Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-11 / 110. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG .w IX. ÉVFOLYAM, 119. szám. Ára SO fillér 1954 MÁJUS 11. KEDD r" - ' > I MÁI SZÁMBAN Homokmégy nehezebb község, mint a többi?! — Más kárán tanul az okos. — Szkitakori urnatemetőre bukkantak Kelebián. — A tiszakécskei gépállomás és a termelőszövetkezetek kapcsolata. — Fordítsunk na­gyobb gondot mezőgazdasági üzemeinkben a dolgozók ellátására. L _____________J T öl)I> elvi felkészültséget a pártvezetésbe Pártszervezeteinkre a pártha­tározatok és a kormánypro­gramul végrehajtása komoly, fe­lelősségteljes feladatokat ró. Pártszervezeteink vezetőinek jól keli ismerni a határozatokat, a helyi viszonyokat. így tudják a határozatokat a helyi viszo­nyokra alkalmazni, így tudják mozgósítani a tömegeket az új szakasz politikájának megvaló­sítására, a tervek végrehajtá­sára. — A kommunisták odaadó munkáján és fegyelmén kívül elengedhetetlenül szükséges, hogy a párt minden tagja is­merje a célkitűzéseket és egyet­értsen azokkal. A párt sorainak szilárd szervezeti egysége mel­lett, a kitűzött feladatok meg­valósításában döntő szerepe és jelentősége van a párt eszmei, ideológiai egységének, a néze­tek azonosságának, — mondot­ta felszólalásában Nagy Imre elv társ a budapesti pártaktíva 1953 július 11-i értekezletén, Jelenleg olyan politikai mun­kára van szükség, amely moz­gósítja párttagságunkat, egész dolgozó népünket a célkitűzések megvalósítása érdekében. Párt- szervezeteinkben azonban ez a munka nem folyik kellő mér­tékben. Ez elsősorban abból fa­kad, hogy alapszervezeteink ve­setőségei nem tanulmányozzák, nem ismerik eléggé a párthatá­rozatokat. Nem elég azokat egyszer átolvasni, mint a leg­több helyen teszik. A határoza­tok mély elemzése, alapos meg­tárgyalása, állandó kézbentar­tása szükséges ahhoz, hogy azt a helyi viszonyoknak megfele­lően alkalmazni tudjuk. Emel­lett arra van szükség, hogy a vezetőségek tagjai marxista- leninista képzettségüket állan­dóan fejlesszék, hogy ezáltal is jobban megértsék a határozatok politikai jelentőségét. Figyelme­sen olvassák a sajtót, tanulmá­nyozzák az abban megjelent po­litikai kérdéseket, Sokan a kommunisták közül úgy gondolták, hogy a kor­mányprogramul önmagáért be­szél, minek ennék- külön agitá­ció. Hiszen a dolgozó nép öröm­mel vette tudomásul a program- mot és most már minden fog menni magától. A párton belül is eluralkodott ez a nézet, hogy elavult dolognak tartották a ter­vekért folytatott harcot, az ál­dozatvállalást. A parasztság zak­latásának tartották az adófize­tés, a beadási kötelezettségek teljesítésének megkövetelését. Figyelmen kívül hagyták azt, hogy a kormányprogramul meg­valósulása, a jólét emelése, csak­is az ipari tervek és az állam- polgári kötelezettség maradékta­lan teljesítésén keresztül való­sítható meg. Ezek az elvtársak azóta meggyőződhettek nézeteik helytelenségéről. Egyes ipari üzemeink, mint például a Kecs­keméti Gépgyár, a 64/1 Építő­ipari Vállalat, a Lakatosipari Vállalat, stb. jelentősen elma­radtak tervük teljesítésétől, sőt több helyen a béralapot is je­lentősen túllépték, ami pedig egyáltalán nem járul hozzá az életszínvonal emelkedéséhez, Megyénk a begyűjtésben or­szágos viszonylatban az utolsó. Vannak, akik úgy képzelik, hogy a programmot, a jólét emelését, az állampolgári kötelezettségek teljesítése nélkül is meg lehet valósítani. Sok paraszt, köztük párttagok is, elmulasztották ál­lammal szembeni kötelezettsé­güket teljesíteni, ugyanakkor házat, földet, kisgépet, tehenet, lovat vásároltak, mint például Csóti János, alsómégyi lakos, aki 4500 forintért közel két hold területű földet vett, ugyanakkor 600 forint adóval tartozik az ál­lamnak. Ugyanott G. Szabó Ist­ván, párttag két hold földet vett és 3000 forint adóval tartozik az államnak. Pártszervezeteinknek meg kell értetni minden dolgozóval, min­den munkással, minden paraszt­tal, minden értelmiségivel, hogy most, amikor egész gazdasági életünket népünk jólétének eme­lésére csoportosítottuk át, foko­zottabban fontos az ipari tervek pontos végrehajtása, az állam­mal szembeni kötelezettségei maradéktalan teljesítése. Ennek érdekében javítani kell az alap­szervezetek vezetési módszerein. A vezetőségek tagjai ezt úgy tudják végrehajtani, ha emelik a vezetés színvonalát. A maga­sabb színvonalú vezetés pedig nem érhető el csupán a felsőbb pártszervek által adott szempon­tok felhasználásával. Tompa községben például a pártvezető­ség taggyűlésre készülve egész rövid -szempontokat« sorolt fel és ebből állt a beszámoló. A község a begyűjtésben igen el van maradva, a beszámoló azonban csak annyiban foglalko­zott e fontos kérdéssel, hogy felsorolta azokat a párttagokat, akik állammal szembeni köteles­ségüknek nem tettek eleget. Ez a módszer nem sokat segít a begyűjtés helyzetén. A vezetőség tagjai viszont jól ismerik a köz­ségben a helyi viszonyokat. Ezt kiegészíthették volna a pártha­tározatok mélyebb tanulmányo­zásával, melyhez még igen ér­tékes elvi segítséget nyújtott volna a Szabad Nép április 25-i számából »A falu fontos kérdé­sei« című cikk. A helyi adottsá­gok ismeretével elkészített, elvi­leg, agitatív módon jól alátá­masztott beszámoló, már mozgó- sítóbb hatású lett volna. Mindezek a tények azt bizo­nyítják, hogy pártvezetőségeink­nek a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniok marxista-ideoló­giai képzettségük fejlesztésére, a párthatározatok alaposabb meg­ismerésére, politikai események tanulmányozására, hogy azokat a helyi adottságoknak megfele­lően alkotó módon tudják hasz­nosítani munkájukban, Jól folyik a begyűjtési tervtárgyalás Baján BAJA VAROS TANÁCSA és begyűjtési hivatala alaposan fel­készülve kezdte meg az egyéni tervtárgyalásokat a termelők­kel. Hangoshíradón és a begyűj­tési állandó bizottság tagjai kís- gyűléseken már jóeiőre értesí­tették a termelőket a tárgyalá­sok idejéről. Az első héten a kisebb birtokcsoportba tartozó, 2—3 holdas termelőket hívták be és csak 20—20-at naponta. Majd miután már nagyobb gya­korlatot szereztek e munkában, már 100—120 termelővel is el­beszélgettek naponta. A TERVFELBONTAST vég­ző hat nyilvántartó udvaria­san és nagy türelemmel foglal­kozik a termelőkkel. A törvé­nyes előírások betartása mel­lett figyelembeveszik egyéni ér­dekeiket, kívánságaikat. a tárgyalás idejére ütemtervet készítettek, amely­ben pontosan meghatározták, hány termelőt hívjanak be na­ponta. Figyelemmel voltak ar­ra, hogy a termelőknek ne kell­jen tovább várakozniok, mint amennyi idő a velük való be­szélgetéshez szükséges. Ezért az értesítésekre ráírják, hogy hány órára jöjjön az illető. Az ed­digi tapasztalatok szerint a meg­hívottak 90 százaléka pontosan az előírt időben jelent meg a terv tárgyal ásón. AZ APPARÁTUS IS mindent elkövet, hogy minél rövidebb idő alatt, pontosan kiszámítsák a termelőknek: miből mennyit keli beadniok ezévben. Ecelból minden nyilvántartó részére egy várható terméskiszámító és mér­séklési táblázatot készítette*, amelynek segítségével bármely birtok-kategóriánál gyorsan meg tudják állapítani minden ter­ményből a beszolgáltatandó mennyiséget. Ezzel a módszerrel minden termelőnél átlag ne­gyedórái időt nyernek. A TERVTÁRGYALÁSOK si­kere érdekében nagy segítséget nyújt a begyűjtési állandó bi­zottság és mintegy 50 tagú ak­tívahálózata. Ezek megmagya-» rázzák a termelőknek miért íon-i tos személyes részvételük a terv-* felbontásnál. Milyen kedvez­ményben részesülhetnek a be­adásnál. Ismertetik a sokgyer­mekes családok, öregek, csök­kent munkaképességű termelők beadási kötelezettségének mér­séklését. HÉTFŐTŐL KEZDVE egy-egy tanácstag is résztvesz a tervtár­gyalásokban, áki felvilágosítást nyújt a termelőknek a begyűj­téssel kapcsolatos problémáK- ban. A városi tanács és a be­gyűjtési hivatal intézkedett, hogy a tanyai dolgozó parasztokkal a lakóhelyükhöz legközelebb eső iskolában bonyolítják le a terv- tárgyalásokat, hogy ne vonják ki őket egy napra sem a nö­vényápolási munkákból. A hibák ellenére is... A dávodi Szabadság termelő­szövetkezetben május 5-re befe­jeztük 176 holdon a kukorica négyzetes vetését. 20 holdon a kender vetésével is végeztünk. Hozzákezdtünk a növényápolás­hoz is, Lelkesen fogtunk a növényápoláshoz A dunavecsei Petőfi termelőszövetkezetben határidő előtt be­fejeztük a vetéseket, sőt burgonyával és napraforgóval 2—2 hold­dal többet is vetettünk. Lelkesen fogtunk a növényápoláshoz. —• Megkezdtük a szőlő, borsó és hagyma kapálását. A növényápolást az idén példásan akarjuk végezni. Ezért területünket felosztottuk munkacsapatokra és egyénekre. Jól megmunkált területen nagyobb lesz a termés, könnyebben telje­sítjük kötelezettségünket és többet tudunk osztani. Szövetkezetünkben a nyár folyamán 10 családi házat építünk fel a tagoknak. 30 darab süldőt pedig hízóba fogunk — ezek is az egy munkaegységre járó juttatást emelik. Vizingcr Magdolna. A tagok munkalendületét azonban fékezi a terület felosz­tásának hiánya. Ennek követ­keztében a tagság soraiban nem jut érvényre az egyéni felelős­ség. Így történhet meg, hogy a tagok a földre kiérve egyórai ácsorgás és zúgolódás után kap­ják meg az intézkedést az az­nap elvégzendő munkára. Ak­kor kezdenek csak hozzá a» egy-egy tagra eső munkaterület kiméréséhez. Senki nem tudja, hogy az­nap hány munkaegységre tett szert, ami persze további elége­detlenséget vált ki. Tagadhatatlan azonban, hogy a hibák ellenére is érvényesül a közös munka előnye. Míg az egyéniek most fogtak hozzá a burgonyavetéshez, mi már 7 hold csírázott burgonyánkat meg is kapáltuk. Szekeres Kálmánné, Dávod Tegyük tisztábba, szebbé, csinosabbá Kecskemétet A város- és a köz­séggazdálkodási mi­nisztérium az egész­ségügyi minisztérium­mal karöltve április hónapban tisztasági hónapot indított. Ha végigjárjuk a kecske­méti utcákat, meg kell állapítani,, hogy a megye székhelyén ez a mozgalom nem sok sík—rel dicsekedhet. — Április elején a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte Kecskemét köz- tisztasági problémáit. A sok piszok, az utcá­ra kiszórt salak, a tél folyamán összegyűlt sok háziszemét egyes városrészekben már a közegészséget veszé­lyeztette. Az ülés után két héten keresztül úgy látszott, hogy végre sikerül megoldani a problémát, Kecskemé­tet megszabadítani a szeméttől. De két hét után meg­torpant a tisztasági mozgalom, sőt vissza­estünk az április eleji helyzetbe, Mi az oka annak, Jiogy Kecskeméten nem tud gyökeret ereszteni a tisztasági mozgalom? Elsősorban a tanács erélyteiensége. Igaz, hogy a város 80 kilo­méter belső úthálózat­tal rendelkezik. Ennek csak mintegy egyh ar­mada kövezett és így állandóan árad a sze­mét a kövezetlen ut­cákból a városba. De az már nem -objektív nehézség«, hogy meg­változtassuk az elavult városi szabályrendelet paragrafusait és kény- szerítsük a háztulajdo­nosokat, hogy házuk táját tartsák tisztán, hogy a járdáról seper­jék le a port, a pisz­kot. Ha jobban körül­nézünk, igen gyakran látjuk, hogy a tanács nem ura a város tisz­taságának, mert külön­ben a sok vállalat, in­tézmény, hatóság nem merné otthagyni épít­kezési hulladékanyagát. Keményebben kell eze­ket kézbe venni, tűr­hetetlen állapot, hogy ezek külön államok le­gyenek az államban, külön hatóság a város­ban, És szinte mái* ne­vetséges, hogy miért szükséges a mozik, a színház, a sportteiek. előtt bokáig járni a tökmaghulladékban. A városi tanács fe­lelős azért is, hogy csak elkésve vette ész­re, hogy a Köztiszta­sági Vállalat felszere­lése olyan, hogy ezzel képtelen a feladatok­kal megbirkózni. A háziszemetet 774 ház­ból kellene szerződés szerint elszállítani. A KIK-nek van még 873 háza. Innét csak meg­rendelésre. És erre a célra csak öt jármű áll rendelkezésre. A legsú­lyosabb probléma te­hát az összegyűjtött szemétnek az elszállí­tása. Erre kell minél előbb megoldást talá'- ni. Meg tudták oldani, hogy az utcatisztilók számát az utóbbi na­pokban 13 fővel emel­ték. így már a szemét összehordása nem oly nagy probléma, de az elszállításáról sürgősen gondoskodni kell, mert napról-napra nőnek a saejnéthegyek* Kecskemét tisztasá-* ga azonban nemcsak a városi tanács és a Köz-* tisztasági Vállalat műn-* kájától függ, hanem a dolgozóktól is. A dől-* gozók feladata, hogy házaikat, udvaraikat tartsák tisztán. Csak így tűnhet el az utcák­ról a por, a piszok. —* őrizzük szerető gon­doskodással parkjain­kat. Ezek létesítésére sok százezer forintot fordított népünk álla­ma. Vannak, akik a birkákat hajtották a parkokba, de vannak olyanok is, akik bele­gázolnak, letiporják füves területeinket. — Ezért kellett újra fü­vesíteni a Rákóczi-úti parkot is. És mennyi lehetőség van, hogy szebbé te­gyük környezetünket* Hány utcát lehetne még parkosítani, hány ház előtt lehetne vi­rágágyat létesíteni, fá­kat, díszcserjéket ültet­ni. Ezzel tudnánk Kecs­kemétet elhanyagoltsá­gából kiemelni, szeb­bé, csinosabbá éa egészségesebbé tenni! •

Next

/
Thumbnails
Contents