Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-04 / 53. szám
BACSKISKUNMEGYÊI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKUNMEGYEI PMTBIZOTtSAGANAK LAPJA IX. -ÉVFOLYAM, 53. szám Ara SO fillér 1954 MÁRCIUS 4. CSÜTÖRTÖK Térnilelo&xövet kezei el n k erőslté§éérü " A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló decemberi párt- és kormányhatározat megyénkben is hatalmas méretű fejlődés szemhatárát mutatta meg. Megélénkülő termelési lendület, egészséges irányú tervezés mutatja ezt falviunkban. A határozat nemcsak egyé ni gazdaságainkban, hanem termelőszövetkezeteink életében is döntő változás, politi kai és gazdasági feltételeit érlelte meg. Ez igen örvendetes és helyes dolog. Egyben természetes is, hiszen — amint a határozat mondja: mezőgazdaság fejlesztésére irányuló c rendszabályok lehetővé• teszik, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nagy termésátlagaikkal, az állattenyésztés hozamának gyors növelésével, nagyobb jövedelmezőségükkel, a tudomány és agrotechnika legfejlettebb módszereinek alkalmazásával bebizonyítsák _ fölényüket a mezőgazdasági termelésben. Nem egy terme] őszövetkezetfink utóbbi párhónapos fej. lodése, munkalondületo valóban be is igazolta pártunk politikájának helyességét. A tompái Szabadság, amely ma is a kiskunhalasi járás legjobb termelőszövetkezetei közé tartozik, nagy kedvvel fogott többek között állattenyésztésük fejlesztéséhez, a jövedelmezőség komoly emeléséhez. A talaj termőerejének fokozása, a jövőévi még gazdagabb részesedés növelése érdekében legtöbb termelőszövetkezetünk komoly mennyiségű trágyát hord ki a földekre, új üzemágakat vezet be, nagyobb mértékben szándékozik igénybevonni tábláin a gépi művelés nyújtotta segítséget. Nem mondhatjuk azonban el, hogy a mezőgazdaság fejlesztését célzó határozat után, — 'de különösen a kilépések idején beállott erjedés, mozgolódás hullámainak elcsitu- lása nyomán — mbskpár nem .volna sok megolflásta váró probléma megyénk* szövetkezetéiben. A tavaszi szelek apasztják a hótakarót. Lehet, hogy már napok múlva ki kell adni a jelszót: Ki a földekre! Minden erőt a télen elkészített tervek tavaszi szakaszának: megvalósítására! Ha azt akarják párt- és tanácsvezetőink, hogy bátat- fordítva a inul (, hibáinak,_ a szervezetlenségből, a sovány .politikai nevelőmunkából ‘'adódó laza munkafegyelemnek, valóban a fejlődés legközelebbi és messzebbi tennivalóira fordítsák figyelmüket 1 erm előszövetkezeti parasztjaink is, akkor még nem szűnő, sőt erősödő politikai és gyakorlati segítséggel _ kell alátámasztani ok ezt a törekvést, Pártunk világosan le* szögezte: egy jottányit sem engedünk abból a meggyőződésünkből, hogy csak a szocialista társas gazdálkodás »tja vezetheti el parasztságunkat a derűs, boldog paraszti élet korszakához. Hz pedig azt jelenti, hogy egyem cazaszisazdasáeaiAk fellendítésével együtt nagy politikai és gazdasági erőket mozgósítunk a szövetkezeti tennivalók megvalósítására, a társas gazdálkodás fejlesztésére, megszilárdítására. Több jel arra mutat, hogy mind járási pártbizottságaink. mind pedig járási és községi tanácsaink nem látják ezt világosan. Van olyan járás, íg-y a kiskőrösi, ahol egész sor termelőszövetkezet még hozzá sem látott üzem- tervének elkészítéséhez. Me- gyeszerte egész sora termelő- szövetkezeteinknek nem alkalmazza következetesen a szövetkezeti, demokrácia módszereit, eltér működése közben az egyébként helyesnek ítélt alapszabálytól. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink vezetői gyakran elnézik ezt. Nem igyekeznek a kommunisták mozgósításával arra nevelni termelőszövetkezeteink tagságát, hogy minden erőt összpontosítson a valóban helyes munkaszervezésre, a korszerű agrotechnikai szabályok bevezetésére, a tavaszi előkészületre, a szövetkezeti demokrácia meg erősítésére. Sok járási párt- bizottságunk még mindig nem ad konkrét segítséget a termelőszövetkezeti pártszer. vezetek újonnan megválasztott vezetőségének, hogy a határozatok végrehajtásához hozzáfogjon. Tanácsi szerveink sem szakadtak el még teljes mértékben az_ íróasztaltól. A kiskőrösi járási tanács mezőgazda sági osztályvezetője és tsz csoportvezetője például nem látták meg idejekorán, hogy a csengődd Leninben és a kaskantyúi Vörös Októberben nem egy tagnak megingott a bizalma a társas gazdálkodás iránt és most, miután a tsz-ből való kilépések Időszaka lezáródott, a kilépés szándékát forgatja a fejében. Es miért érlelődött meg bennük ez a bizonytalansági Azért, mert igen laza a munkafegyelem. Sorozatos lopások történnek. Pusztul az állatállomány. Gyengék a kilátásaik a jövőre. Mind olyan bajok, amikre már korábban fel lehetett volna figyelni és megfelelő politikai munkával meg lehetett volna erősíteni a közös gazdálkodáshoz hű dolgozók erejét, összefo- _ ását. Ezt már az ősszel meg vei lett volna látnia a járási tanácsnak és a helyi párt- szervezetnek is. Még fokozottabb gazdasági és politikai segítséget kellett volna nyújtani. nekik, és velük cgyült többi tsz-einknek is. Termelőszövetkezeteink támogatása, fejlődésünknek elősegítése pártunk politikájú; nak alapvető tétele és az új szakasz tennivalói között az első helyen áll. Államunk hatalmas támogatása csak úgy realizálódhat a jómódú középparaszti életet felülmúló életszínvonalban termelőszövetkezeti tagsága között, ha ezt a segítséget párt- cs ta- náesszerveink éber és körültekintő támogatással erősítik meg mx> nap. Itatásos borjúnevelés a bajai állami gazdaságban, Papp Erzsi és kimérik a tejet cs megitatják a borjúkat. Földi Erzsi állatgondozói» Dolgozó parasztságunk készül a tavaszra As izsáki állami gazdaság felkészült a tavaszi munkára 1952 ŐSZÉN alakult meg az izsáki állami gazdaság. Az alakulás óta sokat fejlődött. Területe is jelentősen növekedett. — Jelenleg már 5200 kataszteri holdon folyik a nagyüzemi gazdálkodás. Ebből a területből 850 kataszteri hold a szőlő. Tavaly a peronoszpóra nagy kárt tett szőlőiben. Hiányos volt a felkészülés. Kevés növényvédőszert, gyenge minőségű kékkövet tudtak beszerezni, és alig volt néhány jó permetező- gépük. Az idei évre ezeknek a hiányosságoknak megszüntetésével és a tavalyi tapasztalatok alapján készülnek fel. A szőlő munkaigényes növény — ezért a gazdaságnak több szerződött munkásra van szüksége. A szerződtetések jelenleg is folynak — és nyugodtan mondhatjuk, hogy a dolgozók most sokkal szívesebben szerződnek le a gazdasággal, mint eddig bármikor. Ennek egyik oka, hogy az új kollektív szerződés sokkal magasabb „fizetést, jobb munkaikörülményeket biztosít — tehát biztos, nyugodt megélhetést. MÁSRÉSZT azért is dolgoznak itt szívesen a környék dolgozó parasztjai, mert tapasztalatokkal gazdagíthatják tudásukat. A gazdaságban például már a tavasszal számos újítást vezetnek be, amellyel a dolgozók munkáját megkönnyítik. Tavaly például a gazdaság szőlőiben minden munkát kézi erővel végeztek. Most már a nyitási munkákat 70 százalékban fogattal végzik a gazdaság műhelyében szerkesztett saját kivitelezésű tolóekékkel. Ez nemcsak köny- nyebbé teszi a munkát, hanem gazdaságosabbá is. Egÿ hold szőlő kézi nyitása ugyanis 250 forintba kerül, míg a fogatos nyitás csak 150 forintba. Holdanként tehát 100 forintot takarít meg a gazdaság ezzel az újítással. A szőlőterületek 70 százalékánál ez közel CO ezer forintot jelent. Már most gondoskodott a gaz-‘ daság a szükséges munkaeszközök és növényvédőszerek beszerzéséről. Már 400 permetezőge- pük van. Megszervezték a pero- ncszpórajelző állomásokat a gazdaságnak mind a nyolc üzemegységében. Beszerezték az egész n3rárra szükséges kékkövet és permetezőszereket, A SZŐLÉSZET mellett még kertészettel is foglalkozik az állami gazdaság. Az idén 55 holdon termelnek paradicsomot, dinnyét és konyhakerti zöldségféléket. Ehhez a munkaerőt úgy biztosítják, hogy egyrészt több munkást szerződtetnek, mint tavaly, másrészt a gépesítésre való fokozottabb áttérés nyomán felszabadult munkaerők egy részéi a kertészetbe csoportosítják át. ÍGY KÉSZÜLT fel az izsáki állami gazdaság a tavaszi nagy munkákra, hogy többet, jobbal termelhessen, mint az eddigi években, hogy több gyümölcs, több kenyér kerülhessen a dol-< gazók asztalára. Kecskemét határában somkóró vetésével javítják a homok termőerejét Kecskeméten régóta probléma, hogy miként teremtsenek mezőgazdasági kultúrát a homokon. Szőlő- és gyömölcstelfi- pííéssel megkötötték a homokot é. virágzó kultúrát létesítettek. Azonban a szőlő mellé lágy kenyér is szükséges, ahogy ezt a közmondás is tartja. A város határában több mint 3000 ka- tasztrális hold olyan homokos terület van, amelyen emelni kellene a rozs átlagtermését. A kormány segítségére sietett a dolgozó parasztoknak. Kutatóink eredményei alapján a kormány azt javasolta, hogy ilyen területen somkóró-vetéssei lehet a talajt javítani. Kecskeméten a dolgozó parasztok megfogadták a kormány tanácsát és ennek alapján a város somkóró szerződéses tervét túlteljesítette. Még nem minden dolgozó paraszt biztosította azonban soinkóró- vetőmagszükségletét. Sürgősen gondoskodni keli arról, hogy a még szükséges vetőmag minél előbb a parasztság rendelkezésére álljon, A kecskeméti termelőszövetkezetek a brigádok kialakításával, a munkacsapatok területének kijelölésével, a kapásterületek tagokra való bontásával is készülnek a tavaszi munkára. A legtöbb termelőszövetkezet már kijavította gépparkját, A vetőmagvak a földben nagy* részt csírában vannak. A termelőszövetkezetek most arra készülnek fel, hogy az őszi vetéseket tavasszal fejtrágyázzák, A legtöbb termelőszövetkezet n szükséges műtrágyát megrendelte és a szállítás is megkezdődött, A földművesszövetkezet raktárában már rendelkezésre éli 1200 mázsa pétisó és 1280 mázsa szuperfoszfát. Ezzel a műtrágya- mennyiséggel mintegy 3500 kát, hold őszi vetést tudnak fej trágyázni, Mui-ösi János Jászszcntlászlói középparasxt megkezdte a szántást Dolgozó parasztságunk még soha nem várta így a tavaszt, mint az ideit. Megnövekedett termelési kedvvel készül a tavaszi munkák gyors elvégzésére, Jászszentlászló községben Körösi János 18 holdas középparaszt már március elsején kihasználta a kedvező időjárást és egy khi földet felszántott. A kecskeméti járás parasztdalaijainak értekezlete napokban a kecskeméti járás élenjáró paraszt- fiataljai értekezletre jöttek össze Kecskeméten, hogy megbeszéljék a szőlő- és gyümölcstermelés időszerű feladatait. Az értekezleten Bényei Gyula, a kecskeméti gépállomás agronómusa tartott szakelőadást a szőlő- és gyümölcstermelésről, a talajerő visszapótlásáról, s a peronoszpóra elleni védekezésről. Elmondotta, hogy az első lépés a magasabb termés elérésére a talaj feljavítása. A szakszerűen kezelt középérctt trágya a legmegfelelőbb erre e, célra, Csak jé trágyakezeléssel biztosíthatjuk olyan trágya előállítását, amely a szükséges tápanyagokat tartalmazza. A peronoszpóra elleni védekezésnél a legfontosabb, hogy megfelelő időben és szakszerűen permetezzünk. A növényt állandóan figyelemmel kell kísérni és a peronoszpó- ra-veszély jelentkezésénél azonnal permetezzünk, főként a levelek alsó felét, mert csak így hatásos a védekezés. Az előadás után több kérdés hangzott el és probléma vetődött fel, <— Tóth Péter Orgovány* rél arról panaszkodott. hogy már .hosszabb idő óta ígérik a község dolgozói részére a magas- nyomású permetezőgépeket, de még mindig nem lehet kapni a földművesszövetkezeti boltban. Pedig ezeíkre a gépekre nagy szüksége volna az orgová- nyi dolgozó parasztoknak, mivel a községben sokan foglalkoznak gyümölcstermeléssel. Bényei Gyula készségesen adott választ a felmerülő szakkérdésekre. Az értekezlet után az előadással kapcsolatos oktatófilmeket tekintették meg a fiatalok. Hasznos volt ez az * * értekezlet. Volt azonban néhány hibát ja. Termelőszövetkezet ti fiatal csak egy je-* lent meg, pedig a kecskeméti járás ter-* mel ^szövetkezeteinek is van eleg témát valójuk a szőlő- éa gyümölcstermelés meg* javítása területén. Aa értekezleten kevés hoz- ■Jíászótás hangzott el a közvetlen feladatokról, pedig a tavasz ’Ic'üszp* bén számos probléma merült fel a szőlő- és gyümölcstermelés -vöt nalán. Ha a fiatalok aktívabbak és jobban felkészülnek erre az ért tekezletre, sokkal többi hasznos útra valóval térhettek volna vissza munira ülatfíikya.
