Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-30 / 102. szám

C§oii En-laj nyilatkozata a külügyminiszterek genfi tanácskozásán

GENF (TASZSZ) Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere a külügyminiszterek genfi tanácskozásán 1954 április 28-án nyilatkozatot tett. — Többek között a következőket mondotta;

Elsőízben történik, hogy a Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetségének, az Amerikai Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, a Francia Köztársaságnak, a Kínai Népköztársaságnak és más érdekeit országoknak külügyminiszterei összegyűltek, egy asztalhoz ül- ,ek, hogy közösen megtárgyallak az aktuális ázsiai kérdések megoldását. Feladatunk bonyolult, de ennék a tanácskozásnak már az összehívása is azt lelenti, hogy növekszik a nemzetközi viták tárgyalások útján ►■aló békés megoldásának lehetősége. A Kínai Népköztársaság küldöttsége kifejezi véleményét, nogy a jelen tanácskozáson tész- vevő valamennyi megbízott megteszi a szükséges erőfeszítéseket e feladat megoldására.

Ázsia népei — mint a világ lobbi népei — szeretik a békét és a szabadságot. Ázsia népei hosszú időn át elnyomásban es rabságban sínylődtek. Az ideien, imperialista elnyomás ellen, a nemzeti függetlenségért és szabadságért vívott harcuk igazságos harc. Semmiféle erű ;em akadályozhatja meg ezt a történelmi fejlődést.

Az Egyesült Államok befolyásos körei azonban Ázsia népeinek gyarmati rabságbadöntése céljából fokozzák beavatkozásukat, hogy megakadályozzák Ázsia népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát. Agresszív Ázsiai tömb alakítását tervezik, kiterjesztik az ázsiai háborút. Az Egyesült Államoknak ez a politikája ellentétes Ázsia népeinek vágyaival. Ez a politika sz ázsiai feszültség és nyugtalanság forrása.

A Kínai Népköztársaság kormánya és a kínai nép következetesen síkraszáll a békéért, szembeszáll a háborúval. Sohasem követtünk el és nem is követünk el agressziót más ország ellen, de semmikép sem tűrünk el ellenünk irányuló agresszív cselekményeket más részéről, bárki legyen is az.

A továbbiakban arról beszélt Csou En-laj, hogy a Kínai Nép- köztársaság és a Szovjetunió barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött. Ez a szerződés fontos tényezője a távolkeleti béke fenntartásának. Kína és a Szovjetunió nagy népei között régóta hagyományos, mélységes barátság van. Kína és a Szovjetunió népeinek naprcl-napra erősödő barátsága már eddig is hatalmas szerepet játszott és továbbra is hatalmas szerepet játszik a béke védelmében és szilárdításában, nemcsak a Távol-Keleten, hanem az egész világon.

A Kínai Népköztársaságot megalakulása napjától kezdve több, mint 20 állam ismerte el. Ezeknek az államoknak lakossága több, mint egymilliárdnyi. Egyes államok azonban — mindenekelőtt az Egyesült Államok — még mindig vonakodnak elismerni a Kínai Népköztársaságot és megpróbálják semmibevenm a kínai népnek azt a jogát, hogy megválassza államrendjét.

A Kínai Népköztársaság nemzetközi helyzetét és jogait illetően törvénysértő módon hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak. Veszélyeztetik Kína békés fejlődését és biztonságát. — Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet rendkívül jogsértő és igazságtalan. Ez a helyzet és ennek fenntartása akadályozza az égető nemzetközi kérdések és különösen az időszerű ázsiai problémáit: békés rendezését. Világos, hogy ennek a helyzetnek nem szabad tovább fennmaradnia. Jelen tanácskozásnak meg kell kezdenie e helyzet megváltoztatását.

Ezután a koreai kérdésről beszélt Csou En-laj és hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy e probléma a távolkeleti béke megszilárdítása érdekeinek és a koreai nép nemzeti érdekeinek megfelelően rendeződjék.

Visszapillantást vetett az Egyesült Államok intervenciójára Koreában, a koreai háborúra, majd rámutatott, hogy a koreai fegyverszünet létrejötte óta az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság nyíltan megsérti a koreai fegyverszüneti egyezmény több fontos pontját.

A Kínai Népköztársaság küldöttsége teljes egészében támogatja Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének Korea nemzeti egyesítésére és az egész Koreában megtartandó szabad választások megtartására vonatkozó javaslatát.

A koreai kérdésnek az össz- koreai kormány megteremtését és Korea egységes, független és demokratikus állammá való alakítását szolgáló egyedül helyes megoldása egyeseknek nem tetszik. A Koreai Köztársaság képviselőjének tegnapi felszólalása alapján ítélve, ez a megoldás' nem tetszik Li Szín Man kormányának sem.

Az egész koreai nép törekszik a külföldi beavatkozás nélküli szabad életre. Az egész koreai nép felteszi a természetes kérdést; milyen alapon tartózkodnak külföldi csapatok még mindig Koreában, noha a hadműveletek befejeződtek?

Koreának békés úton való egyesítése nagy fontosságú a távolkeleti béke és biztonság megóvása szempontjából.

Teljesen igazságosnak és észszerűnek tartjuk Nam ír külügyminiszternek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének javaslatát. Kifejezzük reményünket, hogy a tanácskozás valamennyi részvevője a legkomolyabban megvitatja ezt a javaslatot, amely alapjául szolgálhat a koreai kérdés békés rendezését szolgálj egyezményeknek.

Az Egyesült Államok a koreai háború kezdete óta megszállva tart kínai területet — Tajvan- s/.igetét. Ez a kérdés továbbra ;s megoldatlan. Közismert, hogy

A „Pravda" tudósítói a seuil értekezletről

MOSZKVA (TASZSZ) A »Pravda« genfi tudósítői^rják a

lap április 29-i számában:

A külügyminiszterek értekezletén a koreai kérdés megtárgyalásával párhuzamosan az indokínai probléma tárgyalására is készülnek. Ez a probléma a koreai kérdéssel együtt széles társadalmi körük kitartó figyelmét vonja magára. A tudósítók hangoztatják: igen jelentős esemény volt a szovjet küldöttség április 28-i sajtóértekezletén Molotov és Bidault tárgyalásáról kiadott közlemény. A két külügyminiszter az indokínai vita leendő részvevőinek összetételét beszélte meg.

Az újságírók megjegyezték, hogy a szovjet küldöttség az adott kérdésben igyekszik kedvező feltételeket teremteni a sikeres tárgyalásokhoz. A béke ellenségei azonban azon mesterkednek, hogy megakadályozzák a béke helyreállítását Indokínában. Felkelti a figyelmet az a tény, hogy bizonyos amerikai

körök és velük kapcsolatban álló francia csoportok éppen most, az indokínai kérdésnek a genfi érte-i kezleten történő tárgyalása előtt« egyre-másra kalandor mesterkedésekhez folyamodnak, azzal a céllal, hogy kiszélesítsék az indokínai háborút.

Ma már köztudomású, hogy Dulles, Eden és Bidault párizsi értekezletén az Egyesült Államok külügyminisztere újra megpróbálta kierőszakolni az indokínai konfliktus úgynevezett internacionalizálását. Az Egyesült Államok vezető körei ezzel a céllal iparkodtak szövetségeseiket, köztük Angliát rábírni a genfi értekezlet küszöbén az indokínai katonai beavatkozásra.

A francia közvélemény erélyesen szembehelyezkedett az indokínai háború kiszélesítését célzó agresszív amerikai tervekkel. Az amerikai tervek Angliában szintén aggodalmat keltettek, (MTI)

Tajvan-szigete a kínai terület része és semmiképpen sem megengedhető, annak bárki által történő megszállása. Az Egyesült Államok Tajvan-szigetét a Kínai Népköztársaság elleni aknamunka és további agresszió támaszpontjává tették.

Az Egyesült Államok kormánya továbbra is beavatkozik <-z indokínai háborúba és ennek érve alatt úgynevezett védelmi közösségeké? igyekszik szervezni a Csendes-óceán nyugati részén és Ázsia délkeleti részén. Ezeknek az úgynevezett védelmi közösségeknek tulajdonképpen agresszív céljaik vannak és ezenkívül arra irányulnak, hogy új gyarmati uralmat teremtsenek Ázsiában és új világháborút készítsenek elő.

Úgy véljük, hogy az Egyesült Államok agresszív cselekményeit meg kell szüntetni, az ázsiai békét biztosítani kell. Az ázsiai országok függetlenségét és szuverénitását tiszteletben keil tartani, az ázsiai népek nemzeti jogait és szabadságát garantálni kell, az ázsiai országok belügyibe való beavatkozást, az ázsiai országokban létesített minden külföldi katonai támaszpontot meg kell szüntetni, a külföldi csapatokat ki kell vonni, japán remilitarizálásának. minden gazdasági blokádnak és korlátozás« nak meg kell szűnnie.

A Kínai Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy az ázsiai országoknak tanácskoznak keli egymással, hogy megfelelő kölcsönös kötelezettségek vállalásával közös erőfeszítéseket tegyenek az ázsiai béke és biztonság fenntartása érdekében.

Elnök úr, uraim! A világ népei, különösen Ázsia népei nagy figyelemmel kísérik tanácskozásunk menetét. Remélik, hogy a jelen tanácskozás pozitív eredményekre vezet. Sajnálatos, hogy az ázsiai békével töröd egyes ázsiai országok, mint például India, Indonézia, Burma e» mások, nem jelenhettek meg tanácskozásunkon. Ezt egyáltalán nem lehet a jelen tanácskozás előnyének tekinteni — fejezte be nyilatkozatát Csou En-laj.

____L. ____"■'"-'-■.■--■'I — '

S

zakmar község nevének említésére fejüket csóválják a kalocsai járásnál:

— Nagyon »-nehéz hely« az... Érdemben azonban mégsem támogatják a községi tanácsot és pártszervezetet. A helyi politisai tömegmunka tartalmi mondanivalói helyett eddig, csak általános »szempontokat« és főleg szervezési segítséget adtak, Ez mutatkozik meg a községi tanács eddigi, munkájában is. A origád tagjai a beadással és az adófizetéssel kapcsolatos kérdéseikre ilyen válaszokat kaptak: -Igyekszünk behozni az elmaradást«, »megmagyarázzuk a beadás jelentőségét...« Ám az ilyen ígéretektől a helyzet semmit sem fog javulni Szakmaron.

Nem mintha a szakmáid tanácsnak és a népnevelőknek nem volna mondanivalójuk. Van, de ezt még részletesen egyszer sem beszélték meg velük. A

MIT KAPTAK ÊS MIT A1ITAK V SZAKMA1U

IH»|.(.0/0 parasztok?

brigád tagjai ezért, hogy ennea a hibának a kijavításában segítsenek, a tanács, a helyi párt- szervezet vezetőivel együtt megnézték, hogy mi lehetne a szakmán népnevelők meggyőző, tényekre épülő politikai mondanivalója az elmaradók fele. Megállapították, hogy van bőven mondanivaló Szakmaron és hasonlóan a járás többi községeiben is. Szakmái- dolgozó parasztjai számos kérdésre választ várnak.

Az állampolgári kötelezettségeit teljesítését főleg az akadályozza, hogy a községben valamiféle »csodaváró« hangulat alakult ki. Sokan úgy vélekednek »most már talán nem is keil a beadást és az adófizetést teljesíteni«. Mások pedig azt gondolják, hogy állam ía'iá i újabb kedvezményeket ad majd.

is ma es holnap is szükségük van az élelemre, nemcsak az év végén.

A parasztság pedig csak úgy vásárolhat még több ruhát, kerékpárt, mezőgazdasági felszerelést -és egyéb iparcikkeket, ha

A tények azt mutatják, hogy bőségesen visszatérül. A község napközi otthonában 34 egyéni dolgozó paraszt és 1G szocialista szektorban dolgozo gyermeke részesül gondos ellátásban. A riapivözi otthon fenntartása évi 4G.000 forintba kerül államunknak es ez az összeg több, mint az első negyedévben befizetett adó a községben. Az iskolák rendbehozására ebben az évben

30.000 forintot biztosít államunk. Érdemes elgondolkodni azon, hogy például eddig 60 dolgozó parasztasszony kapott ingyenes babakelengyét, amelynek értéke

24.000 forint. Jelentős pénzmegtakarítást, ugyanakkor államunk gondoskodását mutatja az egészségház, ahol ingyenes szakorvosi vizsgálatban és tanácsadásban részesülnek a község lakói.. A lakosság társadalmi munkával hozzáfogott a kultúrotthon rend- behozásával, de ehhez is többezer forint segítséget nyújtott államunk.

Államunk számos termelési segítségben részesíti a parasztságot. A helyi gépállomás mintegy 150 dolgozó parasztnak végzett tavaszi talajmunkát. A helyi szántási árakat véve figyelembe, holdanként 50 forinttal olcsóbban szántott, ez pedig 14 ezer forint megtakawtást jelent a dolgozó parasztoknak. Komoly

1949—50 telén a község belterülete villanyt kapott. Most a • hat szállás parasztsága is villanyt kér. Ennek összege 600 ezer forint. Csupán ez a beruházás a község másfélévi adókötelezettségével egyenlő. Egy mélyfúratú kutat is igényelnek, amely mintegy 80.000 forintba kerül. A járdák kitégla- zását is kérik. Egy utca járdájának téglázása csupán 12.000 forint beruházást kíván. Jogos igények ezek, de csak akkor, hogyha a parasztság kötelezettségeinek a teljesítésével hozzájárul ezeknek a beruházásoknak a megvalósításához.

A jólét megteremtése tehát közös ügy. Csak úgy valósítható meg, ha terhei egyformán oszlanak meg a munkásosztály és a dolgozó parasztság között.

Számos dolgozó paraszt már Szakmáron is megértette ezt. — Dusnoki Sándor középparaszt például a pártkongresszus tiszteletére vállalta, hoav teljesíti

egészévi sertés-, baromfi- és tojásbeadását. Vállalását március 31-ig teljesítette. Ezzel példát mutatott, ugyanakkor anyagilag is jól járt, mert a sertésbeadás után 300 kiló kukoricabeadási kedvezményben részesült. Az idei évre így csupán 170 kiló kukorica beadása maradt fenn. Vállalta, hegy május 1 tiszteletére ezt is teljesíti. Dolgozó paraszttársaival rendszeresen megbeszéli a tennivalókat és három paraszttársávai áll versenyben.

Nem csak egy-két jó gazda van Szakmáron. A pártkongresz- szus tiszteletére 70 dolgozó paraszt tett felajánlást és többségük már teljesítette is vállalását. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a község vezetői és népnevelői akkor járnak helyes úton, ha okos szóval, meggyőző évekkel beszélik meg a falu dolgozó parasztjaival a tennivalókat és a ma még elmaradók meggyőzésével segítik a népjólét emelését.

Emelkedhet-e a dolgozó parasztság jóléte a beadás és az adófizetés teljesítése nélkül?

A növekvő áruforgalmon tűi, hogyan térül vissza a beadás és az adó a község dolgozóinak ?

Az élet Szakmáron is azt bizonyítja, hogy nem. A faiu jólétének emelkedése azt követeli hogy ne csak munkásosztályunk teljesítse kötelezettségét a falu felé, hanem a parasztság is teljesítse kötelezettségét a város felé.

Az üzemek dolgozói a kormányprogramul szellemében tartják a szövetséget. Ezt mutatja, hogy a községben a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 56 százalékkal növekedett az áruellátás. A 270.000 forinttal megnőtt áruforgalomban a szakmának az idén több textilárut, kerékpárt, rádiót, stb. vásároltak. Egy vetőgépre például öt vevő is jelentkezett. — Nincs annyi áru. amit a parasztság rövid idő alatt fel ne vásárolna.

Ezzel szemben a község parasztsága nem teljesítette kötelezettségét. 475 mázsa sertéssel, 71 mázsa tojással, 27 mázsa baromfival és 116 hektoliter tejjel adósa államunknak.

Igazuk van azoknak a szakmari dolgozó parasztoknak, akik így gondolkoznak: »Teljesíteni fogjuk mi a beadást az év végéig.« Vájjon mit szólnának a községben, ha a műtrágyát nem a tavaszon, hanem az aratás, vagy a paprika leszedése után kapnák meg? Vagy ha a rézgá- licot nem most, hanem a szüret után kapnák meg. Nyilván ebből kevés hasznuk lenne. Hasonlóan az üzemi dolgozóknak

folyamatosan teljesíti állampolgári kötelezettségeit. így tud hozzájárulni ahhoz, hogy ezekhez a cikkekhez küllőidről több nyersanyagot: gyapotot, vasércet, bőrt, gumit stb. hozhassunk be.

támogatást jeient az ingyenes állatorvosi szolgálat is.

— Amíg a múlt évben havonta 4—5 dolgozo paraszt hozta el szarvasmarháját — mondja a

Teljesítheti-e államunk a parasztság jogos igényeit, ha a parasztság nem teljesíti állampolgári kötelezettségeit?

községi állatorvos — most pedig 150—160 szarvasmarhát vizsgálok meg havonta. A tavaszi hónapokban eddig 180 marhat es 150 sertést részesítettem ingyenes védőoltásban. Ezenkívül megvizsgáltam és kezeitem 300 marhát, 200 lovat, mintegy 700 sertést. A község parasztsága i;yen körülmények közt csupán március, április, május hónapokban mintegy 36.000 forintot takarít meg.

Ezek a tényék mind azt tanúsítják: A beadás és az adófizetés olyan kötelezettség, amely személyes érdeke minden dolgozónak. Ugyanakkor egyetlen útja szocialista hazánk, egésn