Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-12 / 111. szám
BACSKISK UN MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ AAOP BAfCSKIS K UN MEGYEI PXRTBUOT TSAGANAK LAPJA TX. ÉVFOLYAM, 111. szám. Am SO fillér 1954 MÁJUS 13. SZERDA A MAI SZÁMBAN Jókai Kiskörösön. — Tavaszi növényápolás • előtt a kecskeméti gépállomáson. — Vasárnapi beszélgetés tanyán. — Megjegyzés: Babagyár, vagy a mezőgazdaság fejlesztése? — Eredményes a gazdasszonyszak- körök munkája. — Sport. V Felnőttek — a gyermekekért Újjáalakuló társadalmunk egyik fontos feladata a felnövekvő nemzedékek nevelése. Lenin elvtárs nagy jelentőséget tulajdonított a fiatalság szerepének. így ír erről a kérdésről: «■Mi a jövő pártja vagyunk, a jövő azonban az ifjúságé. Mi az újítók pártja vagyunk, az újítókat pedig legszívesebben az ifjúság követi. Mi az önzetlen harc pártja vagyunk mfnden ellen, ami romlott és az önzetlen harcot mindig az ifjúság vezeti.« Mindnyájunk érdeke tehát, hogy gyermekeinkből fegyelmezett, művelt felnőttek váljanak, akik a gyárakban, földeken, hivatalokban megállják helyüket. Szocialista nevelésünknek már eddig is jelentős eredményei mutatkoznak. Ifjúságunk fegyelmezettebb, őszintébb, szívesebben végez társadalmi munkát, jobban megbecsüli a köztulajdont, mint az előző nemzedékek. Az általános és középiskola tanulmányi színvonala szüntelenül emelkedik és a tanulók magatartása az iskolák kapuin belül állandó javulást mutat, Egyáltalán nem kielégítő azonban az ifjúság iskolánkívüli magatartása. Gyakori a szülök panasza, hogy nem bírnak gyermekükkel. Gyakran láthatunk az utcán illetlenül viselkedő fiatalkorúakat, akik a felnőttek intő szavát elengedik a fülük mellett. Sajnos azonban, ez az intő szó is meglehetősen ritka. Kiskunfélegyházán a mozi előtt minden este láthatunk 12—14 éves hangoskodó, verekedő fiúkat, kiknek szájában cigaretta füstöl. A felnőttek közül senkinek sem jut eszébe, hogy rendre intse őket. A -gyermekek iskolánkívüli magatartásának megjavítása jelentős társadalmi feladat, melyből ki kell vennie a részét min-’ denkinek. Ez csak akkor lehetséges, ha a szülök, szorosabbra fűzik kapcsolatukat azzal az iskolával, amelybe fiuk, vagy lányuk jár. Érdeklődnek a pedagógusoktól gyermekük tanulmányi eredménye, magatartása iránt, résztvesznek a szülői értekezleteken, a szülők iskoláján. Nagy Imre elvtárs is erre figyelmeztetett minket január 23-i országgyűlési beszédében, amikor kiemelte: »A nevelés terén az eddigieknél nagyobb feladat hárul a szülőkre. A családi életen kívül tevékenyen részt kell venniük az iskolát nevelés munkájában és elő kell segíteniök az iskolai fegyelem megszilárdítását.« Csak a szülő és pedagógus együttes munkájának eredményeként remélhetjük, hogy megjavul a tanulók iskolánkívüli magatartása is. Nemrég Kecskeméten a színház mögött néhány általánosiskolás tanuló pénzezett a ragyogó tavaszi napfényben. A húszfilléresek mellett egyforintosok és ötforintosok is gurultak a homokba. A felnőttek tömegesen jártak-keltek arra. Néhá- nyan megálltak és látható élvezettel szemlélték a gyermekek szerencsejátékát, melynél a gaz- dátcserélő pénzösszegek az ő érdeklődésüket is felkeltették. — Hosszú időnek kellett eltelnie, míg végül valaki megszólalt a tömegben, hogy: »-Fiúk, talán jobb lenne, ha hazamennétek tanulni.« Erre a figyelmeztetésre a csoport csakhamar szétrebbent. Az egyik üzem népnevelője volt az, aki végetyetett ennek az erkölcsrontó társasjátéknak. Az ilyen népnevelő tudja, hogy az ő feladata túlterjed a gyár kapuján. Ez ennek a társadalmi erőnek a megnyilvánulása, mely új életünket alakítja. A szülők többsége azzal hárítja el magáról a felelősséget gyermeke neveléséért, hogy keveset van otthon, nem tud ellenőrzést gyakorolni. Fel kell világosítani az ilyen dolgozót, hogy szabadidejéből naponta fordítson legalább néhány percet arra, hogy gyermekével foglalkozzék, érdeklődjön iskolai munkája, problémái iránt. Ajánlatos a gyermekek iskolánkívüli életét pontos napirendben szabályozni. Ebben arányosan kapjon helyet a tanulás mellett a házimunka és játék is. Gyakori, hogy a gyermekek fegyelmezetlenségének a szülők rossz példamutatása az oka. Mikor Makarenkónak, a nagy szovjet nevelőnek egy apa panaszkodott, hogy gyermeke rendetlen, elhányja a dolgait, Anton Szemjonovics behatóan érdeklődött aziránt, hogy az illető szülő milyen példát mutat a rend tekintetében. Kiderült, hogy ő sem szokta esténként helyretenni levetett cipőjét. Szerencsére nemcsak a rossz, hanem a jó példa is vonz. Ha a családtagok egymásközt illedelmesen, udvariasan beszélnek, a kisgyermek önkénytelenül is elsajátítja ezt a modort. Meg kell érteniük a dolgozóknak, hogy mindnyájan felelősek vagyunk gyermekeink jövőjéért; fegyelemmel kell nevelni és fegyelemre kell nevelni Krajnyák Nándor, tanító. A Kiskunhalasi Mészhomok Téglagyár dolgozói jó munkával készülnek pártunk, III. kongresszusára A Kiskunhalasi Mészhomok- Téglagyár dolgozói elhatározták, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére havi terveiket rendszeresen 103 százalékra teljesítik. Az üzem dolgozói szép eredményeket értek el a vállalások teljesítésében. Márciusban 104, április hónapban pedig 120.9 százalékra teljesítették tervüket és terven felül 129.500 darab téglával adtak többet népgazdaságunknak, melyből 5 darab kétszobás, konyhás kislakást lehet építeni. Május első napjaiban veszélyeztetve volt a tervteljesítés anyaghiány miatt, Kővágó Lajos gyártásvezető mindent elkövetett, hogy megfelelő mennyiségű mész álljon rendelkezésre, így a TÜZÉP-től és a Tatarozó Vállalattól kért segítséget. Néhány nappal ezelőtt megérkezett 2 vagon mész, így a zavartalan termelés feltétele biztosítva van. Az üzem minden dolgozója 100 százalékon felül teljesíti napi tervét. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult lelüiismeretes munkájával Nagy Ty. István kazánfűtő, Mészáros Károly.és Maróéi Károly téglaszedő, Csapiáros István és Tóth B, Antal kihordó. Kongresszusra készülnek megyénk helyiipari vállalatai és a kisipari termelőszövetkezetek Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat A vállalat a gépjavítással nagy segítséget nyújt a mező- gazdaságnak. A dolgozók arra törekszenek, hogy úgy javítsák a gépeket, hogy a nagy munkában géphiba miatt kiesés ne fordulhasson elő. A vállalaton belül szép eredményt ért el a kongresszusi versenyben az esztergályos részlegben Mikus Pál, a motorszerelő részlegben pedig Ormos Kálmán. Mikus Pál 53 százalékkal, Ormos Kálmán pedig 147 százalékkal teljesítette túl tervét. A kovácsrészlegben Farkas János ért el kimagasló eredményt. A versenyben 86 százalékkal teljesítette túl vállalását, Modok Balázs Bácskiskunmegyei Nyomda Vállalat A vállalat dolgozói egyre szebb eredményeket érnek cl a kongresszusi versenyben. A versenyben született kimagasló eredmények következtében a nyomdaüzem április havi tervét 8.7 százalékkal túlteljesítette. A dolgozók teljesítményei közül kiemelkedik Durszl Ferenc sztahanovista gépszedö munkája. Teljesítményével messze túlszárnyalta dolgozótársait. A nyomda munkásai a kongresszus előtti napokban új tettekkel készülnek pártunk nagy napjára, FARAGÓ IMRE Bajai Patyolat Vállalat A kongresszusi verseny eredményeként a vállalat az elmúlt hónapban mosási tervét 10 százalékkal, vegytisztitási tervét pedig 89 százalékkal túlteljesítette. Az üzem a dolgozók jó munkája révén április havi tervét 33.1 százalékkal túlteljesítette. A kongresszusi versenyben szép eredményt ért el lstokovits Istvánné (206 százalék), Hegedűs Péterné (178 százalék), Hunyadi Erzsébet (161 százalék). Mezei Lajos gépmosó 140 százalékos felajánlását 173 százalékra teljesítette. Kovács József gépmosó pedig a kongresszusi versenyben elérte a 201 százalékos teljesítményt. VINCZE FERENC Bajai Álsódunai Nádgazdasági Vállalat Simola István és Varga Gyula telepvezetők vállalták a párt- kongresszus tiszteletére, hogy Hajszló és Harkány területen 81.000 nádkévét vágnak le. Április végén több mint 7000 kévével vágtak többet, mint »menynyit felajánlottak. A dolgozók közül Flejsz Sándor, Szűcs József, -Gyurákovics Júlia és Kovák Anna szép teljesítményekkel dicsekedhet. Ennek ellenére a vállalat nem tudta teljesíteni április havi tervét. A kongresszusi verseny kiszélesítésével harcolnak a vállalat dolgozói elmaradásuk pótlására. JENKI PÁL I Kisipari Termelőszövetkezeteink A szövetkezetek dolgozói is sikeresen harcolnak a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny sikeréért. A Kecskeméti Cipész Ktsz a kongresszusi versenyben már behozta januári 25 napos elmaradását. Ezzel lehetővé vált, hogy első negyedéves tervét 9.8 százalékkal már túlteljesítette. A Kiskun- télegyházi Cipész Ktsz felajánlotta, hogy terven felül 10.000 forint értékű munkát végez. Felajánlásukat 228 százalékra teljesítették. A Bajai Ruházati Ktsz íéríikonfekciós részlege a kongresszusi versenyben 192.7 százalékos eredményt ért el. A női konfekciós részlege 37.3 százalékkal túlteljesítette előirányzatát. A Kiskunhalasi Mező- gazdasági Ktsz azonban nem követte az előbbi szövetkezetek példáját, nem törekedett a minőség megjavítására. Rosszminőségű talicskát, készített. Hasonlóképp rossz munkát végzett a Bácsalmási Ruházati Ktsz cipészrészlege is, amely 400 pár férfiszandált rossz minőségben állított elő. Még vannak kisipari termelőszövetkezetek, amelyek a kongresszusi versenyben nem fordítanak megfelelő gondot a minőségi munka megjavítására: A kisipari termelőszövetkezetek a kongresszusi versenyben »kongresszusra jó minőséggel« mozgalmat indítottak. Több kisipari szövetkezetnél a dolgozók elhatározták, hogy ezt a mozgalmat nemcsak a kongresszusi verseny időtartamára szervezik, hanem a kongresszus után is még nagyobb gondot fordítanak az általuk készített cikkek jó minőségére: Ezzel segítik valóraváltani kor- mányprogrammunk célkitűzéseit: Székely Jánosi Hozzájárulnak jólétünkhöz, az ország jó ellátásához Spód Vilmost (Ilarta, 331. sz.) a kongresszusra való készülődés heteiben sokat foglalkoztatta a gondolat, hogy tehet többet népünk jólétéért. Elhatározta, hogy teljesíti egészévi tojás- és baromfibeadását. Fogadalmát valóra váltotta. Abel Pál (Kecskemét, Talfája 107. sz.) úgy járul hozzá párt- kongresszusunk sikeréhez, hogy tejbeadását januárban 732 százalékra, februárban 1001 százalékra, és márciusban 737 százalékra teljesítette. Példamutató beadásával kivívta a város dolgozó parasztjainak megbecsülését, Szóllősi András (Harta, 705 sz.T a kongresszusi versenyben a munkásokra is gondol. Érzi, hogy nagy felelősséggel tartozik a város, az ország ellátásáért. A várostól kapott segítséget úgy hálálja meg, hogy már eleget tett egészévi sertésbeadásának.
