Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
BACSKISKUNMEGYEI AZ M PP BACSKISK UNM £G Y El PKRTB110T TSAGAMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 68. szám Áfa SO fillér 1951 MÁRCIUS 21. VASÁRNAP r A MAI SZAMBÁN 1 A Magyar Népköztársaság kormányának- nyilatkozatai — Miért nem teljesítik az állampolgári kötelességeket Dusnok községben? — 1919 március 21 Kecskeméten. * — Ébred az erdő. ~~ Úttörőknek, gyermekeknek. A magyar történelem dicső napjai A világtörténelmi jelentőségű 1917 októberétől gyorsan követték egymást az események. Az orosz proletariátus új kort nyitó győzelme után mind hangosabb .ett a háború sebeitől vérző Európa népeinek kiáltása: békét és szabadságot! A cári Oroszországnak, a népek börtönének végnapjai után a népek második nagy börtöne, az osztrák-magyar monarchia még egy esztendeig .'ívta haláltusáját — és 1918 őszén a forradalmasodó népek lerázták magukról a Habsburg- jármot. Kitört a magyar őszirózsás forradalom. A négy évszázada elveszett magyar függetlenség visszaállítását, a földeli felosztását, a munkásság életének megjavítását várta a nép a Károlyi Mi- liáiy-vezeíte ideiglenes kormány- tó!. ám. Károlyiéli nem adták vissza a ncp szabadságát, a földesurak földjét védték a jogos tulajdonosukkal, a parasztokkal szentben, ,s a munkásság követeléséről hallani sem akartak. A nép jogos követeléseiért csak egy' párt állt ki — a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az 1918 novemberében alakult kis párt a történelemben páratlanul rövid idő alatt hatalmas tömegpárttá nőtt. Az új párt képviselte mindazt, amit a nép követelt; békét, jobb életet, sza- szadságot. A hatalom szociáldemokrata részesei megriadtak a kommunista párt egyre fokozódó népszerűségétől: rendőrterrocral akarták azt megsemmisíteni. A magyar nép igazi forradalmat akart, az orosz példa maradéktalan követését. Feltartóztathatatlan volt a tömegek forradalmi mozgalma, elsöpörte az útjába állni akaró szociáldemokrata vezetők minden fondorlását. A külső támadások egyre nagyobb esővel törtek rá a csaknem teljesen védtelen országra. A bur- zsoá-szociáldemokrata kormány zsákutcába jutott. És Károlyi Mihály, az antant-barát »függetlenségi« politikus, a munkások közé lövető, a kommunistákat bebörtönző kormány . feje ünnepélyes nyilatkozatban adta át a hatalmat — Magyarország proletariátusának, 1919 március 21: megalakult a Magyar Tanácsköztársaság kormánya! A népé lett a hatalom! Történelmünk folyamán először vette kezébe saját országának irányítását a magyar dolgozó nép: a munkásosztály és a parasztság. Hét évtizeddel 1848— 49 után újra független, szabad lett a magyar nemzet. Sem Habsburgot, sem antantot nem túrt meg többé nyalván a nép. Elkezdődött a Magyar Tanácsköztársaság harcokkal és dicsőséggel, áldozatokkal és győzelmekkel teli 134 napja. Fennállásának első percétől kezdve nehéz helyzetben volt a. Magyar Tanácsköztársaság kormánya. Tengernyi megvalósításra váró úriadat előtt állt, g ugyaniakkor állandó, elsőrendű ; teendőként állt előtte a szocialista haza védelme. A kisantant burzsoáziája feneketlen dühvei támadott a fiatal tanácsállamra. Északról, keletről és délről egyszerre támadtak a Magyar Tanácsköztársaságra, melynek alig volt hadserege. S mégis: a tavaszi hadjáratban a fiatal magyar hadsereg elérte a lengyel határt, amikor visszaszorította Masaryk és Benes csapatait Salgótarján alól, A Magyar Tanácsköztársaság minden sikere — egy-egy tőrdöfés volt az összeszövetkezett nemzetközi reakciónak. De az imperialisták sem nézték tétlenül vereségeiket. A betolakodók és a minden rendű-rangú ellen- forradalmárok mellé odaáiltak a szociáldemokraták. Peyer, Bőhm Vilmos, Haubrich, a vasas hadosztály áruló parancsnoka és a többi szociáldemokrata áruló vezérek orvul hátbatámadták a tanácsköztársaságot. — Három fronton harcolva, a megújuló ellenforradalmi kísérleteket visz- szaverve, az orv támadásokat kivédve, 134 napig hősiesen védték a magyar népet a tanács- köztársaság kommunista vezetői: Számuely Tibor, Rákosi Mátyás és elvhű, bátor társaik. De a márciusi forradalmi napok szülötte, a tanácsköztársaság, mégis elvérzett a csatákban. A külső támadások egyre fokozódó ereje, az ellenforradalom és szociáldemokraták. árulása meggyengítette a tanácsköztársaságot: — augusztus 1-én lemondott a Magyar Tanácsköztársaság kormánya. Az első magyar proletárdiktatúra bukása megmutatta azokat a hibákat is, amelyeket 1918— 19-ben a fiatal kommunista párt elkövetett. Bár a bukás közvetlen és elsőrendű oka a külső támadások megerősödése volt, ebben nagy részük volt a szociáldemokrata vezetőknek is, akik kiadták a vörös hadsereg felvonulási tervét a románoknak. — Hiba volt, hogy 1919-ben feltétel nélkül egyesült a két párt, benne maradtak az összes megalkuvó szociáldemokrata vezetők, akik aláásták a tanácsköztársaságot. Hiba volt az is, hogy nem volt földosztás — a parasztok földigényét nem elégítették ki, s ez eltávolította a tanács- köztársaságtól a dolgozó parasztokat, bár ennek ellenére is sok- ezer parasztfiatal fogott fegyvert a tanácsköztársaság védelmére, Hibái ellenére is történelmünk egyik legnagyszerűbb fejezete volt a Magyar Tanácsköztársaság négy és felhónapos uralma. A szocializmust építő Magyar Nép- köztársaság ma, 35. évfordulója napján kegyelettel hajtja meg zászlóit a Magyar Tanácsköztársaság hősei előtt, s büszke arra, hogy betölti azt a hivatást, amelyet a tanácsköztársaság dicső múltja hagyott rá örökül, A hajai mezőgazdasági tiltandó bizottság és a termelési bizottság közös munkája AZT MONDJA Valcsik János, a bajai mezőgazdasági állandó bizottság elnöke: — A mezőgazdasági munka eredményessége, a többtermésért folyó harc sikere nagyrészben a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság együttes jó munkájától is függ. Hogyan értelmezi ezt a bajai mezőgazdasági állandó bizottság elnöke? A legelső és legfontosabb feladat a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság között a szoros Kapcsolat megteremtése, Baján ezt a kapcsolatot úgy vonták szorosra, hogy kölcsönösen meghívják egymást megbeszéléseikre, értekezleteikre. A termelési bizottság' minden egyes javaslatát, kezdeményezését az állandó bizottság megvitatja, a maga javaslataival kibővíti és végrehajtja. Például a termelési bizottság azt javasolta — és a javaslatot erősen támogatta Pákolic Gyula, Bosnyák István, Obadovics József, Cziczinger József, — amint a fagy engedi, a bajai határban minden dolgozó paraszt fogjon hozzá a fejtrágyázáshoz. A mezőgazdasági állandó bizottság helyesnek tartotta a javaslatot, de a maga kiegészítő javaslatát is hozzáfűzte. Aki márciusban elvégezte a fejtrágyázást, április utolsó napjaiban ismételje azt meg, amikor szárba megy a búza. Ezzel elősegíti a szár erősödését és jobb minőségű szemet fog kitermelni. EZ PÉLDÁUL egyike a közös munka eredményességének, a többtermés elérésének. A javaslat mindaddig javaslat marad, míg annak gyakorlati végrehajtásához hozzá nem kezdenek. A bajai mezőgazdasági állandó bizottság tagjai tudják ezt. Ezért végeznek hetenként határjárást, hogy a javaslatok gyakorlati végrehajtását ellenőrizhessék. A helyszínen újabb tanácsadással szolgálnak. A pétisóval való fejtrágyázás azért előnyösebb, mert gyorsabban fejleszti a gabonát. A határjárások során meg is győződtek arról, hogy a javaslatot végre is hajtják, meg is valósítják. A JAVASLATOKON és kezdeményezéseken kívül gyakorlati munkájukkal is példamutatást végeznek a mezőgazdasági állandó- és termelési bizottság tagjai. Valcsik János már elvetette a zabot, Szabó István a tavaszibúzát. A példa ragadós — szokták mondani, nos ezúttal is ez A HODUNAI Dózsa termelő- szövetkezet tagjai már az üzemterv elkészítésénél figyelembe vették a többtermés elérésének lehetőségeit. Ezért határoztuk el búzából a 9, árpából a 11, zabból a 10 és kukoricából a 20 mázsás termésátlag elérését. A tél folyamán annyi trágyát hord- tunk ki, hogy azzal 40 holdat letrágyázhattunk, ahová répát és burgonj’át fogunk vetni, AZ ELSŐ TAVASZI nappal megindult a munka. Tagjaink örömmel indultak ki földjeinkre, mindnyájan a