Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

Az elyeíemes béke megszilárdítása érdekében A D707> a • ........C.t: t. .. .... i - » —' - . . « ' ■ « : Moszkva (TASZSZ) A »Prav- tia« pénteki -Az egyetemes béke megszilárdítása érdekében« cí­mű vezércikkében többi között a következőket írja: A szovjet kormány március 31-i jegyzéké a nemzetközi kap­csolatok központi kérdéséit veti ici. E kérdések megoldása igÁ nagyjelentőségű az egyetemes béke megszilárdítása, az új há­ború elhárítása szempontjából. Az új háború a mostani körüí- mények, között különös veszélyt jelent a népekre. Az utóbbi évek egész nemzet­közi helyzetére reányomja bé­lyegét az Egyesült Államok bi­zonyos köreinek az a makacsul tfolytatott politikája, hogy zárt katonai csoportosulásokat ala­kítsanak, egyes államokat szem­beállítsanak másokkal. Ez a po­litika bizalmatlanságot es ellen­ségeskedést kelt az államok kö- . zött, fokozza köztük a feszültsé­get és ezzel növeli az új háború, veszélyét. A katonai tömb létesítői és sugalmazol évek óta azt állítják, hogy a mostani világban nincs és nem is lehet a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének más útja. Agresszív terveiket azzal a hamis érvvel támasztják alá, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok létezése elke­rülhetetlenül feltételezi az egy­mással szembenálló katonai cso­portosulások alakítását is. Szán­dékosan elkerülik azt a lehető­séget és szükségességet, hogy a különböző társadalmi rendsze­rek békésen éljenek egymás mellett és versengjenek egy­mással. Nyilvánvaló, hogy Európa két egymással szembenálló katonai államcsoportosulásra szakításá­nak útján járni annyit jelent, hogy fokozódik a feszültség az európai államok között, ezzel együtt fokozódik az új háború veszélye. Van-e a mostani nemzetközi kapcsolatok fejlődésének i lás útja? — teszi fel a kérdést ve­zércikkében a Pravda. Iguo, van. A szovjet 'kormány­nak Frgnciaország, Nagy-Britan- nia é&az Egyesült Államok kor­mányához intézett jegyzéke kéz­zelfogható programmját* nyújtja az egyetemes béke fenntartásá­nak és megszilárdításának és elsősorban az európai népek biztonsága biztosításának. Mint tudjuk, a szovjet javas­lat eddigi tárgyalása ßorän nyu­gati hatalmak kifejezésre juttat­ták azt a véleményüket, hegy nem kívánatos, hogy- -az Egye­sült Államok kívülmaradjon az európai biztonsági szerződésen. A szovjet kormány jegyzékében kijelenti, nem látja akadályát annak, hogy pozitiven oldják meg az Egyesült Államoknak az »összeurópai kollektív bizton­ági szerződésben« való részvé­tele kérdését. A szovjet kor­mány ezen a téren figyelembe veszi, hogy az Egyesült Államok a második világháború idején résztvett a hitleri agresszió el­leni közös harcban, figyelembe veszi, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunióval, Franciaország­gal és Angliával együtt felelős­séget vállalt a háborúutáni eu­rópai rendezésért és számol az Egyesült Államok kormányának a berlini tanácskozáson kifej­tett álláspontjával. Ilyen módon el kellene esnie annak az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtése kérdésében történő megállapo­dás útjában álló nehézségnek, amelyre eddig hivatkoztak. Az összeurópai szerződéstől szóló szovjet javaslat tárgyalása során érintették az »északatlanti szerződés szervezete« helyének és szerepének kérdését is az eu­rópai kollektív biztonsági rend­szer megalakításával kapcsolat­ban. Az »északatlanti szerződés szervezete« — mondja a szovjet jegyzék — megfelelő körülmé­nyek között elvesztheti agresz- szív jellegét abban az esetben, ha résztvesz benne minden nagy­hatalom, amely tagja volt "a Hitier-ellenes koalíciónak. A szovjet kormány ennek megfe­lelően, békeszerető külpolitiká­jának rendületlen elveit követve és a nemzetközi feszültség csökkentésére törekedve kije­lenti, hogy kész az érdekelt kor­mányokkal megtárgyalni a Szov­jetuniónak az és'zakatlanti szer­ződésben való részvétele kérdé­sét, így tehát semmi sem akadá­lyozza, hogy intézkedéseket le­gyenek annak érdekében, hogy az északatlanti szerződés \ -iá­ban védelmi jelleget nyerjen és megteremtődjenek azok a felté­telek, amelyek kizárják Német­ország egyik vagy másik részé­nek katonai csoportosulásokba való bevonását. Ebben az eset­ben az »északatlanti szerződés szervezete« nem volna többé ál­lamok zárt katonai csoportosu­lása, nyitva állana más európai országok csatlakozása számára is. Ez a hatékony európai kol­lektív biztonsági rendszer meg­teremtése mellett igen nagyje­lentőségű .volna az egyetemes béke megszilárdítása szempont- iából. Az új szovjet javaslatok kedvező visszhangra találnak mindenkinél, akinek érdeke a béke megszilárdítása. A szovjet jegyzék — mint az »AFP« közli — még a kollektív biztonság eszméjével szemben ellenséges körök véleménye szerint is »fel­tétlenül mélyrehatóan megmoz­gatja az európai országok köz­véleményét«. Az európai kollektív bizton­sági rendszer megszervezésének kérdése megérett, a világpolitika napirendjére került. A szovjet kormány március 31-i jegyzéke megmutatja az utat a nemzet­közi élet ezen igen fontos kér­désének megoldásához — hang­súlyozza befejezésül a Pravda vezércikke. (MTI) A iiic‘íí;v(*í fistrtértekezlet mái .soil i k mi |> ja i szovjet kormány jegyzékének ny ugat i visszh a un ja A Szovjetunió békeszerető külpolitikája, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, az egész világ békéjéért folyó rendíthe­tetlen és következetes harca új­ból kifejezésre jut a szovjet kor­mánynak Franciaország, Nagy- Britannia és az Egyesült Álla­mok kormányához intézett jegy­zékében — írja a Pravda »Az egyetemes béke megszilárdítása érdekében« című vezércikkében. Ez a cikk hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány március 31-i jegyzéke a nemzetközi kapcso­latok központi kérdéseit veti fel. E kérdések megoldása igen nagyjelentőségű az egyetemes béke megszilárdítása, az új há­ború elhárítása szempontjából. Eden angol külügyminiszter az alsóház csütörtöki ülésén kije­lentette, hogy az angol kormány meg fogja vizsgálni a szovjet jegyzéket és megbeszélést fog folytatni róla Franciaország és Intézkedés a nitrogénműtrágya- szükséglet biztosításáról Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok részéről a nitro­géntartalmú műtrágyák iránti fokozódó igények kielégítésére, a zökkenőmentes ellátás, az őszi kenyérgabonavetések fej­trágyázásának minél nagyobb területen való végrehajtása ér­dekében a földművelésügyi mi­niszter és a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége elnöke az úábbi együttes utasítást adta ki. 1. Azt a nitrogénműtrágya­mennyiséget, amelyet a földmű­vesszövetkezetek a termelőszö­vetkezetek szükségletére, vagya szerződéses termelés céljára tá­rolnak — tekintet nélkül eredeti rendeltetésükre — a jelentkező helyi igények haladéktalan ki­elégítésére kell fordítani. 2. A műtrágya és növényvé- dőszeréríakesítő vállalat (MÜ- NÖSZER) megyei kirendeltsége a megyei mezőgazdasági osztály főagronómusának és a MÉ­SZÖV véleményének figyelem­bevételével a helyi igényeket meghal adó nitrogénműtrágyából a megfelelő mennyiséget a je­lenlegi tárolási helyéről a leg­rövidebb úton azonnal szállít­tassa át azokba a községekbe, ahol a műtrágya iránt érdeklő­dés mutatkozik,- de nincs mű­trágya. 3. A MÜNŰSZER megyei ki- rendeltségç a járási mezőgazda­sági osztály főagronómusának és a szövetkezetek járási szövetsé­gének meghallgatása után köte­les gondoskodni arról, hogy min­den járás székhelyén folyamato­san lehessen vásárolni minden­fajta műtrágyát. Az egyes járásokon belül a készletek átszállítása után fe­leslegként mutatkozó nitrogén- műtrágyát átmenetileg a járás székhelyén kell tárolni a járás területén később felmerülő szükségletek azonnali kielégítése érdekében. Ha a járáson belül felesleg nincs, központi készlet­ből kell megfelelő mennyiséget igényelni, 4. Az utasításban foglalt ren­delkezések végrehajtását a me­gyei és járási mezőgazdasági osz­tályok, illetve a MESZÖV-ök és a szövetkezetek járási szövet­ségei ellenőrizzék. (MTI).. • az Egyesült Államok kormányá­val, valamint más érdekelt kor­mányokkal. Az amerikai külügyminiszté­rium — egyrészt, hogy megkí­sérelje a szovjet jegyzéknek a közvéleményre gyakorolt mély hatása »ellensúlyozását«, más­részt, hogy nyomást gyakoroljon Londonra és Párizsra — a szov­jet jegyzék nyi-lvánosságrahoza- tala után pár órával nyomban közleményt adott ki. Ebben »tel­jes bizalmatlanságát« fejezte ki á szovjet javaslatokkal kapcso­latban. Az. amerikai külügymi­nisztérium közleménye — meg­hamisítva a szovjet jegyzék bé­keszerető céljait — azt az állí­tást kockáztatja meg, hogy a- Szovjetunió jegyzékének célja »a Nyugat.., biztonságának alá- aknázása.« Az új szovjet javaslatok ked­vező visszhangra találnak min­denkinél, akinek érdeke a béke megszilárdítása. A szovjet jegy­zék — mint az AFP közli •— még a kollektív biztonság esz­méjével szemben ellenséges kö­rök véleménye szerint is »feltét­lenül mélyrehatóan megmozgat­ja az európai országok közvéle­ményét«. Az európai kollektív biztonsági rendszer megszerve­zésének kérdése megérett, a vi­lágpolitika napirendjére került. A szovjet kormány március hó 31-i jegyzéke megmutatja az utat a nemzetközi élet ezen igen fontos kérdésének megoldásá­hoz. A második napirendi pontban titkosan megválasztották a me­gyei pártválasztmány tagjait és póttagjait. A szavazás eredmé­nyét az alábbiakban közöljük: A VÁLASZTMÁNY RENDES TAGJAI: . Baj Gyula, a Kecskeméti Ka­tona József Színház párttitkára, Dallos Ferenc, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Fekete József, a lajosmizsei gépállomás traktorosa, Fricska Margit, a kiskőrösi járási pártbizottság tagja, Ferencz Ernő, a MÉSZÖV titkára, Gyuska Mária, a Kecskeméti Earnevál igazgatója, Halanda István, a kecskeméti városi pártbizottság tagja, Horváth Józsefné, a borbási Vörös Csillag tsz párttitkára, Iván Istvánná, a bácsalmási járási pártbizottság tagja, Juhász László, a kunszent- miklósi járási pártbizottság tag­ja, Kassa Vilmos, a megyei párt- bizottság adminisztratív osztá­lyának vezetője, Kerek István, a bajai járási pártbizottság tagja, Kiss Lajos, a 64/1 Építőipari Tröszt igazgatója, Kiss András alezredes, hon­védség, Kovács Ignácnc, a szakmán gépállomás párttitkára, Kővári Péter, a Bácskiskun- megyei Népújság felelős szer­kesztője, Mádi Lajos, a megyei DI32- bizottság titkára, Mészöly Gyula, a Kecskeméti Kísérleti Kutató Intézet .igaz­gatója, Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság munkatársa, Nagy Ambrus, szabadszállási egyénileg dolgozó paraszt, Németi József, a megyei párt- bizottság tagja. Nyúl Jánosné. a fülöpházi Szabadság termelőszövetkezet tagja, ördög László, a megyei párt- bizottság agit.-prop. osztályának vezetője, Petőfi Sándor, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője, Rigó János, a kalocsai járási pártbizottság instruktora. Szabó Sándor, a kiskunhalasi járási pártbizottság tagja, Szabó Károly, a belügyminisz­térium megyei főosztályának vezetője, Szabó Sándor, a megyei ál­lamügyészség vezetője, Szabó Lajos, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának elnöke, Szaivai Mihály altábornagy, honvédség, Száraz Elemér, a tiszakécskei állami gazdaság igazgatója. Szűcs Béiáné, az MNDSZ megyei titkára, Tóth Imre, kiskunfélegyházi egyénileg dolgozó paraszt, Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának vezetője, Zárai Károly, a megyei párt- bizottság tagja, A VÁLASZTMÁNY PÓT­TAGJAI: Baski Józsefné, a lajosmizsei gépállomás igazgatója, A Dóimi és a párizsi szerződés megfosztja Franciaországot a szuverén állam jogaitól Párizs (TASZSZ) Márciús hó 31-én Daniel Mayer elnökleté­vel megtartották a nemzetgyű­lés külügyi bizottságának ülését, amelyen megvitatták a bonni és a párizsi szerződés ratifikálásá­nak törvénytervezetét. Elsőként a szocialista Gérard Jaquet, a szerződések egyik tá­mogatója szólalt fel. Kijelentet­te, hogy nem ért egyet Jules Moch-kal, a bizottság szocialista­párti előadójával, aki beszámoló­jában hangsúlyozta, hogy az »európai védelmi közösség« aka­dályozza a Kelet és Nyugat kö­zötti igazi megegyezést. Az utána felszólaló Jacques Isqctlî, a függetlenek és parasz­tok szövetségének tagja hang­súlyozta a párizsi szerződés »belső ellentmondásait«. Léon Noel, az Uras tagja ki­jelentette, amennyiben Francia- ország csatlakozik az »európai védelmi közösség« rendszeréhez, lehetséges, hogy hadüzenet nél­kül és a parlamenttel való ta­nácskozás nélkül háborús kon­fliktusba taszítják az országot, Bojtos Gyula rendőrszázaclo*. Bodor József, a kiskőrösi já­rási DISZ-bizottság titkára, Busa Mihály mátéteiki egyé­nileg dolgozó paraszt, Dr. Dekov Iván, a kecskeméti kórház párttitkára, Kiszely István, a kiskunfél­egyházi járási pártbizottság tag­ja, Kovács Viktor, az MSZT me­gyei titkára, Kovács ístvánné. a kerekegy­házi Előre tsz elnöke, Kovács Endre, a megyei béke­bizottság titkára, Kozma Istváné, jánoshalmi egyénileg dolgozó paraszt, párt- titkár, Makk Ferencné, a Bajai Gyap­júszövetgyár igazgatója, Sarok Antal, a dunavecsei já­rási pártbizottság tagja, Szelepcsényi Imre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Vízhányó József, a Kiskunfél­egyházi Gépgyár művezetője, Tóth Menyhért, a kalocsai já­rási pártbizottság tagja * Ezután a pártértekezlet meg­választotta pártunk III. kon­gresszusának megyei küldötteit. A megválasztott küldöttek név­sorát az alábbiakban közöljük: SZAVAZATI JOGGAL BIRO KÜLDÖTTEK: Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter, Itatta József főhadnagy, hon­védség, Botlik Gyula határőr tizedes, Csikós Jánosné, a Kecskemet Gyufagyár sztahanovistája. Erdei Lászlóné, az. MNDSZ országos központjának főtitkár- helyettesé, Dallos Ferenc, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Dekit.y Iván, hercegszántói egyénileg dolgozó paraszt, Gábor Miklós Kossuth-díjaj színművész, a Nemzeti Színház tagja, Góliát Jánosné, a soltvadkertí Uj Alkotmány termelőszövetke­zet elnöke, Ilalanda István, a, kecskeméti városi pártbizottság tagja, Iván Istvánná, a bácsalmási járási pártbizottság tagja, Kassa Vilmos, a megyei párt- bizottság adminisztratív osztá­lyának vezetője, Kádár Mihály alezredes, hon­védség, Kerek István, a bajai járási pártbizottság tagja, Kovács ístvánné, a kerekegy­házi Előre termelőszövetkezet el­nöke, Mádi Lajos, a megyei DISZ­bizottság titkára, Masszi Ferenc őrnagy, hon­védség, Mészöly Gyula, a Kecskeméti Kísérleti Kutatóintézet igazga­tója, Németi József, a megyei párt- bizottság tagja, Pogács János, balotaszáliásí egyénileg dolgozó paraszt, Szaivai .Mihály altábornagy. Szabó Károly, a belügyminisz­térium megyei főosztályának ve­zetője, Szües Béiáné, az MNDSZ me­gyei titkára, Tóth Imre, kiskunfélegyházi egyénileg dolgozó paraszt, Tóth László, a szocialista mun­ka hőse, a hartai gépállomás sztahanovista traktorosa. TANÁCSKOZÁSI JOGGAL BÍRÓ KÜLDÖTTEK: Szabó Lajos, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának elnöke és Vámos Kálmánná, a bajai vasútállomás párttitkára, « A választmány tagjainak, pót­tagjainak, -valamint a III. párt- kongresszus megyei küldöttei­nek megválasztása után a me­gyei pártértekezlet kétnapos munkáját befejezte. A megyei pártértekezlet az Intemaciona’.ó hangjaival ért véget«

Next

/
Thumbnails
Contents