Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI PUJSÁG A ZMPP BXCSKISKUNMEG ŸEIPARTB1Z0T TSAG AMA K L A PJA A MAI SZAMBÁN Katymári séta- « Erősítsük meg gyenge termelőszö­vetkezeteinket. — A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez. Húsvéti népszokások Miskén. — Élelmi-» szeripari üzemeink kongresszusi versenye. —i Az adó­fizetés az egész népgazdaság ügye. IX. ÉVFOLYAM, »2. szám. Ara SO fillér 1954 Április is. vasarnap Host a kapásokon a sor A vetési munkák első szaka­szán túljutottunk. A most követ­kező — nem kisebb — feladat, hogy elvessük a burgonyát, ku­koricát és a kései kapásokat. A megyénkben a burgonya-, napraforgó- és lucernavetés te­rületén még sok a tennivaló. A munka üteme gyorsabb is le­hetne. A kukoricavetést a hű­vös időjárás akadályozza, A kapások vetésénél még min­dig csak kis mértékben alkat mázzák az agrotechnikai mód­szereket. Pedig ezzel jelentősen emelni lehetne a terméshozamo­dat. Az élenjáró termelőszövet' ,ezeteink példája igazolja ezt. A bácsszentgyörgyi Ságvári ter­melőszövetkezetben tavaly 140 ooldon vetettek kukoricát, kö­zépkötött talajban. Az őszi mély­szántást 1952 október 15-re elvé­gezték. Kora tavasszal simítóz- lák a talajt. Vetésig kétszer kul- tivátoroztak. Április 8-án befe­jezték 140 katasztrális hold kukorica vetését. Az egész terüle­ten négyszer alkalmazták az jkekapálást, kétszer a kézikapá­lást. A jó munkának jó termés volt az eredménye. Holdanként s2 mázsa csövestengerit takart tottak be a Ságvári termelő- szövetkezet tagjai. A lajosmizsei S’allai termelőszövetkezetben 110 íold kukoricavetés volt tavaly. 10 holdat vetettek négyzetesen. A négyzetesen vetett területen 10 mázsa volt az átlagtermés, a sorokban vetett területeken pe­dig 25 mázsa. Holdanként tehát annyi különbség volt az átlag­termésnél, hogy egy sertést meg lehetett rajta hizlalni. Fel kell tehát hívni a figyel­met a négyzetes vetés jelentősé­gére mezőgazdasági szakembe­reinknek. Ezen a téren nagy fel­adat vár agronómusainkra. ök a magas terméshozamok, az ész­szerű gazdálkodás mesterei. Irá­nyító, szervező munkájukra nap­iatokban mindenütt igen nagy szükség van. Tudásukkal, tekin­télyükkel, meggyőző szavaikkal meg tudják magyarázni a ter­melőszövetkezeteknek, az egyé­nileg dolgozó parasztoknak: nem mindegy, hogyan teszik tőidbe a burgonya-, vagy a ku­koricavetőmagot. Ök győzik meg dolgozó parasztjainkat, hogy a kukorica négyzetes, a burgonya fészkes vetésének milyen előnyei ralinak. Tudvalévő, ha négyzete­sen vetünk, elsősorban kevesebb vetőmagra van szükség, a soros- vetéssel szemben 30—40 száza- iék a megtakarítás. A négyzete­sen vetett táblán minden irány­ban egyforma távolságra vannak a növények egymástól. A gyöke­rek minden irányban kiterjesz­kedve, jól használják fel a talaj víz- és tápanyag készletét. De « kukorica földfeletti szára is szabadabban, erőteljesebben fej­lődik, egyformán jut fényhez és meleghez. A növények egészsé­ges fejlődése, arányos állása következtében kevesebb lesz a meddő szár, tökéletesebb a cső­képződés, a megtermékenyülés, a szemek kifejlődése. Megrövidül a tenyészidő, meggyorsul az élés és egyenletesebb lesz a négyze­tes vetésnél. A gépesítés széles­körű alkalmazásával gyakran tudjuk a növényt kapálni, kulti- vátorozni. A kukorica, vagy nap­raforgótövek sorközeit kei észt­ben, hosszában, gyorsan annyi­szor tudjuk fogatos lókapakkaí, vagy traktorral vontatott kuiti- vátorokkal megmunkálni, ahány­szor a gyomosodás mértéke, vagy a talaj tümődése megköveteli. Legtöbbször a kapálás elmulasz­tása, a gyomosodás oka a ku­korica gyenge termésének. Vé­gül a négyzetes vetés utáni több­szöri kapálással javul a talai szerkezete; A burgonya fészkes vetésével holdanként 10 métermázsával is növelhető a termés. Agronónu- saink számításokkal be tudják bizonyítani személtetően, hogy 1000 holdon ezzel a módszerrel 10 ezer métermázsa terméstöbb­letet is elérhetünk. Szép és hálás feladat vár tehát mezőgazdasági szakembereink­re. Jó munkájukat a bő termés dícsér! majd. Megyénk számos termelő' szövetkezete a jó példákból tanulva alkalmazza a ter mésnövelő agrotechnikai mód­szereket. A fülöpjakabi Alkot­mány termelőszövetkezetben százhúsz hold kukorica vetését kezdték meg. Négyzetesen vetik az egész területet. Megyénkben különösen meg kell gyorsítani a napraforgó és a burgonya vetését. Különösen elmaradt a kiskunhalasi járás a burgonyaültetésben, míg a nap­raforgóvetésben a kiskőrösi j rásban van legtöbb tennivaló. A falu dolgozó paraszt jai a:: el­múlt évek során mindig lelkes munkásai voltak az új kenyérért, a magasabb terméshozamokért vívott harcnak. Az idei tavaszon lelkesedésüket még növeli a párt és kormány által nyújtott széles termelési lehetőségek, és az, hogy lelkes versenyben dol­goznak a kongresszus tiszteleté­re. A falu vezetőinek számolni kell ezzel a lelkesedéssel és meg kell találni a módot arra, hogy most a tavaszi vetések második szakaszában még inkább segít­sék a dolgozó parasztok munká­ját. Népszerűsítsék a legjobba­kat, vonjanak be a munka­versenybe minden termelő­szövetkezetet és egyénileg dol­gozó parasztot. Magyarázzák meg nekik, hogy az időben, szak­szerűen és jó minőségben vég­zett munkával nagyobb termés- eredményeket érhetnek el; Munkában a bajai járás begyűjtési hivatala A BAJAI JÁRÁSI TANÁCS begyűjtési osztálya április iió 1-ével begyűjtési hivatallá ala­kult át. Önállósága azonban semmiben sem csorbítja a já­rási tanács ellenőrzését a hiva­tal munkája felett. Továbbra is végrehajtja a végrehajtó bizott­ság határozatait és munkájának eredményeiről beszámolni tar­tozik a tanácsnak. A begyűjtési hivatal .eddigi feladatköre kibő­vült az állami gazdaságok szál­lítási szerződéseinek ellenőrzé­sével, AZ ÁTSZERVEZÉS már meg­történt. A hivatal szervezeti fel­építésével a dolgozók munkaköre is megváltozott. A begyűjtési osztály instruktori szervezete megszűnt, helyükbe reszort-fele­lősök kerültek. A hivatalon be­lül külön reszortja van az állat és állatitermék, a gabona és a bor begyűjtésének. A községi begyűjtési nyilvántartók közvet­lenül a hivatal irányítása alá kerültek. De reájuk is vonat­kozik mindaz, amely a hivatalt a járási tanáccsal szemben köte­lezi. Ök sem vonhatják ki ma­gukat a községi tanács ellenőr­zése és a végrehajtóbizottság na- tározatatoak végrehajtása alól. A JÁRÁS KÖZSÉGEIBEN — azok nagysága szerint — elő­adók és megbízottak működnek majd. A megbízottak feladata a dolgozókkal való szoros kapcso­lat ápolása, a felvilágosító mun­ka. Rájuk vár az élenjárók nép­szerűsítése, az elmaradók ösz­tönzése. A járási begyűjtési hi­vatal már minden községben ki­jelölte az előadókat és megbí­zottakat. AZ EDDIGI MUNKÁNAK máris vannak eredményei. Meg-» szűntek az olyan adminisztratív intézkedések, amelyek nem egy esetben a dolgozók jogtalan, törvénytelen zaklatását okozták, A begyűjtés eredményeit jelen­tősen növelni fogja a dolgozók-» kai való személyes beszélgetés és foglalkozás. A KÖZSÉGI MEGBÍZOTTAK lelkes igyekezettel állottak mun­kába. Vállalták, hogy községen­ként 3 nap alatt 120 dolgozói keresnek fel. A bajai járásban ez nem kevesebb, mint 1800 dol­gozó meglátogatását és a velük való elbeszélgetést jelenti. A FÉMGYŰJTÉS HÍREI 30 DISZ-tagot szervez* A KISKŐRÖSI járási tanács ipari csoportja versenyre hívta a dunavecsei járási tanács ipari csoportját, A fémgyűjtés érde­kében a kiskőrösiék az isko­Eredmények a kecskeméti J'ö / d m ű vessző vet kese t munkájában A kecskeméti földművesszövet­kezetben méhészszakcsoport mű­ködik. Ennek a csoportnak 1951- ben csak 40 tagja volt. Ma már közel 100 tag méhészkedik a földművesszövetkezet odaadó tá­mogatása mellett. Deszkát, kere­tet, viaszt, szitaszövetet, min- dent-mindent beszerez a szövet­kezet a toéhészcsoport tagjainak. Ezért szeretik is a tagok a cso­portot. Szálai Gyula igazgatósági tag, aki maga is méhészember, ösz­szekötő kapoccsá vált a szakcso­port és a szövetkezet közt. Volt idő, mikor nem vol elég a mé­zeskanna, annyi mézet hordtak össze a jól gondozott, szorgalmas méhek. » 1951-ben még csak 10 mázsa mézet termelt a csoport; 1952- ben 30 mázsát, 1953-ban pedig 170 mázsa szerződéses méz csur- gott a szakcsoport kaptárainak belsejéből a szövetkezet előké­szített kannáiba» Párosversenyben a soltvadkerti termelőszövetkezetek A soltvadkerti Uj Alkotmány tsz párosversenyre lépett apáhi Uj Tavasz tsz-el a tavaszi munkák elvégzésére. A bócsai Szabad­ság tsz-t a beadásban hívta vetélkedésre. A termelőszövetkezet határidőre el is vetett 10 hold tavaszi­árpát, 15 hold zabot, 10 hold tavaszibúzát és 15 hold burgonyát. 288 hold őszi vetést fej trágyáztak, 48 hold lucernavetésüket is megszórták műtrágyával. 47 holdas szőlőjükben kész a nyitás és metszés. A termelőszövetkezet vállalta, hogy a tisztasági hónap keretében a lóistállót és egyéb mellékhelyiségeket kitakarít. Ezt a munkát április 12-én befejezték. Községünk többi termelőcsoportja is vállalást tett a párt- kongresszus tiszteletére. A Vörös Szikra tsz egészévi marhabe­adását 96, a baromfit és az egészévi hízottsertést 100 százalékra teljesítette. A Petőfi tsz annyi marhát szállított mái- be, amennyi éves kötelezettsége 216 százalékos teljesítésének felel meg, egész­évi sertésbeadásának pedig 85 százalékban tett eleget. Az Uj Alkotmány tsz tagjai újabb ígéretet tettek. Üzembe helyezik az 500-as keltetőgépet. Magúiénak 2000 darab csibét kel­tetnek, majd á község többi termelőszövetkezetét is ellátják napos­csibével. A gép máris üzemben van, s örömmel várják az apró­jószágot a termelőcsoportok és az egyénileg dolgozó parasztok, Tóth József. Vállaltuk — teljesítettük GAZDASÁGUNKBAN, a hel­véciai állami gazdaságban folyik a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítése. Be­számolunk az eddigi eredmé­nyekről. 118 HOLD ŐSZI VETÉSÜN­KET szerves trágyával felültrá­gyáztuk, 540 holdon pedig péti­sót szórtunk el. Utána hengerez- tünk, illetve könnyű fogasolást végeztünk. Tavaszi borsóból a tervezett 40 hold helyett 44-et vetettünk, határidő előtt 3 nap­pal ikersorosan. 30 hold tavaszi­árpánk határidő előtt 5 nappal került földbe, ugyancsak időben elvetettük az olajlent, takar­mányrépát, kölest, zabosbük­könyt. Felülvetést végeztünk az őszibúzán, árpán. Fűmagvetése­inken 180—200 százalékos mag­termést akarunk elérni, ezért holdanként szuperfoszfátot és káliműtrágyát használtunk. A SZŐLŐBEN később indul­hattak mes a munkálatok, mint tavaly, mégsem estünk ki a7 időből. A téli fagykár el'enére is jó termésre számíthatunk, mert az ősz és a tél folyamán 2000 vagon szerves trágyát mun­káltunk be a szőlőkbe, 30 centi­méteres mélységben, 670 hold pedig műtrágyát kapott holdan­ként 150 kilogramm granuált szuperfoszfát alakjában. Április 10-re befejeztük a nyitást 1200 holdnyi területen. 1000 holdon a metszés is kész, április 20-ra az egész szőlőterületen befejezik. Gyümölcsösünkben ugyancsak szabályszerűen végezzük az idő­szerű ápolást. A BRIGÁDOK és munkacsa­patok magas teljesítményekkel dolgoznak. A Táncsics-brigád 150 százalékot teljesített nyitás­ban, a brigád 2 munkacsapata április 9-én befejezte metszési tervét. 150—200 százalékos ered­ménnyel dolgozott Hoffmann István, Tóth Sándor, Orosz Ist­ván munkacsapata is. Egyénileg Oláh Imre 216 százalékot ért el a nyitásban, Nagy László 200 százalékkal következett mögötte. GÉPCSOPORTUNKBAN ki­tűnik Hatvani Béla zetoros, át­lagos 126 százalék teljesítmény­nyel és Ivicz Tibor traktoros, aki 172 százalékos átlaggal dol­gozott. Papp Sándor, igazgató. Iákból nek, * KECSKEMÉTEN Szíjártó Jói Ián IV. o. úttörő 132 pont ér-» tókű hulladékanyagot adott áiJ a MÉH Vállalatnak. A kecske-* méti Hosszú-utcai általános is-» kola úttörői már közel 340 má-* zsa vasat gyűjtöttek, • A BAJAI MÉH telep dolgozói május 1, ünnepe tiszteletéra versenyre hívták ki a kecske-» méti és solti telep dolgozóit. A verseny feltételei: Vasgyüjtés-» ben 105, fémgyűjtésben 120, pa-* pír- és nongygyüjtésben 100—109 százalékos az eredmény, ft KECSKEMÉTEN a Budai-utca 7. sz. iskola tanulói április hó 10-ig már több mint 10 mázsa vasat gyűjtöttek. Ebből Weiner Magdolna 250 kg., Takács Ka-» taton 140 kg. vasat gyűjtöttek. Tejfelvásárlás — pénz nélkül fTszódon mind a beszolgal* tatott, mind a szabadiéi felvásárlását a Kalocsai Tejüzem végzi és az is szállítja el. Mindea rendben is lenne, de az a bajt hogy az előirányzott 10 napoti* kénti fizetést alig másik 10 nap-‘ pál tolja előre. Akkor is a szűk* séges 6—7000 Ft helyett csak 1800 forintot küld. Ebből adódik az, hogy a gazdák szidják a tejkeze•» Ipt, mert még nincs pénz, rnnjâ amikor a tejkezelő a nehezen megkapott 1800 forintot kifizeti* akkor szidják azt, aki előszőr elvitte a pénzt. Ha ez tíz évvet ezelőtt történik, nem csodálko* zott volna rajta senki. De ma, amikor jobb áruellátásról be-* szélünk, munkás-paraszt szövet« ségről, a város és a falu kapcso* latainak kibővítéséről, ■— most nagyon furcsán hangzik, A tejüzem javítsa mes munkáját, mert így nem várhatja azt, hogy a dolgozó pa-> rasztok maradéktalanul teljesítik kötelezettségeiket. Úszód tehéntartó gazdái ét a Dózsa tsz tagjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents