Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-14 / 113. szám

Induljanak harcba földművesszövetkezetaínk a fémgyüjtő-hónap terveinek május 16-ig való teljesítéséért! Hogyan javíthatják meg a gazdálkodást a fülöpssállási Dóssá termelő- szövetkezetben ? A liiiöps/állási Dózsa ter­melőszövetkezet több mint 2000 holdon gazdálkodik. Lehetőség van arra, hogy tagjai virágzó­vá és gazdaggá tegyék termelő- szövetkezetüket, Azonban az adott lehetőséget nem használ­ja ki gem a vezetőség, sem a tagság. A tagok száma papíron 94. Azért csak papíron, mert ezek­nek a fele sem végez a terme­lőszövetkezetben aktív mun­kát. A növénytermelési brigá­doknak például Ráez János ág­ion ómus szerint 26—26 tagja van. Ennek a létszámnak azon­ban alig fele jár ki a mezőre dolgozni. A brigád vezetők soha­sem tudják pontosan, hogy más­nap hány emberrel dolgoznak. Aki hanyagságból elmarad, sen­ki sem vonja felelősségre, nem vonnak le munkaegységéből A szőlészeti brigád létszáma pél­dául papíron 18. Május 10-én a szőlészetben alig hat-hét leány es két-három férfi dolgozott. Van más hiba is. Több olyan tag akad a szövetkezetben, akt jogtalanul kapta, vagy kapja a munkaegységet. Szűcs István, a termelőszövetkezet parttítkára is ezek közé tartozik. Havonta 24 munkaegységet kap azért, mert a csoport székházát és az ud­vart rendbentartja. — Szűcs elv­társ a művelésre vállalt két hold napraforgó területet is a lá­nyokkal kapáltatta meg, — mondja jogos felháborodással Csavera József, a szövetkezet egyik tagja, évei mát 60-on fe­lül vannak ugyan, de már több mint 200 munkaegységet teljesi- tett az idén. Hasonló esetekről még be le­het számolni. Fodor László -ta- karmányfelelős« jóformán alig végzett valami munkát a tél fo- Jyamán, mégis naponta egy munkaegységet kapott. Gyurik János pénztárosnak 24 munka­egységet írnak be havonta a munkaegység könyvbe. Vörös­marty László mezőőr naponta szintén egy munkaegységet kap, amiért körüüovagolja a táblá­kat. (Mert, hogy tévedés ne es­sék, lovat kapott, hiszen nagy a Dózsa tsz határa.) Ullndoieckből következik te­hát, hogy több olyan tag van a termelőszövetkezetben, aki csak a munkaegységét kapja, de a beírt munkaegység mögött nincs végzett munka. Növekszik tehát a munkaegységek száma, csök­ken az egy munkaegységre jutó reszesedes. Ez természetesen fel­háborítja azokat a becsületes ta­gokat, akik állandóan szorgal­masan részt vesznek a szövetke­zet munkájában. Növelte a mun- kaegységhígítást az is, hogy S. Kovács Gábor és Pacsa László növénytermelési brigádvezető 43 munkaegységet írtak minden hó­napra, holott a kalászosok és a kapások területét figyelembe vé­ve csak 33.5 munkaegység járna nekik. —- De még talán ennyi sem — ismeri be Szűcs Józsci. elnökhe­lyettes —, mert a kukorica es a napraforgóföldet kiadtuk har­madából egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Nézzük csak meg ezt a kér­dést' közelebbről. A szövetkezet a 170 hold kukoricaterületből 140 hóidat kiadott. A 20 hóid napraforgóvetést is szintén egyé­niek művelik. Mire hivatkozik a vezetőség és néhány tag? Arra, hogy nem tudják meg­művelni a területet, mert neve­sen vannak. A szövetkezetne;; van 30 hold szőlője és oda is kell az erő. Egy növényterme­lési brigádra a 200 hold kalászo­son. kívül, 90 hold kukorica, 3 hold cukorrépa, 10 hold takar­mányrépa, 10 hold napraíorgó, 10 hold burgonya és 2 hold mák megművelése jut. Ezt könnyű­szerrel megoldhatnák, ha vala­mennyi tag dolgozna és igénybe vennék a gépállomás segítségét. , Mi a véleménye erről a gép­állomás körzeti agronómusának Kenyeres Józsefnek? — Igazuk van a szövetkezeti tagoknak, adják ki harmadából a kukoricát és a napraforgót, mert akkor jobban meg lesz Ka­pálva. Igaz, van két U3-as erő­gépünk, amelyeket növényápo­lásra tudunk használni, ezeknek nincs munkájuk. A szabadszai- lási tanács már megígérte, hogy •»szerez« néhány egyéni parasz­tot, akiknél lehet majd kapálást végezni. Ivz aztán fii re su elképzelés Kenyeres elvtárs! Furcsa elkép­zelés azonban a gépállomás töb­bi vezetője és a tanács részérői Is; A szövetkezet kiadja a föld­jét harmadából egyéni parasz­toknak, arra hivatkozva, hogy nem tudja megművelni, a gépál­lomás két U3 gépe pedig ki­használatlan, mert nincs mun­kája és kénytelen egyénileg dol­gozó parasztokkal szerződést Kötni. Hol Itt az észszerűség? Mi ez, ha nem felelőtlenség, nemtö­rődömség a gépállomás vezető­sége, a körzeti agronómus, a községi tanács, de a szövetkezet vezetősége részéről is? Kenyeres elvtárs szavaiból az is érződik, hogy a gépállomás vezetőségének az az álláspontja, hogy megsértené a szövetkezeti demokráciát, ha befolyásolná a közgyűlés határozatát, amely a kapások harmadából való ki­adása felől döntött. Elfeledkez­nek arról a gépállomás vezetői, hogy a termelőszövetkezeti de­mokrácia feltételezi a párt. a ta­nács, a termelőszövetkezeti ta­gok harcát a jobb termés eléré­séért és meg van annak a mód­ja, hogy a tagság előtt ismertes­sék, mibe kerül, ha harmadából adják ki a kukoricát s ezzel szemben mit takarítanak meg, ha a gépállomás végzi gépekkel a munkát. A gépállomás veze­tői, ahelyett, hogy harcolnának a gépi munka becsületéért, a szövetkezét jövedelmének növe­léséért, mint a termelőszövetke­zeti demokrácia védelmének képviselői ilyen káros nézetet vallanak. .Vein s/.altad megfeledkezni a szabadszállási gépállomáson sem, hogy elsősorban a terme­lőszövetkezeteket kell támogat­ni. A gépállomás felelős a kör­zetéhez tartozó termelőesoponok terméséért és fejlődéséért. Szem előtt kell tartani, hogy a gépál­lomás nemcsak termelési, ha­nem politikai bázis is, a gépa:- lomás pártszervezetének több politikai segítséget kell adni a termelőszövetkezetnek. Senki sem magyarázta meg a Dózsa vezetőinek és tagjainak, hogy milyen károk származnak abból, hogy harmadából adtak ki a kapásokat. Pedig egy rövid számítással könnyen be lehet bi­zonyítani, hogy milyen helytele­nül cselekedett a termelőszövet­kezet. Szűcs elvtárs maga is el­ismerte az egyik értekezleten, hogy ez 6 vagon kukoricát és 40 mázsa napraforgót jelent a tagoknak. Pedig ez nagyon sze­rény számítás, hiszen szinte biz­tos, hogy több mint 13.5 mazsa kukoricatermésük lesz holdan­ként. Magú az agronómus, de a tagok nágyrésze Is elismeri, hogy a kukoricaíöld megfelelő műve­lés esetén könnyen hozhat 18— 20 mázsa termést holdanként. — Egy hold kukoricának keresztbe és hosszába való megkapálását a gépállomás 48 forintért végzi, háromszori megkapálása 144 fo­rintba kerül. Az említett 140 höld kukorica megkapálása tehát 20.160 forintba kerül. A 600 má­zsa kukorica mázsánként 200 forinttal számolva, 120.000 fo­rint értéket jelent, Tehát közei 100.000 forint jövedelemtől es­nek el a tagok, még akkor is, ha 13.5 mázsás lesz a holdan­ként! termés. Nem is beszélve arról, hogy 600 mázsa kukoricán 100 sertést lehetne; hizlalni, ha 130 kilogrammos hízókat számí­tunk kilogrammonként 20 _ ío­forintjavai, az 260.000 forint jö­vedelmet jelentene a szövetke­zetnek. f elnid ül (ellát a kérdés, hogy milyen helyi politikát foly­tat a gépállomás pártszervezete és vezetői, ha mindezekről nem világosítják fel a Dózsa terme­lőszövetkezet vezetőit és tag­jait? De vájjon milyen helyi po­litikát folytathat Szűcs elvtárs, a párttitkár és a termelőszövetke­zet partszervezete, a kommunis­ták, ha ilyesmi előfordulhat a termelőszövetkezetben. Nem is beszélve arról, hogy maga a párttltkár is az egyenlősdi elmé­letet képviseli, mert mint már említettük, 24 munkaegységét írtak be a javára havonta, jog­talanul. Mit várhatunk akkor a többi tagoktól, ha a párttitkár így gondolkozik. Nem lehet cso­dálkozni azon, hogy a becsülete­sen dolgozó tagok, Csuvera Jó­zsef és társai tel vunnak hábo­rodva és joggal követelik, hogy ezt az állapotot szüntessék meg a szövetkezetben. — Vonjanak be a munkába minden tagot. Szüntessék meg a feleslegesen függetlenített funk­ciókat. Kérjék számon a hanya­goktól a mulasztást. — Ez a vé­leménye minden becsületes tag­nak. l.t volna az orvossága a gazdálkodás megjavításának. A választott szervek, az ellenőrző bizottság, az igazgatóság ne csak papíron legyen meg, vizs­gálják felül a munkaegysegeket, akik nem végeztek munkát es mégis jogtalan munkaegységhez jutottak, azoknál utólag helyes­re javítsák ki a munkaegység könyvüket. Az ellenőrző bizott­ságnak az is feladata, hogy meg­előzze az ilyen eseteket. % iiiiiiikafes.vcleiii megszi­lárdítása érdekében az élenjáró tsz.-ek példájára, osszák fe* egyénekre a kapások területét. Ezzel elősegítik a nők és a csa­ládtagok fokozottabb bevonását a munkába, növelik az egyem felelősséget. Ezzel csökkentik a munkaerőhiányt' is. Alá kell huznunk a községi pártszervezet felelősségén kívül a járási pártbizottság és tanács súlyos mulasztásait, amik előse­gítették, hogy idáig fajultak- a dolgok a Dózsában. Állandó se­gítéssel, a szövetkezeti tágok politikai felvilágosításával meg lehet előzni az ilyen bajokat. A felsorolt hibák ismét elő­fordulhatnak, ha a válasz! ott szervek nem számolnak be mun­kájukról, ha a helyi vezetőkön kívül a járási pártbizottság to­vábbra is elhanyagolja a szövet­kezetét. A járási pártbizottság és tanács vezetőinek szem előtt kell tartani, hogy elsősorban azokat a szövetkezeteket keil fokozottabban segíteni, ahol sok a probléma. Sürgős ífcuilű az em,Let­teken kívüi, hogy a közvetlen feladatokra mozgósítsák a ter­melőszövetkezet tagjait. A gép­állomás segítsége nem eiég a növényápoláshoz. Szükséges, hogy előkészítsék a lokapákat a munkára és a lovakat ne csak fuvarozásra, hanem a növény- ápolásra is használják fel. A termelési év végén a Dózsa termelőszövetkezet tagjainak •kamrái igazolják majd, hogy milyen helytelenül cselekedtek volna, ha egyéniekkel müvojte- tik meg a kapásokat. Kereskedő Sándor iciő járásjelentés Várható időjárás péntek estig; Változó felhőzet, néhány helyen esővel. Mérsékelt északkeleti- keleti szél, Az éjszakai lehűlés erősödik, a szélvédett és mé­lyebb helyeken taiajmenti fagy, A nappali’felmelegedés egy-ket fokkal tovább gyengül. Várható hőmérsékleti értékek: péntek reggel 3—6, délben 16—Ifit fok, között. Távolabbi kilátások; az éjszakai lehűlés erős marad, Május 16-án zárul a községi vas- és fémgyüjtési-hónap. A földművesszövetkezetek dolgo­zóinak alig pár nap áll még ren­delkezésükre, hogy előirányzatu­kat teljesíthessék, hogy ezévben is sikerre vigyék a vasgyüjtes munkáját. A kalocsai, dunave- csei és kecskeméti járáshoz tar­tozó szövetkezetek dolgozói de- rekas munkájukkal már eddig is biztosították jó helyezésüket a megyei versenyben, elérték, sót túlhaladták a százszázalékos teljesítést. Elfogadható eredmé­nyek születtek a bácsalmási és kunszentmiklósi járások szövet­kezeteinél is, a bajai- járási szö­vetség pedig megközelítette már a 100 százalékot. A megyei szövetség globális teljesítése azonban mégis alul­maradt ezidáig a követelmé­nyeknek. Ennek oka az, hogy a kiskunhalasi, félegyházi és kis­kőrösi járások föl dm ű vesszővé :- kezeteinek többsége szinte sem­Tennelőszpvetkezetünkben, a csávolyl Uj Élétben jelentős lépés történt a munkaszervezés­ben, az elmúlt évekkel szemben. A brigádok és azokon belül a munkacsapatok helyes kialakítá­sával szövetkezetünk igazi nagy­üzemi formát kezd ölteni. Most- már a munkacsapatok tagjai ma­guk is követelik a terület egyé­nekre való felosztását. Rövid Já­nos és Ikotity Pál azt is meg­szervezték, hogy a munkacsapa­tukra jutott kukoricaföldön már a négyzetes vetést is egyénekre osztva végezték s ki-ki azt a te­rületet műveli egész éven át, amit elvetett. mit sem tesz a tervek teljesítése érdekében. Kunszálláson például1 mindössze 10 százalékos az »eredmény«, Csengődön a szö­vetkezet vezetősége szerint' »nincs vas«, nem lehet a terve­ket teljesíteni. A megállapítás­nál tovább persze nem jutottak.- nem szervezték meg az elmúlt vasárnapi gyűjtést sem. A sereghajtó földművesszövet­kezetek a még hátralévő három napban minden erőt összponto­sítsanak az elmaradások beho­zására, a tervek teljesítésére. —• Alapos munkával, az iskolákkal, tömegszervezetekkel karöltve szervezzék meg mind a hétköz­napi, mind a vasárnapi gyűjtést és bizonyítsák be, hogy képesek eredményeket eléírni. Ha a hát­ralévő idő minden óráját alapo­san kihasználják, úgy biztosí­tani fogják az előirányzat telje­sítését, megyénknek az országos versenyben való jó helyezését, Mezei Istvánné. A munkacsapatok tagjai azt is megkövetelték, hogy a foga­tokat is munkacsapatonként osz- szuk fel. A Rövid János munka­csapatához beosztott Boros Imre és Tarr József fogatosok vállal­ták, hogy a munkacsapat négy­zetes kukoricavetését háromszor hosszában-keresztben megeké- zlk, a répát pedig kétszer. így mutatkozik meg szövetke­zetünkben a fogatosok és a mun­kacsapat tagjai közötti szoros együttműködés, a többtermés sikeréért. Rékasi Gáspár tsz-elnök, Iparunk nyersanyagbázisának és a dolgozók bőséges élelmi­szerellátásának biztosítása érdekében növelni kell a burgonya terméshozamát. Ennek érdekében a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya 1954 május 21-én Kecskeméten a kiváló burgonya- termelők részére tapasztalatcsere értekezletet tart. Az értekezlet célja, .hogy a kiváló burgonyatermelők a legjobb szakemberekkel, kutatókkal beszéljék meg a burgonyatermesztés módszereit és mozgalmat indítsanak a 100 mázsás burgonyatermés eléréséért. Az értekezlet előadója: Mészöly Gyula országgyűlési képvi­selő, a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság igazgatója. Az értekezleten résztvesznek Pest-, Csongrád- és Tolna megye küldöttei, valamint megyénk területén a burgonyatermelésben kiváló eredményeket elért termelőszövetkezeti brigádvezetők, egyénileg 'dolgozó parasztok, termelési bizottsági' elnökök és szak­emberek. BENE ANDRÁS, megyei agroprop, KOVÁCS JÓZSEF a mezőgazdasági kiállításra készül 1/o vücs József 4 JV holdas nagyba­racskai egyénileg dol­gozó paraszt. A község­ben ágy ismerik, mint legjobb sertéstenyész­tőt. Hét éve foglalko­zik ezzel. Most nagy igyekezettel készül a mezőgazdasági kiállí­tásra. Fiatal ember még. Szakelőadások útján, szakmai könyvek ta­nulmányozásával , a he­lyi tapasztalatok fi­gyelésével ismerkedett meg közelebbről a törzskönyvezett állat­tenyésztés jelentősé­gével. Már kezdetben ilyen állományra tett szeit. Tapasztalatai bebizonyították, hogy a tájiellepnek legmeg­felelőbb a berksir ser­tések tenyésztése. Főleg tenyészkanok nevelésével joglalkozik. Számos kinevelt, törzs­könyvezett tenyész­kant hozott már forga­lomba « tenyészállat­forgalmi vállalaton ke­resztül. A mezőgazda- sági kiállításra is egy sertésltnyészkan- nal készül.-,T A kiállításon be akarom, mutatni: mi­lyen az általam kine­veli alsóbácskai berksir fajta. - Elüt a többiek­től. Rövidebbek a lá­bai, rövidebb az orra, hosszá, dereka és szé­les válla van. Takar- mányértékesítésc is jobb, mint á másfajta berksíreknek, Es azon­ban nemosak a tenyész­kanokra, de a göbékre is vonatkozik, Í z elmúlt év őszén ve(t részt elő­ször kiállításon Kecs­keméten. Kiállított te­nyészkanja és göbéje első dijat nyert. Részt- - vess a bajai állatte­nyésztési nap állatbe- mulalójáü is, két te­nyészkannal és egy anyakocával. — Községünkből nem­csak én megyek a me­zőgazdasági kiállítás­ra, de a Szlanyinka- .testvérek is. Velem együtt ok is- az alsó- ■ bácskai ' klienyésstett berksir fajtát mutat­ják be. Együttes mun­kánk eredménye már-' is -megmutatkozik ff községben. Nem keve­sebb, mint JfS tenyész­tője van már a berkstr- sertéseknek. Kovács József hi­teles számadatokkal bizonyltja a berksir íirtisfajta nevelésé­nek eredményességét, jövedelmezőségéi, Egy berksir süldő 16 hóna­pos hizlalást ideje után eléri a 160—ISO kg-et. .4 mangalica hasonló idő alatt sem ér el ISO —180 kg-nil többet. A Cornwall eléri ugyan a berksir súlyát, de emez zsirosodásban messze maga mögött hagyja. jy’QVács József ÍV évente 4—5 te­nyészkant és £—3 anya-, kocát nevet. Minden érdeklődőnek bebizo­nyítja, hogy a fajtisz­ta, törzskönyvezett ál­latok nevelése több jö­vedelmet biztosit <x te­nyésztőnek és nagyobb hasznot a nöp'naida- ságnak^' SZERVEZETI MUNKA termelőszövetkezetünkben Kiváló burgonyatermelők tapasztalatcseréje

Next

/
Thumbnails
Contents