Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-25 / 98. szám
BÂCSKIS KUN MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP BACSKI5 K UN MEG Y El PÁRTBIZOTTSÁG AHA K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 98. szám. Ara SO fillér 1954 ÁPRILIS 25. VASÁRNAP Munkaszervezés teriiieloszovetkezetüiikheii Irta : Roxmán Juasef, a gátéri Voroaitov iermelőaxövelkexet elnöke Ahol a drágszéli hímzés születik. — Egyre többen újítják fel a község gyönyörű népviseletét Versenyben a megyei pártbizottság zászlajáért Megyénkben az utóbbi időben megyorsult a kukoricavetés. — Termelőszövetkezetek és egyénileg termelők földjén majdnem 60.000 holdon földbe került a kukoricavetőmag. A megye déli részén már több község területén befejezés előtt áll a kukoricavetés. Kunbaja határában négy termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok földjén is egy-két napon belül elvetik a kukoricát. A Rózsa Ferenc termelőszövetkezet 60 holdon négyzetesen vetett. Jól halad a kukoricavetés a kiskunfélegyházi határban is. A legutóbbi jelentések szerint a tervezett terület 80 százalékát már bevetették. A kukoricavetésben a járási rangsor a következő : 1. Bácsalmási járás 2. Baja város 3. Dunavccsei járás Kiskunfélegyházi járás Kecskeméti járás Kunszentmiklősi járás Kecskemét város Bajai járás 9. Kalocsai járás 10. Kiskőrösi járás Kiskunhalasi járás 4. 5. 6. 7. 8. 11 Mezőgazdasági osztályvezető: Sütz Mihály Márton Vilmos Oláh Pál Csányi Imre Pincei Lajos Bánhidi István Király Lajos Kiss Ferenc l’iilöp Mihály Körös Gábor Szili János Járási tőagronómus: Berta Balázs Lukács Béla Farkas Vilmos Szánthő Tibor Tompa László Szenti Pál Szécsei Teréz Deák József Farkas Lajos Skrobár M.-né Vida Simon A burgonyavetésben járásaink rangsora a következőképpen alakul: 1. Baja város, 2. bácsalmási járás, 3. kunszentmiklősi járás, 4. kiskunfélegyházi járás, 5. du- navecsei járás, 6, kecskeméti járás, 7. bajai járás, 8. kalocsai járás, 9. kiskunhalasi járás, 10. kiskőrösi járás, II. Kecskemét város. A begyűjtésben elért eredmények alapján járásaink versenye a következő: 1, Bácsalmási járás, 2. bajai járás, 3. kiskunhalasi járás, 4. kunszentmiklősi járás, 5. kiskunfélegyházi járás, 6. dunavecsei járás, 7. kecskeméti járás, 8. kiskőrösi járás, 9. kalocsai járás. A megyei pártbizottság vándorzászlajáért folyó versenyben községeink közül a legjobb eredményt érték el: Ágasegyháza, Bácsborsód, Madaras, Tiszakccske, Kéleshalom. Legjobb termelőszövetkezetek; Fajszi Vörös Csillag, öregeser- tői Béke. Gépállomásaink versenyében továbbra is vezet a császártöltési gépállomás és a soltl is megtartotta második helyét. TRAKTOROSAINK VERSENYE A bajai állami gazdaság dolgozói a munka fokozottabb lendületével készülnek május 3 méltó megünneplésére. Gazdaságunk gépparkja április 15-ig 4631 normálholdon végzett a munkával, egy traktor átlagteljesítése 215 normálhold. Legeredményesebb munkát a 11, számú János Albert vezette brigád érte el. Szerelői: Kecskés Károly és Stigmund György jó és eredményes munkát végeztek. A brigád egymaga 1070.51 normálholdon végzett a munkával, Traktorosaink versenye is mind lendületesebb. Császár István és Kreutzer János, Horvát Sándor és Pecz György fej-fej mellett 328.6 normálhold teljesítést értek el. Nem maradt e: messze mögöttük Szabó Mihály és Svob Flórián, akiknek teljesítése 320.3 normálhold, A növényápolásban zetorosaink: Braun Ferenc és Féth Antal 287.77, Török József és Kovács Pál 159.94 normálholdon végeztek a növényápolással. — KALMAR ISTVÁN, az Üzemi Bizottság elnöke. A mezőgazdaságnak nyújtott nagy támogatásban elsőrendű szerepet játszik, hogy a párt és a kormány minden eddiginél jobban segíti termelőszövetkezeteinket, nagy kedvezményeket nyújt nekünk szövetkezeti tagoknak. Ez a nagy támogatás azonban csak akkor gyümölcsözik igazán, ha a mi lelkes, odaadó munkánkkal párosul. A növényápolási munkák nemsokára megkezdődnek. Ezért már most gondoskodni kell arról, hogy jól megszervezzük a munkát. A mi termelőszövetkezetünk 1574 holdon gazdálkodik. Ebből a szántó- terület 974 hold. Két növénytermelési, egy . állattenyésztési és két kertészeti brigádot szerveztünk. A mezőgazdasági brigádokon belül van- hat munkacsapatunk. Még a télen megalakítottuk ezeket a brigádokat és munkacsapatokat, amelyek jegyzőkönyvileg vették át a területet, gépeket és a jószágokat, A nőket külön munkacsapatba osztottuk be. Ök maguk kérték ezt, Másrészt mi is így találtuk helyesnek, mivel sok köztük a kisgyermekes anya. ök közösen beszélik meg, hogy ki-ki közülük hogyan tudja beosztani a munkáját, hogy a termelőszövetkezetben is eleget tudjon tenni, meg a ház körül is. Később, ha felállítjuk az üzemi konyhát, könnyebb lesz a helyzet, mert akkor nem lesz probléma a főzés. Tavaly is volt üzemi konyhánk — az aratás idején. A növényápolási munkákat egyénileg végzik a tagok. Már fel is osztottuk a területet. Minden tag a munkaerejéhez képest vállalt. A tagok egészen a betakarításig maguk művelik — a családtagok bevonásával — a kapásokat. A terület ilyen módon való felosztása növeli az egyéni felelősséget és elősegíti az egészséges verseny kialakítását. Az aratást, valamint a takarmányok Jpe takarítását közösen végezzük. Ezeknél a munkáknál a terület felosztása akadályozná a folyamatos munkákat, például a tarlóhántást, A fiatalok külön szerveztek egy DISZ munkacsapatot. A csapat tagjai lelkes versenyvállalást tettek. Elhatározták, hogy elérik a 300 munkaegységet. A munkafegyelem lazítóit munkaegység-levonással büntetjük. Tavaly is hasznos volt ez a fegyelmezési módszer. Juhász István jószággondozónak levontunk 20 munkaegységet, mert a sertéseket gondatlanságból rá- vesztette a takarmányrépára. A föbbi tag is tanult ebből a büntetésből. Büszkén jelenthetem ki, hogy nálunk annyira megszilárdult a munkafegyelem, hogy az idén még nem is volt szükség munkaegység-levonásra. Ha valaki el akar maradni egy napra, az bejelenti a munkacsapat- vezetőnek) Ha hosszabb időce szándékozik távozni, akkor a brigádvezetőtől, vagy a szövetkezet vezetőségétől kell engedélyt kérnie. Bátran merem kijelenteni, hogy a jó munkaszervezésnek és a tagok lelkes, odaadó munkájának köszönhetjük, hogy időben végeztünk a tavaszi munkákkal. Minden tagunk erejéhez mérten résztvesz a szövetkezet munkájában, Mi azonban nem elégedtünk meg ennyivel. Hiszen nemcsak a munka jó megszervezésére, szilárd munkafegyelemre van szükség. Mindenkor figyelembe kell vennünk az embert, a maga problémáival. Csak így tudjuk elérni, hogy kedvük is legyen az embereknek dolgozni. Megalakítjuk a szociális bizottságot, hogy a betegeket és a korosabbakat segítsük. Az idősebbeket könnyebb munkára osztjuk be, például éjjeliőrnek, vagy csősznek. Ezenkívül pénzbeni és természetbeni juttatásban is részesítjük őket. Hadd lássák, hogy szeretjük, megbecsüljük őket. A tagok háztáji állatállománya részére legelőt biztosítottunk — A családok legnagyobb részének már van háztáji tehene. A takarmánytermelési tervet Is úgy állítottuk be, hogy a háztáji állatoknak is jusson a téli takarmányból, A tagok mindig tisztában vannak azzal, hogy mennyi munkaegységet teljesítettek, egy-egy munkacsapat milyen eredményeket ért el a versenyben. Az irodában ugyanis kifüggesztettünk egy kimutatást, ahol az egyes munkacsapatok különböző színnel vannak jelölve és a tagok neve után fel van tüntetve a teljesített munkaegység is. Felmerült többször a napközi otthon felállításának kérdése is. Ezt egyenlőre nem tudjuk megoldani, mivel tagjaink 6—8 kilométeres körzetben laknak. Ha majd tanyaközpontot létesítünk, akkor ez nem lesz probléma. Bizony nagyon fontos, hogy bevonjuk a családtagok, főleg az asszonyokat a munkába. Számos termelőszövetkezetünkben nem fordítanak erre elegendő gondot. A mi szövetkezetünkben a tagságnak majdnem fele nő és jól megállják a helyüket. Nagy Kovács Ferencné baromfigondozó például vállalta a kongresz.- szus tiszteletire, hogy 1500 darab tojást bead a szövetkezet a tojásbeadási tervének törlesztésére. Már 2500 darabot vitt a begy üj tőhelyre. Neki köszönhetjük, hogy május 15-ig egészévi tojásbeadási tervünket tudjuk majd teljesíteni. Ezek a mi tapasztalataink a munkaszervezésre vonatkozólag. Tagjaink lelkes, odaadó munkával veszik ki részüket a szövetkezet megszilárdításáért és a mezőgazdaságunk felvirágoztatásáért fel£ó harcban* _ cÁkal az édes mézet temielik A múlt év őszén alakult meg 58 taggal a kiskőrösi méhészcsoport, köztük olyan méhészekkel, akiknek ezen a téren 20—30 éves gyakorlatuk van. A méhészcsoport vezetője Szamosvölgyi Mihály, környéksserte ismert méhész lett. Eddig a község egyik J öld művesszövetkezeti boltjá.- nak volt a vezetője és így — amint mondja is — kevés ideje maradt, amit a méhekkel tölt- hetett. — Mégis — mondja, és itt mosolyra derül az arca — 28 méhcsaládom 10 mázsa mézet hozott. Ez összesen 18 ezer forint jövedelmet jelentett egész évben, tehát 780 forintos havi fizetésem mellett havonként még külön 1500 forintot. Később Szamosvölgyi Mihály azt is elmondja, hogy ez viszonylag még nem a legjobb eredmény, mert a hozamon meglátszott, hogy keveset foglalkozott a méhekkel. ■— Egy másik méhésztársam M _ Csengődi István, akinek ugyancsak 28 méhcsaládja van, 17 mázsát pörgetett ki tavaly. Ö azonban minden idejét a méhek között töltötte és figyelhette a kirajzásukat, irányíthatta őket, míg én csak naponta négy órát tölthettem a méhek között, Sok volt a kirajzásom, nem tudtam befogni a kirajzott méheket. Azután a csoport munkájáról beszél — és hozzá tehetjük, hogy nem kis lelkesedéssel: — Kiskőrösön és a környező tanyavidéken körülbelül 800 méhcsalád van. Mikor csoportunk megalakult, számításokat végeztünk és így vettük tervbe, hogy ezt a számot az év végére 80 százalékkal emeljük. így jövőre csaknem megkétszereződik a méztermelés és csoportunk tagjai a jövő évben több mint 770 mázsa mézet termelnek egyetlen év alatt. Ez igen jelentős mennyiség, különösen, ha azt is számításba vesszük, hogy egyetlen községről van szó. Amellett tehát, hogy méhészeinknek szép jövedelmet jelent ez a foglalkozás, fontos állami és népgazdasági érdek is. A csoport terveinek megfelelően, már a télen munkához látott. A tagok minden hét hétfőjén »méhész-estéket« rendeztek, amelyen sokszor 70—80 doh gozó paraszt is megjelent, közöttük olyanok is, akik még sohasem foglalkoztak méhészettel. A csoport munkáját már akkor figyelemmel kísérte a környék egész dolgozó parasztsága. Ezeken a méhész-estéken a legnagyobb gyakorlattal rendelkező tagok' tartottak érdekes és nagyon tanulságos előadásokat a méhek életéről, munkájáról és a méhészek időszerű tennivalóiról. Ezeket az estéket most is 'változatlanul megtartják, még érdekesebbé téve változatos és érdekes méhészeti filmek vetítésével. Legutóbb »A méhek élete« és a »Méhek és ukránok.« című filmeket vetítettek le 0 méhész-est részvevőinek. Az elmúlt héten pél* dául arról volt szó, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt most sokkal jobban kell vigyázni a méhekre, mint a lél folyamán. Télre biztosítva volt a családok megélhetése, oa etetést azonban most sem szabad abbahagyni, mert a kirepülések a hideg idő miatt még nem gyakoriak és ha nem végzik el a méhé* szék kellő időben aa etetést, a méhek elpusz- tulnak, éhenhalnak. A méhek az idén március 30-a körül röpültek ki először és azóta napos, langyos tavaszi napokon egyre sűrűbben, egyre többen szálljak meg a virágaikat bontogató gyümölcsfákat. Megkezdődött a méhészek szép munkája, a kiskőrösi méhészek már odakészítették a kaptárokat a virágzó gyümölcsösökbe és a meleg tavaszi idő beálltával megkezdődik a > tnézterme-i tós,«
