Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-20 / 93. szám

Á járási pártbizottság hogyan segíti a gépállomások pártszervezetének munkáját A minisztertanács határozata az 1953—54. évi fűtési idény m eg h ossza bbításá ról A kiskőrösi járási pártbi­zottság a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló párt- és kormány­határozat végrehajtása érdeké­ben megtárgyalta a gépállomá­sokra háruló feladatokat. Első feladatunknak ezen a téren, a gépállomások pártszervezeteinek megerősítését tekintettük. A ve­zetőség újjáválasztása során e pártszervezetek politikailag és szakmailag jól képzett titkáro­kat választottak. A titkárok kö­zül két mezőgazdasági szakem­ber, kettő pedig a mezőgazda- sági munkák irányításában több­éves tapasztalattal rendelkezik. Így elmondhatjuk, hogy a párt irányító, segítő és ellenőrző sze­repének feltételei megvannak. A titkár elvtársak a járási pártbi­zottságon hetenként beszámol­nak munkájukról és az itt fel­merült problémákat segítjük el­intézni. A segítséget sok esetben kint a helyszínen nyújtjuk az elvtársaknak. Túri elvtárs, a já­rási bizottság első titkára pél­dául a páhi gépállomás brigád- szállását a gépállomás pártszer­vezetének titkárával együtt el­lenőrizte, hogy megfelel-e a do’- gozók igényeinek. A tázlári gép­állomáson az agitáclós nap meg­szervezésében adott konkrét módszerbeli segítséget az ottani titkár elvtársnak. A gépáHornosok pártszerve­zeteinek munkájában az utóbbi időben komoly javulás tapasz­talható. Rendszeresen megtart­ják a vezetőségi üléseket, tag­gyűléseket. A tagság a taggyű­léseken 1U0 százalékig megjelent. A kiskőrösi gépállomásról ugyan azt nemrég még nem lehetett elmondani, mert ott ezen a té­ren még komoly hibák voltak, az utolsó taggyűlésen azonban itt '.s sikerűit 100 százalékos megje­lenést biztosítani. A vezetőségek a taggyűlésre jól felkészülnek es beszámolóikban az időszerű kér­désekkel foglalkoznak. Ebben a járási pártbizottság hathatós se­gítséget nyújt. Megtárgyaljuk a titkárokkal az időszerű tenni­valókat. Most igen fontos fel­adat a gépállomások és tsz-ek kommunistáinak, szakemberei­nek, vezetőinek mozgósítása, rogy a pártértekezlet határoza­tának megfelelően végezzük a mezőgazdasági munkákat, alkal­maztassuk az agrotechnikai eljá­rásokat, a kukorica, napraforgó négyzetes vetését, a burgonya fészkes ültetését. Kint a terüle­ten úgy irányítjuk a gépállomá­sok párttitkárainak munkáját, hogy azok elsősorban a termelő- szövetkezetek pártszervezetével szorosan együttműködve végez­zék feladataikat. így idejük nagyrészét a traktoros brigádok­nál és a termelőszövetkezeiben töltik, a felmerülő hiányosságok helyszínen való kiküszöbölése érdekében. A gépállomások párt- titkárai ilyen irányú munkájá­nak helyességét igazolja az a munkalendület, melynek nyo­mán a termelőszövetkezetek n tavaszi munkában jóval túlszár­nyalták az egyénileg dolgozó parasztok eredményeit. Az ápri­lis 10-i értékelés alapján tsz- eink szántási tervüket 117, tava­szibúzát 138, tavasziárpát 104, zabot 104, burgonyát 278, cukor­répát 134, napraforgót 54 szá­zalékra vetették el. Gépállomásaink jó eredmé­nyeket értek el a tavaszi mun­kák végzése terén. A császártöl­tési gépállomás országos vi­szonylatban a negyedik helyen van, megyénkben pedig az első. Tavaszi tervét április 14-ig 106 százalékra teljesítette és olyan kiváló traktorosai vannak, mint Böbék Mihály, Kiefer József, Kapitány Ignác, Ginál János, Gulyás Sándor és még • többen, akik tavaszi tervüket 180 száza­lékra, kongresszusi felajánlásu­kat 130 százalékra teljesítették. 