Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-25 / 122. szám
többet termelhesse, hogy terményeit a beadás teljesítése után szabadon, könnyen értékesíthesse s így jövedelmét fokozza, hogy megkapja mindazt az árut, ami termeléséhez és fogyasztásához szükséges. Nem kétséges, hogy a jó termelőszövetkezetek munkája, a szövetkezeti tagság fokozódó jövedelme és növekvő anyagi jóléte az eddiginél is erőteljesebben fogja vonzani a középparasztot is. A kulákok az utolsó években egyre inkább igyekeztek megbújni a középparasztság soraiban, ami részben sikerült is nekik, mert legtöbbször állandó munkást nem tartanak, hanem spekulálnak, uzsorával foglalkoznak. A középparasztnak álcázott kulákok ellen, akiknek zöme változatlanul népi demokráciánk ellensége, s az új szakasz óta felbátorodott, erőteljesen folytatni kell a harcot anélkül, hogy a velük szemben hozott intézkedések a középparasztot sújtanák. A mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésénél figyelmünket a termelőszövetkezetekre kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhetetlen fő útja, s hogy előbb, vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről, s rátér ez útra. (Taps.) Végső fokon a szocializmus gazdasági alaptörvénye csak a nagyüzemi, kollektív mezőgazdaság segítségével juthat teljesen érvényre népgazdaságunkban. A párt és a kormán}’ feladata, hogy részletekbe menően hosszú távra kidolgozza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek eredményeképpen a termelőszövetkezetek fölénye erőteljesen kibontakozhat, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzem mintaképei, vonzó példái legyenek és számszerűleg is egészségesen továbbfejlődjenek. A számszerű növekedés előfeltételeit a szövetkezetek megerősödése és virágzása teremti meg. Az anyagi, főleg termelési segítségen kívül biztosítani kell a szövetkezeti demokráciát, a tagok és a szövetkezet minden jogának érvényesülését, ezt a tanácsok, a bankok, a termeltető Vállalatok is tartsák szakadatlanul szenVi előtt. El kel! érni, hogy a szövetkezet tagjainak jövedelme meghaladja az átlagos középparaszti jövedelmet. ■ i A legfontosabb feladat most a meglévő termelőszövetkezetek megerősítése, gazdasági és politikai megszilárdítása, jövedelmük, hozamuk megnövelése. Nagy gondot) kell fordítani ar- -a, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezet tagjai közt egészséges, jó, baráti legyen a viszony. A falusi termelési bizottságokban és egyebütt a szövetkezeti tagok ápolják ezt a jó viszonyt. Ahol a szövetkezet erős, segítsen az egyéni dolgozó parasztnak, hozza közelebb a termelőszövetkezethez és bánjon vele úgy, mint a termelőszövetkezet jövendő tagjával, aki előbb, vagy utóbb, de feltétlenül meggyőződik a szocialista mezőgazdasági nagyüzem előnyéről és maga is rátér a szövetkezés útjára. Termelőszövetkezeteink az elmúlt ősszel kemény próbát állottak ki. Az osztá'yeüenség dühödt támadásával szemben a termelőszövetkezetek nagy többsége politikailag megszilárdult, jóllehet termelőszövetkezeteink területe és taglétszáma átmenetileg csökkent. Jelenleg a termelőszövetkezetek az ország szántóterületének 18 százalékát egyesítik. Az egész szántóterületük ilymódon meghaladja az 1.7 millió k. holdat. A termelő- szövetkezetekben 200 ezer család egyesül és a tagok ‘ zárna meghaladja a negyedmilliót. A termelőszövetkezetekben jelenleg a tagságnak mintegy 30 százaléka középparaszt. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének, terméshozamuk emelésének, a falu szocialista átalakításának döntő eszközei a gépállomások. Persze, a gépállomásoknak kell se- aíteniök az egyénileg gazdálkodó parasztok termelését is. (Folytatás a 3. oldalról.) Gépállomásaink az eimon évben először teljesítették termelési tervüket. Nagymértékben emelkedett az egy traktoregységre jutó teljestimény. Javult a munka minősége is, bár ez meg soi; kívánnivalót hagy maga után. Állami gépállomásaink jelenleg mintegy 12 ezer traktorral és vontatóval rendelkeznek s az ,ez évben még beállítandó 8000 traktor jelentékeny részét is ők kapják. Elengedhetetlenül szükséges a gépállomások gépparkjának további, gyorsütemű növelése, s mindenekelőtt fokozott ellátása univerzális traktorokkal, kultivátorokkal és _ egyéb olyan munkagépekkel, melyek a «apásnövények vetéséhez, ápolásához és betakarításához szükségesek. Állami gazdaságaink, amelyek jelenleg az ország szántóterületének 12.5 százalékán gazdálkodnak, többségükben még nem használják fel megfelelően a szocialista nagyüzemben i’ejlö hatalmas lehetőségeket. Ami a gabonatermelést illeti, állami gazdaságaink Itt már túlszárnyalták az országos átlagot. Így 1953-ban az állami gazdaságok termésátlaga búzából egy mázsával, rozsból -1.7 mázsával, ösziárpából 1.8 mázsával volt magasabb az országos átlagnál. Az állam által 1953-hm begyűjtött búzának 22.5 százalékát, a rozsnak 20 százalékát, az élősertéseknek 32.6 százalékát, a vágómarhának 21 százalékát, a tejnek 20 százalékát, az állami gazdaságok szolgáltatták. Mindez azt jelenti, hogy állami gazdaságaink máris komoly szerepet játszanak az ország lakosságának ellátásában. Az állami gazdaságoknál a legsürgősebb a központi feladat, a gazdálkodás megjavítása, a vezetés színvonalának eme- 'ése, a fegyelem megszilárdítása, a munkaerő állandósítása, az állami tulajdon hathatós védelme a tékozlással és herdálással szemben, szigorú rend megteremtése az állami gazdaságok egész munkájában. A párt és a kormány határozatainak megvalósításában komoly szerep jut a kereskedelemnek. Ez évben kiskereskedelmi áruforgalmunk 19 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél. Ez egymagában is hatalmas feladatot ro kereskedelmünkre. Pártszervezeteink gazdasági vezetőszerveink tartsák szem előtt, hogy a mi viszonyaink között a kereskedelem a szocializmus építésének fontos láncszeme, a dolgozó nép életszínvonala emelésének nélkülözhetetlen eszköze. Kereskedelmünk azonban csak abban az esetben töltheti be ezt a nagyon fontos szerepét, ha munkáját á dölgozo nép, a tömegek ellenőrzése aia helyezi, Ami a falusi kereskedelmet illeti, ennek nemcsak a falusi lakosság áruellátásában és a falusi árufelesiegeknek a város számára való felvásárlásában van szerepe, hanem a mezőgazdaság fejlesztési tervének megvalósításában is. Különösen jelentős ebből a szempontból a földmű vesszövetkezeteK hálózata. Ha a íöidművesszövetkezetek meg tudják valósítani, hogy mind teljesebb mértékben kielégítsék a növekvő paraszti szükségletet iparcikkekben és termelési eszközükben, s hogy rész ben ők bonyolítsák le a paraszt- gazdaságokban termelt áruk értékesítését is, ezzel elérik, hogy a parasztság mind teljesebb mértékben fogja saját szervének tekinteni a szövetkezeteket. Pártunk II. kongresszusa feladatul tűzte ki a gazdasági vezetés megjavítását, színvonalának emelését. Az elmúlt években vezető gazdásági szerveink fejlődtek, de a megnövekedett követelményeknek gyakran nem tudnak eleget tenni. Nem lehetünk teljesen megelégedve maguknak a minisztériumoknak munkájával sem. Ezután Rákosi elvtárs az egyes minisztériumok helyzetéről beszélt. majd így folytatta: A fordulat, amelyet pártunk gazdaságpolitikájában megvalósít, nem légüres térben megy végbe s csakis kemény harc, küzdelem s mindenekelőtt a kommunisták odaadó munkája és példamutatása, nem egyszer áldozatok árán hozhat eredményeket. Azt tapasztaltuk, hogy a szükségessé vált fordulattal szemben ellenállás mutatkozik s ez a mai napig sem szűnt meg teljesen. Ez az ellenállás nem mindig tudatos. Nem egyszer azt a formát Ölti, hogy azok, akiknek előrelátó, átgondolt, tervszerű munkával kellene Idejében megtenni bizonyos intézkedéseket, ezekhez az intézkedésekhez patópáiok módjára, »Ejh, ráérünk arra még« alapon viszonyulnak. Mások eltúlozzák az átállással, az erők átcsoportosításával járó nehézségeket s a nehézségekre való hivatkozással lekésik, nem tartják be a különféle intézkedésekre megállapított határidőket. Határozottan meg kell mondani, hogy az ilyen magatartás nem kommunista és nem felelős állami funkcionáriushoz méltó magatartás. Nem tölthet be felelős párt vagy állami funkciót az, aki Paló Pál módjára vagy kelletlenül, hidegen viszonylik azoknak a határozatoknak végrehajtásához■ melyek célja munkásosztályunk, dolgozó népünk életszínvonalának emeléseAkadnak olyanok is, szerencsére kis számban, akik szavakban egyetértenek pártunk és kormányunk politikájával, a gyakorlatban azonban ennek éppen ellenkezőjét igyekeznek csinálni. Ezek a kétkulacsosok, vagy maguk ellenséges elemek, vagy az ellenség befolyása alatt állnak, akiket kíméletlenül felelősségre keli vonni. Ilyen elemeknek nemcsak pártunkban nem lehet helyük. de az államapparátusban sem. A MÁSODIK ÖTÉVES TERVRŐL. Annak érdekében, hogy második ötéves tervünket az elsőnél alaposabban készíthessük elő, K. V, azt javasolja, a kongresszusnak, bogy az 1955-08 esztendőt az előkészítésre használjuk fel, s ilymódon a második ötéves terv időszaka 1956—61) legyen. Ez lehetővé tenné, hogy a második ötéves terv kidolgozásánál hasznosítsuk nemcsak általában azokat a tapasztalatokat, amelyeket az első ötéves terv megvalósítása során szereztünk' hanem azokat az újabb tapasztalatokat is, amelyekre a gazdaságpolitikán kban 1953—1954-ben megvalósított fordulat révén tettünk szert. A második ötéves terv időszakában folytatni kell hazánkban az előzőnél lényegesen lassiibb ütemben — s az elkövetett hibák tanulságainak gondos figyelembevete- iével a szocialista iparosítást, amely a jelenlegi szakaszban is a szocializmus építésének io eszköze országunkban. Tovább kell folytatni a szocializmus építését nemcsak a városban, hanem a falun a mezőgazdaságban is. Ennek megfelelően a második ötéves terv alapvető feladata: a magyar munka— osztály, a dolgozó parasztság. az értelmiség, az egész nép jólétének és műveltségi színvonalúnak további emelése. a fogyasztásra kerülő áruk mennyiségének rövelése. minőségének megjavítása- az áruválaszték bővítése, a lakosság szociális ellátottságának, egészségvédelmének, lakásszükségleténc k, kulturális igényeinek fokozott ki'légítése útién. (Taps.) A mezőgazdasági termelés nagymértékű és gyorsütemű fellendítése: a második ötéves terv kulcskérdése. A második ötéves tervidőszakban mag kell oldani hazánkban- a gabonskérdést, . s telentékenyen növelni kell a lakosság ellátását hússal, zsíradé^a-1, tejjel, cukorral, zöldséggel, gyümölccsel, borral. Növelni kell a könnyűipar ellátását hazai nyersanyagokkal. A mezőgazdasági termelés nagymértékű, gyors fellendítésének alapvető ieltétele a mezőgazdaság fokozott gépesítése, a mezőgazdaság felszerelése új, korszerű technikával s — a gabonatermelés mellett —, mindenekelőtt a kapáin© /ények termelésének nagyfokú gépesítése, valamint a gépesítés fokozott alkalmazása az állattenyésztésben, továbbá a mezőgazdaság jó ellátása mindenfajta egyéb termelőeszközzel, műtrágyával, védőszerekkel, szállítóeszközükkel, építőanyaggal stb. A kisárutermelő gazdaságok termelésének fellendítése mellett minden módon el kell érni a termelőszövetkezetek gazdaságának gyökeres megjavítását, termelési színvonalának lényeges emeiesét, árutermelésének nagymértékű fokozását, a tagok jövedelmének és életük kulturális színvonalának olyan mértékű emelkedését, hogy a termelőszövetkezeti élet a tagoknál általános megelégedettséget keltsen, az egyénileg gazdálkodó parasztok számára pedig rokonszenves, vonzó például szolgáljon. A termelőszövetkezeteket a második ötéves terv folyamán erőteljesen, számszerűen is tovább keil fejleszteni. Az első ötéves terv időszakához képest lényegesen lassúbb ütemben hazai erőforrásaink pontos számbavételével s nyersanyagbázisunk reális felmérése alapján kell fejleszteni az ipari termelést, továbbfejlesztve a termelési eszközök termelését, biztosítani kell az első ötéves terv időszakhoz képest a köny- nyűipar és élelmiszeripar termelésének meggyorsítását, gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben kell fejleszteni a lakosság ellátását szolgáló fogyasztási cikkek gyártását nemcsak a könnyű- és élelmiszeriparban, hanem a nehéziparban is. Biztosítani kell a szocialista felhalmozás Olyan alapvető forrásait, mint a munka termelékenységének emelése, a termelés, az építkezés, a szállítás, az áruforgalom önköltségének, illetve költségének, valamint az igazgatási költségeknek csökkentése, a pazarlás, a fölösleges kiadások megszüntetése, és különösen a legszigorúbb takarékosság, nemcsak a népgazdaságban, hanem a népi demokrácia minden területén. A második ötéves terv az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az áruforgalomban a minőségi munka, a minőségi színvonal emelésének terve legyen. A második ötéves tervben a termelésben, a szállításban és a termelt javak forVÉGIGMENVE Kecskemét egyre szépülő utcáin, több helyen tűnnek szemünk elé készülő házak, vagy a már elkészült falak előtt a magasba- nyúló kőművesáliványok. Az új házak és egyéb épületek nagyrészét a 64/1 számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói készítették. A vállalat nemsokára ünnepli 5 éves fennállásának évfordulóját. Ez idő alatt létesült és újult meg Kecskemét ipari üzemelnek jelentékeny része. Bővült a hütőház, a konzervgyárak, a gépgyár, felépült a vas- és textilraktár. AZ ELMÚLT IDŐBEN még június óta is igen gyakran előfordult, hogy a vállalat nem adta át időre az épületeket. Ennek egyik oka az volt, hogy a vállalat a kiviteli terveket nem kapta meg a kert határidőre a tervező irodáktól. A KONGRESSZUSI versenyben a dolgozók vállalták, hogy pótolják az első negyedévi elmaradást. A versenyben szép eredmények születtek. Az Ásványolajforgalmi Vállalat új telepének építői például elhatározták, hogy a körzetükbe tartozó létesítmények 58 napos elmaradását 20 nappal csökkentik. Az első hónapban 28 napol gatombahozataMnál fokozott1 mértékben kell érvényesíteni a korszerű technika, tudomány és gazdaság szempontjait. A második ötéves terv időszakában meg kell változtatni az első ötéves terv időszakéhoz képest a felhalmozás és a fogyasztás arányát, a fogyasztás, mindenekelőtt a dolgozók közvetlen fogyasztása javára. Ilymódon is biztosítani kell, hogy a lakosság életszínvonalának? emelése a tervben előírt mértékben megvalósuljon. A második ötéves tervidő-* szakban a népgazdaság fejlesztését elsősorban nem nagyszámú új üzem létesítése, hanem főként a meglévő termelő és szállító apparátus fokozottabb és gazdaságosabb kihasználása, s a közlekedési hálózat, mindenekelőtt a vasút korszerűsítése révén kel) megvalósítani. A második ötéves tervidőszakban biztosítani kell, hogy a» iparunkhoz, különösen vaskohászatunkhoz és gépgyártásunkhoz szükséges legfontosabb nyersanyagok, a koksz és a vasérc, eddiginél nagyobb hányadát magunk termeljük. Kulcskérdésként kell kezelni és véglegesen meg kell oldani a lakosság, a népgazdaság, és az ipar zavartalan ellátását villamosenergiával,' fémmel, folyékony üzemanyaggal, a termelés megfelelő fokozása révén. A második ötéves terv időszakában meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni — a x-eális szükségletnek és a népgazdaság teherbíróképességének megfelelően — honvédelmünket é9 államvédelmünket. A második ötéves terv irányelveinek megállapításánál és a* terv kidolgozásánál nagyobb mértékben kell számolni országunk sajátosságaival, természeti, gazdasági adottságaival, a népgazdaság különféle ágainak hagyományaival, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerővel és műszaki káderekkel, mint az első ötéves tervnél történt. Mindenekelőtt a népgazdaság azon ágait kell fejleszteni, melyeknek fejlesztéséhez országunk megfelelő alapokkal rendelkezik# nyersanyagban, tapasztalatban, szakképzett munkaerőben, 9 amely termelési ágaknak fejlesztése leginkább megfelel népünk életérdekeinek. A második ötéves terv megvalósításának eredményeként a jelenleg elmaradt mezőgazdasaí felzárkózik a szocialista iparhoz, a népgazdaság egészében uralkodóvá válik a termelés szocialista rendje, általánosan érvényre jut népgazdaságunkban a szocializmus alaptörvénye. Mindezzel lerakjuk a szocializmus alapjait országunkban. (Hosszantartó taps.) Rákosi elvtárs beszédének további részét lapunk holnapi számában közöljük. behoztak. A kongresszusi hét végén pedig az előírt határidőre átadták az épületeket. A nagyszerű eredményt a Laczkó- brigád 156 százalékos teljesíimén},;, Földi Mária és Ráczicza Erzsébet brigádtagok kiváló munkája és Illés Sándor 4 főnyi kőműves-brigádja segítette elérni. Nem maradt hátrább a kecskeméti és kiskunfélegyházi bérház-építkezés sem. Mindkét épületnél a dolgozók pótolták téli elmaradásukat. AZ EREDMÉNYEK fokozására Müller Róbert főmérnök es Józsa Mihály főgépész vállalta, hogy biztosítják a gépek hibamentes üzemeltetését és új gépek beállításával teszik köny- nyebbá a munkát. Sok nehézséget okoz a súlyos vasbetoneie- mek, vásbetongerendák szállítása és rakodása. A vállalat főgépésze tehergépkocsi után kapcsolható gumikerekes darut: szerkesztett, amely a kongresz- szusi hét utolsó napján már könnyedén emelte kl a vasúit ko- ss^vhó1 rí nehéz szer'--'* A KONGRESSZUSI héten újabb tervalkotások létesítéséért indult meg a munka. A Rákó- czi-út végén megindult a 45 lakásos bérház. a Koháry-utéában pedis a véradó állomás építése. A 64—1. sz. Állatni Építőipari Vállalat dolgozói az elmaradások pótlásáért
