Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-16 / 90. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPBÁCSKISKUNMEGYEI PARTBllOTTStCdANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 90. szám. Ara SO fillér 1954 ÁPRILIS 16. PÉNTEK Épül a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára dolgozói-? nak két lakóépülete. A 24 lakásba az ősszel be lehet költözni. Pótoljuk üzemeinkben az elmaradást Az első negyedévről készült statisztikai kimutatások arról beszélnek, hogy megyénk ipara elmaradt a tervteljesítésben. Nem teljesítették negyedéves tervüket a Kecskeméti Gépgyár, a Bajai Gyapjúszövetgyár, a Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyár, Kalocsai Paprikatröszt, a Tejipar, a Kecskeméti Lakatos­ipari Vállalat, a Mészhomoktég­lagyárak dolgozói. Mit jelent ez? Azt, hogy önmagunknak va­gyunk adósai, az el nem készt tett gyártmányokkal, gyapjúszö­vettel, vajjal, sajttal, konzerv áruval, téglákkal. A negyedévi terv nemteljesítése következté­ben kevesebb paprika, kevesebb szövet, kevesebb élelmiszer és ipari félkészáru kerülhetett forgalomba. Láthatjuk tehát, hogy ha terveinket nem teljesít­jük, akkor életszínvonalunkat nem növelhetjük. Elmaradás a tervteljesítésben egyúttal elma­radás az életszínvonalban. Az elmúlt negyedévben sok íruv&l termeltünk kevesebbet Januárban 8.9 millióval, febru­árban 8 millióval, a negyedévben összesen több, mint 13 millióval •maradt megyénk ipara adósa népgazdaságunknak. Ilyen ösz- szegÜ áruval került kevesebb a forgalomba. Kevesebb jutott az exportra is, csökkentek deviza- készleteink, nem annyi árucik­ket és nyersanyagot hozhattunk be, mint amennyire szükségünk volt. A nemzetközi kereskede­lemben a kiesések lenyomjál életszínvonalunkat. Az elmúlt évben pártunk, kor­mányzatunk a növekvő jólét programmját tárta dolgozó né­pünk elé. E Programm megvaló­sításának ügye a mi kezünkben van. Erőteljesen csak akkor tud­juk emelni életszínvonalunkat, ha üzemeink maradéktalanul tel­jesítik terveiket, ha megfelelő •mennyiségű és minőségű árut gyártanak. Ha az elmaradás okait kutat­juk, akkor a statisztikai kimu­tatások arról tájékoztatnak ben­nünket, hogy üzemeinkben még inem egyenletes a termelés. Ja­nuárban és februárban a ter­veknek mindössze 25—27 száza­lékát teljesítették üzemi dolgo­zóink. Márciusban aztán neki­lendültek a hajrának és több üzem negyedéves tervének közel .50 százalékát akarta teljesíteni. /Persze, ez nem sikerült. Voltak üzemek, amelyek a hajrában túlóráztatták a dolgozókat. A Bajai Gyapjúszövetgyárban pél­dául két vasárnap is dolgoztat­tak. A vasárnapi munka még­sem segített a tervteljesítésben. Mi következik ebből? Elsősorban az, hogy ebben a negyedévben mindenekelőtt biz­tosítani kell a termelés egyen­letes folyamatát. Már április­ban nemcsak a márciusi tervet, hanem a 10 napi terveket kell teljesíteni. A 10 naponkénti fel­adatok pontos végrehajtásával kiküszöbölhetjük a hóvégi és a negyedévvégi hajrát. Ha azt kutatjuk, hogy az élen­járó üzemek miért értek el si­kert, akkor meg kell állapíta­ni, hogy ezeket a munkaverseny segítette át az akadályokon. A Kecskeméti Cipőgyár például a kongresszusi versennyel nem­csak elmaradását törleszthette, hanem túl is teljesítette tervét. Ebből az következik, hogy a termelés hullámvölgyéből jól szervezett munkaversennyel jut­hatunk fel a hullámhegyre. Az első negyedév tapasztalatai azt is mutatják, hogy jó munkaszer­vezéssel, a termelés magasszín­vonalú irányításával, és min- denekfelett a dolgozó tömegek lelkes munkaversenyével tör- leszthetjük adósságunkat. Me­gyénk ipari üzemeinek az legyen a legfőbb törekvése, hogy a kon­gresszusig megadják első ne­gyedévi adósságukat. Már több üzemben mind a vezetők, mind a dolgozók fog­lalkoznak azzal a gondolattal, hogyan lehet a termelést fokoz­ni; hogy a -tervek teljesítése biz­tosítva legyen. Ezt a célt akkor tudjuk elérni, ha a dolgozók ak­tivitására támaszkodva, a már­ciusi fellendülést. áprilisban és májusban még kiválóbb ered­mények követik, ha ipari üze­meink között kellő lendületei vesz a küzdelem a megyei párt- bizottság versenyzászlajáért. — Iparunk minden vezetőjétő' minden pártmunkástól azt vár­ja dolgozó népünk, hogy mé odaadóbban munkálkodjék a ten' sikerén, az első negyedév adósság törlesztésén. Ezzel ké­szüljünk a kongresszusra! Május 24-én elsősorban azt tanácskozza meg a párt: miként lehet a dolgozók jobb életét még hathatósabban szolgálni. Nem lehet a kongresszust méltóbban előkészíteni, mint az ipar első negyedévi adósságának törlesz­tésével. Ezzel tesszük önma­gunknak és az egész dolgozó népnek a legnagyobb _ szolgála­tot. A kongresszusig még sok al­kalom van arra, hogy üzemeink dolgozói összemérhetik erejüket az egész nép jólétéért, boldog életéért. Bármelyik üzem becsü­letesen dolgozó munkásai el­nyerhetik a megyei pártbizott­ság versenyzászlaját. Vezetőink •fogják csomóba« az egyes dol­gozók kezdeményezését, példa- mutatását, használják fel az egész üzem érdekében. így te­remtik meg a verseny arany­alapját, sikerük kulcsát. Kormányzatunk hatalmas erő­feszítést- tesz a dolgozók élet­színvonalának emelésére. Jog­gal elvárja mindenkitől, hogy eleget tegyen kötelességének és teljesítse, túlteljesítse tervét. — Ezt úgy érhetjük el, ha üzeme­ink vezetői segítenek szárnyra- kapni azt a hatalmas alkotóerőt, amely munkásaink versenymoz­galmában rejlik. MEGYÉNK A megyei pártbizottság zászlajáért MEGYÉNKBEN a kongresz- szusi versenyben részvevő köz­ségek száma 67. Ezek a begyűj­tést egymással versenyezve vég­zik. Versenybe lépett 128 ter­melőszövetkezet és 8449 egyéni­leg dolgozó paraszt is. Április 10-ig 71 termelőszövetkezet és 6599 dolgozó paraszt teljesítette vállalását. A MEGYEI i’A RT BIZOTT­SÁG versenyzászlajáért folyta­tott versenyben élenjár Mada­ras, Ágasegyháza és Bácsborsód község, a termelőszövetkezetek közül pedig az öregcsertői Béke, a fajszi Vörös Csillag és a tassi Alkotmány termelőszövetkezet. A GÉPÁLLOMÁSOK KÖZÜL eddig a legjobli eredményt a császártöltési gépállomás érte el. ahol a teljesített 1 gépre eső műszaknormák száma 60.5. Köz­vetlenül utána Kisszállás vezet, ahol az egy gépre eső műszak- normák szánta 56. AZ UTOLSÓ DEKÁDBAN a gépállomási brigádok versenyé­ben Poór Lajos brigádja érte el a legjobb eredményt a császár- töltési gépállomáson. Itt az egy gépre eső teljesített müszaknor* mák száma a múlt dekádban elérte a 121-et. A TAVASZI IDÉNYBEN » legjobb eredményt elért trakto­rosok a szabadszállási és a ti* szakécskei gépállomásról kerül­tek ki, ahol Bognár László 119, illetve Bertalan Dezső 90 mű­szakot teljesített. Filmvetítéssel egybekötött előadás és békékét teszi változatossá, megyénk békebizottságainak munkáját MEGYÉNK békebizottságai mind több és változatosabb mó­don folytatják a tömegek kö­zötti felvilágosító munkát. A Kecskeméten eddig közel 130 iparengedélyt adtak ki Kecskeméten1 a kormány Programm elhangzása előtt 347 kis­iparos dolgozott a lakosságnak. Ebben az időben a helyi ipar nem töltötte be szerepét. A legtöbb kisipari termelőszövetkezet a lakos­ság kisebb-nagyobb munkáit -nem vállalta. Különösen a bőripar­nál és az építőiparnál hangzott el sok panasz. A városi tanács ipari osztálya Kecskemét lakosainak szükségletét szem előtt tartva adta ki az új iparjogosítványokat. Eddig közel 130 ipar- engedélyt adott ki az osztály. A vas-, fém- és gépipar 24 ipar- engedélyhez jutott. 17 kovácsnak és 15 épület- és géplakatosnak adtak ki iparengedélyt. Engedélyhez jutott 10 bognár, 38 férfi- szabó, 36 nőiszabó, 90 cipész, 8 kőműves, 7 bádogos, 4 villany­szerelő, 16 borbély. Az iparengedélyek kiadása után javulás mutatkozik a lakos­ság ipari szolgáltatása terén. Az elmúlt hónapokban megerősö­dött több kisipari termelőszövetkezet is. Az épületkárban tartó ktsz létszáma például 24 fővel szaporodott, A ruházati ktsz lét­száma pedig 35 dolgozóval emelkedett. Kecskeméten azonban a lakosság ipari szolgáltatása még min­dig hiányos, különösen a vízvezetékszerelő, villanyszerelő és épí­tőipari szakmában. Ezen a téren a hiányosságokat mindezideig azért nem sikerült felszámolni, mert igen kevesen kértek ezek­ben a szakmákban iparengedélyt. lajosmizsei békebizottság pél* dául a napokban jólsikerült elő* adást rendezett a békehars nemzetközi kérdéseiről. Az elő* adást mintegy 200 részvevő hall* gáttá végig, utána pedig »Az el* ítélt falu« című békeharcos té­májú német filmet vetítették le. Ehhez hasonló módszerrel rö* videsem megyénkben több elő* adást is tartanak. KALOCSÁN április első felé* ben békehetet rendezett a városi békebizottság. A megnyitás nap­ján kisebb »Vidám vásár« zaj* lőtt le a városban. A békehéten kisgyűléseken ismertették a fon* tosabb külpolitikai eseményeket az üzemekben, kerületekben és tanintézetekben. Ezenkívül öt élenjáró dolgozó parasztnál tar-* tottak »beszélgető békeestet«. A békehét gazdag programmjában »békeházat« is avattak Király Lajos 7 holdas élenjáró dolgozó paraszt portáján. Király Lajos amellett, hogy tevékenyen liez* reműködik a békemozgalom ki* szélesítésében, évek óta példát mutat a termelésben és állam- polgári kötelességek teljesítésé­ben. JCímil a ,/ßtszllö köntös“... Vívót.' Vivát Vív át' —- zeng az egetverő éljen­zés. Kecskemét nemes városának főterén ve­rődik a mennydörgő hangorkán. A nép hátra-hátra tekintget- ve özönlik a templom­mal szemben felállított díszemelvény elé, me­lyen a város vrai áll­dogálnak, feszült izga­lommal várva a Budá­ról visszaérkező főbí­rót. Szétválnak a tö­mött sorok és Lestyák Mihály fellép az emel­vény lépcsőjére, hogy zámot adjon a város polgárainak budai útja redményéröl, a török- porta, válaszáról. Tisz­tán cseng a hangja. Az elcsitult tömeg feje fö­lött repülnek az ünne­pélyes szavak.. ; Éles sípszó hasít bele várakozás csendjébe. Visszaröpít engem is a török idők napjaiból a mába. Dobni Vilmos, a színház rendezője, rö­vid utasításokat mond a szája elé emelt mik­rofonba. A színpadon felállított hangszóró­ból öblösen hangzanak szavai: ■— Újra! Ismé­teljük onnan a három viváttól! Bay Gyula, a Les­tyák Mihály kecs­keméti főbírót alakító fiatal színész tesz még egy-két szakmai meg­jegyzést. A tömeg visa- szatódul a képzeletbeli emelvény elől a szín­pad háterébe. Mert a díszletek még nem ké­szültek el. Nem csillog­nak a magisztrátus dí­szes ruhái sem az emel­vényen. Jánoki Sándor, Gyulai Antal utcai ru­hában álldogálnak fent. Az öreg Lestyák, — akarom mondani. Pál László is kiegyenesíti derekát és beáll eredeti helyére. ilic Közben alig van időnk arra, pár szót váltsunk színházunk most készülő új darab­jának, a halhatatlan Mikszáth novellából dramatizált »Beszélő köntös«-nek a születé­séről. Távirati stílus­ban megtudom, hogy Hubai Miklós átírása ragyogóan sikerült. Már készülnek az új ruhák is. Az említette­ken kívül a színház legkedveltebb művé­szei: Balogh Uózsa, Kertész Dezső, Simái. Ede., Mihályi. Vilcsi — tulajdonképpen at egész kollektíva szín­padra lép, nagyszerű drámában. Még csak annyi időm van, hogy megérdeklődjem, hogy mikor lesz a premier. — Április 24-én -4 hangzik a gyors vá* lasz, mert már közben Liszkai Tamás, a segéd- rendező jelt ad, tovább jolyhatik a próba. Felharsan a dörgő vivát. A kecskeméti polgárok betódulnak a térre, lányok szórják a virágot. Lestyák Mi* hály lába elé.. : Szót-* lanul búcsúzom a ren* dezőtől, a színpadtóli Amikor a nézőtér oldal* ajtaja becsapódik mö* göttem, még hallom Bay Gyula nyugodt, méltóságteljes hangjátt — Számot adok a Budán jártunkban tör* téntekről! Bent, a színház falai között készül, forma* lódik a »Beszélő kön-* tös«. Jóelőre meg kel­lene vennem a je* gyet. -, ;

Next

/
Thumbnails
Contents