Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-30 / 153. szám

A h art ai Haladás termelőszövetkezet öntözési bemutatójáról Mintegy 3 méter mélységű terméskövekkel kirakott part­oldal alján csendesen, egyenle- , tesen csobban a víz a kiálló kő­darabokban. Ameddig a szem ellát — széles, ezüstös szalagban nyugodtan hömpölyög a Duna Kissé feljebb a hajóállomás ' csendesen, magányosan áll a vi­zen, valamivel lejjebb a víz sód rásának irányában vidám für- dözők kacagásától hangos a strand. Itt a parton vagy más­félszáz ember áll várakozástel­jes figyelemmel, egyesek csak néha váltanak egymás között egy pár szót. Czibulka János — a kertész — lehajol, igazít valamit a szerke­zeten és a csendbe nagyhirtelen belerobban a motorzúgás. Lent a part mellett csak a pöfékelő, zuhogó ikermotort látni és a víz­vezető csövet, mely egyik végé­vel eltűnik a kékes-szürke víz­ben, míg a másik felét mintha a föld nyelte volna eh Alagcsoves öntözés Ha nem volnánk róla meg­győződve, el se hinnénk, hogy innen a partról végtelen hosszú­ságban, 80 cm-re a föld alatt vasbetoncső kígyózik a hartai Haladás termelőszövetkezet 54 holdas öntözőtelepén. A Haladás termelőszövetkezet öntözési bemutatóján vagyunk. Sokan a jelenlévők közül — itt ismerkednek meg az öntözés új, korszerű módszerével: az alag- csöves öntözéssel. Szükséges megemlíteni, hogy itt nem más­ról, mint Papp Gyula hidrotech- nikus találmányának gyakorlati kivitelezéséről van szó, melyet ez a termelőszövetkezet az elsők között alkalmazott hazánkban. A Papp Gyula által tervezett magasnyomású betonnyomócső- gyártógéppel készített beton­csövek már a föld alatt feksze­nek és a motor hajtja bennük a vizet az öntözőtelep legtávolibb részébe, amely a Duna szintjé­től 28 méter magasságban van. — Itt régen még a legigényte­lenebb gabonaféle: a rozs is csak sovány termést hozott — ma­gyarázza Lehóczky János, a ter­melőszövetkezet elnöke, a csa­tornával behálózott dombra mu­tatva. — Most percenként a mo­tor 30 köbméter vizet képes oda­szállítani. Egy é\ alatt három termés Amerre a bemutató részvevői elhaladnak, gondosan megmű­velt földekben fejlett palántákat, kalarábét, káposztát és uborkát látnak. Ezek közül vannak olyan területek, ahol már az utónö­vény került a földbe, mivel a csoport az öntözés révén egy év alatt háromszor tudja hasznosí­tani ugyanazt a területet.; Az öntözőtelep nagyrésze már elkészült — és bár az átadás még nem történt meg — a terű let javarészén már nagy sikerrel termelik a sok zöldség- és fő­zelékfélét. Néhány jellemző számadat bizonyítja ezt — me­lyet az öntözőtelep megtekin­tése után Sebők Gyula termelő­szövetkezeti tag ismertetett a jelenlévőkkel; Először is elmondta, hogy az öntözőtelep megépítése a cso­portnak 70.000 forintjába került. Erre évi 4000 forintos törlesztés mellett kaptak hitelt az állam­tól; — Már most, ha öntözőtelepün­kön egy holdon cukorrépát ter­melünk, ez minden évben meg­hozza a törlesztéshez szükséges 4000 forintot — mondja Sebők Gyula. — Emellett a termelő- szövetkezet többi 53 hold öntö­zéses területén hatalmas meny- nyiségü zöldségféle terem. A tavasz óta már 50 mázsa kala­rábét, 350 mázsa borsót szállí­tottak piacra. Ezen felül 11.400 forint jövedelmünk volt tavaszi zöldsalátából és a piacra szállí­tott zöldhagyma is jövedelmezett vagy 5 darab ezrest. Az alagesfives öntözés előnyei Az eddigi eredményekből ítél­ve és a még kiaknázatlan lehe­tőségeket számbavéve a jelen­lévő termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok, — akik nagy csodálattal nézték vé­gig az öntözési bemutatót — nagy elismeréssel nyilatkoztak az öntözőtelepről, amely nem­csak észszerűségben versenyez az eddigi öntözési rendszerek­kel, hanem jövedelmezőségben is. A föld alatt szerteágazó csÖ vek a nyílt öntözéssel szemben nem akadályozzák a gépi muri- kát. Nyugodtan dolgozhat a trak­tor, vagy bármilyen más mun kagép az egész kertészetben. Emellett területkiesés sincs, hisz a csatornák felett éppen úgy termést hoznak a különböző nő vények, mint a kertészet többi részén. Ezenkívül jelentős mun­kaerőmegtakarítást is jelent az alagcsöves Öntözési módszer, mivel a sok munkáskezet igénylő töltések magépítése szükségtelenné vált. A példa kővetőkre talál A jelenlévők közül sokan már úgy néztek körül, hogy a Ha­ladás példáját a saját termelő- szövetkezetükben is elmondhas­sák, megvalósíthassák. Horváth Mátyás, a nagybaracskai Petőfi termelőszövetkezet kertésze már a bemutatón elmondta, hogy az ő termelőszövetkezetükben is nagy szükség lenne öntözőtelep­re. Elmondta, hogy három évvel ezelőtt már hozzáláttak egy 30 holdas kertészet kiépítéséhez, csak nem fejezték be. Ha haza­megy, javasolni fogja a tagoknak, hogy az ő öntözőtelepüket is hasonló módon valósítsák meg. És nem tévedünk, ha azt ál­lítjuk, hogy a részvevők közül nemcsak Horváth Mátyás vitte magával azt a gondolatot, hogy követik a Haladás termelő- szövetkezet példáját, mely a kulturáltabb, ' magasabb szín­vonalú gazdálkodáshoz Vezet; Üzemeink életéből Mit teszünk a selejt csökkentése érdekében? Rövid belföldi hírek A DISZ Központi Vezetősége tavalyihoz hasonlóan ismét, nemzetközi diáktábort szervez Budapesten. A diáktábor vendé­gei a nyugati országok diákszer­vezeteinek tagjaiból kerülnek ki. A szépen berendezett zuglói .diáktábor sportfelszerelésekkel, árnyas kerttel, kényelmes tár­salgókkal várja a fiatalokat. A kéthetes táborozás idején a kül­földi fiatalok megtekintik a X. nyári főiskolai világbajnokság eseményeit, meglátogatják Sztá- linvárost és a Balatont. A DISZ Központi Vezetősége találkozó­kat is szervez a külföldi fiata­lok és magyar diákok és ifjú­munkások között. A nemzetközi diáktábort jú­lius végén nyitják meg. * Emlékművet állítanak Buda­pesten a bolgár nép nagy vezé­rének, Georgi Dimitrovnak, ha­lála ötödik évfordulója alkalmá­ból, Dimitrov bronz-melilszobrát, Kraszmanov bolgár szobrászmű­vész alkotását, amelyet a Bol­gár Népköztársaság ajándékozott fővárosunknak, — július Irén leplezik le a Dimitrov-téreh. A Bácskiskunmegyei Népújság május 30-án megjelent számá­ban foglalkozott vállalatunkon belül a selejt csökkentéséért ví­vott harc eredménytelenségével. A cikkben említett hibák és hiá­nyosságok mind a vezetés, mind a tömegszervek és a munkává! lalók részéről valóban fennáll­nak. Ha a hiányosságok indító okait keressük, megállapíthat­juk, hogy az elsősorban vállala­tunk mezőgazdasági környezeté­ből adódik. 1952-ben dolgozóink­nak még csak 60 százaléka volt kétlaki, ma már azonban a 70 százalékot is túlhaladja. Ez ta­lán a legdöntőbb ok arra, hogy a selejt elleni harc nem sok eredménnyel járt még eddig. Tapasztaljuk, hogy a selejt­százalék növekedése a legfonto­sabb mezőgazdasági munkálatok ideje alatt észlelhető. Munkavál­lalóink egyébként is igényesebb vasipari munkát végeznek es természetes, hogy a finom és biztos kézimunkát kívánó formá­zol munka nem eredményes, ha a munkavállaló előzőleg már több­órás mezőgazdasági munkát vé­gez. Ugyancsak a mezőgazdasági főidénynek tudható be az is, hogy dolgozóink sűrűn cserélőd­nek. Az új munkavállalók be­gyakorlására kevés idő állt ren­delkezésünkre, akik magasabb selejtszázalékot értek el a meg­engedettnél. Ilyen körülmények között azonban állandó dolgozóink lel­kiismeretes munkájának és a jó műszaki és előkészítő vezető­munkának tudható be, hogy vál­lalatunk május havi tervfelada­tát 114.3 százalékra teljesítette, 97.2 százalékos tervszerűség mellett. Ugyanakkor az export- tervfeladatunkat is 105 száza­lékra teljesítettük. A komoly létszámingadozás mellett május­ban elért eredményeink bizo­nyítják, hogy pártszervezetünk és szakszervezetünk jó nevelő­munkát végzett és a műszaki dolgozók is mindent elkövettek, hogy a tervteljesítés feltételeit tőlük telhetőén biztosítsák. A selejtcsökkentés és a minő­ség javítása érdekében a cikk nyomán intézkedési tervet dol­goztunk ki határidők és felelő­sök megnevezésével. Az Intézke­dési tervünk 18 pontból áü, ame­lyek közül a seiejtcsökkentésre vonatkozó célkitűzésünk a kö­vetkező: 1. Megvalósítjuk június else­jével a selejtkiállításf, melynek anyagát naponta cseréljük. Egy táblán meg­jelöljük a munkavállaló nevét és a selejtes gyárt­mány előállításának okát is. 2. A selejtkártérítést a mi­nisztertanács határozata ál­tal megállapított maximális mérvben fogjuk alkalmaz­ni. Nem úgy, mint eddig, hogy a munkavállaló hibá­jából adódó selejtes munka­darab értékét csak mérsé­kelten vontuk le. 3. A művezető a selejt-értesitő alapján azonnal köteles fe­lülvizsgálni a selejt okait és annak megszüntetésére haladéknélküli intézkedést tenni. A magas selejtszáza­lék okát a dolgozóval együtt a művezető és a MEO vizs­gálja felül és ha a selejt technológiai hibából szár­mazott, a gyártástervezés vezetője köteles olyan in­tézkedést tenni, hogy a hiá­nyosság azonnal megszűn­jék. Ha a selejt a munka- vállaló hibájából szárma­zott, a művezető feladata, hogy gondoskodjék a dol­gozó azonnali kioktatásáról, esetleg munkamórtszeráta'ió beállításával. S biztosítani kell, hogy a magas kategó­riájú munkát megfelelő szakmai képzettséggel ren­delkező dolgozó végezze. BALOGH FERENC igazgató, Kecskeméti Gépgyár. Terven felül 300 darab rögtörő borona A Kiskunfélegyházi Gépgyár­ban a pártszervezet jó munká­jának eredményeképpen napja­inkban is a kongresszusi ver­seny lelkes, örömteli hangulata uralkodik. Június elején a mező­Olv a s ó {i f i kéi JCis kan map án nyebben megoldódik a nyelvük es már kezdik is mondogatni vé­leményüket a lapról, keverve egyéb sajátos nehézségeikkel. Nem fukarkodnak a kritikával. A sportrajongók elsők között kérnek szót. Sérelmezik, hogy nem egy esetben más újságok­ból kell értesülniök a labdarúgó- világbajnokság mérkőzéseiről, mert a Népújság eddig keveset Toglalkozott ezzel. Majd javasol­ták, hogy a hétfői lapsziinet vé­gett a Népújság keddi számai­ban részletesebben közölje a megyei sporteredményeket, s inkább másnap legyen rövidebb a sportközlemény, de ők a me­gyei eredményekről már kedden szeretnének értesülni. „ , általános, de hasznos * észrevétel után a vi­ta egyre inkább a község ügyei­re, helyzetére terelődik. Sőt las­san már-már nem is annyira olvasóankét, mindinkább nép­nevelőértekezlet jellegét ölti ez a baráti hangulatú beszélgetés. De ez nem is csoda, hiszen a jelenlévők nagyobb része maga is népnevelő. Farkas Ferenc elvtárs például az állampolgári kötelezettségek helyzetével fog­lalkozik. Kiskunmajsa szégyen­foltja, hogy a község helyzete az állampolgári kötelezettségek tel­jesítésében nagyon alacsony. Sertésből, tojás és baromfiból mén 40 százalékra sem állnak. Nem kielégítő a maifabeadás s a tejbeadás sem. Hát még az adó. A félévinek is csak 74 százalékát teljesítették. Farkas elvtárs felszólalása után nagy vita indul a község helyzetéről és Boronlévő feladatairól. A jelenlévők szinte egyhan­gúlag beszélnek arról, hogy fo­kozni kell a dolgozó parasztok közötti politikai felvilágosító munkát. Érvekkel kell meg­győzi a parasztságot, hogy fo­kozódó jobblét, árleszállítás, több iparcikk csak az állampolgári kötelezettségek teljesítésével, jó növényápolással és gyors ara­tással lehetséges. Többen felve­tették, hogy a népnevelőknek ez a munkája csak akkor járhat eredménnyel, ha az eddiginél hatékonyabban harcolnak a ku- lákok ellen, s nap-nap után leleplezik őket, mint a község jólétének, fejlődésének ellensé­gét. feladat van most falun. Kiskünmáj- sCLn ugyancsak megtorlódott a munka. . A gyűlés részvevői fejcsóválva veszik tudomásul, hogy a takarmánykaszálás csak 21 százalékra áll a községben, így pedig nem lehet biztosítani a takarmánybázist, mert. ha idő­vel le is kaszálják a takarmány­nak valót, az már megöregedett, s bő tejhozamot biztosító tápér­téke elvesz. Nem szebb a ku­korica állapota sem. A második kapálást is csak 30 százalékban végezték el eddig. A burgonya