Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-24 / 97. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOP B/rcSKISKUNMEG Y El PARTBIZOT TS/C6AMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 97. szám. Ára 50 fillér 1954 Április 24. szombat A kiskőrösi dolgozó parasztok tapasztalatcserén vettek részt a hclvcciai állami gazdaságban. Vukovicz kutató ismerteti a meteorológiai állomás munkáját. Berlin után —* Géni előtt ^(mi relia u a vállalások telftsUhíírt A berlini értekezlet után a világ népei úgy érezték, hogy megindult az egyetlen helyes és egészséges folyamat: a kelet és nyugat tárgyalások révén pró- oálja enyhíteni a nemzetközi fe­szültséget, a Berlinben megkez­dődött tárgyalások folytatódnak Genfben és lehetőség nyílik ar­ra, hogy Korea után Indokíná- oan is elhallgassanak a fegyve­rek. így Genf a két tábor békés egymásmellen élése felé vezető út egyik fontos állomása lehet. Ez a világ népeinek reménye és Dulles amerikai külügyminisz­ter számára pedig a rettegés for­rása. Békés egymásmelleit élés? — Vájjon mit jelent ez Dullesék szemében? A feszültség enyhü­lése — a válságtól amúgyis ret­tegő monopóliumok haszonkul- csának csökkenése. Mindez együttvéve azt is jelentené, hogy Dullesék kezéből kihullana a zsarolásnak az az eddig bevált fegyvere, amellyel a saját és az atiantizált országok adófizető polgárait mindig fokozottabb •áldozatokra kényszerítették ha­talmas fegyverkezési program- mok költségeinek fedezésére. Jelentené továbbá azt is, hogy a -kommunista veszély« jelszavá­val nem tudnák tovább rövid gyeplőre fogni az atlanti orszá­gok kormányait, amelyek egyre erősebben rángatják a zablát. Berlin után a népek békeaka­rata egyre határozottabb formát öltött. A népek egyre erősödő békeakarata jutott kifejezésre abban, hogy világszerte egyre nagyobb visszhangot kelt az európai kollektív biztonsági szerződés szovjet terve is, vala­mint a Szovjetunió kormányá­nak március 31-i jegyzéke, amelyben bejelenti, hogy a Szovjetunió kész résztvenni az északatlanti egyezményben és javasolja, hogy folytassák a vi­tát az összeurópai kollektív biz­tonsági szerződésről. Amerikai részről ridegen, an­gol és francia hivatalos részről pedig tartózkodó érdeklődéssel fogadták a Szovjetuniónak a bé­ke biztosítására irányuló kezde­ményezéseit. Az amerikai külügyminiszté­rium természetesen ez alkalom­mal sem vette figyelembe szö­vetségeseinek véleményét, ami bizonyos angol és francia kö­rökben sértődött méltatlanko- dást váltott ki. Mint Russel, a -New York Herald Tribune« washingtoni tudósítója'is kény­telen megállapítani: »Az ameri­kai külügyminisztériumnak a szovjet jegyzékkel kapcsolatos -gyors és éles« reakciója újból kiélezte az angol-amerikai vi­szonyt.« Az angoloknál és a franciák­nál van némi hajlandóság vala­miféle megegyezésre jutni Genf­ben? Az amerikai külügyminisz­tériumot ez nem befolyásolja, Dullesék rendületlenül törnek céljaik felé: a genfi értekezlet megtorpedózására, a háborús fe­szültség fokozására, az indokínai háború kiterjesztésére. Mint a »Pravda« írja, az új háborús megrendelésekben érdekelt mo­nopóliumok akaratát végrehajtó amerikai diplomácia és vezetői semilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy ismét fokozzák a nemzetközi feszültséget. »Keres- ve-keresik az alkalmat, hogy a »kommunista veszély« rémmesé­jével fenyegetve, olyan új hábo­rús vállalkozásba kezdhessenek, amibe »szövetségeseiket« is bele­rángathatják.« A genfi értekezlet előtt a há­borús hisztéria fokozására irá­nyuló amerikai politika egybe megnyilvánulása volt a Csen­des-óceán térségében végrehaj­tott hidrogénbomba robbantások sorozata, amelyekkel meg akar­ják félemlíteni a Szovjetuniót és a népi demokráciákat, az Egye­sült Államok szövetségesei előtt pedig demonsti'álni akarták ere­jüket. Ez a kísérletük azonban visszafelé sült el, megrontotta az amerikai—japán viszonyt és ugyanakkor a tömegpusztító fegyverek eltiltását követelő mozgalmak további erősödését eredményezte. Ennek hatására még az angol alsóházban is egy­hangúlag határozati javaslatot fogadtak el, amely felhívja a kormányt, haladéktalanul igye­kezzék Churchull—Eisenhower— Malenkov találkozót létrehozni a fegyverkezés csökkentése és en­nek ellenőrzése érdekében. Az amerikai agresszív politika kiagyalói és végrehajtói nem­csak a hidrogénbomba robban­tásokkal törtek céljukra, a há­borús feszültség fokozására. En­nek a célnak szolgálatában hang­zott el az azóta hírhedtté vált Dultes-nyilatkozat az amerikai képviselőház külügyi bizottságá­ban. Az amerikai külügyminisz­ter kijelentéseiből világosan ki­derül, hogy az Egyesült Álla­mok az indokínai kérdés békés rendezésére hivatott genfi kon­ferencia előtt az indokínai hábo­rúba való közvetlen beavatkozás előkészítésére tesz lépéseket. A külügyminiszter a »kommunista Oroszország és a kommunista Kína« részéről Délkelet-Ázeiá: »»•fenyegető« veszély jelszavával próbálta szövetségeseit »egysé­ges«, »közös« akcióra bírni — értve ezalatt az indokínai hábo­rúba való nyílt beavatkozást. A beavatkozás szükségességének igazolására mindjárt ürügyet is talált, azt a rágalmat hangoztat­ta, hogy »kínaiak vesznek részt a- harcokban«. Dulles úgy képzelte, hogy fe­nyegetőzései és rágalmazó kije­lentései alkalmasak olyan kom­munistaellenes egységfront épí­tésére, amely a genfi értekezle­ten csírájában elfojtaná a békés megegyezés lehetőségét. Nyugati sajtókommentárok és félhivatalos hangok azonban azt mutatják, hogy az Egyesült Államok szövetségesei tisztában vannak azzal, hogy Dulles ter­vei megvalósításuk esetén sú­Varga Balázsné, a Kecskeméti Gépgyár mag­készítője, márciusban 169 százalékot ért el. Mint sztahanovista, jó munkamódszerét átadja dol­gozótársainak. hogy azok is több keresethez jus­sanak. Újvári Mária, a Kecskeméti Gyufagyár két-' szeres sztahanovistája, brigádvezető, átlagtelje-» sítménye 112 százalék. Ez a cimkézőben a szta» hanovista szint. Már teljesítette a minőség meg-* javítására és az anyagtakarékosságra tett kcal-» gresszusi vállalását, s most újabb vállalásának végrehajtásán munkálkodik. irahíorosoh versenye A garai Vörös Traktor állami gazdaság traktorosai között fo­lyó versenyben Mándity István került az élre, aki egymaga 251 normálholdon végzett a munká­val. A második helyre Antal Vilmos került váltótársával, Strigli Péterrel 333 normálhold teljesítésével. Elmer István vál­tótársa Tomaskov István 10 nap­ja megbetegedett, így eredmé­nyük mindössze 282 normálhold. Kitűnő eredményt ért el Strigli Ferenc, aki egymaga U2 gépével 168 normálholdon végzett a ta- lajmunkával. A sorsolási bizottság egyik tagja Április 26—29-e között Kecskeméten, a Katona József Szín­házban tartják a Második Békekölcsön IV. sorsolását. A sorso­lási bizottságba 11 élenjáró bácsmegyei ipari és mezőgazdasági dolgozót választottak, köztük Észik Jánost, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárának háromszoros sztahanovistáját. Képünk bemutatja Eszik Jánost otthon, családja körében. Az építőipari vállalatok" versenye Az Ê. M. 64. sz. tröszthöz tar-» tozó építőipari vállalatok kon-» gresszusi versenyében március hónapban a táborfalvi munka« hely dolgozói kerültek az élre* A második helyet a kiskunfél» egyházi iskola-építkezés dolgo­zói biztosították maguknak, Április első harmadában a tá­borfalvi munkahely dolgozói to* vábbra is az élen haladtak. Tel* jesítményüket 164 százalékró) 170 százalékra emelték. A bri­gádversenyben Dohándi Géza segédmunkás-brigádja érte el a legszebb eredményt. Eredmé­nyük 218 százalék. Áprilisban a második helyet a kiskunhalasi gépállomás-építkezés dolgozói érték el. A márciusban a máso­dik helyre került kiskunfélegy- házi iskola építkezésének dolgo­zóit a harmadik helyre szorítot­ták. A kisk un f elegy h áz iák azon­ban erősen a sarkában vannak a kiskunhalasiaknak. A két mun­kahely átlagteljesítménye közöti csak 2 százalék a különbség. A versenyben erősen elmaradt a sükösdi munkahely, amelynek átlagteljesítménye mindössze 90 százalék. A munkahelyen dol­gozó 32 főből 28 százszázalékon alul teljesít. (Kiss Lajos.) lyos következményekkel járná­nak. Ezért sietett Dulles Lon­donba és Párizsba, hogy szemé­lyesen próbálja »jobb belátásra bírni« az aggályoskodó szövetsé­geseket. »Lassan a testtel Dulles úr!« — írja a »Daily Express« című angol lap, majd határozottan le­szögezi »Anglia nézete az. hogy tartózkodni kell minden olyan lépéstől, amely aláaknázhatná a genfi kilátásokat.« A »Daily Mir- ror«-ban Bevan, az angol mun­káspárt úgynevezett balszárnyá­nak vezetője megállapítja: »A barátság azt követeli tőlünk, a lehető legvilágosabban értessük meg Amerikával, nem hagyjuk magunkat semmiféle katonai ak­cióra kényszeríteni Indokína»' ban.« A francia nép pedig egyre ha« táiozottabban követeli az indo« kínai háború befejezését és még az Amerikát nyíltan támogató francia politikusak egy része is az indokínai háború kiterjeszté­sére vonatkozó amerikai tervek* kai szemben foetal állást.

Next

/
Thumbnails
Contents