Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP BfiCCSKlS K UN MEG YEI PARTBIZOrrSK&ANAK LAPJA \ IX. ÉVFOLYAM, 105. szám. Ara 50 fillér 1954 MÁJUS 5. SZERDA A kalocsai kísérleti tangazdaságban Dózsái Viktória munka­csapata befejezte a cukorborsó kapálását. A íiilöpjakaln terme I őszö vet kezet példa j a A termelőszövetkezeti dolgo­zók március 27-i országos ta­nácskozásának felhívásában sze-' repel, hogy a vezetők és a tag­ság fordítsanak nagy gondot a szövetkezetek sokoldalú fejlesz­tésére. Többek között az öntö­zéses gazdálkodás fokozására, a kertészet, a szőlő- és gyümölcs- termelés növelésére. Törekedje­nek arra, — mondja a felhívás, — hogy helyes arányban fejlesz- szék a melléküzemágakat, első­sorban azokat, amelyek közvet­lenül segítik a növénytermelést és az állattenyésztést — például létesítsenek kovács- és bognár­műhelyeket. A fülöpjakabi Alkotmány ter­melőszövetkezet vezetői és tag­jai megfogadták a tanácsot és a szövetkezet sokoldalú fejleszté­sével, melléküzemágak létesíté­sével igyekeznek növelni a jöve­delmezőséget. A tagság jelenleg 20 holdon kertészkedik. A kertészetből eredő jövedelem eléri a 150—200 ezer forintot. Már februárban elkészült az artézikút, amely langyos öntözővízzel látja el a kertészetet. Főleg paprikát, ret­ket, karfiolt, kalarábét és ká­posztát termesztenek. A kertive- temény részben szerződéses, részben a piacra kerül. A szö­vetkezet tavaly egy zöldségbol­tot is nyitott. 10 holdon dinnyét is vetnek az idén. A tagok elmondták, hogy egy ügyes dinnyekertész akkora területről 150.000 forint értéket is megtermel. A kerté­szet tehát a dinnyével együtt több mint 300.000 forintot jöve­delmez az Alkotmány termelő- szövetkezetnek tavasztól őszig. S ez a szép összeg az asszonyok kezén jut a kasszába, mert a kertészetben 3 férfi kivételével, csupa fiatal leány és asszony dolgozik. Méhészetet is létesítenek. 24 családdal kezdik, de jövőre már 60-ra szaporítják számukat. A 24 családtól ezévben 19 mázsa mézet várnak. Ezt 20 forinttal .számítva kilóját, 38.000 forint mellékjövedelmet jelent. A szö­vetkezet tagjai gondoltak arra is, hogyan hasznosítsák a kertészet­ből eredő hulladékot egy újabb melléküzemág létesítésére. Nyu- lakat fognak tenyészteni. Az idén a nyúltenyésztésből több mint 25.000 forint jövedelemre számítanak. Az Alkotmány ter­melőszövetkezet az idén a ba­romfiállományt is jócskán meg­szaporítja. 350 tyúk után 1000 darabot nevelnek a jövőévi törzsnek. Saját keltetőgépükkel a tyúktojáson kívül többszáz ka­csa- és libatojást Is keltetnek. 300 birkája is van a szövetke­zetnek; a gyapjú, a tej, a bárá­nyok eladásából ugyancsak nö­vekszik a készpénzbevétel. A szövetkezet jövedelmező mellék­üzemágához tartozik a jólfelsze­relt kovács- és bognárműhely is. íme, mennyi lehetőség van egy termelőszövetkezeten belülj csak ki kell használni azokat. A fülöpjakabi Alkotmány termelő- szövetkezet a melléküzemágak fejlesztésével havi munkaegység­előleget biztosit tagjainak. Ehhez hasonlóan több termelőszövetke­zetet sorolhatunk fel, ahol ha­sonlóképpen igyekeznek kihasz­nálni az adott lehetőségeket. Az orgoványi Alkotmány termelő- szövetkezetnek csak nádpalló gyártásából évi 3—400.000 forint bevétele van. A csoport halas­tava' már most is híres, de terv­bevették további kibővítését. Ha sikerül, szintén százezrekkel növeli majd a csoport jövedel­mét. Kertészetet is létesítettek, ezenkívül a csoport halastavá­nak egyik oldalán két kacsa-, a másik oldalán pedig két libate­lepet létesítenek. A zsanaeresztöi Uj Világ ter­melőszövetkezetben, 51 hold nád- terüiet hosszú ideig kihasználat­lan volt. A vezetőség és a tag­ság okult az orgoványi példából. Tapasztalatcserén megtanulták a nád feldolgozásának lehetőségeit és ők is nekiláttak a nádpaüó gyártásának. AZ öregcsertői Béke termelő­szövetkezet az állattenyésztésből jövedelmez. A beadott hízók után nemrég 9000 forint jövedelemre tettek szert. A nem megfelelő állatok kiselejtezésével már ed­dig is havonta 8 forint munka­egységelőleget biztosítottak a tagságnak. Kimutatták, hogy a gyapjúból 50.000 forint jövede­lemre számíthatnak. Ezt az ösz- szeget is előlegként osztják szét majd a tagok között. A kiskun­félegyházi Felszabadulás terme­lőszövetkezetben a baromfiból pénzelnek. A termelőszövetkezet tagjai ezenkívül más pénzforrás után is néztek. Június végéig egészévi tejbeadásukat teljesí­teni akarják. 10.000 liter szabad­tejre szerződtek, ebből több mint 40.000 forint jövedelemre tesznek szert, ezenkívül korpát is kap­nak. A gomolyából 4800 fotrint havi jövedelemre számítanak. Ezenkívül szárazkertészetük is van. Minden gazdálkodó ember tudja, hogy az ősszel, vagy ta­vasszal elvetett terményből má­ról-holnapra nem lesz jövede­lem. Sok munkát kell ráfordí­tani, míg pénzzé válik. A pénzre viszont mindig szükség van. A ruha eltart az egyik terméstől a másikig, de a napi kiadásokkal nem lehet várni. így van ez a termelőszövetkezetekben is. Gon­doskodni kell tehát arról, hogy a szövetkezeti tagok is időnként megfelelő pénzjövedelemhez jus­sanak. Erre minden termelőszö­vetkezetben lehetőség van. De sok helyen a vezetőség és a tag­ság nem keresi, vagy még nem fedezte fel a lehetőségeket. Ezek tanuljanak a fülöpjakabi, vala­mint a többi termelőszövetkezet példájából, amelyek többféle melléküzemágból gyarapítják jö­vedelmüket, As élenjárók Éapasstalatcseréje Miért oszthattunk tavaly közel 9 kg kukoricát munkaegységenként? Szövetkezctiinkben a több termés alapját gondos munká­val igyekezünk minden évben megvetni. Az idén különösen tö­rődtünk a jó talajelőkészítéssel. Zabunk olyan főidbe került, amelyet a gépállomás az ősszel jól megszántott. Vetés után mag- takaró fogassal munkáltuk meg a talajt. Április elején elvetet­tük 10 holdon a napraforgót és a cukorrépát. A répa alá mű­trágyát szórtunk, utána megtár­csáztuk, majd hengerrel, fogas­sal, boronával porhanyóssá tet­tük a magágyat. Vetés után sem takarékoskodtunk a boronával és hengerrel. Burgonyánk is jól trágyázott földbe került. Szeret­tük volna burgonyavetőmagun­kat felfrissíteni, de a küldött vetőmagot nem tudtuk használ­ni, mert romlott volt. Asszonya­ink elvetették a mákot, zöldsé­get, hagymát. Sokat olvastam és a rádión keresztül is gyakran hallom, hogy sok szövetkezetben az asszonyok nem veszik ki ré­szüket a munkából. Hát a mi asszonyaink szorgalmasak, igyek­vők. Csak egy példát említek: szövetkezetünk taglétszáma 25. De volt olyan nap a kukorica­vetés idején, hogy 40-en is dol­goztak. Még a könyvelőnk is részt vett a munkában. 'El lehe­tett mondani, hogy a szövetke­zet minden tagja »házon kívül« volt. Elmondom : hogyan terme­lünk több kukoricát? Vetésterü­letünk 55 hold. Koraőszi 23—26 centiméteres mélyszántást ka­pott. A tavasz folyamán, közvet­lenül vetés előtt megtárcsáztuk, hogy egyenletesebb, simább le­gyen a talajfelület. A tárcsát fo­gassal kapcsoltuk össze. A talaj- eiőkészítés után hozzáfogtunk a sorvonalazáshoz, a négyzetes ve­tés előkészítéséhez. Keresztbe- hosszába 70X70 centiméter sor­es növénytávolságra jelöltük ki a vetéssoarokat. Szövetkezetünkben már az el­múlt évben is igen bevált a négyzetes vetés. Volt olyan táb­lánk, amelyről 15 mázsával is több kukoricát takarítottunk be mint azokról, amelyeken nem alkalmaztuk a négyzetes vetést. Ennek köszönhetjük, hogy egye­dül csak kukoricából 8.90 kilo* grammot oszthattunk munka­egységenként. A vetőmagot vetés előtt csí­ráztattuk és örömmel láttuk, hogy 95 százalékban termőké­pes. A % ifié h próbálkozik szö­vetkezetünk községünkben elő­ször a kitehyêsztett hibrid- kukorica vetésével. 15 holdon folyik a kísérletezés. A négyze­tesen elvetett hibrid-kukoricára nagyobb termőterület jut, hogy jobban ki tudja használni min­den irányban a talajerőt. Április 23-ra végeztünk a ku­korica- és kendervetéssel, am növénytermesztőink lelkes igye­kezetét bizonyítja. Ezután min­den figyelmünket és erőnket S növényápolásra fordítjuk. Nagy András brigádvezető, hercegszántói Uj Élet tsz, Hónapról-hónapra több naposcsibe kerül ki a kecskeméti baromfikeltető állomásról MJÉCr I másfél hónapja ALIGr alakult meg a------------------1 kecskeméti ba­romfikeltető állomás, de máris sok termelőszövetkezet, egyéni­leg dolgozó paraszt szállított innen ezres tételszámban sárga- pelyhes kis naposcsibét. Március 16-án volt az első tojásberakás. Azóta több mint 65 ezer darab tojást helyeztek el a keltető­Megyénkben a legutóbbi jelen­tések szerint a kukoricavetés­terület 79.6 százalékán került tőidbe a vetőmag. A megyében elsőnek Baja város teljesítette kukoricavetési tervét, sőt . a kongresszusi munkaverseny he­vében 501 holddal nagyobb terü­letet vetettek be, mint amennyi tervükben volt. B'fejezték a kukoricavetést a kunszentmiklósi járásban is. Itt az előirányzott területnek 102 százalékán, Kecskemét város ha­tárában pedig 94.1 százalékban került földbe a kukoricavetőmag. gépekben, ebből 47 ezren felül kelt ki naposcsibe. Valkai Ferenc állomásvezető elmondja: a kereslet annyira megnőtt a naposcsibék iránt, hogy az állomás 10 ezer tojást befogadó négy keltetőgépe nem tudja ellátni azt. így a néhány házzal odébb lévő bugaci ál­lami gazdaság keltető állomása is segít az üzemnek. Eddig a gazdaság keltető üzeme 19.025 Nagy lendülettel halad a munka a kecskeméti, kiskunfélegyházi és kiskunhalasi járás területén is. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok min­den percet igyekeznek kihasz­nálni, hogy az esőzések miatt el­maradt munkát pótolhassák. Nem tapasztalható azonban ez a lendületes munka a kiskőrösi és kalocsai járásban, ahol mind­össze 47. illetve 51 százalékát ve­tették el a kukoricának. Pedig a kiskőrösi járásban az eső sem befolyásolta lényegesen a ve­tést, mert a talaj nagy részben homokos. naposcsibét adott át a kecskeméti keltető állomásnak, amely így csaknem 50 ezer naposcsibét jut­tatott el a megye termelőszövet­kezeteinek és egyénileg dolgozó parasztjainak. \ h 111.- I állomás egész évi TETŐ tojásberakási ter­-----------------! ve 290 ezer darab, a melyből ugyancsak-a terv sze­rint 174 ezer naposcsibének kell kikelni. A keltető üzem dolgozói gondos, jó munkával igyekeznek elérni, hogy ezen a téren is túl­teljesítsék tervüket és minél több naposcsibét nevelhessen fel ter­melőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk; szerint az üzem még ebben az évben tovább bővül, hogy jövő ilyenkorra még több naposcsibével láthassa el a környék dolgozó parasztságát. Hamarosan megkezdik egy újabb keltetőterem építését, va­lamint raktárak és mellékhelyi­ségek létesítését. A most meg­lévő négy gép mellé újabb hét keltetőgépet kap az állomás és így mintegy megháromszorozódik az üzem termelése;. A megyében Baja teljesítette elsőnek kukoricavetési tervét A TERVEK A kecskeméti Szabadságharcos termelő- szövetkezet fejleszti állatallomanyát Ezer baromfi reszere most építettek baromfiólat. Vérvizsgált törzsállományukat már 200-ra bővítették. Szép jövedelmet biztosít a juhászat is. Ezért fejlesztik a juhállományt. Képünk bemutatja a tsz juhállományainak esy részét.

Next

/
Thumbnails
Contents