Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

TalajalatH öntözés

Az öntözés megszokott módja mellett a Szovjetunióban ma már az úgynevezett talajalatti öntözést is bevezettek a mezőgazdaság egyes területein. Ennek elméleti alapját A. V. Likov Sztálin-díjas professzor dolgozta ki; gyakorlati kivitelével V. G. Kornyev kandidátus kísérletezett.

Elképzelhető, hogy száraz, sivatagos terület kellős közepén egyszerre csak zöld szigetecskével találkozunk, ahol dúsan teremnek a különféle vetemények, bár csatornának sehol nyoma sincs. A csatornákat csak akkor láthatnánk, ha félméterre leásnánk a földbe, ahová kerámiacsöveken keresztül érkezik a víz. *

A napfény erős sugárzásának hatására a Szovjetunió déli vidékein a felső talajrétegek rendszerint plusz 40—50 fokra melegszenek fel, míg a mélyebben fekvő talajrétegek megőrzik plusz 15—20 fokos hőmérsékletüket. A felmelegedett levegő lefelé törekszik az alsó talajrétegekbe és kiszorítja onnan a hideg levegőt. Ezzel egyidejűleg vízpára törekszik a felsőbb rétegek felé. A felső talajrétegek és hajszálcsövek telítődnek vízpárával, amely itt kondenzálódik —. azaz felhalmozódik — és táplálja a növények gyökereit.

A földalatti (kondenzációs) öntözés ezen a természeti jelenségen alapszik. Ha a föld alatt egy bizonyos mélységben agyagot, majd arra ïürészport helyezünk és átitatjuk vízzel, a talaj felületének felmelegedése esetén a felfelé törekvő nedvesség folyamatosan a növények gyökereihez kerül.

De hogyan készül az ilyen öntözésmódhoz nzükséges berendezés?

Először is a talaj mélyedéseibe egymástól 1—2 méter távolságban félméter mély, 50—100 méter nosszú csatornákat ásnak. Ezekbe vizet bocsátanak és vizes földet dobnak rá. Amikor a víz elpárolog ebből a masszából, a csatorna alján szerkezet nélküli tömör talajréteg keletkezik. Ebbe

külön e célra készített 4.5 centiméter átmérőjű kerámiacsöveket fektetnek,

A csövek erősen likacsosak, minthogy készítéskor likacsos anyagot, például samottot adnak az anyaghoz. A csövek találkozási pontjait vastagon bekenik zsíros agyaggal és külön e célra befedik földdel, a földet elegyengetik és boronál- ják. Amikor a csövek megtelnek vízzel, a csövek fala is átnedvesedik és a környező talajrétegek kiszívják a csövekből a vizet. A továbbiakban a nedvesség a talajban lévő meleg levegő cirkulációjának hatására párologni kezd. A vízpára felfelé törekszik és a felső rétegekben összesűrűsödik. Minél jobban átmelegszik a talaj, annál több vízpára gyűlik össze a föld felső rétegében. Éjszaka, amikor kisebb a hőmérsékleti különbség a felső és alsó talajrétegek között, csaknem teljesen megszűnik a párolgás.

Az új eljárás fő előnye az, hogy lehetővé teszi a mezőgazdasági növények terméshozamának jelentős növekedését. Ennek az a magyarázata, hogy a kondenzációs öntözésnél a nedvesség folyamatosan behatol alulról a növényekbe és így a növények mindig elegendő vizet kapnak. Kornyev kísérletei során Dagesztánban és a Krim- félszigeten hektáronként 75 mázsás kukoricatermést gyűjtöttek be. A kievi területen 750 mázsa volt a cukorrépatermés. Dagesztánban 750 mázsa a szabad ég alatt termesztett paradicsom terméshozama. A moszkvai területen a káposzta hozama 50 mázsa, a paradicsomé fedett talajon közel 200 mázsa, a burgonya terméshozama a szárátovi területen 270 mázsa volt,

Az új eljárás nagy előnye, hogy alkalmazása esetén a talaj nem válik sóssá és struktúrája nem romlik, hanem javul. Ezért a kondenzációs öntözésnél azonkívül jóval kevesebb munkát kell végezni az öntözés és talajművelés terén és nagy- mennyiségű vizet takarítanak meg.

A földalatti öntözés új módszerét napjainkban bevezetik a Krim-vidéken és a Szovjetunió más száraz területein is.

A kultúra igazi megbecsülése

A Szovjetunió népei nagy- ** rabecsülik minden nép kultúráját, érdeklődéssel olvassák a küföldi klasszikus irodalmat, nagy figyelemmel kísérik a mai külföldi haladó irodalom, zene és új művészet új alkotásait.

A szovjet színházak rendszeresen előadják Shakespeare, Lope de Vega, Moliere, Schiller darabjait, a népi demokratikus országok régi és új színműirodalmának legjobb alkotásait, a nyugati országok mai haladó íróinak darabjait, mint például Howard Fast, Louis Vaillant, Nazim Hikmet színdarabjait.

A hanversenytermek rendszeresen műsorra tűzik Beethoven, Verdi, Bach, Mozart, Schuber, Schuman, Rossini, Bizet, Liszt, Dvorak müveit, valamint a kínai, lengyel, csehszlovák, bolgár, magyar, román, koieai együttesek és a Német Demokratikus Köztársaság együtteseinek hangversenyeit.x

j\fézzük meg, hogyan tűk- rözik a számok és az elmúlt év kiemelkedő eseményei a szovjet nép nagy érdeklődését a világ összes népeinek kultúrája iránt:

A Moszkvai Állami Szépirodalmi Könyvkiadó 1953-ban ismét kiadta Balzac, Dreiser, Micz- kiewicz, Petőfi összes műveit és megkezdte Twain, Shakespeare, Shaw, Barbusse, Leonardo da

Vinci, Lu Szin válogatott műveinek kiadását. Ezenkívül a vállalat a népi demokratikus országok íróinak ötven művét adta ki.

Az Októberi Forradalom óta a Szovjetunióban Dickens műveit 16 nyelven, összesen. 3,500,000 példányban adták ki,

Shakespeare müveit 2,300.000

^ példányban adták ki a szovjet népek nyelvein,

A szovjet színházak nagy sikerrel játsszák Shakespeare színdarabjait. Az idén huszonnyolc szovjet színház tűzte műsorra az >'Othello«-t, húsz színház adja elő a »Sok hűhó semmiért« és a »Makrancos hölgy« című Shakespeare-darabokat, 13 szovjet színházban játsszák a Romeo és Júliát. Ezenkívül számos színház idei műsorán szerepel a »Macbeth«, a »Windsori víg nők«, a »Szentivánéji álom« és a nagy drámaíró több más darabja.

A novoszibirszki állami opera és balettszínház az idén bemutatta Erkel: »Bánk bán« című operáját,

A nagy szovjet színházak együttesei nyáron a kolhozok és szov- hozok dolgozói előtt játszanak. Tavaly 300 színház együttese látogatott el kolhozokba és szov- hozokba. Orosz klasszikus és szovjet színdarabokon kívül előadták több külföldi szerző darabjait, így például: Schiller: »Ármány és szerelem«, Vasziljev bolgár drámaíró »A mezőn«, Vaillant francia író »Foster ezredes bűnösnek vallja magát« és Goldschmidt angol drámaíró »Tévedések éjszakája« című

darabját.

Æ szovjet irodalmi körök ünnepségeken és esteken emlékeztek meg Francois Rabelais, a nagy francia író és humanista halálának négyszázadik évfordulójáról. Az Állami Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalat az évforduló alkalmából

90.000 példányban adta ki Rabelais »Gargantua és Pantagruel« című írását.

Megünnepelte a szovjet társadalom Voltaire, a nagy francia filozófus és író halálának 175. évfordulóját. Ebből az alkalomból számos ünnepséget tartottak és a legnagyobb könyvtárak gazdag kiállításokat rendeztek Voltaire műveiből bemutatták többezer kötetből álló személyes könyvtárát, amelyet 1779-ben szállítottak Oroszországba.

Erz a néhány mozaik is mu- tatja, hogy a szovjet nép magáévá teszi a Béke-Vi- lágtanácsnak azt a felhívását, hogy a népek építsenek ki minél szélesebbkörű kulturális kapcsolatokat, ismerjék meg egymás eredményeit a kultúra, a tudomány és a művészet területén, ezzel is erősítsék az egész világ békéjét,

EGY ELEFANT

A jereváni állatkert részére új elefántot szereztek be. »Gyiki«-nek hívják. A Szovjetunió nyugati határáról kellett elszállítani Jerevánba. Az ilyen »utas« vasúti szállítása azonban meglehetősen bonyodalmas dolog. Hiszen az állat magassága majdnem 3 méter, a súlya pedig 4 tonna és 700 kilogramm. Azonkívül még az is súlyosbította a a dolgot, hogy az elefántmama egy kukkot sem értett az orosznyelvű szólongatások- ból és egyáltalán rá sem hederített kísérőire.

ügy hírlett, hogy »Gyi-ki« kissé barátságtalan természetű. Egyszer már egy embétrt is megölt dühében.

Szállításával a »Zoo- centr« két tapasztalt szakemberét — Kop- lenko és Abaskin elvtársat bízták meg. A láncravert elefántot be- vagonírozták és drótkötelekkel kerítették el.

A harmadik nap valami miatt nagyon feldühödött »Gyiki« és enni is alig akart. Valószínűleg a vasúti kocsi rázása és a hűvösre forduló éghajlat izgatta fel. Az ötödik napon elszakította a láncot, aztán letépte a drótkötelet és szaggatni kezdte a vasútikocsi tetejét. A helyzet kezdett súlyossá válni. A kísérők kénytelenek voltak luminált beadni neki, hogy megnyugodjék. Kiderült az is, hogy igen kedvezően hatnak »Gyiki« kedély- állapotára az édességek s ettől kezdve abban sem szenvedett hiányt az elefántmama.

Amikor már közeledtek Jerevánhoz, a hőmérséklet még alacsonyabbra szállt. Az elefánt reszketett. Akkor a kísérők egy kis melegítő itallal kínálták meg »Gyikit«. Egy vödör vízbe kétszáz gramm alkoholt öntöttek, amit aztán nagyon szívesen fogyasztott el. Ezékután az »utas« már sokkal jobban érezte magát.

Aztán végeszakadt az utazásnak. Még egy nehéz feladat állt az elefántkísérők előtt. »Gyikit« az állatkertbe kellett szállítani, amely kb. 12 kilométernyire volt az állomástól.

A láncaitól megszabadított elefántra meleg takarókat raktak. Aztán a vagont vilia- mossínekre tolatták át és így haladtak még 6 kilométert.

Különleges és nagyon erős hídon vezették ki a vagonból ez elefántot, amely aztán a maga lábán nyugodtan elballagott az állatkertbe. *

Annak ellenére, hogy már későre járt az idő, amikor megérkeztek, igen sok jereváni iakos összesereglett a szokatlan látványosságra.

»•Gyiki« most kitűnően érzi magát a jereváni állat kertben, ^

Eredmények és újabb munkavállalások a Kalocsai Kísérleti Gazdaságban

A Kalocsai Kísérleti Gazdaság az elmúlt hetekben az ipattól jelentős mennyiségű mezőgazdasági munkagépet, műtrágyát kapott. Ez a segítség a gazdaság munkáját jelentős mértékben megjavította. Ez tette lehetővé, hogy a gazdaság dolgozói kongresszusi vállalásaikat túlteljesítsék és eddigi vállalásaikat újabbakkal egészítsék ki. A terven felül már eddig is 4979 liter tehéntejet és 300 liter juhtejet adtak át a begyűjtő szerveknek. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy a második negyedévben 4000 literrel több tehéntejet és 500 literrel több juhtejet adnak át terven felül a begyűjtő szerveknek.

A sertéshízlalásnál vállalásaik szerint az első negyedévben elért 22.2 százalékos takarmányértékesítést 23.2 százalékra emelik, Berksirei törzstenyészetükből a többi állami gazdaságnak a tervezett 80 darabbal szemben a második negyedévben 120 darabot adnak át továbbtenyésztésre,

A növénytermesztés terén vállalták, hogy ott, ahol a növények fejlődése ezt megkívánja, elvégzik a harmadszori fejtrágyázást is,

A gazdaság kutatói és szakemberei pedig felajánlották, hogy a járásban négy termelőszövetkezetet patronálnak és szakmai segítséget nyújtanak munkájukhoz,

A kísérleti gazdaság által fenntartott paprikafajtákból és a nemesítés alatt álló anyagokból összehasonlító kísérleteket szervez a hildpusztai és a szakmári állami gazdaságban, továbbá az öregcsertői Béke, a hajósi Haladás és a géderlaki Úttörő termelőszövetkezetekben. így széleskörűen tudjuk megállapítani a fajták értékét,

A gazdaság dolgozói ezekkel a vállalásaikkal is népünk jobb- létét, az életszínvonal növekedését akarják elősegíteni.

Dimitrov György igazgató.

Nyelvművelő róva t

Szólások és frázisok

Egy-egy nép nyelvi kincsestára nemcsak változatos jelentésű és hangulatú szavakból (szókincsből) áll, hanem igen gazdag lehet állandó fordulatokban, színes és ízes szólásokban is. A mi szép anyanyelvűnkre különösen jellemző az idegen nyelvre szinte lefordíthatatlan, népünk gondolkodásmódjára valló szólásoknak a használata. Ezek teszik stílusunkat színessé, kifejezővé, magyarossá.

Eddigi nyelvművelő cikkeinkben többhelyütt példát mutattunk arra, hogyan fejezhetjük ki mondanivalónkat a legtalálóbban magyaros szólásokkal. Most az összefüggésből kiemelve mutatunk be néhányat az ilyenek közül, hogy olvasóink tudatosan használják ezeket, ne cseréljék fel talán divatos, de semmitmondó kifejezésekkel.

Töröm a fejem, hogy melyikkel is kezdjem. Eszembe jut sok épkézláb szólás, amelyeket használok, mióta az eszemet tudom. Mint ezek a példák is mutatják, sok szólásunk az emberi test részeivel van kapcsolatban: fönn hordja az orrát a büszke, aki megharagszik, az megorrol, keményfejű, aki nem hajt a más szavára, elveszti a fejét, aki zavarba jön, és azt se tudja, mihez kapjon. Beszélünk vajszívű, kőszívű emberről, sőt szívtelennek is mondunk némelyeket. Van, akinek rááll a keze a munkára, ami a kezeügyébe esik, azt megjavítja. Az ilyen munkás megállja a helyét mindenütt. Más viszont a száját tátja, esik ki a kezéből a szerszám, ■nincs ott az esze, fabaktát sem ér, amit csinál. Vannak, akik megszívlelik a jó tanácsokat, másoknál, viszont minden csak falra hányt borsó. Sokszor, ha a helyzetünkön akarunk változtatni, csöbörből vödörbe jutunk, vagyis amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon. Ha hosszú lére akarnám ereszteni mondanivalómat, még folytathatnám a felsorolást. De ennyi is elég arra, hogy ráeszméljünk, milyen sokat tud kifejezni kevés szóval egy-egy szólásunk. Ne hagyjuk nyelvünknek ezeket a kincseit rejtett tartaléknak, hanem éljünk velük alkalomadtán.

Nemcsak a szólásokról akarok most beszélni, hanem, mint a cikk címe is mutatja, a frázisokról is. Az előbb már utaltam a divatos és semmitmondó kifejezésekre, amelyeket, sajnos, úton- útfélen hallani. A szólásokkal ellentétben, a frázisok nem tömör és találó kifejezései egy-egy gondolatnak, hanem olyan fordulatai a beszédnek, amelyek a sok használat következtében értelmüket. értéküket vesztették. Aki frázisokat használ, az sokszor nem is gondol a szó jelentésére, egészen ne» vetséges kapcsolatokat alkot» Például a divatos »rendelkezik valamivel« kifejezést olvastam már olyan kapcsolatban, hogy »X. Y. sok hibával rendelkezik«, vagy »az üzem nem rendelkezik megfelelő vezetőséggel«. Ha valaki rendelkezik a hibákkal, akkor már nincs hiba, hiszen azonnal megszüntetheti egyetlen rendelkezéssel. Viszont az már nagy hiba, ha az üzem akar rendelkezni a vezetőséggel és nem a vezetőség rendelkezik az üzemmel. Nem tudom mosolygás nélkül olvasni azokat az iskolai dolgozatokat, melyeknek szer» zői »meghatottan (örömmel, vagy szorongva) lépték át az iskola kapuját«. Nem óriásra nőtt gátfutó bajnokokról van itt szó, csak olyanokról, akik gondolkozás nélkül írnak. Átlépni a küszöbön lehet, a kapun belépünk. Ezt az egyszerű dolgot sokan még a középiskolában sem tanulják meg, és a főiskolák kapuján is átlépnek:

Különösen azoknak kell vi- gyázniok, hogy ne használjanak üres frázisokat, akik sokszor beszélnek nyilvánosság előtt. Az elmúlt években valósággal jár- ványszerűen terjedt el egyes kifejezések használata. Egy időben nem is volt gyűlés, amelyen meg ne állapították volna, hogy »akkor átesünk a ló másik oldalára«. Ez az egyébként szemléletes kifejezés is úgy hangzanék helyesen, hogy leesik a ló másik oldalán (az, aki fel akar ülni rá)* de már ki is gondolt az értelmére! Valaki megszámolta egy értekezleten, hogy a 35 perces előadásban 21-szer fordult elő a »döntő súlyponti kérdés« kifejezés. Nyilván nem ugyanarról mondta el az előadó 21-szer ugyanazt, hanem 21 kérdésről állapította meg, hogy döntő éá súlyponti. így tette semmitmondóvá ezt a két igen határozót! és komoly értelmű szót.

Legújabb divat a »születik-« szó indokolatlan használata* Eredmények, teljesítmények, felajánlások, intézmények »születnek«, még szülőotthonok is születnek, de reméljük, azokban» már gyermekek fognak születni* nem szörnyszülött kifejezések. Az- eredményeket eléri az ember, ai teljesítmények sem maguktól jönnek létre, hanem a munka teljesítéséből, felajánlásokat tesznek a dolgozók, intézményekéi meg létesítenek:

Hagyjuk el beszédünkből ai érthetetlen és nevetséges frázisokat, szokjuk meg a tartalmas, ízes szólások használatát!

Katona Piroskát