Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-04 / 131. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPBtfCSKlSKUNMEGYEl PARTBIZOTTSKGMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Jra SO fillér 1954 JUNIUS 4. PÉNTEK Â MAI SZÁMBAN Á fülöpjakabi Alkotmány tsz pártszervezete a növény-» ápolás jó elvégzéséért. — Egy közgyűlési jegyzőkönyv tükrében. — Miért magas az anyaghányad a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban. — Hallottuk —«■ szóvá- tesszük, — Békét akarok! Csökkentsük a termelési költségeket termelőszövetkezeteinkben A. kongresszus fit mutatásai nyomán — az önköltségcsökkentésért Pártunk III. kongresszusán sok szó esett az önköltségcsökkentésről az ipar és mezőgazdaság vonalán. Azonban a felszólalók közül sokan beszéltek arról is, hogy a mezőgazdasági termelést is olcsóbbá kell tenni. Hegedűs András elvtárs felszólalásában elmondotta: ».,, az állami gazdaságokban... egy mázsa kenyérgabona önköltsége 112 forint, egy mázsa kukoricáé pedig átlagosan 206 forint.« Nemcsak az állami gazdaságok, hanem termelőszövetkezeteink is magas önköltséggel termelnek. Pedig az önköltség- csökkentésnek, a termelés olcsóbbá tételének megvan a lehetősége a mezőgazdaságban is éppenúgy, mint az ipari üzemekben. Termelőszövetkezeteinkben a korszerű módszerek alkalmazása, a jó munkaszervezés, a gépesítés, jelentősen olcsóbbá teszi a termelést. Ahol négyzetesen vetették a kukoricát, ott köny- nyebb, olcsóbb a művelése, több is terem, tehát kevesebbe kerül egy mázsa termelése. Megyénkben azonban sok olyan termelőszövetkezet van, ahol nem törekednek eléggé a termelés olcsóbbá tételére. Számos helyen idegenkednek a gépektől. Hegedűs András elvtárs arra is rámutatott: -A hiba gyökere abban van, hogy a kapásnövények termelését összehasonlíthatatlanul gyengébben gépesítettük, mint a kalászosokét.« Bár megyénkben a gépállomások jelenlegi gépparkja lehetővé teszi, hogy a körzetükben lévő termelőszövetkezeteknél géppel végezzék a növényápolás nagy részét, mégis a kuitiváto- rok például a solti gépállomáson is az udvaron kihasználatlanul hevernek. A termelőszövetkezetek maguk végzik sokkal drágábban a kapálásokat. A solti Szikra termelőszövetkezetben pl. kiszámították, hogy több, mint 3000 forinttal került többe, hogy a kukoricakapálást maguk végezték és nem vették igénybe a gépállomás segítségét. Tehát több, mint 3000 forinttal tette drágábbá a termelést csak ez az egy kapálás. Ez egyben azt is jelenti, hogy 3000 forinttal kevesebb jut a tagságnak. Ez a példa azt igazolja, hogy nemcsak az a lényeg, hogy mennyi a ledolgozott munkaegységek száma, hanem arra is tekintettel kell lennünk, hogy egy- egy munkaegységnek mennyi az értéke. Sajnos, ezt kevés termelőszövetkezetben tartják szem előtt megyénkben. Legtöbb helyen csak a mennyiségre törekednek. Több termelőszövetkezetünkben jogtalanul írtak be és írnak be ma is olyan munkaegységeket, amelyek mögött nincs konkrét munka. A fülöp- ézállási Dózsa esete ismert. Ebben a termelőszövetkezetben több tagot függetlenítettek. Ezek e tagok aztán különböző címe» ken munkaegységet kaptak, holott jóformán nem végeztek semmi munkát. Sajnos, nem elszigetelt jelenség a Dózsa esete. A bácsbokodi Uj Otthon termelő- szövetkezetben a könyvelő, aki egyben a kultúrotthon vezetője is, külön kap esetenként egy-egy munkaegységet apró-cseprő ügyek elintézéséért. Az ilyen munkaegységhígítás csökkenti a tagok jövedelmét, a munkaegységek értékét. Növeli a termelési költségeket az is, ha egyes tsz-ek harmadából adják ki a kukoricát. Ebben az esetben többszáz mázsa kukoricával károsodnak a tagok. Csak 21 mázsás termés esetén is 7 mázsa tengerit jelent holdanként. Abból a kukoricamennyiségből, amelyet 2 hold terméséből harmadosoknak adnak, majdnem három sertést lehet felhizlalni. Nyilvánvaló, ha a gépállomás műveli meg, a kukorica is megmarad és a gépi művelés nyomán magasabb lesz a termés is. Sok módja van az önköltség- csökkentésnek termelőszövetkezeteinkben. Ahol egyénekre osztották fel a területet, jobban halad a munka és a befektetett fáradság is többszörösen gyümölcsözik. Van számos más lehetőség is. A solti Szikra termelőszövetkezetben kiszámították, hogy a gépállomással szerződésileg lekötött munkák (szántás, vetés, aratás, cséplés) több, mint 13.000 forinttal többe kerül, mert a szövetkezet nem ad traktorost és munkagépkezelöt. A termelőszövetkezetek gazdaságának fejlesztése nagy mértékben gépállomásainkon múlik. A gépesítéssel növelni lehet a termésátlagokat. Ezen a téren még sok a tennivaló. A gépi munka becsületéért jobban kell harcolni megyénk gépállomásainak is. Sok cselben azért idegenkednek a szövetkezetek a kapálási szerződések kötésétől, mert a gépállomás előzőleg nem végzett jó munkát. Hegedűs András elvtávs a kongresszuson tett hozzászólásában azt is hangsúlyozta: »Ahhoz, hogy a gépek a hozamok gyors növelését eredményezzék, gépállomásaink vezetőinek szakítaniok kell azzal a szűk szemlélettel, amely szemellenzősen csak a normál holdak teljesítését nézi. Természetesen a normálhold is fontos, de ennél sokkal döntőbb a termésátlag.« Ez a megállapítás nagyon érvényes megyénk gépállomásaira is, mert legtöbb helyen a termésátlag növelését szolgáló növényápoló gépek most a legnagyobb növényápolási munkák idején kihasználatlanok. Minden becsületes termelőszövetkezeti vezetőnek és tagnak, valamint minden gépállomásvezetőnek és traktorosnak a kongresszus útmutatásai nyomán, annak szellemében kell harcol- j ni a fejlett módszerekkel dolgo- : zó, bőséges hozamú mezőgazda- I ság megteremtéséért. Átlag tíz százalékkal csökkentik az önköltséget ez évben a kalocsai kísérleti gazdaságban PÁRTUNK III. KONGRESZ- SZUSÁN Rákosi Mátyás és Gerő Ernő elvtársak beszámolójában többek között foglalkozott az állami gazdaságok magas önköltségével és alacsony terméshozamaival. Ezt fontolóra vették a kalocsai kísérleti gazdaság vezetői és a napokban felülvizsgálták az idei tervet abból a szempontból, hol, mennyi ősz- szeget lehet megtakarítani. Megállapították, hogyha a tavalyihoz képest jobban megszervezik a munkát és teljesebben kihasználják a rendelkezésükre álló gépi erőt, úgy sokkal kevesebb költséggel termelhetneK, mint eddig. A KÍSÉRLETI GAZDASÁG fő tevékenysége a fűszerpaprikamag és egyéb aprómagvak termelése, nemesítése. Ez, — különösen az előbbi, — rendkívül sok munkát igényel. Az elmúlt években még órabérben fizették a dolgozókat és ez igen megnövelte a termelési költséget. Most ezen is változtatlak, ezentúl teljesítménybérben számolják el a munkát, ami a munkaidő teljes kihasználására és a minőség javítására serkenti a dolgozókat. Ez csak a paprikamagtermelés- nél 1400 forint megtakarítást jelent mázsánként, az előirányzott harminc mázsa paprikamagtev- melés költsége pedig 42.000 forinttal csökken a tavalyihoz képest. AZ APRÖMAGVAK mellett bánkúti búza, ősziárpa és cukorrépa elit-magvakat is termel a gazdaság. Ezeknél a növényeknél a termésátlagok növelésére törekednek. Búzából 5, ősziárpából 7 mázsával termeinek többet kataszteri holdanként az előirányzott átlagnál. A kalászosokat az idén már kétszer, helyenként pedig háromszor fejtrágyázták a tavasz folyamán. A kongresszus utáni napokban pedig újból átvizsgálták a gabonatáblákat és a gyengébb fejlődé- sű foltokon pétisóval serkentik a kalászok fejlődését. A gazdaság vezetői kiszámították, hogy az eddigi kilátások szerint gabonafélékből ötven százalékkal magasabb termést takaríthatnak be, ugyanakkor a ráfordított költség 30 százalékkal lesz kevesebb az előirányzott mennyiségnél. JELENTŐS ÖSSZEGET takarít meg a gazdaság az állattar« tásnál, a takarmánytermelésnéi is. Az első kaszálásnál például csak felét használták fel emun« kák költségére előirányzott ősz« szegnek. A szénabegyüjtés után fogassal, az erősen kötött része« ken pedig rotációs kapával la« zítják meg a talajt, hogy ezzel is gyorsítsák a növény fejlődé« sét, még nagyobb tömegű takar« mány nőjjön a második kaszá« lásra. Nagy gondot fordítanak a munka jobb megszervezésére is. Az elmúlt évben a laza mun« kafegyelem a minőség rovására ment és ez is emelte az önkölt« séget. Idén a munka rendszeres ellenőrzése folytán ez nem fordulhat elő, rosszminőségű munkát nem fogadnak el a dolgozóktól. MINDEZEKKEL és több más gyakorlati intézkedésekkel, amit az önköltségcsökkentés érdekében bevezettek, már az eddigi számítások alapján legalább 13 százalékkal válik olcsóbbá a termelés a kalocsai kísérleti gazdaságban az idén. A kongresszus ufón a Bajai Vasipari Vállalatnál Élenjáró dolgozók az olcsóbb termelésért A Bajai Vasipari Vállalatnál id. Újvári Ferenc és Gömöri Máté a korjgresszusi műszakban szép sikert ért el. A központi általános fiúiskola kis úttörőpajtásai — Kántor János, Czigler János, Pongó Géza, Rámán István, Antal István — virággal köszöntik az üzem élenjáróit, akik a kongresszus után elhatározták, hogy továbbfolytatják a harcot a selejt ellen. A permetezőgép gyártásánál már 10 százalékos selejtcsökkcntést értek cl. E gondolat, a párt Központi Vezetősége beszámolójának tanulmányozása során vetődött fel bennük, s most az eddiginél nagyobb gondot fordítanak munkájuk minőségére, ezáltal az olcsóbb termelésre. A kongresszusi beszámolókból Német József és Petrekanits Lászlóné örömmel olvasta, hogv a következő években életszínvonalunk emelésének kulcskérdés« a mezőgazdaság fejlesztése. —1 Mindketten a Vermorel permetezőgépek gyártásán dolgoznak, Elhatározták, hogy még csinosabb, ízlésesebb és jobb permetezőgépeket készítenek a szőlő- műveléssel foglalkozó dolgozó parasztoknak. így válik kedveltebbé dicső munkásosztályunk által termelt árucikk a falun, így erősödik* szilárdul a munkások és dolgozo parasztok szövetsége.