kitűzött cél eléréséért harcolunk. Üzemtervünkben nem feledkeztünk meg az ipari növények termesztéséről sem. 75 holdon kendert fogunk termeszteni, mely még minden esztendőben nagy jövedelmet biztosított számunkra. történt. Végig a bajai határbanl mind több helyen megkezdték a szántást, a_ tavaszi vetést. A MEZŐGAZDASÁGI állan- dó bizottság és a termelési bi» zottság tagjai máris újabb közös javaslattal fordultak a bajai gazdákhoz: Akarod, hogy több kukoricád teremjen? Akkorákul koricát fészektrágyázással ves:U Öt-hat mázsás többtermésre te-> hetsz szert. Ebbűi az öt-hat má* zsából pedig egy sertésedet köny-< nyen felhizlalhatod. A KÖZÖS MUNKA, az életrevaló javaslatok és kezdeményezések így érlelik a több termés eléréséhez vezető utat a bajai ha-» tárban. A CSAT ALJAI gépállomás gépei már künn berregnek föld» jeinken. Wéber Mihály traktoros eddig 25 hold felszántásával végzett. Őszi vetéseink erősödései fej trágyázással segítjük, TAVASZIBÜZA és zabvetés alá megkezdtük a taáajelőfcészí- test. Vetőmagról időben gondoskodtunk. A többtermés elérésére nem egy agrotechnikai eljárást atka!« mázunk. A tavaszibúzát, zabot, burgonyát előmelegítjük vetés előtt, hogy kelését elősegítsük, Kukoricánkat négyzetesen fogjuk vetni. A cukorrépát soi-jelzővel vetjük, hogy kapálását keresztben is végezhessük. 20 hold kukorica, 5 hold napraforgó, - 3 hold lucerna vetésünkön alkalmazni fogjuk a pótbeporzást. SZARVASMARHA állományunk tejhozamának emeléséi is célul tűztük. Az átlagos 1900 literes tejhozam elérésére törekszünk. A tagok jövedelmét fokozni meghonosítottuk a házi- nyúltenyészetet és méhcsaládom vásárlásával méztermelést fogunk folytatná A korai vetés több termést jelent A dávodi Szabadság tsz tagjai március 16-án 7 hold borsó vetésével végeztek. Másnap már 10 holdon a cukorrépát is elvetették. Siettünk a vetéssel, hogy mire a kártevő bogarak kikelnek, korai vetéseink annyira meg tudjanak erősödni, hogy kártevésüknek ellenállhassanak. A korai vetés azonban korai sarjadást is jelent, gyorsabb a fejlődés, nagyobb lesz a termés. Szekeres Kálmánná levelező, Dávod. Az agrotechnikai eljárások segítenek J^enu üuket; A DÖZSA TAGJAI vállalták, hogy valamennyi tavaszi vetésüket április 10-re befejezik. Vigb József, a hódunapusztai Dózsa-tsA elnöke, A szocialista munka hősöket nevel Március 4-én a kecskeméti erdőgazdasághoz tartozó dunaföldvári sziget a Duna hirtelen áradása folytán veszélybe került. A múlt év végén kitermelt faanyagból mintegy 600 köbméter a hajórakodón volt tárolva. Órák alatt métereket emelkedett a víz és jégtáblákkal terhelten a máglyákba rakott anyag vízbe került. Már az ott szolgálatot teljesítő erdészt is ki kellett költöztetni a lakásból. A veszély egyre növekedett. A környék lakosságát felhívták, hogy a szigeten lévő takarmányokat és felszereléseket sürgősen szállítsák el. Varga Imre dunaegyházi lakos, erdőgazdasági dolgozó értesülve a veszély közeled téröl, az erdésznél önként jelentkezett, úgy, mint a többiek, mondván: — Meghallottam, hogy az ár jön kifelé — munkára jöttem, mert úgy érzem, hogy itt a helyem. Mindjárt munkába is állt. A víz által körülvett faanyag-máglyák tetején, kezében csáklyá- val mentette a jégtáblák által leszaggatott rönköket, A víz már két méter magasan állt a rakodón, csak a máglyák teteje látszott ki belőle, de ő továbbra is őrhelyén maradt. Élete veszélyeztetésével, a víz által időközben felemelt faanyag tetején állva tovább mentette a nép vagyonát. Amikor a rakodót a víz ellepte, 6 a máglyákról leszorulva csónakba szállt és két nap két éjjel dolgozva, önfeláldozó munkával biztosította, hogy egyetlen darab fát sem tudott az ár magával sodorni. A veszély elmúltával megszervezte az uszályrakó munkacsapatát és a napokban örömmel jelentette, hogy a kitermelt faanyag rövidesen rendeltetési helyére kerül. A Duna viszi ugyan, da most inár uszályokban a fát, a feldolgozó üzemeit részére, hogy azok is teljesíthessék a haza iránti kötelességüket, Kovács Nagy Zsigmond, a Kecskeméti Állami Erdőgazdaság igazgatóhelyettese.