38 napja, hogy a munkát el­kezdték és keresetük fejenként 3925 forint és 779 kilogramm kenyérgabona. Böbék Mihály és váltótársa az országos értékelés szerint a traktorosok versenyé­ben negyedik helyen volt, de nyugodtan elmondhatjuk, hogy a. többi 12 traktoros is hasonló értékű munkát végzett, mivel teljesítményük egyforma. Ezeír az elvtársak elmondták, hogy éves tervüket május 30-ig telje­síteni akarják. Böbék Mihály pe­dig még az idén meg akarja előzni Tóth Lászlót, a hartai gépállomás sztahanovista trak­torosát, a szocialista munka hő­sét. Vem mondható, hogy járá­sunk területén minden gépállo­máson sikerült volna a pártmun­kában és termelő munkában ilyen fordulatot elérni. Ez leg­jobban abban mutatkozik meg, hogy a szerződéskötésekben le­maradások vannak. Gépállomá­saink feladata, szoros termelési kapcsolatot teremteni a termelő- szövetkezetekkel és az egyéni­leg dolgozó parasztsággal. Az idén gépállomásainknak több, mint 56.000 hold talajmunkát kell elvégezni és ennek 60 szá­zalékát az egyénileg dolgozó pa­rasztoknál kell biztosítani. En­nek érdekében járási pártbi­zottság a járási tanáccsal kar­öltve, a járás szakembereinek bevonásával megbeszélést tartott a szerződéskötéssel kapcsolat­ban. Április 11-én szerződéskö­tési napot tartottunk, melynek megszervezésével a gépállomá­sok párttitkárait bíztuk meg. Mióla elfoglalták munkahelyü­ket, ez egyik legkomolyabb erő­próbájuk volt, amit azonban si­került megoldaniok a kommu­nisták és aiépnevelök bevoná­sával. A legjobb eredményt a tázlári gépállomás érte el 47 dol­gozó paraszttal 111 kataszteri holdra kötött szerződést. A já­rási bizottságnak az a tapaszta­lata, hogy gépállomásain!! nem fordítottak kellő gondot a ter­melőszövetkezetekre, nem bizto­sították a kultúrtaiajművelő gé­pek területét. A gépállomások pártszervezeteinek és gazdasági vezetőinek ei'őfeszítéseiket fo­kozni kell, mert eddig a tsz-ek- nél a 4264 hold kalászosból, 1547 holdat kötöttek le, holott a gé­pek kapacitása 3900 hold elvég­zését biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a tsz-eknél a fizikai mun­kát más munkák elvégzésére le­hetne fordítani, vagy a hiányzó munkaerőt pótolni, Feladatunknak tartjuk a gépállomások pártszervezeteinek további erősítését, hogy a párt- értekezlet határozata alapján a mezőgazdaság fejlesztését gép­állomásaink jó munkájával biz­tosítani tudjuk. CSECSETKA JÁNOS, a kiskőrösi járási párt- bizottság titkára,­A minisztertanács, tekintettel a hűvös időjárásra, módosította az 1953—54. évi fűtési idény lezá­rására vonatkozó korábbi hatá­rozatát és 1954 május 1-ig enge­délyezi a fűtést mindazokon a napokon, amelyeken az Országos BUKAREST. (TASZSZ) Az április 18-i román lapok közle­ményei szerint a Román Nép- köztársaság Legfelső Bíróságá­nak katonai tanácsa április 6— 14-én tárgyalta a L. Palrascanu vezetése alatt álló kém- és ösz- szeeskiivő csoport ügyét, A bíróság megállapította, hogy a fasiszta diktatúra idején, a háború előtt és a háború idején Patrascanu és Kotier vádlott, valamint cinkostársaik áruló bandát alakítottak, amely bűnös tevékenységet folytatott a fa­sizmus és a háború ellen küzdő demokratikus és hazafias erők harcának gyengítésére és meg­hiúsítására. Románia felszabadulása után Patrascanu több imperialista ha­talom felderítő szolgálatától olyan irányú utasítást kapott, hogy minden áron őrizze meg a kormányban elfoglalt pozícióját, amelyet azért igyekezett elfog­lalni, hogy fokozza a román ál­lam és a román nép elleni bűnös tevékenységét. Patrascanu a kormányban el­foglalt helyzetét felhasználva, összeesküvő állomellenes csopor­tot szervezett. 1954 február 24-e küszöbén L. Madison amerikai kém útján Radescunak hozzájá­rulását adta, hogy fasiszta ka­tonai puccsot szervezzen. Thomas Hall és William Hamilton ame­rikai kémek útján Patrascanu és csoportja kapcsolatot terem­tett Maniu és cinkostársai ösz- szeesküvő bandájával abból a célból, hogy minden, az amerikai és más imperialista hatalmak ve­zetése alatt álló terrorista bandát egyesítsenek, megszervezzék az államcsínyt a népi hatalom meg­döntésére, a burzsoá földbir­tokos rendszer visszaállítására és Románia nemzeti függetlenségé­Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a várható középhőmér­séklet plusz tíz C foknál alacso­nyabb lesz. 1954 május 1 után a külső hőmérséklettől függetlenül, a fű­tést meg kell szüntetni. (MTI) nek felszámolására. Ennek az összeesküvésnek a vezetésével az áruló Patrascanut bízták meg. A bírósági tárgyalás folyamán, a vádlottak bűnössége eredeti do­kumentumok és 89 tanú vallomá­sa alapján teljes egészében Le­igazolást nyert. A Román Népköztársaság Leg­felső Bírósága L. Patrascanut és R. Koflert halálra és a többi kilenc vádlottat különböző időtar­tamú börtönbüntetésre ítélte, Az ítéletet végrehajtották. (MTI) Rövid híreh a Szovjetunióból MOSZKVA. (TASZSZ) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Alekszandr Zsarov írót 50. születésnapja alkalmából, a szépirodalom terén szerzett érdemeiért a Munka Vö­rös Zászlórendjével tüntette ki. * A Szovjetunió déli részén lévő gyógyfürdőkben tavaszi élénk­ség uralkodik. A Kaukázus és Krím szanatóriumaiba’ napról- napra igen soir üdülő érkezik. A szovjet üdülőkben az idén mintegy ötmillió dolgozó tölt» szabadságát, lényegesen több, mint az elmúlt évben. Egyedül a szakszervezeti üdülőkbe egy év alatt több mint hárommillió dol­gozó érkezik, * Az OSZSZSZK keleti vidékein befejeződéshez közeledik a gabo­natermesztésre szánt szűzföldek kijelölése. Több mint ötmillió hektárt készítettek elő a szántás­hoz, amiből 1,400.000-et már ebben az évben tavaszibúzával éa más gabonafélékkel vetnek be. ítélet román kém- és összeesküvő banda ügyében NEMZETKÖZ? SZEMLE Egy zsarolás csődje A napokban az egyik angol polgári lap karikatúrát közölt egy bizonyos "galamblövészről". A rajzon az acsarkodó Dalles ágyújával éppen célbavesd a Genf felé röppenő fehér béke- galambot. Ez a gúnyrajz a maga tömör modorában rengeteget el­mond : leleplezi azokat az ame­rikai kalandorokat, akik meg akarják torpedózni a genfi érte­kezletet, mielőtt megkezdődött volna, s egyben megmutatja, mi­iyen széleskörű az ellenállás az amerikaiak