Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-20 / 67. szám

Elutazott Budapestről a szovjet kulturális küldöttség Egyhónapos magyarországi tartózkodás után pénteken dél­előtt elutazott Budapestről a magyar-szovjet barátság hónap­ján résztvett szovjet kulturális küldöttség: I. J. Gluscsenko, kétszeres Sztálin-díjas, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­ja elnökségének tudományos tit­kára, a biológiai tudományok doktora, a küldöttség vezetője, E. G. Kazakevics, Sztálin-díjas író, a Szovjet írók Szövetsége Genf (TASZSZ) Az ENSZ európai gazdasági bizottságának március 18-i délelőtti ülésén is­mét megtárgyalták a külkeres­kedelem fejlesztésére alakult bi­zottság munkájának kérdését. A megbeszélések eredményeként a Szovjetunió és Anglia küldött­ségének sikerült e kérdéssel kapcsolatban közös határozatter­vezetet kidolgozni, amelyet az ülésszak egyöntetűen elfogadott. P. N. Kumikin, a Szovjetunió képviselője azt a kívánságát fe­jezte ki, hogy ez az eset, — amely az ENSZ európai gazda­sági bizottságának tagjai részé­ről az együttműködésié és köl­csönös megértésre irányuló tö­rekvést tükrözi — precedenssé vezetőségének tagja, J. M. Nye­princev, Sztálin-díjas képzőmű­vész, a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának levelező tagja, J. Ty. Leszjuk, az OSZSZSZK kulturális ügyek minisztériumá­nak munkatársa, A. I. Guzanov, a Kosztromaterületi Kosztroma- körzet »Ogorodnyik" kolhozának elnöke és J. K. Oszipova peda­gógus, a moszkvai Dzerzsinszkij kerület 243. számú középiskolá­jának igazgatója. váljék a bizottság további mun­kája szempontjából. Ezután az ülésszak folytatta az Európa gazdasági helyzetével foglalkozó szemle megvitatását. Kutas Imre, Magyarország képviselője rámutatott a szemle lényegbevágó hiányosságaira. A. Gurinovics, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője kiemelte, hogy a szemle tanulmányozása és a szemléhez csatolt melléklet ál­tal idézett statisztikai adatok ösz- szehasonlítása során feltétlenül olyan következtetést kell levon­ni, hogy 1953-ban több nyugat­európai ország gazdasági hely­zete rosszabbodott. (MTI) Tovább tombol a harc Dieifliien-Phu-ért Párizs (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint Dien-Bien- Php. francia és zsoldos .helyőr­sége körül egyre szorosabbra fű­ződik az ostromgyűrű. A néphadsereg, ostrom ágyúi jóformán szünet nélkül- összpon­tosított tűzzel árasztják e, az erődítményeket. Az ötnapos csa­ta során lelőtt, vagy a repülő­tereken szétrombolt fráncia re­pülőgépek száma már 35-re emelkedett. Párizsi lapértesülések szerint másodízben történt a csata kez­dete óta, hogy a néphadsereg főparancsnoksága visszajuttatott Dien-Bien-Phu parancsnoks igá­nak hatvan sebesült francia ha­difoglyot. Az ostromlott erőd két repülő­tere különben állandóan tűz alatt áll. * A hivatalos francia hadijelen- tés elismeri, hogy Hanoitól díj kilométernyire délre, Phuiy kör­zetében, négynapos körülzárás után a néphadsereg kezébe ju­tott a Phuong-Khé melletti meg­erősített francia állás. A T EiVSZ cnrópai gazdasági bizottságának ülésszak;» Scelba miniszterelnök személyével kapcsolatban újabb botrányra derült fény Róma. (MTI) Scelba személyét érintő újabb botrányról adnak hírt az olasz lapok. Palermóban z főügyész kérte a vizsgálóbírót, mdítson eljárást Perente csendőr- százados és három csendőr ellen. A palermói börtönben megmér­gezett Gaspere Pisclotta bandita — állítja most maga a palermói főügyész — megölte Giuliano szicíliai banditavezért, akinek 5 volt a helyettese. Perente csendőrszázados ellen pedig az a vád, hogy Giluiano halálának körülményeit a valóságtól elté­rőeb jelentette. A három csend­őrt azzal vádolják, hogy ebben segítségére voltak Perente szá­zadosnak. A palermói bíróság tehát most feltűnést keltő módon megcáfol­ja azt a Giuliano haláláról ki­adott hivatalos verziót, amelyet annakidején Scelba a parlament elé terjesztett. Az 1950 július 5-én a parlament elé terjesztett jelentés a következőképpen hang­zik: „A banditlzmus felszámolásá­ra létesített központhoz tartozó katonák Perente százados . pa­rancsnoksága alatt ügyesen le­folytatott nyomozása után felfe­dezték Giuliano bandita búvóhe­lyét. Castelventrano utcáin ül­dözték a banditát, aki egy ud­varba menekült. Az udvarban fegyveres összetűzésre került a sor a bandita és az őt üldöző csendőrök között, az összetűzés során a bandita életét vesztette.“ Perente százados Luca ezre­desnek, a szicíliai banditizmus felszámolására alakult központ parancsnokának a jobbkeze volt. Lucát Giuliano megölése után Scelba soronkívül tábornok: rangra emelte.' Most bebizonyo­sodott, hogy Giulianot a hatósá­gok közreműködésével Plsciotta ölte meg. Giulianot azért kellett eltenni láb alól, hogy ne tudja megnevezni megbízóit, s azokat a politikusokat, akik őt a pa­rasztmozgalom elfojtására hasz­náltak fel. Mivel senki sem hi­szi el, hogy Perente százados sa­ját kezdeményezéséből járt el, a közvélemény joggal teszi íe! a kérdést, hogy kinek a megbízá­sából cselekedett. Scelbának és Luca tábornoknak most tisztáz­nak kell ezzel a botrányos ügy­gyei kapcsolatos szerepüket, (MTI) A magyarok és A MAGYAR NÉP feszülten figyeli az egységes, demokratikus, békeszerető Németország meg­teremtéséért folyó harcot. Mi magyarok különösen jól tudjuk, miért oly fontos, hogy Németor­szág békés hatalom legyen. Ha­zánk függetlenségének útjában évszázadokig állott akadályként előbb az osztrák, majd a német uralkodó osztályok uralmi vágya, évszázadokig volt hazánk a Habsburg-Ausztria vadászterü­lete, majd a német imperialisták kiszemelt gyarmata. Az osztrák uralkodó osztályok magyarorszá­gi befolyásának négy évszázada alatt szakadatlan harcot folytat­tak népünk legjobbjai a nemzeti fennmaradásért, az önálló ál­lamiságért. 1867-ES KIEGYEZÉS nem hoz­ta meg a magyar dolgozó nép­nek a függetlenséget, csak a ma­gyar uralkodó osztályok számára jelentett bizonyos előnyöket: biz­tosította uralmukat a magyar dolgozó nép és az elnyomott nemzetiségek felett és lehetővé tette a magyar kapitalizmus némi fejlődését. A XIX. században porosz ve­zetés alatt létrejött az egységes Németország. Minthogy a Habs- burg-ház ezzel elvesztette azt a reményét, hogy megszerezheti az uralmat Németország felett,' hamarosan imperialista érdek- szövetség alakult ki az osztrák- magyar és a német uralkodó osz­tályok között. E szövetség meg­teremtését lehetővé tette, hogy Németország elnézte a monarchia balkáni hódító törekvéseit, mert így nem kellett tartania a habs­a német- kérdés burgok németországi igényeinek érvényesülésétől. 1879-BEN az osztrák-magyar monarchia és Németország meg- kötiViz Oroszország ellen irányuló úgynevezett Zweibundot, amely az első világháborút elindító szerződéssorozat első lépése volt. A XIX. század végén a monar­chia és Németország közösen ter­jeszkedtek a Balkánon, mindkét állam tőkét vitt ki a balkáni or­szágokba. A német, az osztrák és a magyar uralkodó osztályon imperialista érdekeinek ez a bo­nyolult összefonódása sodorta bele hazánkat az első világhábo­rúba. A KÉT VILÁGHÁBORÚ kö­zött 1933 után, azaz Hitler ha- talomrajutása után, Magyaror­szág politikailag és gazdaságilag mindinkább a fasiszta Német­ország függvényévé válik. A magyar uralkodó osztályok a két világháború között agresszív kül­politikát folytattál:. E külpoliti­ka tengelyében a mesterségesen szított soviniszta- revizionizmus és a gyűlölködő szovjetellenesség állott. Nemcsoda tehát, ha Göm­bös miniszterelnök, a magyar fasizmus egyik vezéralakja, for­málisan is hozzáláncolta hazán­kat a fasiszta Németországhoz. 1935-ben titkos megállapodás jött létre Gömbös és Gőring kö­zött, amit később Horthy Hitler­rel való berchtesgadeni talál­kozóján szentesített. AZ ANSCHLUSS, azaz a szom­szédos Ausztriának Németország által történt bekebelezése szom­szédunkká tette a fasiszta Né­metországot; Az anschluss fo­kozta a német tőke befolyását Magyarországon, az itteni osztrák tőkék ugyanis az anschluss után Németország kezébe kerültek. 1941-TÖL, a Szovjetunió elleni háború megindulásától kezelve teljessé válik az ország gazdasá­gi és politikai függése Németor­szágtól. Külkereskedelmünk csaknem teljes egészében Német­ország felé irányul. Óriási befo­lyással rendelkezik gazdasági életünkben a német töke. Ipa­runk német nyersanyagtól és német üzemanyagtól függ. A magyar uralkodó osztályok mindenben híven szolgálták a hitleri külpolitikát. Hitler oldalán pusztító háborúba ker­gették népünket a Szovjetunió ellen, noha a Szovjetunió soha­sem táplált ellenséges szándéko­kat irányunkban és még a hitlerista támadás megindulása­kor is hangsúlyozta, hogy hajlan-' dó Magyarországgal békés kap­csolatokat fenntartani. A MAGYAR URALKODÓ körök szerették hangoztatni, hogy Németország „barátunk“, szövetségesünk. Ennek a szövet­ségnek egész története azonban épp ennek az ellenkezőjét bizo­nyítja. Nemcsak arról van szó, hogy a fasiszta. Németország ki­szipolyozta gazdasági erőforrá­sainkat, hanem, arról is, hogy szakadatlanul beavatkozott az or­szág belügyeibe, mindig úgy te­kintette Magyarországot, mint esetleges, lehetséges gyarmatát. Ez bebizonyosodott akkor, ami­kor a németek veszélyeztetve érezve Magyarországnak a szov- jetellenes háborúban Való rész­vételét, egyszerűen katonai meg­szállásnak .vetették alá hazua­Amerikai képviselő »lélektani« fogása Harley Staggers Nyugat-Virginia állam képviselője, volt vi­déki sheriff, politikai karrierjét megalapítandó — a Fehér Házban —. újszerű tervvel állt elő, amely elérhetetlen magaslatra hivatott emelni az Egyesült Államok hanyatló nemzetközi tekintélyét. A terv, miután az elnök tudomást szerzett róla, nyilvánosságra került. A „Daily Mirror“ című lap szemleírója február 6-án közölte, hogy Staggers terve törvénytervezet formájában, amelyet szerzője a kongresszus elé készül terjeszteni, már érzékelhető formát öltötti A tiszteletreméltó Staggers képviselő bűnös sártekúnk töké­letlensége felett bölcselkedve világraszóló felfedezést tett: „Valamennyi országnak van hadügyminisztériuma, de békeminisztériuma egynek sincs.“ E hiány pótlandó, Staggers törvénytervezetében javasolja, hogy az amerikai kormány alakítson „békeminisztériumot“. A» egyszerű amerikaiak azt hihetnék persze, hogy e sokat ígérő elne­vezésű minisztérium az Egyesült Államok nemzetközi kapcsola­tainak békés rendezésével, a nemzetközi feszültség enyhítésével* a fegyverkezési hajsza megszüntetésével, a militarizált amerikai gazdaság békés vágányokra átállításával foglalkozna ;; ; Pedig hát erről szó sincs. A tiszteletreméltó mr. Staggers, más, merőben más célzattal javasolja az Egyesüit Államok „békeminisz­tériumának“ felállítását. Az Egyesült Államok elnökével folytatott beszélgetése során megható nyíltsággal eként határozta meg a minisztérium céljait és rendeltetését: „A békeminisztérium lélektani fogás. Az emberek befolyá­solására hivatott; Óriási lépéssel vinné előre a kom­munisták idegei ellen viselt hidegháborút.“ „Békeminisztérium“ — a hidegháború fokozására! Igazán „ra­gyogó“ ötlet, méltó a mai Amerika politikusaihoz! Sikkasztó KÖZÉRT alkalmazónak ügyében ítélkezett a budapesti fővárosi bíróság A budapesti fővárosi bíróság Fűrész-tanácsa több napon ke­resztül tárgyalta Moll László volt KÖZÉRT árudavezető és társai sikkasztási ügyét, Moll László és helyettese, Szlifka Mária, múlt év szep­temberétől a cinkotai 16.434 sz. áruda vezetői voltak. Nagymeny- nyiségű élelmiszert loptak ki az árudából, s a vevőktől gyakran blokkolás nélkül szedték be a vételárat. A sikkasztás leplezé­sére újabb bűncselekményhez folyamodtak: egyes élelmiszere­ket magasabb áron adtak el, a kétféle minőségű rizst összeke­verték, s a 16 forintosból több mázsát 22 forintért árusítottak ki. Ugyanakkor Moll László, az olcsóbb rizsből nagyobb meny- nyiséget juttatott sógorának, Potrovszky Mihálynak, aki azt vidéken két forintos haszonná? adta tovább. Az árudavezetők népvagyonellenes üzelmeit Lew vas Zoltán volt KÖZÉRT-ellenőr fedezte, aki különböző pénzösz-* szegekért több árudában is ha- mis leltárt vett fel. A bíróság társadalmi tulajdon ellen elkövetett sikkasztás, csa­lás és árdrágító üzérkedés bűn­tettéért Moll Lászlót 3 évi, Szlif­ka Máriát egyévi és 10 hónapi/ Lovas Zoltán ellenőrt és Balogn Mihály árudavezetőt vesztegetés és társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt 2 évi és 6 hónapi, illetve egyévi és 6 hónapi, Pot­rovszky Mihályt árdrágító üzér­kedésért egyévi börtönre ítélte. Rajtuk kívül a bíróság még négy vádlottra szabott ki 6—8 hónapi börtönbüntetést. (MTI) kát. Ezzel voltaképpen katonai­lag is szankcionálták hazánk gyarmatosítását. Mindezt a ma­gyar uralkodó osztályok felelőt­len, hazaáruló politikája tette lehetővé. Magyarország akkori urai az elnyomott néptől való fé­lelmükben, a Szovjetunió elleni veszett gyűlöletükben a német fasiszta államban látták azt az erőt, amelyre támaszkodhatnak népellenes uralmuk ideig-óráig való fenntartásában. A második világháború kimenetele, a német fasizmusnak és szövetségeseinek ieljes veresége megmutatta, hogy ezek a számítások homokra épül­tek. MAGYARORSZÁGON már régen elvesztették hatalmukat azok az osztályok, amelyek ha­zánk sorsát a német fasizmus szekeréhez kötötték. Nyugat-Né- metországban azonban nem ez a helyzet. A bonni államban ma ugyanazok az erők vannak ha­talmon, amelyek századunkban kétszer sodorták világháborúba az emberiséget. A bonni ál­lam kormánya a német monopol- tőkések szolgálatában áll, ame­rikai támogatásra és amerikai bíztatásra folyik a Wehrmacht újjáélesztése, nyugatnémet im­perialista hadsereg felállítása. A hadsereg szervezési tervein Hitler volt tábornokai dolgoznak, őket szánják a hadsereg élére .is. Nyugat-Németországban fékte­len revansiszta, soviniszta, szöy- jeteilenes propaganda folyik. Adenauer és miniszterei nyíltan fenyegetőznek a háborúval. Újra fenyeget az anschluss veszélye is: Nyugat-Németórszág ameri­kai támogatással be akarja kebe­lezni Ausztriát. Ezzel újra ha­zánk közvetlen szomszédságába kerülne a hódításra éhes német mili tarizmus. E TËNYEK VILÁGÁNÁL kü­lönösen jól látható milyen fon­tos számunkra a német kérdés mielőbbi kielégítő rendezése Hisz Németországból csak akkor lesz békeszerető állam, ha — mint a Német Demokratikus Köztársaságban — ott is ki­rántják a talajt az imperialista, militarista, revansra éhes erők alól. Ehhez azonban az kellene, hogy az amerikaiak és szövetsé­geseik ne utasítsák el, hsnem tegyék magukévá azokat a tel­jesen észszerű javaslatokat, ame­lyeket a Szovjetunió az utóbbi esztendőkben, legutóbb a berlini külügyminiszteri értekezleten a német kérdés megoldására elő­terjesztett. E javaslatok meg­valósítása, vagyis az ossznémet kormány megalakítása, a béke­szerződés megkötése, a megszállt* csapatok kivonása és össznémet választások megtartása megte­remtené az egységes, demo­kratikus, béke.szerető Németor­szágot, békeszerető német nép országát. Ezzel elhárulna Európa népei felöl a német imperia­lizmus emberöltők óta fenye­gető veszélye. ENNEK A NÉMETORSZÁG­NAK a megteremtése kell ahhoz* hogy béke legyen Európában* hogy' megszűnjék a világháború európai tűzfészke. Ennek a . Né­metországnak’ a megteremtése kell ahhoz, hogy fie fenyegesse többé országunkat a német hódí­tók farkasétvágya. Ezért támo­gatjuk mi magyarok teljes erő­vel a Szovjetuniónak a német kérdés békés megoldása ér­dekében tett erőfeszítéseik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents