Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-29 / 152. szám

fi munkafegyelem kérdése a solti Szikra termeliszëvetkezetkei A SOLTI SZIKRA termelő- szövetkezet megalakulása éta szép eredményeket ért el a nagy­üzemi gazdálkodás útján a nö­vénytermelésben és az állatállo­mány fejlesztésében. A csoport ivről-évre fejlődik. Ma már la .éhén, 17 borjú van a csoport ehémstállójában. Ezenkívül van Iá lovuk, 6 csikójuk, 270 birká­juk és közel 100 darab sertésük. A csoport tagjai elhatározták, hogy állatállományukat tovább fejlesztik, mert az sokszorosan visszafizeti a gondozást, ápolást. Az állatállomány fejlesztésével párhuzamosan a termelőszövet­kezetben megindultak az építke­zések is. Hozzáfogták egy 20 fé­rőhelyes sórtésfiaztató, egy 200 férőhelyes süldőszállás, egy 300 férőhelyes juhhodály és 400 fé­rőhelyes baromfiól építéséhez. Most épül 50 tehenet befogadó szarvasmarhaistállójuk is. Ezen­kívül artézikutat tórattak, kija­vították a magtárat és a kuko- ricagórét. Ezek az eredménye* bizony nem lebecsülendők, mert a tagok munkájának gyümölcse érik benne, mégis feltétlenül szükséges, hogy ezek mellett az eredmények mellett ne hány­junk szemet azok felett a hibák felett sem, amelyek akadályoz­zák, hogy a csoport tagjai még jobbmódú életet élhessenek, hogy a csoport még szilárdabb, még erősebb legyen. Ha a termelőszövetkezet életét a lehetőségek távcsövén keresz­tül vizsgáljuk, először is az tű­nik szembe, hogy ezekkel az eredményekkel még nem ak­názták ki maradéktalanul azo­kat az adottságokat, amelyek még jobb eredmények eléréséhez nyitottak volna utat. Ezek azon­ban olyan hiányosságokból fa­kadnak, amelyek csak a tagság teljes összetartásával győzhetek le. Egy példát említve: a cso­portnak 141 kataszteri hold ka­pásnövénye van. Az első kapá­lást elvégezték — ez azonban igen kevés, mert köztudomású az, hogy csoportjaink nagyré­szében már befejezéshez köze­ledik a harmadik kapálás. A solti ßzifera termelőszövetkezet­ben azért késtek ezzel a mun­kával, mert több tag halogatta a munka elvégzését, gyakran előfordult, hogy a megbeszélt időhen nem mentek ki a földek­re dolgozni. Ez pedig tervsze­rűtlen vezetésre, a csoporffagok részéről pedig komoly fegyelme­zetlenségre vall. Pedig mindany- nyióknak maguknak is érdeke, hogy vájjon gazos marad-e a kukorica és így holdanként 4-5 mázsával kevesebbet terem. -- Mindannyian érdekeltek eb­ben, hiszen az év végén az q részesedésük lesz kevesebb az­zal a mennyiséggel, ami most kárba megy, ’’•ÓÉRT FORDÍTHAT elő, hogy a tagok ilyen érdektelenül nézik, hogy fegyelmezetlen mun­kájuk következtében jövedelmük rovására csökkenjen a termés- kilátás? Elsősorban azért, mert a párttagok sem mutatnak ki­vétel nélkül jó példát. Ezek kö­zé tartozik a volt párttitkár is, aki kijelentette, hogy a? ő mun­kájára ne számítsanak. Mit vár-hatunk ezekütán a párton- kívüli tagoktól? — merül fel a kérdés, amikor maga a pártszer­vezet sem teljesíti feladatát, amely az lepne, hogy fegyelme­zett, harcos munkára nevelje nemcsak a párttagokat, hanem 0 pártopkívülieket is. A pártszer­vezet gyengeségét mutatja az js, nogy már harmadszor próbál­koztak — és sikertelenül — a taggyűlés összehívásával, ami különösen most. az aratás és Szegődi János, Báos- szőlősről érdeklődik, hogy szerződéses szőlőre a mű­velési előleget mikor kap­ja meg. A Kevibor-tol Bihari elvtárs azt a felvilágosítást adta, hogy előleg kifizetése ügyében már felvették a kapcsolatot az ille­tékes minisztériummal és az rö­vid időn belül kifizetésre fog kerülni. Egyébként pedig a szerződésben 30 napos határidő van megjelölve az előleg kifize­tésére. csépips megkezdése c.ott igen fontos 'lenné. Nagy hiba az, ami­kor a csoport kommunistái nem érzik, hogy mindenért ami a csjpovtb-o történik, ők a felelő­sek. Ha így volna, akkor nem fordulhatna elő, hogy egyes párttagok egyenesen rossz pél­dát mutatnak a növényápolás­ban. Amikor megkérdezzük a cso- pc- új párttitkárát, hogyan fog­lalkozik a pártvezetőség a mun­kában fegyelmezetlen tagok nevelésével, ’ igen rövid választ kapunk: »-Sajnos, nem érünk rá!-« HÁT HA ERRE SEM, akkor vájjon mire érnek rá, vájjon mi­lyen feladatot tűzhetett még ezenkívül maga elé a pártveze­tőség. Hisz világos az, ha a fe­gyelemsértés ellen nem harcol­nak, akkor az soha sem fog megszűnni. Ez pedig idővel egy­re tornyosuló akadályává válhat a csoport további fejlődéséneit. Pedig minden mód és lehetőség megvan ahhoz, hogy ez a terme­lőszövetkezet még gazdagabb le­gyen, hogy '"''Mjeiken még több búza, kukorica teremjen. Ha er­ről meggyőznék a tagokat — és ez nagyszerű feladata lenne a pártszervezetnek — jobban men-, pe a munka, jobbak lepnének a kilátások. A pártszervezet mun­kájához azonban több segítséget kellene adnia a járási pártbizott­ságnak is, különösen most, az aratási és oséplési munkák meg­szervezésében, Dunatetétlen községi ta­nács vb. legeltetési bizott­sága aziránt érdeklődik, hogy a legelőn építendő kúíia vonatkozó hitelkere­tet a megyei tanács mező­gazdasági osztály tervcso­portja mikorra nyitja meg a Nemzeti Banknál. A fenti szerv a hitelkeret megnyitását 1954 június 30-ra, azaz szerdára fogja eszközölni, így lehetővé válik, hogy a lege­lőn a kút megépüljön Duna- tetétlen községben is. Válasz az olvasók leveleire Levelezőink tollából Jő növényápolással késgültü ,’ az aratásra L' bben a hónapban kedvező ^ időjárás vpit, Minden ve- teményünk szépen fejlődött, de a gyom is. Szövetkezetünk min­den apraja és nagyja a földeken van. Nem engedjük, hogy ka-, pásnöyényeink gazosak legye­nek. Bízunk abban, hogy % gyomirtásért vívott harcunk nem lesz eredménytelen. A cukor- és takarmányrépa második kapálá­sát befejeztük és bátran számí­tunk 20Q mázsás termésátlagra. A burgonya töltögetése kész és a kukoricavetésterületünk sem gazos. Mi is felkészültünk az aratás és cséplés gyors elvégzésére. 169 kataszteri hold learatására szer­ződést kötöttünk a gépállomás­sal. Mindössze 50 hold vár kézi aratásra, melyet 7 aratópár ide- jében el fog végezni. A 7 aratópár jelenleg a here kaszálását végzi. Fejlődő állat* állományunk megköveteli, hogy a bőséges takarmányt télire is biztosítsuk. Állataink is megér* demlik a róluk való gondosko* dást. A 7 fejőstehenünk napi fe- jési átlaga 13.9 liter. I: ertészetünk most kezd jö* Védelmezővé válni. A be­vételből még ebben a hónapban pénzelőleget osztunk munkaegy­ségenként. 400 darab rántani való csirkét is piacra viszünk, hogy ebből is növeljük a tagok pénzbeni jövedelmét. Szigeti Kálmánné könyvelő. Kecskemét, úrréti Béke tsz, 1800 mázsa szénát takarítottunk be Gazdaságunkban befejeztük a széna betakarítását. A helyes munkaszervezésnek az eredménye, hogy körülbelül 1800 mázsa jómjnőségű szénát tudtunk tárolni. A széna jómlnőségben való betakarításához nagyban hozzájárultak gazdaságunk dolgozói, akik fáradságot nem kímélve küzdöttek, hogy a széna időben a tárolóhelyre kerüljön. Dózsa Viktória munkacsapata napi 175 százalékos teljesít« ményt ért el. Pilisi Károly munkacsapatának tagjai 22 hold négy* zetes kukorica megmunkálását vállalták, de ők is resztvettek a szénabetakarítás munkálataiban. Napi teljesítményük a 198 szá­zalékot is elérte. A növényápolásban Illés István traktoros ért el kiváló eredményt. U—3-as típusú gépével hetenként 160 holdon gyomtalanítja kapásnövényejnkef. Szcpligetj Ferenc munkaügyi v., Kalocsa, Kísérleti Gazdaság. A dunapataji Petőfi tsz asszonyai megállják helyüket A DUNAPATAJI Petőfi tsz asszonyai azt a nézetet vallják, hogy az ügyes asszonynak min­denre jut idő. A tsz-ben a föld egyéni területre van felosztva es ha az időjárás engedi és a mun­ka pedig megkívánja, még va­sárnap is dolgoznak. A tsz férfi tagjai is elismerően nyilatkoz­nak az asszonyok munkájáról. Büszkék arra, hogy aratás előtt kapásnövényeiket gyomtalanítot- ták. AZ ASSZONYOK egymással versenyeznek, hogy ki ér el jobb termésátlagot. Ezidáig Bényei Józsefné 6 gyermekes, Albert Jánosáé 5 gyermekes anya é.