háborús provokációi­val szemben csatlósaik sorában is. Amikor Dulles előállt azzal a követeléssel, hogy Amerika szövetségesei, elsősorban Anglia is Franciaország vádolják meg a Kínai Népköztársaságot az in­dokínai háborúba való »beavat­kozással« és intézzenek hozzá egy »közös akcióval« fenyegető ►figyelmeztetést«, világossá vált, hogy az amerikai politika ezzel a provokációval már eleve lehe­tetlenné akarja tenni a rcnli értekezlet sikerét. Dulles követe­lése azonban a nyugatcurópai fő­városokban olyan erős ellenzés­re talált, hogy az amerikai kül­ügyminiszter jónak látta azon­nal útrakclni: hirtelen London­ba és Párizsba utazott, hogy ►mcgrendszabályozza« vonakodó partneréit. Régi »Made in USA« módszereket alkalmazott: fenye­getést és zsarolást.. Duties niég te sem ült a tárgyalóasztalhoz, hogy »megpuhilsa« Edent, ami­kor a világsajtó hírül adta Knowland szenátor fenyegetőzé­sét: ha Anglia nem hajlandó a ►►közös akcióra«, akkor az ame­rikai kongresszus megvonja tőle a segélyt... Ami a létrejött alkut illeti, kitűnt, bogy Dulles kénytelen volt bizonyos mértékben vissza­vonulni. A megbeszélésekről ki­adott közleményben egy szó sem volt semmiféle »közös akcióról«, semmiféle közös »figyelmezte­tésről«. .. Ami pedig a csendes­óceáni tömb tervét illeti, a kom­müniké csak arról beszélt, hogy ►►megvizsgálják« egy csendes- óceáni katonai szövetség (az úgy­nevezett Pato) tervét, amely az északatlanti szövetség mintájára alakulna meg és amelybe az Egyesült Államoknak, Angliá­nak, Franciaországnak, Ausztrá­liának, Uj-Zélandnak, a Fülöp- szigeteknek, Thaiföldnek és más országoknak kellene belépniük. Az amerikai külügyminiszter tehát Londonban nem érte el nyíltan hangoztatott célját. Mi­ért nem teljesítette London ma­radéktalanul az amerikai követe­léseket? Elsősorban azért, mert nem hagyhatta figyelmen kívül a néptömegek, a közvélemény követelését. A békevágy ma már olyan elemi erővel tör föl a milliók szivéből, hogy számol- niok kell vele még a kalandok­ra egyébként könnyen kapható politikusoknak is. A dolgozók Angliában is azt akarják, hogy a nagyhatalmak keressék és ta­lálják meg a megegyezéshez ve­zető utat. Ennek az útnak kö­vetkező fontos állomása Genf. A Dulles-követelte provokáció pe­dig éppen a genfi értekezletet akarta aláaknázni. A közvélemény nyomása egy­felől, az amerikaiak bizonyos en­gedményei, másfelől — ez az angol kormány magatartásának magyarázata. — Köztudomású, hogy az amerikai stratégák fenn- liéjázóan hirdették: a Csendes­óceán — amerikai tó.. Ennek megfelelően Angliát egyszerűen kizárták az úgynevezett Anztis- egyezményből. (Az Egyesült Ál­lamok, Ausztrália, Uj-Zéland, csendesóceáni paktuma.) S ami­kor Churchill és Eden orra előtt a »szélesebb« (tehát Angliát is befogadó) csendesóceáni tömb „ Látszat-biztosíték" r Az előbbiekben idézett »Man­chester Guardian« egyébként Dulles európai »villámlátogatás i- val« kapcsolatban rámutatott egy különös tényre. »Meglepő — ir­ta az angol lap —, hogy a Dul­les—Eden-féle egyezményt nyil­vánosságra hozták, mielőtt imeg­vitatták volna Bidault-val, akit nyilván befejezett tények elé ál­lítanak.« Az angol lap meglepő­nek találta ezt — azok számára azonban, akik figyelemmel kísé­rik, milyen megalázóan bánnak az amerikai pénzeszsákok a megvásárolt lakájkormányokkai, egyáltalán nem okoz meglepetést a Párizsnak adott újabb ameri­kai pofon. Valóban, Bidaultnuk ezúttal nem adtak nagyobb sze­repet, mint azt, hogy csatlakoz­zék a londoni kommünikéhez. A francia külügyminiszterre ezen a héten egy másik játék­ban osztottak ki r rádés szere­tervének mézesmadzagát elhúz­ták, az angol sajtó egy része lel­kesedni kezdett a méz illatára, de a józanabb lapok nagyon ha­mar rájöttek arra, hogy az ame­rikaiak csendesóceáni tervei semmi jót nem ígérnek... Ezek a tervek ugyanis háborús ter­vek. Élük nyilvánvalóan elsősor­ban a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen irányul. Az ango­lok azonban nem akarnak harc­ba menni sem Li Szili Mancid, se Rao Dajért, megkevésbbé Csang Kaj-sekért. »Angliában — írta a »Manchester Guardian« — egyetlen cpehnéjű ember sem hajlandó hazáját Csang Kaj-sek vagy Bao Daj feltétclnclkiüi megsegítésére kötelezni.« egy torzszülöttnek pet. Mindent ügyesen elrendez­tek. Az »első felvonásban« az angol kormány fehérkünyvet ho­zott nyilvánosságra, amely az Anglia és az európai védúr.ii ,»c- ziisség bizor osfokú »együttmű­ködéséről« szóló okiratokat tar­talmazza. (Ezek szerint Anglia képviselőket küld az EVK szer­veibe és egy páneéloshad osz­tállyal hozzájárul az eurói.ii hadsereghez: de az angol h íd- osztály »nem keveredik« az EVK haderőivel.) Az ezt követő jelenetben »Bidault nyomban aláírta ezt az »együttműködési megállapodást, majd megpróbál­ta, hogy gyorsan leeressze a függönyt. A gyanús sietség oka nyilvánvaló: befejezett lények elé akarta állítani egyrészt a kormányt és a nemzetgyűlést, másrészt a francia közvéleményt. A manőver rendezői előre »ki­kapcsolták« a naria mentet, meg­várták, amíg húsvéti szabadság­ra megy. A kormány belső ellen­zékét képviselő gaulleista mi­nisztereket, akik elítélik az eu­rópai hadsereget, felszólították, adják be derekukat, vagy mond­janak búcsút a miniszteri bár­sonyszéknek. ., Egy pár miniszter beadhatta a derekát — de nem alkuszik meg a nép. A Laniel—Bldault-klikk szelet vetett és így vihart kel­lett aratnia. Az európai hadsere­get ellenző tömegmozgalom ha­talmasan fellendült, országszerte fokozódott az ellenállás az eu­rópai védelmi közösség ratifiká­lásával szemben. A haladó sajtó leleplezte, hogy az úgynevezeti együttműködési megállapodásban egy sereg fenntartással körül­bástyázott »angol garanciák« csupán propaganda-biztosítékok; az a céljuk, hogy előkészítsék i.z EVK ratifikálását. S különös — mondják a franciák — Anglia maga továbbra sem hajlandó belépni a »kis Európába«, de szívesen betuszkolná Franciaor­szágot. .. és enyhén szólva az is szerfölött különös, hogy Anglia, egy olyan »közösséggel« köt megállapodást, amely voltakép­pen még létre sem jött. És mivel a francia nép s veti* együtt Európa többi Uékeszerető népe mindent megtesz, hogy no is jöjjön létre sohase — igazat lehet adni annak a megállapí­tásnak, hogy a fehér könyv csu­pán papír-rongy, amely nem te­heti tetszetősebbé az elvetélt ►►közösséget«. A népek küzde­nek azért, hogy az »európai vé­delmi közösség« — ahogyan a Combat című francia lap írta — »halvaszületett torzszülött ma­radjon«. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents