Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

Erősítsük meg

gyeuge termelőszövetkezeteinket

A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez

A XIV. fejezet 46. pontjához

A

mióta a Központi Vezetőség a Szabad Népben közzétette a párt módosított szervezeti szabályzat tervezetét, mind több vitának lehet fültanúja Kecskeméten is az ember. Sok szó esik manapság párttagjaink között a pártonbelüli demokráciáról és a pártfegyelemmel kapcsolatos pontokról. Bevallom, nem is gondoltam arra, hogy hozzászóljak a szabályzat tervezet vitájához. De eddig még sem a Szabad Népben, sem a helyi sajtóban nem tapasztaltam olyan irányú észrevételt, amely a fegyelmi bűntettesek idejével, az eltörlés módjaival, illetve szabályaival foglalkozna. Ezért kívánok ehhez a kérdéshez hozzászólni.

Számos olyan esetről tudunk, hogy a párttagok valamilyen vétség elkövetése miatt kisebb, vagy nagyobb pártfegyelmit kaptak. Azonban arról igen keveset tudunk, hogy egyes párttag párt- büntetését alapszervezete eltörölte volna, bár jóllehet, hogy a fegyelmivel sújtottak több évi eredményes munkával már régen kijavították ezeket az elkövetett hibákat.

E

zért javaslom, hogy a XIV. fejezet 46. pontjához vegyünk be még egy bekezdést és pedig a következőt:

»Az a párttag, vagy tagjelölt, aki valamely alapszerv töl kizárásnál enyhébb pártbüntetést kapott, pártbünletése súlyosságától függően 1 év, vagy 2 év múlva kérheti jelenlegi alapszerve- zetétől pártbüntetésének eltörlését, függetlenül attól, hogy a párt- büntetést melyik pártszervezet szabta ki.«

Ezt a bekezdést azért hozom javaslatba, mert a szocialista törvények egyéb bűnözőkkel szemben módot adnak arra, hogy —• bizonyos idő után, figyelembevéve magatartásukat — büntetésüket eltöröljék. '

Pártunkban csak a legsúlyosabb esetekben történik kizárás, Egyéb esetekben kisebb, nevelőcélzatú pártbüntetéseket alkalmazunk az egyes párttagokkal szemben. így szerintem csak akkor domborodik ki a pártbüntetés nevelő hatása, ha egy-egy párttag, aki szereti a pártot, de hibát követett el, gyakorlati munkája során nem hordozza fegyelmijének súlyát hosszú éveken át.

BALOGH ZSIGMOND párttitkár, Kecskemét, igazságügyi alapszervezet..

Válasz Mészáros elvtárs hozzászólására

A Népújság elmúlt vasárnapi számában a harmadik oldalon olvastam »A XIV. fejezethez« című cikket. Mészáros Ferenc elvtárs, a Kecskeméti Gépgyár párttitkára hozzászólásában a következő javaslatot tette:

»A pártszervezetek foglalkozzanak a tagrevízió során rossz- indulatból, vagy helytelen indokból kizárt párttagok ügyének felülvizsgálásával.«

Ezt a javaslatot én nem tartom helyesnek. A fagreviziő ugyanis 1948-ban volt. Azok a becsületes párttagok, akiket akkor jogtalanul kizártak a párt soraiból, azóta már rendezhették tagságuk ügyét. Esetleg újra kérhették felvételüket a pártba, mert erre ► Központi Vezetőség módot nyújtott. Nem túlzott, ha azt állítom, hogy a tagrevizió óta eltelt idő alatt pártszervezeteink ezrével intéztek el jogtalan kizárási ügyeket. Ez a munka nagyrészben már lefolyt s ha elvétve akad is ilyen, azt pártszervezeteink zökkenőmentesen intézik el. Csak megfelelő indokkal értesíteni keli a felsőbb szerveket az ilyen esetekről.

Éppen a fentemlített indokok alapján nem tartanám helyesnek, hogy az új szervezeti szabályzat ezzel a kérdéssel foglalkozzon. És még azért sem, mert a szervezeti szabályzatban nem kain ■ pánymunkák elvégzését rögzítjük.

Ha a gépgyári elvtársaknál még most is van ilyen elintézetlen ügy, úgy az ottani pártszervezetnek is módjában áll megfelelő indokokkal a városi vagy megyei pártbizottságon keresztül visszaszerezni az illető tagsági könyvét, vagy tagjelölt igazolványát.

HAJLIK GABORNÉ,

nyilvántartó, kecskeméti járási pártbizottság.

I

A termelőszövetkezeti csoportok pártszervezeteinek kérdéseihez

MOST MEGYÉNK DOLGOZÓ 1NÉPE a mezőgazdaság fellendítéséért harcol. A falunak, a mezőgazdaságnak nyújtott támogatásban nagy szerepet játszik, hogy a párt és a kormány minden eddiginél jobban segíti termelőszövetkezeteinket, nagy kedvezményeket nyújt a termelő- szövetkezeteknek, szövetkezeti tagoknak. Eddig több, mint* 220 ugronómust, mezőgazdasági szas- embert küldtünk megyénkben a termelőszövetkezetekbe, hogy gyarapítsák a tagok szaktudását, hozzáértését, hogy gyakorlati jótanácsaikkal bő terméshez, dús aratáshoz segítsék a szövetkezeteket. Megyénk gépállomásaira a kormányprogramm óta már több, mint 60 kombájn érkezett, amelyek elősegítik, hogy termelőszövetkezeteinkben az aratás túlnyomó részét már az idén gépekkel végezhessük eh S a gépi munka jóval olcsóbb is, mint tavaly. De ez a nagy támogatás csak akkor gyümölcsözik igazán, ha a termelőszövetkezeti dolgozók lelkes, odaadó munkájával párosul. Minden termelőr szövetkezetben most ezen a tavaszon már jól meg kell fogni a dolog végét, mert jórészt a tavaszi munkáktól függ, hogy jó termést arathassunk, a nyáron, hogy sok kukoricát, burgonyát, cukorrépát takarítsunk be az ősszel. Ez most termelőszövetkezeteink gyarapodásának, erősítésének közvetlen feladata.

Legjobb termelőszövetkezeteink már eddig is kiváló példát mutattak. A fülöpjakabi »Alkotmány«, a hódunai »Dózsa« termelőszövetkezet járás- és me- gyeszerte híres gazdag terméséről, a tagok szorgalmáról, gazdag jövedelméről. De jólgazdál- kodó, tervszerűen dolgozó termelőszövetkezetek ma már minden járásunkban szép számmai találhatók. A jó szövetkezetek kiváló eredményei jelentősen hozzájárultak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az elmúlt esztendőben mély, kitéphetetlen gyökereket eresztett megyénk falvaiban,

Ámde a dolgozó parasztok nemcsak a jó szövetkezetek munkáját látják, hanem a gyenge, rosszul dolgozó termelőszövetkezetek hibáit is. És !— sajnos *— ma még ilyen gyenge lábon álló termelőszövetkezetek szinte megyénk minden járásában találhatók. Gyakran két szomszédos termelőszövetkezetnek munkája annyira különbözik egymástól, mint a tűz a víztől. Ennek okát természetesen nem valamiféle természeti csapásban kell keresnünk — ez a nagy különbség olyan dolog, amelyet el lehet és el is kell tüntetnünk az elmaradók felzárkózásával. Sajnos, azonban még nálunk eléggé elterjedt szokás, hogy egyes megyei szerveink és a járások vezetői nem szívesen látogatják azokat a termelőszövetkezeteket, amelyekben sok a baj, kevés volt a termés, gyenge az állatállomány, rossz a munkafegyelem, bizonytalan a vezetés. Annál szívesebben tartózkodnak a gazdagabb termelőszövetkezetekben, s azok eredményeinek ismertetésével, népszerűsítésével valóban erősitik a termelőszövetkezeteket. Ez helyes dolog és erre továbbra is szükség van. De nem helyes ez, hogy például a bajai járási pártbizottság nincs tisztában azzal, hogy milyen élet folyik most a járás gyengébb termelőszövetkezeteiben, így nem ismeri, hogy ezeknek a termelőszövetkezeteknek nehézségei miből adódnak, A járási bizottság tagjai a termelőszövetkezetek pártszervezeteiben történt vezetőségválasztá» óta még nem jártak a termelő- szövetkezetekben, s így nem segíthettek a pártvezetőségeknek a hibák forrásainak feltárásában és kiküszöbölésében úg>, bogy ezek a gyenge tarmelőszö- Ketkezetek is felzárkózhassanak p, jóldolgozók mellé. Ezen sürgősen változtatni keli! .

MOST ELSŐSORBAN a gyengén működő termelőszövetkezeteken legyen a szemünk, itt keil segíteni most mindkét kezünkkel. Vizsgáljuk meg a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét, tárjuk fel őszintén a rosz- szul gazdálkodó termelőszövetkezetek hibáit, keressük meg a bajok gyökerét. Eddig csak a jó szövetkezetek példájából tanultunk — tanuljunk ezentúl a nehézségekkel küzdő termelőszövetkezetek tapasztalataiból is. Csakis a bajok okainak megkeresésével és gyors orvoslásával emelhetjük már az idén, a ma még gyenge termelőszövetkezeteket legalábbis a középparaszt gazdaságok színvonalára. S ez az útja-módja egész termelőszövetkezeti mozgalmunk általános fellendülésének is, Egyes termelőszövetkezeteink meggyengülését segítették elő egyes felsőbb szerveink, különösen a bíróságok és a földművelésügyi minisztérium egyes osztályainak helytelen ítéletei, intézkedései is. A petőfiszállási »Kossuth« termelőszövetkezet, amelynek területéhez több hold nádas terület is tartozik, területéről a nádat letakarította, hogy ezt feldolgozva is hozzásegítse a tagság jövedelmének gyarapítását. Azért, mort a szövetkezet felhasználta nádtermését, a Nádgazdasági Vállalat után a földművelésügyi minisztérium illetékes osztálya bíróság elé va;ó állítással fenyegette a termelőszövetkezetet. Az utóbbi időben több olyan bírósági intézkedés is látott napvilágot, amely ezeket a gyenge termelőszövetkezeteket sújtotta. Az ilyen intézkedések nem erősítik, hanem gyengítik a termelőszövetkezeteket, talajt adnak az osztályellenség romboló tevékenységének, a termelőszövetkezetekKel szembeni jogtalan követelések elszaporodásának. Ezen sürgősen változtatni kell! Megyei szerveinknek, járásbíróságainknak is messzemenően szem előtt keli tartaniök a termelőszövetkezetek megszilárdításának az ügyét!

EGYES termelőszövetkezetek

gyengüléséhez hozzájárult az à körülmény is, hogy a kihelyezett szakemberek, agronómusok elosztása nem a meggyengült termelőszövetkezetek adottságainak figyelembevételével történt. így például a kisszállási »Petőfi« termelőszövetkezethez, — amely köztudomásúan a jó termelőszövetkezetekhez tartozik, s többév óta képzett agronómusa van,

— most még egy tapasztalt szakembert kapott. Hasonló a helyzet megyénk egyik legjobb termelőszövetkezeténél, a hódunai »Dózsá«-nál is, amelyet szintén egy képzett agronómus- sal tovább erősítettek, ugyanakkor a szomszédos hercegszántói »Felszabaciulás« termelőszövetkezet — amely a gyenge termelőszövetkezetekhez tartozik,

— csupán egy fiatal, technikumot végzett, gyakorlati tapasztalatokkal nem rendelkező szakembert kapott. Éppen a megfelelő szakemberek, a jó gazdálkodáshoz értő termelőszövetkezeti tagok hiánya vezetett oda, hogy gyengébb termelőszövetkezeteink nagyrésze külterjes gazdálkodást folytat, amelynek bevétele csak ősszel jelentkezik és évközben előleget a tagságnak nyújtani keveset, vagy egyáltalán nem tud. Emellett alacsony színvonalon áll az állattenyésztés is, amelyből hasonlóan kevés jövedelem jelentkezik. Éppen ezért sürgősen változtatni kell a megyei tanácsnak a szakemberek elosztása terén és figyelembevennie azt a körülményt, hogy éppen a gyengén gazdálkodó szövetkezetekben van leginkább szükség a jó szakemberekre, agronómusokra, állattenyésztőkre.

KÜLÖNÖSEN FONTOS, hogy

ezeknek a szövetkezeteknek most, azonnal, a tavaszi munka idején minden segítséget megadjunk, meet a most következő

néhány hét munkája jórészt megszabja a termelőszövetkezetek egészévi eredményeit. Segítsük és fejlesszük a termelőszövetkezetekben a jól jövedelmező melléküzemágakat, amelyes- ből nagy jövedelemre tehetnek szert gyenge termelőszövetkezeteink is. Termelőszövetkezetein* közül sokan rendelkeznek például náddal. A nádpallókészítés nagyszerűen folyik a zsanaeresz- tői »Uj Világ« termelőszövetkezetben — amely még az elmúlt évben szintén gyenge termelő- szövetkezet volt. Még a tavaszi munkák megindulása előtt 500 négyzetméter nádpallót készítettek, s ez eddig mintegy 50.000 forintot jövedelmezett. Ezért az elkövetkező hetekben mintegy 7 forintot osztanak a szövetkezet tagjainak az eddig szerzett munkaegységekre, csupán a melléküzemágból.

A sürgető, nagy tavaszi munkák idején sok termelőszövetkezetünkben, mint fléldául a katymári »Béke«, vagy bátmo- nostori »Uj Barázdá«-ban gyakran arra hivatkoznak, hogy sok a föld, kevés a munkáskéz. Ezen szinte mindenütt lehet segíteni — ha minden egyes családtag megragadja a kapanyelet és kiveszi részét a közös munkából. Ezért az a termelőszövetkezet cselekszik helyesen, amelyben már most gondolnak arra is, hogy egy-egy családból necsak a családfő járjon ki a földre, hanem a feleség, s a legények, lányok is. Éppen a jó szövetkezetek példája mutatja, hogy minél többen dolgoznak egy-egy családból, annál jobban megművelik a földet, annál gondosabban ápolják az állatokat, nagyobb lesz a termés, több az állatok hozama, így növekszik minden egyes munkaegység értéke is. Különösen nagy segítséget kell nyújtani a kevés munkaerővel rendelkező termelőszövetkezetek számára a gépállomásoknak. Egyes termelőszövetkezeteink gyengüléséhez nagyban hozzájárult, hogy gépállomásaink vezetői, már évek óta nem fordítottak figyelmet a gyenge termelőszövetkezetek segítségére. Az utóbbi hetekben szmte kerülik a gyenge termelőszövetkézeteket. Például asolt- szentimrei »Béke« termelőszövetkezetet, — amelyik igen gyenge — már hosszú hónapok óta a gépállomás részéről senki nem látogatta. Vagy például a csátaljai gépállomás vezető agronómusa maga mondotta el, hogy amióta kihelyezett agro- nómusok vannak a termelőszövetkezetekben, azóta még nem futotta idejéből meglátogatni a termelőszövetkezeteket, segíteni nekik és ellenőrizni az agronómusok munkáját. Ezen a helytelen gyakorlaton sürgősen változtatni kell. Gépállomásaink igazgatói, vezető agronómusai érezzenek személyes felelősséget a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek, különösen a gyenge termelőszövetkezetekben folyó munkáért. Mint ezt a megyei pártértekezlet határozata is leszögezi: gépállomásaink munkáját az idén már nemcsak a végzett munka mennyiségében, hanem a termelőszövetkezetek átlagtermésében is fogjuk mérni.

GYENGE TERMELŐSZÖVETKEZETEINK megerősítése tehát: azonnali, sürgős feladat. Nagy munka vár itt a járási bizottságokra, a községi párt- szervezetekre, a járási és községi tanácsokra, a mezőgazdasági szakemberekre és a szövetkezeti mozgalom minden becsületes hívére. De elsősorban nagy munka vár minden termelőszövetkezeti tagra. Szorgalmas termelőszövetkezeti parasztjának oly gonddal, odaadással vegyék ki részüket a tavaszi munkából, mint akik tudják, hogy ezzel a nagyobb termésért, a jobb jövedelemért, a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a termelőszövetkezetek megszilárdításáért harcolnak*

Hiányolom a módosított szervezeti szabályzat tervezetben, hogy nem foglalkozik kellő súly- lyal a termelőszövetkezeti csoportok pártszervezeteinek kérdéseivel. Ha azt mondjuk és 'valljuk, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az elkövetkezendő években fő kérdése hazánk szocialista fejlődésének, akkor szerintem szükséges, hogy ez a témakör a párt szervezeti szabályzatában is kellő helyet kapjon.

Pártunk határozata kimondja, hogy a gépállomások párttitkárait függetleníteni kell. Sok gépállomáson igen csak alul van az ötvenen a párttagság létszáma. Ettől függetlenül helyesnek, tartom ezt az intézkedést, mert a gépállomások nagy földterületen dolgoznak és munkájuk a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából igen jelentős.

Gyári pártszervezeteinkben, — általában ha a 100 főt meghaladja a párttagság létszáma, — ugyancsak függetlenített párttitkárt választanak. Ez is helyes és szükséges.

Nálunk viszont komoly nehézség, hogy a mi alapszervezetünknek taglétszáma ma már 80 körül van, földterületünk pedig meghaladja a 3000 katasztrális holdat, de független párttitkárt eddig a Íelíőbb szervek nem eugedélyeztek. Gondolom, hogy ez hasonló termelőszövetkezeti cső* portoknál is fennáll. Pedig na- gyón is szükség lenne egy ilyen* irányú intézkedésre. A mi cső* porttagjaink s így a párttagság is, hogy ezzel a szóval éljek »szanaszét« dolgozik a határ* ban. így, ha a pártszervezet a termelés motorja akar lenni és kell is, hogy az legyen, akkor elengedhetetlen a pártvezetőségi tagok, de legalább is a párt* titkár részéről, — mivel az előb* biek úgyis kint dolgoznak az egyes brigádoknál — az állandó kinttartózkodás a munkaterüle* ten.

Ezért a felsoroltakból kiindul* va szükségesnek tartom javas* latba hozni, hogy vegyék be a módosított szervezeti szabályzat’ tervezetbe a következő pontot:

»Az olyan termelőszövetkezeti csoportokban, ahol a párttagság létszáma az 50 főt meghaladja és a csoport nagy földterülettel ren* delkezik, függetlenített párt* titkárt kell választani.«

Meggyőződésem, hogy ennek a javaslatnak az elfogadása nagy mértékben hozzá fog járulni ter* melőszövetkezeti csoportjaink megszilárdításához.

TÓTH ISTVÁN agronómust kiskunfélegyházi Dózsa ter» melőszövetkezeti