Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-27 / 124. szám

Kliment Jefremovics I orosilov elvtárs beszéde

Kedves Elvtársak!

Engedjék meg, hogy átadjam kongresszusuknak és az önök személyében a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész magyar népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép forró testvéri üdvözletét! (Hosszú taps)

A Magyar Dolgozók Pártjának III. kppgresszusa a szabaa népi demokratikus Magyarország fennállásának 10-ik esztendeje kezdetén jjlt össze. A magyar nép az évek során a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nagy sikereket ért el az ország arculatát gyökeresen megváltoztató, új, szabad élet építésében. A magyar nép sikerei (fényesen bizonyítják a népi demokratikus rendszer, a munkás- osztály által vezetett dolgozó tömegek hatalmának nagyszerű életerejét.

Ezzel kapcsolatban helyénvaló (visszaemlékezni Magyarország közelmúltjára, az akkor leigá- zott, függőségben lévő és elmaradott félfeudális országra. A magyar nép több mint négyszáz évig sínylődött az ország életerejét gúzsbakötő, idegen hódítók rabságában. A szabadságszerető magyar nép évszázados, elkeseredett harcot vívott a nemzet) felszabadulásért, hazája szabadságáért és függetlenségéért. A magyar földet bőven öntözte legjobb fiainak, e szent felszabadító harc hőseinek vére. A nagy Petőfi mély lelki fájdalommal írta: »-Van-e egy marék föld a magyar hazában, amelyet magyar vér meg nem áztatott?«

Magyarország az I. világháború után formálisan önálló állam lett. De ez nem hozta meg a magyar népnek az idegen függőség ajól való felszabadítását. A magyar nép folytatta hősi harcát nemzeti és társadalmi felszabadulásáért. De Magyar- ország akkori urai a bárók és a kapitalisták az idegen beavatkozók segítségével vérbefojtot- ták az 1919-es proletárf orrad álmát. Magyarország az imperialista nagyhatalmak gazdasági rabságába került; ezeknek érdekei gyökeresen ellentétesek voltak a magyar nép érdekeivel. Az imperialista nagyhatalmak minden erejükkel igyekeztek feltartóztatni az ország gazdasági és kulturális fejlődését, s rabló céljaikért örökös elmaradottságra akarták kárhoztatni az országot.

A magyar nép sohasem felejti el, hogy a magyar földesurak és kapitalisták a külföldi imperialistákkal együtt mily kegyetlenül elnyomták és kizsákmányolták a Horthy-rendszer sötét éveiben, a véres fasiszta rendszer éveiben. Magyarország ezekben az években hírhedt volt mint a munkanélküliség és a néptömegek elszegényedésének az országa, ahol a dolgozók százezrei éhezve és nyomorogva tengődtek.

A népellenes Horthy-klikk Magyarországot nemzeti érdekei ellenére, a magyar népakarata és kívánsága ellenére a rabló hitleri-blokkba kényszerí- . tette, a Szovjetunió elleni bűnös háborúba taszította és ezzel (nemzeti katasztrófa szélére sodorta az országot. Ettől a nemzeti katasztrófától mentette meg a magyar nemzetet a hős Szovjet Hadsereg. (Nagy taps.) A Szovjetunió fegyveres erői kemény harcokban megsemmisítették a Magyarországot megszállva tartó német fasiszta csapatokat és 1945 április 4-re teljesen felszabadították a magyar földet a hitleri hódítóktól.

Ez a nap lett a magyar nép igazi szabadságának születésnapja, történelmi sorsa, gyökeres fordulópontjának kezdete. fTaps.)

Sztálin elvtárs — Lenin ügyének nagy folytatója — ezt mondotta a Szovjetunió népeinek a hitleri Németország és cinkostársai ellen vívott háborúja igazságos, felszabadító jellegéről: »A mi háborúnknak nincsenek és nem is lehetnek olyan eé’jni, hogy ráerőszakoljuk akaratunkat és saját rendszerünket azok- n a rabigában sínylődő szláv népekre és Európa más népeire, amelyek tőlünk várják a segítséget. A mi célunk az, hogy segítsük ezeket a népeket a hitleri zsarnokság ellen vívott felszabadító harcukban, s azután teljes szabadságot adjunk nekik, hogy saját földjükön úgy rendezzék be életüket, ahogyan akarják. Semmiféle beavatkozást más népek belső ügyeibe!«

S valóban, a magyar népnek a hitleri megszállóktól es csatlósaiktól való felszabadulás eredményeként sok évszázados történelme során először nyílt lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. Megvalósultak a nemzeti függetlenségről, a szabad és boldog életről szőtt évszázados álmai. A földesurak és a kapitalisták gazdasági és politikai uralma a külföldi tőke elnyomása alól teljesen felszabadult magyar nép előtt a gazdasági és a kulturális felemelkedés olyan távlatai nyíltak meg, mint történelme során még soha. A munkaszeretetéről, állhatatosságáról és tehetségéről híres, dicsőséges magyar nép a népi hatalom idején hatalmas eredményeket ért el.

A Magyar Dolgozók Pártja, amely a nép legjobb fiait egyesíti Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, elvezette az országot az új társadalmi rend megteremtésének, a szocializmus építésének útjára.

Megszűnt a régi Magyarország elnyomó és kizsákmányoló rendszerével a munkanélküliség, és az »embervásárok« rémségeivel együtt már a múltté az országutakon kóborló és munkát kereső »hárommillió koldus« Magyarországa, mindez elmúlt, hogy soha többé ne térjen visz- sza.

E rövid történelmi időszak alatt Magyarország elmaradott agrárországból fejlett szocialista iparral és haladó kultúrával rendelkező országgá vált.

Ma a fejlett iparral rendelkező népi demokratikus Magyar- országon minden szükséges feltétel megvan, hogy a dolgozók életszínvonala a lehető legrövidebb idő alatt mindinkább emelkedjék, minthogy a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítéséről való gondoskodás a Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb törvénye, mint minden párté, amely népének igazi érdekeit fejezi ki.

A Magyar Dolgozók Pártja helyesen vallja, hogy ezt a feladatot csak a mezőgazdaság rohamos fellendítésével lehet megoldani.

A nagy Lenin arra tanított bennünket, hogy minden pillanatban tudnunk kell, hogyan találjuk meg az események történelmi láncolatának azt a láncszemét, »amelyet minden erőnkkel meg kell ragadnunk, hogy kézben tarthassuk az egész láncot s szilárdan előkészíthessük az áttérést a következő láncszemre.« Magyarország gazdasági fejlődésének ilyen döntő láncszeme jelenleg a lakosságot élelmiszerrel és a könnyűipart nyersanyaggal ellátó mezőgazdaság fejlődése. E nagy és bonyolult feladat megoldása a magyar dolgozók minden rétegének létérdeke. Ez az egész nép ügye.

A Magyar Dolgozók Pártja által megadott mezőgazdasági fejlesztési terv a következő évekre megszabja a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek további szervezeti gazdasági megerősítését és fejlesztését mint a haladás alapját a népgazdaságnak ebben az ágában, s nem feledkezik meg arról sem, hogy a mezőgazdasági termelés növelése v-égett gondoskodni kell az egyénileg dolgozó parasztok szükségleteiről is. Mindez még- jobban megerősíti a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetséget.

Mindnyájan tudjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártjára váró új feladatok nem könnyűek. De kétségtelen, hogy az önök pártja le fog küzdeni minden nehézséget, mert tervezett intézkedései megfelelnek a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség létérdekeinek, s

teljes támogatásukkal találkoznak,

A magyar nép a népgazdaság és a kultúra további fellendítéséért, a szocializmus alapjain ik építéséért vívott harcában pines egyedül. Mint eddig, ezután is részesülni fog a szocializmust építő valamennyi nép testvéri támogatásában, a Szovjetunió népeinek testvéri támogatásában és segítésében;

(Hurrá, taps.)

A Szovjetunió népei és a magyar nép történelmük folyamán sokszor támogatták egymást szabadságukért és függetlenségükért vívott harcukban.

Valamikor az oroszok és a magyarok Kelet-Európa más népeivel együtt verték vissza a mongol hordák támadásait. A XVIII. században a magyaroknak a habsburgok gyarmatosító igája ellen irányult nemzeti felszabadító mozgalma idején Oroszország sok katonája és tisztje harcolt a fölkelt magyar nép oldalán.

Oroszország minden haladó fia forrón üdvözölte a magyar népet, amely az 1848—49-es dicső forradalomban Kossuth—Petőfi —Táncsics és más népi hőtök vezetésével harcra kelt külföldi és hazai elnyomói ellen. I. Miklós orosz cár a forradalmi mozgalom fejlődésétől halálosan megrettent „Európa zsandárja« segítette az osztrák elnyomókat, hogy elfojtsák a magyar nép hősi felkelését. Az orosz nép igazi képviselői a forradalmi demokraták, a kiváló orosz férfiak, mint Herczen, Cser- nyisevszkij az akkori orosz társadalom haladó rétegének érzéseit fejezték ki, amikor fölháborodva megbélyegezték az orosz cárizmusnak a magyar néppel szemben elkövetett szégyenletes cselekedetét. A magyar nép szabadságharca együttérzést keltett a cári hadsereg néhány egységének katonái és tisztjei közt is, Mint ismeretes, eey csoport orosz katona és tiszt Guszev kapitány vezetésével megtagadta, hogy résztvegyen a magyar szabadságharc leverésében, ezért bíróság elé kerültek és kivégezték őket.

Oroszország és Magyarország népeinek barátsága különös erővel nyilvánult meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éveiben. A szovjet emberek soha sem felejtik el, hogy a magyarok ezrei harcoltak a Vörös Hadsereg soraiban és sokan életüket adták a világ első szovjet köztársaságának védelmében. (Taps.)

A szovjet nép 1919-ben óriási lelkesedéssel és örömmel fogadta a magyar proletárforradalom győzelméről és a tanácshatalom kikiáltásáról szóló hírt.

A nagy Lenin Szovjetorosz- ország nevében ezt írta a magyar munkásoknak; »Önök az egyetlen törvényes, igazságos, valóban forradalmi háborút vívják, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányolok ellen, a szocializmus győzelméért folyó háborút. Az egész világon minden, ami becsületes a munkásosztályban az önök oldalán van.«

A külföldi intervenciósok és a magyar reakció egyesült erői akkor megfojtották a Magyar Tanácsköztársaságot. De nem tudták megtörni a szabadságszerető magyar népet, amely szilárdan hitte, hogy eljön a nap. amikor lerázhatja hazai és külföldi elnyomóit és országa gazdájává válik. S ez a nap eljött.

Az új népi Magyarország megszületése óta népeink barátsága űj történelmi szakaszba lépett, új tartalommal telt meg. Ez a barátság a proletárnemzetköziség. az őszinte kölcsönös segí- teniakarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik.

A Szovjetunió a II. világháború befejezése után — híven a népek jogai tiszteletbentartásá- nak politikájához — elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, s határozottan kiállt Magyarország függetlensége és állami szuveré- nitása megvédéséért az imperialista blokkal szemben, amely megkísérelte, hogy beavatkozzék Magyarország belügyeibe s igazságtalan békét kényszeresen rá az országra.

Az állámi függetlenség és a nemzeti szuverénitás elveinek kölcsönös tiszteletbentartásán alapuló és a béke és a népek biztonságának ügyét szolgáló barátsági, együttműködési, és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése 1948 februárjában megerősítette Magyarország és a Szovjetunió baráti kapcsolatait. A szerződés aláírása óta eltelt 6 esztendő alatt a testvéri barátság és szövetség országaink közt még jobban megszilárdult, az együttműködés Magyarország és a Szovjetunió közt még szorosabbá vált.

A gazdasági kapcsolatok országaink közt évről-évre fejlődnek. A Szovjetunió és Magyarország közt kötött gazdasági, együttműködési és árucsereforgalmi egyezmények, mint ismeretes, a kölcsönös előny elvén alapulnak s jótékonyan hatnak országaink gazdasági fejlődésére. A szovjet emberek nagyra értékelik a magyar iparnak a Szovjetunióba érkező készítményeit: a folyam- és tengerjáró hajókat, a mozdonyokat, a gőzgépeket és számos közszükségleti cikket. Évről-évre nő az épülő magyar gyáraknak szállítóit szovjet gépek és berendezések mennyisége, s több lesz a fejlődő magyar ipar számára szállított nyersanyag. Az áruforgalom Magyarország és a Szovjetunió közt 1953-ban az 1946. évhez képest tizennégysze- resére emelkedett.

A szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok további megerősítését szolgálja az 1952-ben a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság közt kötött, a kölcsönös áruszállításról szóló hosszúlejáratú kereskedelmi sezrződés, valamint a komplexvállalatok számára történő felszerelések szállítására és a Magyarországnak az 1952—55. években nyújtandó műszaki segítségre vonatkozó egyezmény;

A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közt a gazdasági együttműködés fejlődése lehetővé teszi, hogy az egyeztetett gazdasági tervek alapján észszerűbben és hatékonyabban használhassák ki valamennyi fél érdekében az egyes országok természetes gazdagságát és anyagi erőforrásait, valamint a Szovjetunió műszaki eredményeit és a szocializmus építésében szerzett tapasztalatait a szocializmus alapjainak a népi demokratikus országokban, köztük a Magyar Népköztársaságban való sikeres felépítése végett.

A háború után a Szovjetunió és Magyarország közt a kultúra területén is megerősödtek a baráti kapcsolatok. A Szovjetunióban nagyra értékelik és jól ismerik Liszt Ferenc. Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály és a magyar nép más, nagy fiainak zseniális műveit. A magyar klasszikusok és a jelenkori írók könyveit a Szovjetunióban hatalmas példányszámban a Szovjetunió különböző népeinek nyelvén adják ki. A magyar művészet alkotásai széles körben ismertek, s megérdemelt népszerűségnek örvendenek hazánkban. (Taps.) Aczél Tamás és Nagy Sándor tehetséges magyar írók műveit Sztálin-díjjal tüntették ki. (Taps.)

A magyar nép a hazája javára végzett alkotó munkával hozzájárul a béketábor, a demokrácia és a szocializmus megerősítésének ügyéhez. Az önök sikerei és eredményei, amelyek szemléltetően bizonyítják a népi demokratikus rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben, őszinte örömmel töltik el pártunkat, a Szovjetunió dolgozóit és a magyar nép minden őszinte barátját. Ez teljesen érthető. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok viszonya a testvéri barátság, a kölcsönös tiszteletben- tartás, a bizalom és az állandó kölcsönös segítség viszonya. (Hurrá, taps.) E viszony alapja a nagy és a kis népek egyenjogúságának elve, amely gyökeresen különbözik a gyöngéknek az erősek által való leigázása kapitalista elvétől.

A béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden népe jogosan büszke testvérei sikereire és eredményeire, jogosan tekinti ezeket saját sikereinek és eredményeinek. Az emberiség történelmében ez az államok közt teljesen ismeretlen, újtípusú viszony biztosítja a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora országainak a kapitalista világtól való politikai, technikai és gazdasági függetlenségét, s biztos záloga a baráti népek mindegyike sikeres haladásának.

A demokratikus tábor népeinek mindinkább erősödő barátsága e tábor erejének és legyőzhetetlenségének kiapadhatatlan forrása.

A demokrácia és a szocializmus országai a hatalmas béketáborba egyesülve folytatják Lenin és Sztálin békepolitikáját, amely a földkerekség minden népének legforróbb rokonszen- vével és támogatásával találkozik. Ez a békepolitika a szocialista és a kapitalista rendszer hosszú együttélésén és minden ország normális viszonyán és kereskedelmi kapcsolatainak megteremtésén alapul.

E politika, amely elnyerte valamennyi bé'keszerető nép bizalmát, a Szovjetuniónak a kollektív biztonságról tett javaslatában, valamint a genfi értekezleten a Kínai Népköztársaság küldöttsége által az ázsiai népeknek a béke megőrzésében való részvéteiéről szóló javaslatában ragyogóan fejeződött kj.

Az imperialista reakció erői, az új világháború kirobbantásának megszállottjai mindenképpen igyekeznek, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség csökkentését, katonai tömböket létesítenek, folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák Nyugat- Németoiszág és Japán újrafel- fegyverzését, hogy ugródeszkának használják fel ezeket az országokat Európa és Ázsia békeszerető népei elleni háborús készülődéseik során.

Az agresszív körök a nemzetközi kapcsolatokban az -erő politikáját«, a durva nyomás és megfélemlítés politikáját állítják szembe a Szovjetuniónak és a béketábor országainak békeszerető politikájával. De ezeknek az uraknak előbb-utóbb meg kell érteniök, hogy a szabad népek megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseik teljesen reménytelenek és nevetségesek.

Az Egyesült Államok imperialista monopóliumainak világuralmi törekvései jogosan felháborítják a néptömegeket a földkerekség minden részén. A világ népei nem akarnak háborút. Mind erősebben és határozottabban kibontakozik a népek harca a békéért,

A legutóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése következett be. De nem szabad túlbecsülnünk ezeknek a2 eredményeknek a jelentőségét, A béke ellenségei nem nyugszanak, nem mondanak le szándékaikról, nyiltan fenyegetik a világot a hidrogénbombákkal, kiterjesztik katonai támaszpontjaik hálózatát, s növelik a tömegpusztító fegyverek készleteit.

Ezért az összes békeszerető erők kötelessége, hogy fáradhatatlanul leleplezzék a háborús gyújtogatok mesterkedéseit es bűnös terveit, növeljék éberségüket és szervezettségüket a béke ellenségei mindenféle háborús provokációjának megakadályozása céljából.

Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a párt és a nép egész életének fontos kérdéseiről határoz, megjelöli az ország gazdasági fejlődésének, a mezőgazdaság fejlődésének, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának és a dolgozók életszínvonala növelésének további feladatait.

As. új Magyal-ország életében nagy helyet foglalnak el a szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és más tömegszervezetek, amelyek a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével aktív működést fejtenek ki. Külön szeretnék szólni a magyar nők szerepéről. A népi demokratikus rendszerben megnyílt előttük minden lehetőség, hogy kibontakoztathassák képességeiket és tehetségüket. A szabad Magyar- ország asszonyai és lányai, akárcsak a Szovjetunióban, Kínában és valamennyi népi demokra*