Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-11 / 110. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG .w IX. ÉVFOLYAM, 119. szám. Ára SO fillér 1954 MÁJUS 11. KEDD r" - ' > I MÁI SZÁMBAN Homokmégy nehezebb község, mint a többi?! — Más kárán tanul az okos. — Szkitakori urnatemetőre bukkantak Kelebián. — A tiszakécskei gépállomás és a termelőszövetkezetek kapcsolata. — Fordítsunk nagyobb gondot mezőgazdasági üzemeinkben a dolgozók ellátására. L _____________J T öl)I> elvi felkészültséget a pártvezetésbe Pártszervezeteinkre a párthatározatok és a kormányprogramul végrehajtása komoly, felelősségteljes feladatokat ró. Pártszervezeteink vezetőinek jól keli ismerni a határozatokat, a helyi viszonyokat. így tudják a határozatokat a helyi viszonyokra alkalmazni, így tudják mozgósítani a tömegeket az új szakasz politikájának megvalósítására, a tervek végrehajtására. — A kommunisták odaadó munkáján és fegyelmén kívül elengedhetetlenül szükséges, hogy a párt minden tagja ismerje a célkitűzéseket és egyetértsen azokkal. A párt sorainak szilárd szervezeti egysége mellett, a kitűzött feladatok megvalósításában döntő szerepe és jelentősége van a párt eszmei, ideológiai egységének, a nézetek azonosságának, — mondotta felszólalásában Nagy Imre elv társ a budapesti pártaktíva 1953 július 11-i értekezletén, Jelenleg olyan politikai munkára van szükség, amely mozgósítja párttagságunkat, egész dolgozó népünket a célkitűzések megvalósítása érdekében. Párt- szervezeteinkben azonban ez a munka nem folyik kellő mértékben. Ez elsősorban abból fakad, hogy alapszervezeteink vesetőségei nem tanulmányozzák, nem ismerik eléggé a párthatározatokat. Nem elég azokat egyszer átolvasni, mint a legtöbb helyen teszik. A határozatok mély elemzése, alapos megtárgyalása, állandó kézbentartása szükséges ahhoz, hogy azt a helyi viszonyoknak megfelelően alkalmazni tudjuk. Emellett arra van szükség, hogy a vezetőségek tagjai marxista- leninista képzettségüket állandóan fejlesszék, hogy ezáltal is jobban megértsék a határozatok politikai jelentőségét. Figyelmesen olvassák a sajtót, tanulmányozzák az abban megjelent politikai kérdéseket, Sokan a kommunisták közül úgy gondolták, hogy a kormányprogramul önmagáért beszél, minek ennék- külön agitáció. Hiszen a dolgozó nép örömmel vette tudomásul a program- mot és most már minden fog menni magától. A párton belül is eluralkodott ez a nézet, hogy elavult dolognak tartották a tervekért folytatott harcot, az áldozatvállalást. A parasztság zaklatásának tartották az adófizetés, a beadási kötelezettségek teljesítésének megkövetelését. Figyelmen kívül hagyták azt, hogy a kormányprogramul megvalósulása, a jólét emelése, csakis az ipari tervek és az állam- polgári kötelezettség maradéktalan teljesítésén keresztül valósítható meg. Ezek az elvtársak azóta meggyőződhettek nézeteik helytelenségéről. Egyes ipari üzemeink, mint például a Kecskeméti Gépgyár, a 64/1 Építőipari Vállalat, a Lakatosipari Vállalat, stb. jelentősen elmaradtak tervük teljesítésétől, sőt több helyen a béralapot is jelentősen túllépték, ami pedig egyáltalán nem járul hozzá az életszínvonal emelkedéséhez, Megyénk a begyűjtésben országos viszonylatban az utolsó. Vannak, akik úgy képzelik, hogy a programmot, a jólét emelését, az állampolgári kötelezettségek teljesítése nélkül is meg lehet valósítani. Sok paraszt, köztük párttagok is, elmulasztották állammal szembeni kötelezettségüket teljesíteni, ugyanakkor házat, földet, kisgépet, tehenet, lovat vásároltak, mint például Csóti János, alsómégyi lakos, aki 4500 forintért közel két hold területű földet vett, ugyanakkor 600 forint adóval tartozik az államnak. Ugyanott G. Szabó István, párttag két hold földet vett és 3000 forint adóval tartozik az államnak. Pártszervezeteinknek meg kell értetni minden dolgozóval, minden munkással, minden paraszttal, minden értelmiségivel, hogy most, amikor egész gazdasági életünket népünk jólétének emelésére csoportosítottuk át, fokozottabban fontos az ipari tervek pontos végrehajtása, az állammal szembeni kötelezettségei maradéktalan teljesítése. Ennek érdekében javítani kell az alapszervezetek vezetési módszerein. A vezetőségek tagjai ezt úgy tudják végrehajtani, ha emelik a vezetés színvonalát. A magasabb színvonalú vezetés pedig nem érhető el csupán a felsőbb pártszervek által adott szempontok felhasználásával. Tompa községben például a pártvezetőség taggyűlésre készülve egész rövid -szempontokat« sorolt fel és ebből állt a beszámoló. A község a begyűjtésben igen el van maradva, a beszámoló azonban csak annyiban foglalkozott e fontos kérdéssel, hogy felsorolta azokat a párttagokat, akik állammal szembeni kötelességüknek nem tettek eleget. Ez a módszer nem sokat segít a begyűjtés helyzetén. A vezetőség tagjai viszont jól ismerik a községben a helyi viszonyokat. Ezt kiegészíthették volna a párthatározatok mélyebb tanulmányozásával, melyhez még igen értékes elvi segítséget nyújtott volna a Szabad Nép április 25-i számából »A falu fontos kérdései« című cikk. A helyi adottságok ismeretével elkészített, elvileg, agitatív módon jól alátámasztott beszámoló, már mozgó- sítóbb hatású lett volna. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy pártvezetőségeinknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniok marxista-ideológiai képzettségük fejlesztésére, a párthatározatok alaposabb megismerésére, politikai események tanulmányozására, hogy azokat a helyi adottságoknak megfelelően alkotó módon tudják hasznosítani munkájukban, Jól folyik a begyűjtési tervtárgyalás Baján BAJA VAROS TANÁCSA és begyűjtési hivatala alaposan felkészülve kezdte meg az egyéni tervtárgyalásokat a termelőkkel. Hangoshíradón és a begyűjtési állandó bizottság tagjai kís- gyűléseken már jóeiőre értesítették a termelőket a tárgyalások idejéről. Az első héten a kisebb birtokcsoportba tartozó, 2—3 holdas termelőket hívták be és csak 20—20-at naponta. Majd miután már nagyobb gyakorlatot szereztek e munkában, már 100—120 termelővel is elbeszélgettek naponta. A TERVFELBONTAST végző hat nyilvántartó udvariasan és nagy türelemmel foglalkozik a termelőkkel. A törvényes előírások betartása mellett figyelembeveszik egyéni érdekeiket, kívánságaikat. a tárgyalás idejére ütemtervet készítettek, amelyben pontosan meghatározták, hány termelőt hívjanak be naponta. Figyelemmel voltak arra, hogy a termelőknek ne kelljen tovább várakozniok, mint amennyi idő a velük való beszélgetéshez szükséges. Ezért az értesítésekre ráírják, hogy hány órára jöjjön az illető. Az eddigi tapasztalatok szerint a meghívottak 90 százaléka pontosan az előírt időben jelent meg a terv tárgyal ásón. AZ APPARÁTUS IS mindent elkövet, hogy minél rövidebb idő alatt, pontosan kiszámítsák a termelőknek: miből mennyit keli beadniok ezévben. Ecelból minden nyilvántartó részére egy várható terméskiszámító és mérséklési táblázatot készítette*, amelynek segítségével bármely birtok-kategóriánál gyorsan meg tudják állapítani minden terményből a beszolgáltatandó mennyiséget. Ezzel a módszerrel minden termelőnél átlag negyedórái időt nyernek. A TERVTÁRGYALÁSOK sikere érdekében nagy segítséget nyújt a begyűjtési állandó bizottság és mintegy 50 tagú aktívahálózata. Ezek megmagya-» rázzák a termelőknek miért íon-i tos személyes részvételük a terv-* felbontásnál. Milyen kedvezményben részesülhetnek a beadásnál. Ismertetik a sokgyermekes családok, öregek, csökkent munkaképességű termelők beadási kötelezettségének mérséklését. HÉTFŐTŐL KEZDVE egy-egy tanácstag is résztvesz a tervtárgyalásokban, áki felvilágosítást nyújt a termelőknek a begyűjtéssel kapcsolatos problémáK- ban. A városi tanács és a begyűjtési hivatal intézkedett, hogy a tanyai dolgozó parasztokkal a lakóhelyükhöz legközelebb eső iskolában bonyolítják le a terv- tárgyalásokat, hogy ne vonják ki őket egy napra sem a növényápolási munkákból. A hibák ellenére is... A dávodi Szabadság termelőszövetkezetben május 5-re befejeztük 176 holdon a kukorica négyzetes vetését. 20 holdon a kender vetésével is végeztünk. Hozzákezdtünk a növényápoláshoz is, Lelkesen fogtunk a növényápoláshoz A dunavecsei Petőfi termelőszövetkezetben határidő előtt befejeztük a vetéseket, sőt burgonyával és napraforgóval 2—2 holddal többet is vetettünk. Lelkesen fogtunk a növényápoláshoz. —• Megkezdtük a szőlő, borsó és hagyma kapálását. A növényápolást az idén példásan akarjuk végezni. Ezért területünket felosztottuk munkacsapatokra és egyénekre. Jól megmunkált területen nagyobb lesz a termés, könnyebben teljesítjük kötelezettségünket és többet tudunk osztani. Szövetkezetünkben a nyár folyamán 10 családi házat építünk fel a tagoknak. 30 darab süldőt pedig hízóba fogunk — ezek is az egy munkaegységre járó juttatást emelik. Vizingcr Magdolna. A tagok munkalendületét azonban fékezi a terület felosztásának hiánya. Ennek következtében a tagság soraiban nem jut érvényre az egyéni felelősség. Így történhet meg, hogy a tagok a földre kiérve egyórai ácsorgás és zúgolódás után kapják meg az intézkedést az aznap elvégzendő munkára. Akkor kezdenek csak hozzá a» egy-egy tagra eső munkaterület kiméréséhez. Senki nem tudja, hogy aznap hány munkaegységre tett szert, ami persze további elégedetlenséget vált ki. Tagadhatatlan azonban, hogy a hibák ellenére is érvényesül a közös munka előnye. Míg az egyéniek most fogtak hozzá a burgonyavetéshez, mi már 7 hold csírázott burgonyánkat meg is kapáltuk. Szekeres Kálmánné, Dávod Tegyük tisztábba, szebbé, csinosabbá Kecskemétet A város- és a községgazdálkodási minisztérium az egészségügyi minisztériummal karöltve április hónapban tisztasági hónapot indított. Ha végigjárjuk a kecskeméti utcákat, meg kell állapítani,, hogy a megye székhelyén ez a mozgalom nem sok sík—rel dicsekedhet. — Április elején a városi tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte Kecskemét köz- tisztasági problémáit. A sok piszok, az utcára kiszórt salak, a tél folyamán összegyűlt sok háziszemét egyes városrészekben már a közegészséget veszélyeztette. Az ülés után két héten keresztül úgy látszott, hogy végre sikerül megoldani a problémát, Kecskemétet megszabadítani a szeméttől. De két hét után megtorpant a tisztasági mozgalom, sőt visszaestünk az április eleji helyzetbe, Mi az oka annak, Jiogy Kecskeméten nem tud gyökeret ereszteni a tisztasági mozgalom? Elsősorban a tanács erélyteiensége. Igaz, hogy a város 80 kilométer belső úthálózattal rendelkezik. Ennek csak mintegy egyh armada kövezett és így állandóan árad a szemét a kövezetlen utcákból a városba. De az már nem -objektív nehézség«, hogy megváltoztassuk az elavult városi szabályrendelet paragrafusait és kény- szerítsük a háztulajdonosokat, hogy házuk táját tartsák tisztán, hogy a járdáról seperjék le a port, a piszkot. Ha jobban körülnézünk, igen gyakran látjuk, hogy a tanács nem ura a város tisztaságának, mert különben a sok vállalat, intézmény, hatóság nem merné otthagyni építkezési hulladékanyagát. Keményebben kell ezeket kézbe venni, tűrhetetlen állapot, hogy ezek külön államok legyenek az államban, külön hatóság a városban, És szinte mái* nevetséges, hogy miért szükséges a mozik, a színház, a sportteiek. előtt bokáig járni a tökmaghulladékban. A városi tanács felelős azért is, hogy csak elkésve vette észre, hogy a Köztisztasági Vállalat felszerelése olyan, hogy ezzel képtelen a feladatokkal megbirkózni. A háziszemetet 774 házból kellene szerződés szerint elszállítani. A KIK-nek van még 873 háza. Innét csak megrendelésre. És erre a célra csak öt jármű áll rendelkezésre. A legsúlyosabb probléma tehát az összegyűjtött szemétnek az elszállítása. Erre kell minél előbb megoldást talá'- ni. Meg tudták oldani, hogy az utcatisztilók számát az utóbbi napokban 13 fővel emelték. így már a szemét összehordása nem oly nagy probléma, de az elszállításáról sürgősen gondoskodni kell, mert napról-napra nőnek a saejnéthegyek* Kecskemét tisztasá-* ga azonban nemcsak a városi tanács és a Köz-* tisztasági Vállalat műn-* kájától függ, hanem a dolgozóktól is. A dől-* gozók feladata, hogy házaikat, udvaraikat tartsák tisztán. Csak így tűnhet el az utcákról a por, a piszok. —* őrizzük szerető gondoskodással parkjainkat. Ezek létesítésére sok százezer forintot fordított népünk állama. Vannak, akik a birkákat hajtották a parkokba, de vannak olyanok is, akik belegázolnak, letiporják füves területeinket. — Ezért kellett újra füvesíteni a Rákóczi-úti parkot is. És mennyi lehetőség van, hogy szebbé tegyük környezetünket* Hány utcát lehetne még parkosítani, hány ház előtt lehetne virágágyat létesíteni, fákat, díszcserjéket ültetni. Ezzel tudnánk Kecskemétet elhanyagoltságából kiemelni, szebbé, csinosabbá éa egészségesebbé tenni! •