- Pitrik Jánosné, az elnök felesége ért el jó eredményt. Az elírni t napokban a Petőfi tsz-ben is megalakult az MNDSZ-szeirve- zet, amit az asszonyok örömmel fogadtak. Megígérték, hogy még jobb munkát végeznek és a nö­vényápolás mellett az aratásból is kiveszik részüket. Gál Gáborné levelező. Móricz Zsigmond: MOIJKALMO Assisiben furcsa kis ka- landunk vált. El is fe­lejtettem volna, ha Firenze rá nem dupláz. A dolog úgy áll, hogy a val­lástalan ember is vallásossá lesz Itáliában, annyi gyönyörű templom van itt és mindbe mu­száj bemenni, mert valami a leg­kisebbre is jutott a művészet áhítatából. Assisiben andalogva jártunk feleségemmel ketten. Szent Chia- ra templomban a szent asszony feketére örökült arccal, üvegko­porsóban alussza álmatlan álmát s öreg asszonyok és pálinkasza- gú férfiak végtelenül térdelnek a villanylámpák fényében virá­gok közt, nagy díszben fekvő múmia előtt. Gondolkozásra s érzésre késztet ez a hétszáz éves kegyelet... Aztán különös és bájos lépcső­kön zordon falak és boltívek tö­vén egyszerre csak megnyílik a dómtér. Megható és megdöbben­tő a falak roppantsága, a torony kövén virágzó derűje. A vako­latlan kőhalmaz művészi össz­hangja. Imádni lehet a követ, oly gazdag. Szép és felemelő. Itt nem kenik malterral és mésszel, a kő: kő, a tégla: tégla. És az egész templom! Formáival, szob­raival, Szent Ferenc eredeti kő- kápolnájával ... S azzal a mér­hetetlen holt kinccsel, ahogy minden templom egy-egy rakott szekrénye az olasz templomva- gyannak... Még tovább, föl, föl, az em­ber, mint a lélekbuborék, csak föl-föl vágyik, hogy elpattanjon egy imában, érzésben, az égben: z régi kisvárosban, mely átörö- ködve dermed, földön, kőben, ily mindennapi zsongással, mint hétszáz évvel ezelőtt. — Itt is egy kis templom! Az alkony fényében rózsaszí­nű az ég. Néhány lépcsőn a templomocska főajtajához men­tünk. Édes, égőszemű, apró gyerek- nép ácsorgóit ott, és feltűnő vi­dáman s elevenséggel oktat­tak ki, hogy jegyet kell váltani. — Ez az első hely Assisiben, ahol a templomba jeggyel lehet bemenni — mondtam s letettem a pénztár ablakába a kért négy lírát. Négy lira! mi lehet itt, hogy ennyit kérnek?. , i gyerekek ugrottak, bol­dogok voltak, rohantak, nyüzsögtek, az olasz vér forrt, pezsgett: nem itt kell bemenni, hanem oldalt, a sekrestyén át. Egyre furcsább. Nyitják az ajtót, elszedik a je­gyet, elhúznak egy széles füg­gönyt. Koromsötét! Benézünk s felkiáltunk: — Mozi! Nagyon furcsa volt. Mozi a templomban. Ép a napokban mondtam, hogy még nem is vol­tunk Itáliában moziban. Dehát ha már az ember befi­zet, el is helyezkedik s végig­néztük a Tengeri farkas című filmet, amely szegény Jack Lon­don hasonló című regényéből készült, meggazdagítva egy leányainkkal és egy kis erotiká­val Különben minden, ahogy a tnoziban szokás, csak ép hogy az oltár helyén vászon. — Esküszöm, hogy Szűz Má­ria, a kisjézussal! — riadt meg egyik szünetben az asszonyom. S valóban kilátszott Szűz Má­ria édesséaes szelíd arca. karján a gyermekkel, a vászon mögött, a sötét oltáron.. j == Még ezt se kaparták le! A ssisiben ez történt, ki- ősit tűnődtünk rajta, az­tán elfeledtük. Az este megérkeztünk Firen­zébe és végigfutunk a gyö­nyörű város gyönyörűségein. A felséges alkonyban a Duomon, a Signorián át az Arno-partig. Vasárnap volt, roppant tömeg nép az utcán, s a dóm hatása alatt fülledt, vallásos hangulat­ban járunk közöttük. Vacsora után néma séta; a Santa Maria Novellában búgtak és muzsikáltak a harangok, a város a nagy múlt zenéjével zú­gott. Egyszerre csak egy mozi­plakát megállít. Valaki üzent rajta; egy életteljes nagy mozi­színész egészsége, ereje, az izzó ma: bementünk. Sötét volt. Már játszottak. Mikor világos lett, a feleségem felkiált. — Jézusom, ez is templom! De mennyire templom! Ez már nem volt egy fehérre meszelt helyiség, ahol csak éppen a Szűz Mária képe maradt meg, mert freskó, s nem lehetett, s kár lett volna lemeszelni. Ez egy teljesen ép és szabályszerű templom az összes falfestésével, csak a rámá­zott képeket távolították el. Szájtátva néztük. — Ez bizony nem mese. Ha valaki mondaná, soha el nem hinném, oltárképet... Az oltár helyén a pianinó .. ; Fent a jó­isten arca kivágva s a helyén ventilátor.. ; — Nézze, babám, a szentek a falon milyen szépen hallgatják a muzsikát, szinte táncolnak ■ ■ ■ — Istenem, a mennyezeten an­gyalok tömege... Arra sötét lett és tovább folyt a mozidráma. Nem merem el­mondani, mi történt. Egy Astor nevű milliárdos úr hogyan kerít hálójába egy fiatal leányt. ; ; Borzalom. Akkor újra vilá­gos lett. Szünet, i-fui íme, jeienunK a pa arcképe. XI. Pius őszent sége áldást osztó ujjakkal, Szóval őszentsége. Szóval most is templom. Csak öreganyák helyett serdületlen gyerekek a közönség nagy része. És mise helyett,. i Sötét lett és őszentsége, a pápa szentesítése mellett elmondha- tóm, hogy arról folyt minden szó, hogy ebben a felvonásban az Astor nevű milliomos birkó­zik a lánnyal, akit le akar te- pérni a díványra. Ott rögtön. Borzasztó szemek. Kéjsóvár li- hegés. A lány őrült verekedése, rémülete. Váltakozó képekben a megmentő Charlie közeledik ... De elérkezik-e? Vájjon bírja-e erővel a lány?... a fehér ágy fenyeget.., Újra világos lesz, a közönség kipirult arccal, a gyerekek, a magasra fésült hajú olasz fiúk és nők... az oltári szentség he­lyén a lepedő. A z ember valami káromko- ■f*- dást, vagy rossz viccet mond. Hallottam, mielőtt világos lesz, mindig csengetnek ... Fi­gyelmeztetik a közönséget... Kezeket ki!... (A szomszéd zse­bekből ,..) Nevetünk- A templomban. A pápa is mosolyog. Kedvesen, ke­délyesen, az arcképe. Kifelé jövet asszonykám, pici ijedt szóval, ajka elé kapott uj­jakkal felszisszent. — Ittmaradt. Rámutat egy szépenfaragott, eredeti Mária-szoborra, amely ottmaradt a sekrestyében, a he­lyén. Moziplakát van ráakasrt- va. Az utcán kellemes, hűs levegő. Soká tűnődve, új érzések hul­lámaiban, mintha felszakadt volna Firenze fölött egy fátyol. Az utcák piszkosak, sötétek> egett vajszagúak. Szimplán épít­ve, egészségtelenül, iszonyú zsúfoltan. Levegőgyilkolás, meg­ölték a földet. Kőbe takarva; a fát kiirtva, az eget falak mezs­gyéjébe metélve. Sötét, gonosz gyilkos lelke, brávók, akik évez­redekre börtönöket raktak itt. Első sóhaj: — Csőd .. ; Ez bizony csőd ; : t Az egyház csődje. Megbukott. Eladta a templomát a mozinak. S ezzel eladott mindent, ami elvi dolog. IVj ég ha fel lehetne tenni hogy elrabolták a pogá- nyok a templomot. De ki meré­szel szentségtörő kézzel hozzá­nyúlni egy templomhoz? Assisi­ben/ Szent Ferenc hétszáz éve: évfordulóján! A pápa országá­ban: ott, ahonnan dirigálják az egész kereszténység hitéletét. Ennél sokkal kisebb blaszfémiá- ból világraszóló botrány lenne. Nem. Itt arról van szó, hogv az üzlet elérte célját. Már nincs más hátra, mint hogy a Szent Péter templomá­ban bált rendezzenek. Ezzel szemben eszembe jut hagy a pápa őszentsége ott a távolban, Barbariában, nálunk, megtiltotta, hogy katolikus pap jelen legyen olyan nemzeti Ün­nepélyen, amelyen más feleke­zet papja is megjelenik. Ezt is könnyen tudnám meg­magyarázni. Mióta moziban találkoztam vele, és a minden keresztény lélek áhítatának letéteményesé­vel, a Szűz Máriával. Ha Luther volnék, azt monda­nám, már megint jó volna egy kis reformáció.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents