Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-23 / 69. szám

T" BACSKISKUNMEGYEI IX. ÉVFOLYAM, 69. szám Ara 50 fillér 2BZH223ŒI 1954 MÁRCIUS 23. KEDD Zsíros István (Belsőnyír 163.) 18 holdas középparaszt szánt lierez vetése alá. Elvetett 1 hold tavasziárpát cs 400 négyszögölön borsót. Dolgozó népünk műveltségének emeléséért A szocializmus építésének egy­re fokozódó feladatai elengedhe­tetlen kötelességünkké teszik dol­gozó népünk kulturális színvo­nalénak emelését, szakismere­teinek nagyarányú növelését, hogy mind jobban és eredmé­nyesebben forgathassák a dolgo­zók a babonák, az idealista vi­lágnézet és az imperialista pori- I lkai propaganda elleni szellemi harc fegyvereit. A magasabb kultúra természetesen a munka termelékenységét is nagymér­tékben fokozza. A Szovjetunió tapasztalatai azt mutatják, hogy ennek a feladatnak a megoldása nem hárulhat kizárólag az isko­lákra, főiskolákra, egyetemekre, hanem szükség van a társada­lom mozgósítására is. Értelmi­ségünkre vár az a megtisztelő íe'adat, hogy ezt a munkát megszervezze, valóra váltsa. Megyénkben múlt év decem­ber 6-án tartotta alakuló köz­gyűlését a Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesz­tő Társulat. A társulat megyei szervezetének kell végrehajta­nia a fent megjelölt kulturális célkitűzéseket. A szakosztályok január végéig meg is alakultak. Létrejött a politikai-filozőíiai- tórténelmi, az irodalmi és mű­vészeti, a földrajzi-geológiai, csillagászati, a fizikai-kémiai- műszaki, a biológiai és egészség- ügyi, valamint az agronómia; szakosztály. A szakosztályok feladata egy­részt az előadók politikai, szak­mai, módszertani előkészítése — színvonalas előadások rendezése érdekében, másrészt a művelt­ség továbbadása előadások, is­meretterjesztő cikkek, kiáhitá- sok, tanulmányi kirándulások, múzeum- és tárlatlátogatások formájában. Szakosztályaink tag­jai számos helyi vonatkozású lu-" dományos kutatással is foglal­koznak. Felderítik a tanácsköz­társaság, az 1848-as szabadság- harc, a Rákóczi-korszak megyei emlékeit, a munkásmozgalom megyei vonatkozású dokumentu­mait. Szép kötelességünk, hogy a nyilvánosság elé tárjuk Petőfi, Jókai, Móra Ferenc, Katona Jó­zsef, Mátyási József életének és munkásságának megyei vonatko­zásait. Csak az elmúlt hetek fo­lyamán kerültek például felszín­re olyan dokumentumok, melyek társulatunk tagjainak kutatásai nyomán új megvilágításokba he­lyezik Petőfi születési helyének kérdését. Érdekes adatok tárul­tak fel Kiskunfélegyházán a századele ji munkásmozgalmak­ról. Csillagászati megfigyelések és pépzenei kutatások is foly­nak. Ebben az évben emléke­zünk meg többek között a kecskeméti vasútvonal megnyi­tásának századik évfordulójáról. A műszaki szakosztály ezzel kap­csolatos kiállításával egyidejűleg teszi közzé a történelmi szakosz­tály a Noszlopi-féle kalandos ösz- szeesküvés adatait. Az összees- kiiiíü árrá. irányúit;* .hog£ a yag. út megnyitására érkező Ferenc József császárt elrabolják. Megyénk túlnyomóan mező­gazdasági jellegű. Nagy és sok­oldalú tehát az agronómiái szak­osztály feladata. A kormanypro- gramm sikeres megvalósításának elősegítése, dolgozó parasztsá­gunk szakmai képzése, fejlődő termelőszövetkezeteink támoga­tása sokoldalú munka elé állít­ja. A júniusi kormányprogramra célkitűzéseinek figyelembe véte­lével megyénk jogászai, orvosai, egészségügyi és jogi természetű kérdések megoldásával és pro­pagálásával lépnek a nyilvános­ság éjé. A társulat biológiai­egészségügyi szakosztályában dolgozó orvosok népszerű elő­adásokat tartanak fontos egész­ségügyi kérdésekről. Az ismeretterjesztő munka hároméves múltra tekinthet visz- sza. A Magyar Történelmi Tár­sulat, a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság és a Természettu­dományi Társulat együttesen eredményes munkát végzett, bár gyakran a gondatlan szervezés, a dolgozók igényeitől való elsza­kadás gátolta, nehezítette mun­káját. Az új társulat a hibákon se­gíteni akar. Meghallgatja és fi­gyelembe veszi a dolgozók kí­vánságait. Alkalmazkodik sza­badidejükhöz. Ügyed előadóik gondos felkészülésére. A már­cius 19-én tartott előadás az Alföldi Kecskeméti Konzerv­gyárban — Petőfiről, már ebben a szellemben folyt le. A hallga­tók nagy érdeklődést tanúsítot­tak és örömmel tekintették meg az erre a célra megrendezett Petőfi-kiállítást az üzemben. A dolgozók ilyen előadásokat kí­vánnak. Ha valóban igényeik-1 nek megfelelően tanulhatnak, szórakozhatnak, szívesen áldoz­zák fel szabadidejüket. A társu­lat igyekszik ezeket a követel­ményeket szemmel tartam. Mun­kájához azonban hozzátartozik az is, hogy a társadalmi szer­vek, az üzemek, az intézmények vezetői, a pártszervezetek való­ban lelkesen támogassák nagy küldetése megvalósításában. Ne változtassák meg például önké­nyesen az előadások időpontjait. Gondosan, lelkiismeretesen szer­vezzék meg a hallgatókat. Szá­molják fel nemtörődömségüket, bürokratizmusukat ezen a téren. A társulat tervei, eddigi mun­kája azt bizonyítja, hogy ko­molyan veszi Rákosi elvtárs sza­vait: »Az általános műveltség, szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzá­férhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei szá­mára.« Városaink, íalvamk, ta­nyaközpontjaink, legtávolabbi ta­nyáink lakói állítják a kultúrát. Megyénk dolgozói sokat várnak a társulat munkájától, tagjaitól, a néphez hű értelmiség harcos képviselőitől. Nincs is szebb fel­adat, mint a tudás, a kultúra magvait elhinteni szocializmust építő népünk között, építő népünk között, Az ország harmadik leg jobb (öldiiiiives­szövetkezete a hercegszántói MÁRCIUS 21-ÉN, vasárnap mintegy háromszáz magyar és délszláv dolgozó paraszt, íöld- művesszövetkezpti tag gyűlt össze a hercegszántói ioidmű- vesszövetkezet kultúrtermében, hogy tanúja lehessen a szövet­kezet kitüntetésének. Ekkor kapta meg a hercegszántói föld­művesszövetkezet az ország har­madik legjobb földmúvesszöveí- kezete címet és a vele járó pénz­jutalmat. KÔRODI LÁSZLÓ ügyvezető megnyitó beszédében ismertet­te a hercegszántói földműves- szövetkezet eddigi munkájának eredményeit, amelyekkel a har­madik helyezést nyerte ei a földművesszövetkezetek orszá­gos versenyében, Ezek mellett rámutatott a hiányosságokra is és hangsúlyozta, hogy a kitün­vele járó 4800 forint pénzjutal­mat. A MÉSZÖV megyei titkai Há­gának szervezési osztályvezető­je: Dujmov Péter a »megye leg­jobb földmű vessző vetkezetem és a »legjobb kiskereskedelmi üzemág« feliratú vándorzászió- val tüntette ki a földművesszö- vetkezetet, ladánybenei Petőfi, a fülöpházi Szabadság, Petőfi, a kerekegy­házi November 7, Dózsa és Eiő- re termelőcsoportok földjeire. A traktorokkal műhelyszerelők is mentek, akik a helyszínen az előadódó kisebb hibákat azonnal kijavították. Ott ahol még nem kezdtek, hozzá a tavaszi szántás­hoz, a gépállomás három vonta­tója folyamatosan a trágyái hordta a -tsz-ek földjeire. Azok a traktorok, amelyek elvégezték a tsz-ek földjein a tavaszi szán­tást, azonnal a környéken lévő egyéni dolgozó parasztok főid-« jeit'szántották. Az egyéni pa­rasztok, mint például Horváth János, Pecelák László figyelem­mel kísérték a gépi munka mi­nőségét. Amikor látták, hogy ez sokkal előnyösebb és gyorsabb, ők is kérték a gépállomást, hogy szántsák fel a földjüket. A KEREKEGYllAZI gépállo­máson az elmúlt évhez képest tervszerűbb, jobb munka folyik. Ez nagyrészben köszönhető az új párivezetőség szervező, irá­nyító jó munkájánál?. A gépállo­máson a pártszervezet valójá­ban a termelés motorja lett. —< Emellett a pártszervezet nagy gondot fordított a traktoros-nép­nevelők munkájára, akik bejár­ták a környező községeket és tudatosították a dolgozó parasz­tokkal a gépi-szántás előnyeit. A jó népnevelő munkának köszön­hető, hogy egyre több a jelent­kező a traktorok igénybevételére A kerekegyházi gépállomás minden evőt a tavaszi munkák sikerére Jordít Amit vállaltunk — teljesítettük A pártkongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy egy kétrészes üvegházat felépítünk. Elhatároztuk, hogy külön-külór. mind­egyikbe egy kemencét is létesítünk. Vállalásunkat mór teljesítet­tük. Sőt elkészítettünk 10 melegágyat is-. Az új üvegházban már kikeltek az összes korai palántáink. T2 hóid trágyázását is vállaltuk. Ezt is teljesítettük, sőt már i6 holdat fel is szántottunk. Most vetjük a sárgarépát, mákot és a korai burgonyát. Ez utóbbiból tíz holdat vetünk. A gumókat előcsíráztattuk, Banyó István. Ágasegyháza, állami gazdaság, Borsó- és zabve tétünkkel már végeztünk © Szövetkezetünkben, a felsö- szentiváni Vörös Októberben, nagy lendülettel indult meg a tavaszi munka. Március 10-re végeztünk a borsóvetéssel cs rögtön hozzáfogtunk a zabve- téshez, mellyel szintén végez­tünk. Az ősziek l'ejtrágyázasát 80 százalékban már elvégeztük, meg néhány nap és ezzel a munkával is végzünk. Most a répavetés alá folyik a talajelőkészílés. Fogatosaink egymással ver­senyben végzik a trágyaliordast. A legjobb eredményt Pető Já­nos érte el. aki egy nap alatt 130 mázsa trágyát hordott ki. Az állattenyésztés fokozására versenyben vagyunk a Vörös Csillaggal. Versenypontjaink kö­zölt a magasabb hozam elérése és a beadás teljesítése is szere­pel. Vágómarhabcadásunkat már az egész évre 100 százalékban teljesítettük. REPASI PÁL, a felsőszentiváni »Vörös Október« állattenyésztője. Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter nyitotta meg Baján a járási tanügyi kiállítást A nevelők napján nagyszabású járási tanügyi kiállítás nyílt meg Baján, a járási kultúrház termeiben. A kiállítást Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi mi­niszter nyitotta meg. A járás pedagógusai a III. pártkongresszus tiszteletére tett válla­lásukban megfogadták, hogy tanügyi kiállítás keretében mutatják be a járás oktatási intéz­ményeinek fejlődését a felszabadulás, — külö­nösképpen a kormány­programra elhangzása óta. A kiállítás négy termében gazdag doku­mentumait találják a nézők pedagógusaink munkájának, az álta­lános iskolai növendé­kek kezdeményező készségének. Feltűnő helyet kaptak az álta­lános iskolai szakkörök munkái, A garaiak pél­dául szakköri újságot is létesítettek. A leg­újabb szám teljes ter­jedelmével a magyar irodalmat szolgálja. — Heffner Katalin gyö­nyörű illusztrációkat készített a János vitéz­hez. Bradics János és Varga Rozália a ta­vaszt éneklik meg. Kistamás Mária virág­meséjét lenyűgözve ol­vassák a nézők. Bármerre fordulnak a látogatók, minden ki­állítási tárgy szinte hí­vogatja őket a tüzete­sebb megtekintésre. — Nagybara csk a pedagó­gusai büszkén állítot­ták ki volt tanítványuk Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas írónk »Megbékélés« című művének dedikált pél­dányát. »Magda tanító néninek szeretettel azért a sok gondosko­dásért, amivel palántá­mat csipkedte, nyese­gette, öntözte« — olvashatjuk a szeretet­teljes sorokat. Meg­csodálják a látogatók a nemesnádudvari út­törők tűzoltócsapatának fényképéit, 1 a dávodi pajtások által készített lakóház kicsinyített mását, a hercegszántói tanyai iskola makett­jét. Fogalmat alkothat­nak a látogatók- a pe­dagógus újítók mun­kásságáról is. Nagy Kálmán sükösdi peda­gógus számológépe kis vil 1a nylámpá tel vi 11a - Hasával ellenőrzi a számtani művelet vég­rehajtásának helyessé­gét. Tetnák Sándor hercegszántói tanító a biológiai szemléi tetés céljaira készített óriá­sira nagyított baktériu­mait állította ki. A baktériumok marha» bélből készültek. A szertár fejlesztés-i be úttörőink is bekap» csolódtak. Sükösdön a fizikai szakkör óráin egy vízvezeték műkő» césével ismerkedtek meg. A csávolyi úttörők működő távíró felvevő-* és leadóállomást készít tettek. Csak kis ízelítő ez a gazdag kiállítás anya-* gából. A járási könyv» tár a pedagógus író'a műveiből díszes kiállt-* tást rendezett, Az egyik teremben pedig az iskolai egész» segvédelemmel a mo* denn iskolai'és óvodai termek berendezésével ismerkedhettek meg a nézők. A kiállítás egy hétig tart nyitva. Este hang» verseny és pedagógus-* bál zárta be a mozgat# más napot. tető cím elnyerése még jobb munkára kell, hogy ösztönözze a földművesszövetkezet tagjait és alkalmazottait a jövőben. — Ezután Lipták Sándor, a Szö- vosz titkárságának vezetője tar­tott beszédet, majd átnyújtotta az ország harmadik iegjoob földművesszövetkezetének a Szövosz elismerő oklevelét és a A KEREKEGYIIÄZI gépállo­máson a munka- és erőgépek kijavítása határidő előtt befeje­ződött. A TRAKTOROK megérkeztek a kunbaracsi Sarló-Kalapács, a

Next

/
Thumbnails
Contents