Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

Miért maradt el Űjsolt az adófizetésben? UJSOLTON az adófizetők többsége nem teljesítette ezévi adófizetési kötelezettségét és maga a tanácselnök, Vizeli Sán­dor elvtárs is hátralékos. E héten megvizsgáltuk az el­maradás okát. Megállapítottuk, hogy nem valami »helyi«, »sajá­tos« körülmények okozzák az elmaradást. Űjsolt lakossága ugyanolyan rendezett anyagi vi­szonyok között él, mint akár a megye legjobb adófizető közsé­gének dolgozói. A felszabadulás előtt a község területe gr. Nemesy és Ungár Béla uradalmához tartozott. A dolgozók ügyes-bajos problé­máival a pusztabiro foglalkozott. A hivatalos ügyek intézésére a 16 kilométerre fekvő Solt köz­ségbe kellett gyalogolni az em­bereknek. 1945-ben 1500 holdnyi területet osztottak fel. Ebből az ujsoltiak körülbelül 500 holdat kaptak. 1950-ben önállósították a községet és 31 tagú tanácsot választottak. Rövidesen elké­szült a 10 kilométeres bekötőút s ma már postája és íöldműves- szövetkezete van a falunak. Ez- évben 53 darab állatot adtak el a hivatalos bejegyzés szerint. Mindez igazolja, hogy az új- sólti dolgozó parasztok élete jobbra fordult és a kormánypro­gramul végrehajtásával naponta halad a felemelkedés útján. Az 1949-ben elfogadott alkot­mányunk dolgozó népünket je­löli meg a népi demokratikus államhatalom birtokosaként. Ezt országunk lakossága a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség legjobbjainak a ta­nácsokba történt választásával gyakorolja. A tanácstagnak te­hát megtisztelő, becsületbeli kö­telessége őrködni a törvényes jogok és kötelességek betartása felett. Különösen nagy szükség van erre most, amikor pártunk határozata alapján kormányza­tunk összes intézkedései népünk életszínvonalának emelését szol­gálják. A tanácstagok példamu­tatása tehát igen nagy szerepet tölt be a fenti nemes célért fo­lyó küzdelemben. AZ UJSOI/n tanácstagok azonban sajnos, nem látják tisz­tán megbízatásuk jelentőségét. Ahelyett, hogy példát mutatná­nak az adófizetésben, az ország­építésben, kivonják magukat a kötelezettség teljesítése alól. Bi­zonyítja ezt, hogy 27 adófizető tanácstag közül, 25-en alig, vagy egyáltalán nem teljesítette ez­évi adófizetési kötelezettségét. Csevice István elnökhelyettes 3000 forinttal adósa az állam­nak. A fiával ezévben a két te­hén mellé még kettőt vettek. Emellett Csevice István 4 hold földet használ bejelentés nél­kül. Ezt hiába takargatja hiva­tali hatalmával, falubelijei tud­nak róla és csalásnak minősí­tik. Súlyosan tévedne, aki azt hin­né, hogy Ujsolton nincsenek be­csületes tanácstagok és dolgozó parasztok. Vannak, és ezek nem helyeslik a tanács vezetőinek jelenlegi munkáját. Meg is mondják a kijavítás módját, csak keressék fel őket, beszél­gessenek el velük. Ifj. Nagy Gá­bor tanácstag rendezte negyed­évi adóját. Szellák Mihály 10 holdas dolgozó paraszt még meg sem kapta adóívét és már 1200 forintot fizetett be. A súlyos elmaradásért nem kismértékben terheli a felelős­ség a pártszervezet vezetőségét és tagságát is. Kovács elvtárs párttitkár is elismeri, hogy a múltévi hátralékára és ezévi elő­írására — ami közel '5000 forin­tot tesz ki — még nem fizetett be semmit. HOGYAN TÖRTÉNHETETT meg mindez, minek tudható be, hogy a község vezetői ennyire lazán, megalkuvóan kezelték az állam iránti kötelezettség kér­dését? Ennek oka mindenekelőtt az, hogy a községi tanács és a párt- szervezet vezetői egyéni érdekü­ket elébe helyezték az országos érdekeknek. Elszakadtak a be­csületes dolgozók tömegétől és teret engedtek az ellenség tevé­kenykedésének. Miután ők ma­guk is hátralékosok, nem voit erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy a törvényes rendelkezéseket érvé­nyesítsek a notórius nemfizetők­kel szemben. Kovács és Vizeli elvtársak maguk is azzal akarják menteni az elmaradást, hogy arra hivat­koznak, hogy nincs a paraszt­ságnak pénze. Pedig tudnak ar­ról, hogy Tárnái Józseféknál tartott lakodalomban körülbelül 140-en vettek részt és a lako­dalom 40 ezer forintba került. Tarnaiék ugyanakkor 5000 fo­rinttal tartoznak az államnak. A földművesszövetkezetben az áruforgalom értéke havonta G0- 70 ezer forintot tesz ki. A dunavecsei járási tanács végrehajtóbizottsága és pénzügyi osztályának vezetői bár tudtak arról, hogy Űjsolt ennyire elma­radt, azonban ennek megállapí­tásán kívül mást nem tettek. Ök a felelősek azért is, hogy ez- ideig adóügyi megbízott nem volt a községben. Igen sok adófizető felvetette már, hogy adóügyben tett panasza, sérelme elintézet­lenül maradt. Nyilvánvaló, ha a járási tanács többet tartózkod­na a községben és a helyszínen orvosolnák a dolgozók sérelmeit, ez is hozzájárulna az adófizetés megjavulásáhóz. A JÁRÁSI TANÁCS pénz­ügyi osztályának a jövőben kö­vetkezetesebben kell harcolnia a törvényes rendelkezések betar­tásáért. Ujsolton május közepéig egyetlen hátralékost sem vontak felelősségre. Pedig nem egy hát­ralékos kuláknak, mint például Kovácsnak, Kara Miklósnak, olyan gazdag állatállománya van. hogy könnyen ki tudná fi­zetni tartozását. Az elmúlt héten volt némi ja­vulás a községben. Több, mint 5 százalékot emelkedett az adófi­zetés. A további eredmények el­éréséhez is megvan minden le­hetőség. Ehhez azonban szüksé­ges a község vezetőinek példa- mutatása, valamint a járási pártbizottság és a járási tanács vezetőinek nagyobb segítsége. Koós Zoltán előadó, megyei tanács. A? ereiig jó munkára léteiénél... 4 géderlaki Úttörő termelő- szövetkezetben a párt- kongresszus tiszteletére határ­időre befejeztük a tavaszi vetése­ket és hamarosan készen va­gyunk a répa másodszori kapá­lásával is. A tagság nagy megelégedéssel dolgozik. Látja: nem hiábavaló a munkája. Már eddig munka­egységenként 4.10 forintot osz­tottunk, június elején ismét kö­rülbelül 2 forintot tudunk fi­zetni egységenként. De örömet ad a munkához az is. hogy vetéseink igen szépek. A kalászosokra igen jó volt a fejtrágyázás, egy-egy holdra idejében elszórtunk 90 kg szemcsés szuperfoszfátot és 40 kg pétisót. Idejében henge- reztünk is, hogy a rögöktől elsi­mítsuk a területet és a gépi ara­tás zavartalanul folyjék. Tóth József brigádvezetö. Négy megye élenjáró burgonyatermelői csatlakoztak a szabolcsi felhíváshoz Az elmúlt napokban a burgo­nyatermelésnek mintegy 110 »mestere«: agronómus, tudomá­nyos kutató, termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt részvételével ankét volt Kecskeméten a burgonyaterme­lés módszereiről. Várhelyi Pál, a bácskiskun- megyei tanács helyettes főagro- nómusának megnyitó szavai után Mészöly Gyula, a kecs­keméti kísérleti gazdaság veze­tő kutatója tartott bevezető elő­adást a burgonyatermesztés kor­szerű agrotechnikájáról. Előadá­sában kiemelte a nyári burgo­nyatermelés előnyét a tavaszi ültetéssel szemben. Hangsúlyoz­ta, hogy különösen fontos a nyári ültetés a vetőgumó továbbszapo- rítása céljából. A fejlődő burgo­nya ápolásával kapcsolatban el­mondta, hogy amennyiben az ül­tetés elég mély, felesleges a töl- tögetés, nyári ültetéséi burgonyá­nál pedig — különösen száraz nyáron — el is hagyható. Példa­képpen ismertette a kecskeméti kísérleti gazdaság eredményét, amikor a 12 és IS cm mélységű ültetések töltögetés nélkül 7—30 százalékkal múlták felül termés­ben az ugyanolyan mélységre ül­tetett. de töltögetett burgonya parcelláit. A töltögetés helyett kitünően bevált a sorközi tö /ék­kel, vagy aprószalmával való ta­karás. Például a 8 cm mély. töl­tögetés nélküli, sorközi takarás alatt 88 százalékkal termett több burgonya, mint ugyanolyan mely iiliet.ésű töltögetett táblákon — mondotta a többi között Mészöly Gyula. Az előadás után Pest, Bács- Kiskun, Csongrád és Tolna me­gyék küldöttei számoltak be ter­melési eredményeikről és azok­ról a módszerekről, amelyek segítségével a helyi sajátos kö­rülmények között kiváló bur­gonyatermést takarítottak be. A vita keretében sok értékes javas­lat hangzott el a burgonyaterme­lés fellendítésére, sőt arra is, hogy a legjobb kísérleti ered­ményeket a gyakorlatban is ismertessék. A szakemberek ta­nácsai mellett igen sok értékes gyakorlati tapasztalatot tártak l'el az egyénileg gazdálkodók is, akiknek felszólalásaiból a biz­tonságos gazdálkodásba vetett szilárd hit és növekvő termelési kedv tükröződött. A vita eredményét Mészöly Gyula foglalta össze és egyben válaszolt a felvetett kérdésekre is. Ezután az értekezlet részvevői egyhangúlag határozati javasla­tot fogadtak el, amelyben csatla­koztak a holdankénti 100 mázsás burgonyatermés eléréséért in­dított szabolcsi felhíváshoz. A határozati javaslat pontjai kö­zött szerepel még a nyári ülte­téséi burgonyaterület növelése, ahol lehetséges a burgonyaterü­let öntözése és a jó vetőmagnye­rés céljából a kétszeri szelekció végrehajtása a burgonyatáblá­kon. Erős terme1 őszövet kezet segíti a másikat A szabadszállási Vörös Traktor tsz tagsága már régebben elhatározta, hogy ker­tészetet létesít. De a csoportban senki sem akadt, aki ismerte volna a bolgár rendszerű ker­tészet módjait. Ezért vállalat út­ján akarták megteremteni. Tudomást szerzett erről a tassi Lenin tsz tagsága, ahol már évek óta ezt a rendszerű kertészetet folytatják és bőséges tapasztala­taik vannak kezeléséről. Ez a termelőszövetkezet az összes ve­téseket idejében elvégezte s mi­vel a területet egyénekre felosz­totta, az első kapálások is ké­szek. lázért a Lenin tsz tagsága vállalta: segít a szabad- szállási csoportnak a kertészet létesítésében. Tíz tag el is uta­zott és közel egy holdon meg­építették a bakhátas öntözési rendszert a főcsatornával együtt. Közben átadták az eredményes kertészkedés tapasztalatait is. Az önzetlen segítséget a sza­badszállási tsz tagsága jó birka­pörkölt vacsorával hálálta meg. Bánkúti István, Kunszentmiklós, Időszerű munkák a gyümölcsösben körtefákon az almamoly és a különböző gomba betegségek ellen védekeznünk kell. LegaJábt négy alkalommal permetezzünk 0.75 százalékos bordóilével, hek toliterenként 0.50—0.70 kg. mészarzenát hozzáadásával. A bordói lére érzékeny almafajtáknál lisztharmat fellépése esetén négi alkalommal másfélszeres nyári hígításü mészkénlével védekezünk Mészkénlevee permetezés esetén is tegyünk a permetlébe mész arzén átot. Először altkor permetezzünk, amikor a gyümölcs a mogyoró nagyságot elérte. A második és harmadik permetezést 13—16 na] múlva, a negyediket pedig 19—21 nap múlva végezzük. Cseresznyelégy ellen akkor permetezünk egyszázalékos Hun gária Matadorral, amikor a gyümölcs színe haragoszöldből sárgáb; megy át. Pajzstetű ellen akkor permetezzünk, amikor a gyümöl esősben felállított megfigyelő ládában a pajzstetű rajzása elkez dődik, egyezrelékes káliszappanos nyers nikotinoldattal vagy 0. százalékos Holló 10-zel. Alma-, körte-, cseresznye- és meggyfák« levéltetvek« ellen végezzünk »vadászó« permetezést, egyezreléke, káliszappanos nyers nikotinoldattal. következtében elszáradt hajtásokat araszny egészséges résszel együtt vágjuk ie és égessük el. Lisztharmat ellen védekezzünk a legelőször megjelenő liszt harmatos hajtások leszedésével is. Az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkeit megjelenésül után azonnal vágjuk ki a koronából és szükség esetén 0.5—O.i százalékos Holló 10-zel vagy Hungária Matador 2 százalékos olda tával permetezzünk. .. , :—Ti bizottságok szervezzenek permetező és karban­|A rermelé3l[ tartó brigádokat a néhány gyümölcsfával ren­delkező egyéni termelők fáinak ápolására. A termelők vásároljál meg közösen a védekezőanyagot. Az eddigi tapasztalatok szerint ahol ilyen brigádok működtek, egy termőfa permetezési költségi 3—3.50 forintba került. Ez pedig olcsóbb, mint az az 50, vagy 10( kg. gyümölcs, amit az igen elszaporodott kártevők tönkretesznek F. TÓTH JÓZSEF, megyei gyümölcstermelési agrónómus MOST VÁM AZ IDEJE ,.. hogy a répát kelés után saraboljuk, majd egyeljük. — Egyeléskor ajánlatos holdanként 30—40 kg. pétisóval fejtrágyázni A kelésben lévő burgonyát is sekélyen meg kell fogasolni, maj< lia az 5—7 cm. nagyságot eléri, kézikapálást kell végezni. — A nyári burgonyaültetcsre kijelölt területeket kultivátorozással, fo gasoiással tartsuk gyommentesen. A hosszabb tenyészidejű búr gonya vetőmagját május 20—25 között, a közepes és rövid te nyeszidejűekét pedig május 30—június 5 között elöcsíráztatjuk. A vetöburgonyát kirakás előtt alaposan át kell válogatni és csíráta- lanítani. ... az őszi takarmánykeverékek és a lucerna kaszálásának Arra kell ügyelni, hogy a legnagyobb takarmánymennyisége kapjuk ezekből. A túlkorai kaszálás kis mennyiséget ad, amíg c megkésett kaszálásból elvénült, értéktelenebb takarmányt nye rünk. Az őszi keverék után szabaddá vált területen végezzünl másodvetést. Elsősorban rövidtenyészidejű kukoricát és nyári ültetésit burgonyát vessünk, vagy silókukoricát, mohári, kölest szudánifüvet, stb. ... hogy a legelőn lévő tehenek és üszők hiánytalanul fedez­tetésre kerüljenek. Ezért olyan helyeken, ahol a legelő messzi van az apaállatistállótól, lehetőleg a legelőre kell ideigleneser nyári bikaszállást építeni. Ahol nyári szállás építése nem lehet­séges, ott a bikákkal naponként ki kell menni a legelőre a tehén- és üszögulyához. A bajai MNDSZ asszonyaink levele a dán asszonyokhoz Pár nap választ már csak el bennünket a nemzetközi gyermek nap ünnepétől. Ez alkalommal el szeretném mondani Nektek, dái asszonytársak, hogyan készülünk mi szabad országban ennek t napnak megünneplésére. Minden óvodában mesedélutánokat tartunk, asszonyaink já tékokat készítenek, az iskolások részére pedig filmvetítéseken ke­resztül mutatjuk be, milyen boldog a szovjet gyermekek élete szemben az elnyomott országok gyermekeivel. Megmagyaráz zuk számukra, pártunk és államunk milyen gondot fordít neveié sükre, boldog, örömteli jövőjük kialakítására. A mi kis városunkban csak az elmúlt napokban nyílt met egy egymillió forint költséggel épült új napközi otthon és bölcsődi a Gyapjúszövetgyár dolgozó asszonyainak könnyebbségére, gyér mekeik gondozására, nevelésére. A park, melyben az új szociálü alkotás létesült, hatalmas, átláthatatlan kőfallal volt körülvéve hogy avatatlan szem oda be ne tekinthessen. Egykori gazdája, meri egyszer nem kapott jegyet a János vitéz előadására, Budapestrő lehozatta az egész társulatot és a parkban a maga szórakoztatá­sára eljátszatta. Ma a kőfal már a múlté és mindenki gyönyörköd­het gyermekeink vidám es gondtalan életében. Magam is dolgozó asszony vagyok. Leányom most lett li éves most kapta meg felvételét a mezőgazdasági technikumba, mer hazánkban minden fiatal előtt nyitva az út a tanuláshoz. A gyermeknap közeledtével hazánk minden részén avatnak hasonló napközi otthonokat, bölcsődéket. Mi az építést választottuk szemben a rombolás megszállottjaival. Mi békét akarunk, bol­dog családi tűzhelyeket, ezért dolgozunk, ezért harcolunk és testvé­tünk a világ minden békeszerető embere. Kedves dán asszonytársak! Nektek még sok a tennivalótok harcotok, hogy ilyen megbecsülésben részesüljetek, mint mi, ma­gyar anyák, asszonyok. Harcotokhoz erőt az a tudat adjon, hogy veletek vagyunk és harcunk mind szívósabb és kitartóbb, hogy minden országban békében és szabadon élhessenek az anyák, asz- szonyok és minden becsületes dolgozó. BÜKKI JÔZSEFNÊ, Baja. MNDSZ-szerveza* A monilia Alma- és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents