talajban telel át, ahova az ősz folyamán jutott a tőkéről lehullott fertőzött levelekkel és bogyókkal együtt. Tavasszal a talaj felmelegedésével, s ha az éjszakai lehűlés a 10 C fok felett marad, kellő nedvesség mellett a peronoszpóra téli spórája kicsírázik és ezzel egyidejűleg a rajzó spórák szabadba kerülnek, amelyeket azután a szél és eső, a fakadó szőlő gyenge leveleire továbbít. Ezzel meg is kezdődött az első peronoszpóra általi fertőzés. A szél, vagy eső által a szőlő zsenge leveleire, részeire jutó spórák a szőlőnek csak azon a helyein képesek Kicsírázni, ahol a nedvesség legalább egy és fél, két óráig marad. — Többnyire a levelek fonákén akadnak ilyen helyek és éppen ezért főleg itt fertőzi meg legkönnyebben a szőlőtőke hajtásait, A kicsírázott rajzóspóra a levél felső szöveteibe hatol és a levél zöld színtestecskéit elpusztítja. A levélnek ezen a helyén világosabb színű, úgynevezett olajfoltok vehetők észre. Ez a fertőzés biztos külső jele. A fertőzéstől az olajfolt megjelenéséig terjedő időt, lappangási időnek nevezzük. Ez a lappangási idő a levegő hőmérsékletétől függően 4—18 napig tart. Ha a lappangási idő alatt száraz meleg időjárás uralkodik, a peronoszpóra további fertőzése megáll, de meleg és esős időjárás esetén az olajfoltokon a peronoszpóra csillogó apró szövedék alakjában kivirágzik és ezzel egyidejűleg megkezdődik az újabb fertőzés. PERONOSZPÖRA ELLENI VÉDEKEZÉS A fertőzés lényegesen csökkenthető azzal, ha a szőlőtőkék között a nedvesség gyors elpárolgását a talaj gyomtalanításával és a hajtások ritkításával biztosítjuk. A peronoszpóra nyári spóráit (rajzóspóráit) legköny- nyebben a csírázáskor lehet elpusztítani. A leghatásosabb gom- baölő szer a réz gálieos oldata. Az 1 százalékos gálieos oldatot oltottmésszel közömbösítjük és pedig 1 kg. gálicra 1 kg. oltott- meszet adunk. Egy permetezésnek a hatása 10—12 napnál tovább nem terjed. A permetezés hatásfoka nem a pevmetlé százalékos emelésével, hanem mindig attól függ, hogy mikor és hogyan permetezünk. Helyesen permetezünk akkor, ha mindig az olajfoltok megjelenésekor, tehát a lappangási idő alatt végezzük el a permetezést. Másodszor, ha ködszerűen, tehát nem csurgatva és a permetezőcső szórófejét közel a tőkéhez tartva, lehetőleg a levelek alsó lapját igyekezzünk megpermetezni. — Ugyanis a levelek alsó lapjár. nagyobb a fertőzés lehetősége. Esős időjárás esetén és a szőlő virágzása után a fürtöket permetezés után még rézmészpor- ral porozzuk be, mert így menthetjük meg szőlőtermésünket biztosabban a peronoszpóra fertőzésétől, Bényei Gyula, szőlészeti agronómus Minden erőt mozgósítsunk a széna veszteségmentes betakarítása érdekében Az állatok termékhozamát a betakarított takarmányok minősége döntő mértékben befolyásolja. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a lucerna és általában a pillangós zöldtakarmányok betakarítására, A pillangós szénafélék fehérjében, vitaminban és ásványi anyagokban gazdag, a növendék és tejelő állatok takarmányozásában nélkülözhetetlen takarmányok. A pillangós takarmányok értéke azonban mindig attól függ, mennyire sikerül szénává szárításkor a fevélpergési és általában a szárogatásból eredő veszteségeket megakadályozni. A piLlangósvirágú takarmányoknál a szárításból eredő veszteség azért nagy, mert a legtöbb táplálóanyag a levélzetben van, a vékony levélrészek viszont gyorsabban száradnak, mint a vastagabb szárrészek és a széna szárítása közben és hordáskor a száraz levélrészek letörnek, leperegnek és csak szaimaértékke’ bíró kórót takarítunk be, a búzakorpával egyenlő értékű le- vélzet veszendőbe megy. A levélpergési veszteségek csökkentésének és minőségileg is kiváló széna készítésének egyik legtökéletesebb módja a villahegyekben való szénaszárítás. Az eljárás a következő: A levágott lucernát, vagy egyéb pillangósvirágú zöldtakarmányt, kaszálás után 2—3 óra múlva villahegyekbe kell rakni, Egy nap eltelte után, a villahegyekbe rakott szénát 300—350 kg-os petrencébe kell hordani és petrencékben kell hagyni mindaddig, míg a széna nedvesség- tartalma 30 százalékra nem csökken. Ez kedvező időjárás mellett 3—4 nap alatt következik be. A kívánt nedvességtartalmat úgy ellenőrizhetjük, hogy egy maréknyi lucernából kötelet csavarunk s ha a szárrészek csavarás közben már nem nedvez- nak, de húzásra még nem szakadnak el, elértük a kívánt nedvességtartalmat és meg kell kezdeni a széna behordását. Esős, csapadékos időben a ki- lúgozódásból eredő veszteségek elkerülése céljából a megázotí petrencék tetejét, az első napos órák felhasználásával le kel) szedni és 1—2 órai szárogatás után meg kell kezdeni a petrencék behordását. A hordáshoz minden vonóerőt, vontatót mozgósítani kell a széna gyors betakarítása érdekében. A még nem kellően száradt lucerna (pillangósszéna) kazalozáskor, a beme- legedés veszélyének elhárítása céljából, 20—25 centiméteres rétegenként a széna közé 10—15 centiméteres tavasziszalmaréte-' get kell teríteni. A nem kellően) száraz szénát kisméretű, 2.5—3 méter széles és 2—3 méter magas kazalokba célszerű rakni. BAJAI ÜZEMEK PATRONÁLÁSI MOZGALMA Baja üzemei a kongresszus határozata nyomán mind erőteljesebb segítséget kívánnak nyújtani a járás termelőszövetkezeteinek. Követni akarják a Központi Vezetőség beszámolójának útmutatását, hogy az »... üzemek patronázsa minél szélesebben rájuk is kiterjedjen.« A villamos üzemek a csávolyi termelőszövetkezetek patroná- lásával példát mutattak és a példamutatás nyomán a Bajai Gyapjúszövetgyár a nagybaracskai, a Mezőgazdasági Gépjavító a bács- bokodi és bátmonostori, a Faárugyár a sükösdi, a Ruhaüzem pedit az érsekcsanádi termelőszövetkezetek natronálását vállalták.