töltögetésének munkálatai is csak 60 százalék körül mozog­nak. Közben pedig egyre jobban szőkíti a határ — aratni kell. Varga elvtárs, a községi párt- bizottság titkára azt hangsúlyoz­za, hogy a népnevelőknek most jobban a dolgozó parasztok kö­zött kell élni, mint eddig bármi­kor. Csak így lehetséges moz­gósítani Kiskunmajsa dolgozó parasztjait arra, hogy az aratás- cséplés megkezdéséig rendben le­gyenek a növényápolási munkák. Nagy elvtárs, a közsé­gi alapszervezet párttitkára volt az utolsó felszólaló. Arról beszélt, hogy a mezőgazdasági munkák elmaradásából kárbave- sző terményfélék egész népün­ket károsítják. Ezért igen fon­tos most a szemveszteségnélkűli aratás — minden búza viaszérés­ben való levágása. tanulságos és hasz­llgen nos von ez a meg­beszélés. Közelebb kerültek egy­máshoz az olvasók és a szerkesz­tőség. A vita helyesen tükrözte Kiskunmajsa dolgozó parasztsá­ga előtt álló legfontosabb felada­tokat. A népnevelők pedig sok olyan értékes tapasztalatot és meggyőző érvet szereztek itt, melyeket, ha nap, mint nap gyü- mölcsöztetnek népnevelő mun­kájuk során a gazdák között — jól fog sikerülni az aratás és ősszel gazdagabb termést hoz majd a majsal határ a falu, a nép, az egész ország javára, , Soli gazdasági kisgépek gyártását anyaghiány miatt nem tudták folyamatosan biztosítani. S à tervteljesítésben is némileg el­maradtak. De a dolgozók sok ne­hézséget leküzdve harcolnak, hogy féléves tervüket teljesítsék. A jó munkának eredménye már a második dekádban megmutat­kozott. Az üzem átlaga több. mint 140 százalék volt. A szerelőcsarnok baloldali ré­szén a Béke-brigád dolgozik. Egymás mellett sorakoznak a 300 hektoliteres sörtankok, melyeket a budapesti Kőbányai Sörgyár­nak készítenek. A terv szerint június 30-án kellene a 16 darab sörtankot átadni, de ők már jú­nius 28-án az utolsó simításokat is befejezték. A Béke-brigád tagjainak egyrésze az exportra készülő Diesel-motoros vasúti kocsikhoz készítik a légtartályo­kat. A brigád tagjai rendszere­sen a napi előirányzatukat más­félszeresére teljesítik. Szombat- helyi Péter autogénhegesztő 160 százalékos tervteljesítést ért el. A tanműhely dolgozói vállal­ták, hogy Balogh László munka­csapatvezető irányítása mellett törlesztik adósságukat és tervü­ket határidő előtt három nappal teljesítik és terven felül 300 da­rab rögtörő boronát készítenek. A fürge-darálók szerelését a 1Ö tagú Lenin-hrigád végzi. Ők sem elégednek meg a havi terv 100 százalékos teljesítésével. Az elő­írt 3800 helyett 4100 darab fürge-darálót szerelnék össze. A brigádon belül legjobb ered­ményt Kocsis János II. és Hor­dás József ért el. r~r I óra felé jár az idő, I j\yotí‘ I lassan esteledik. Ahogy kezd elnéptelenedni a majsai határ, úgy Lesz egyre za­bosabb a község kultúrnázának környéke. Egymásután jönnek a meghívottak és a »semleges« ér­deklődők vegyesen. Mindegyik tudta »ma este olvasóankétot tart Kiskunmajsán a Bácskis- kunmegyéi Népújság szerkesztő­sége.-« Lassanként népes kis csoport verődik össze a kultúrház ajtajá­nál s megindul a szokásos átjá- rósdi. Kiskunmajsán ugyanis az a szokás, hogy bármilyen gyű­lésféle legyen is az, senki nem akar az elsők között leülni. Mind a másikra vár, — majd ha mar többen lesznek; addig pedig egyik ember ki, a másik meg be... Nem sokkal nyolc után azért esak-csak megtelepednek és el­kezdődik a beszélgetés. A jelen­lévők jóformán észre sem veszik és máris folyik az ankét. A szerkesztőség tagjait, mint csa­ládi kör veszi közre a hallgató­ság. Igen hasznosak az ilyen megbeszélések. Alkalmasak ar­ra, hogy a dolgozók közelebb kerüljenek a párt lapjához. Így kap az újság komoly segítséget a legilletékesebbektől — az ol­vasóktól a lap színvonalasabbá tételéhez. A hivatalos napirendi ponto­zás, előadói asztal stb. helyett na­gyon tetszik az ankét részvevői­nek, hogy minden formaság nél­kül egyszer csak bent vannak a beszélgetés közepében, Így korty-

Next

/
Thumbnails
Contents