Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-18 / 65. szám

BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOP B AC SK IS K UNMEG Y El PÁRTBIZOTTSÁG AN AK LAPJA l.\\ ÉVFOLYAM, 65. szám Am 50 fillér 1951 MARC. 18. CSÜTÖRTÖK A MAI SZÁMBAN Tavászi beszélgetés, — Mikor rendezik már az illeté­kesek a kecskeméti gépállomás ügyét? — A mester tanítványai. * <—' A • tavaszi • munkákról tárgyalt a pest* megyei élenjáró dolgozó parasztok értekezlete, — Ez történt a kunszentmiklósi járásban. .— A Szovjetunió segítsége a koreai népnek. A hús* és zsíradékárak leszállításáról Gazdaggá tesszük termelőszövetkezetünket Aiagy örömet keltett fiáján a liús- és zsiradékárak leszállítása Issükön már több, mint 1200 holdon kinyitották a szőlőt A kecskeméti járásban Izsák a legnagyobb szőlőtermelő köz­ség. Ezekben a napokban népes a község határa: szántás, vetés, fejtrágyázás mellett szorgalmasan nyitnak az izsáki dolgozó pa­rasztok. Március 16-ig már több mint 1200 holdon, az egész terü­letnek 35 százalékán nyitották ki a szőlőt. Sok termelő a nyitás­sal egyidőben trágyázza is a szőlőt, ahol az ősszel valami okból elmaradt. A szőlő- és gyümölcsíaápolás mellett nem szorul hátra a többi munka sem. összesen mintegy 200 pár lófogat dolgozik a határban. Március 16-ig már több mint 300 kát. hold területet szántottak fel és mintegy 480 hold őszi vetést fejtrágyáztak péti­sóval. A lótenyésztés kérdései a mezőgazdaságiéilesztési tervben GYÜMÖLCSÖSÜNKET IS gazdagítjuk 400 darab gyümölcs-« fa ültetésével. , TERMELÖCSOPQRTUNK iá most kapott egy darálót, amely nagy segítségünkre lesz abban, hogy állatállományunknak meg-« felelő abrakot és darát tudunk adni. Ezáltal természetesen a tejhozamot is legalább 5 literrel növelni akarjuk. Kovács Jánosné kertészeti csoportvezető. Dunavecse, Petőfi tsz. Teljesítjük kongresszusi vállalásunkat CSÉPLÖGÉPSZERELÖ brit gádunk a pártkongresszus fisz-* leletére vállalta, hogy 7 cséplő­gépet kijavít. Eddig összesen 0 cséplőgépet javítottunk ki. Még hátra maradt 1 cséplőgép, amil a jövő héten kijavítunk. BRIGÁDUNK, a cséplőgépek kijavításában kollektív munkál végzett. A munkában többek kü-* zül példát mutatott Hajdú Já-* nos, Szőke Károly, Halász Zsiga elvtárs. — Asztalos hiányában az asztalosmunkákat is magunk végeztük el. Vállalásunk teljest'-* tésében, a nehézségek leküzdé-* sében, a pártszervezet a szak-* szervezettel együtt a íegmesz-* szebbmenőkig segített. Ennek a segítségnek köszönhető, hogy nemcsak a mi brigádunk, hanem az erőgépjavító brigád is kitűnt a kongresszusi vállalások tel jesí-« •tésében. Az. erőgépjavító brigád 10 erőgép kijavítását vállalta. —« Ezek közül hét gép már a tsz-ek földjeit szántja. . LELKES DISZ-brigádunk a kongresszusi vállalásán kívül 3 darab vetőgépet, 6 darab lókapát javított ki, a termelőszövetkeze-« tek részére. Ebben a munkában Molnár József kovács tűnt ki. Lukács László brigádvez* Kunszentmiklós, gépállomás. A minisztertanács határozatot hozott a hús- és zsiradékárak leszállításáról. Ez az árleszállí­tás egy évre számítva mintegy 500 millió forint tiszta megta­nulást biztosít az ország lakos­ságának. A zsír az árleszállítás után kilogrammonként 5 forint? ta! lett olcsóbb, az étolaj ára 10 és. fél százalékkal, a margariné 10 százalékkal csökkent. Ha­sonlóan jelentős árleszállítás történt a húsféléknél is. A minisztertanácsnak ez a ha­tározata újabb fontos, láncszeme a kormányprogramm végrehaj­tásának. Az életszínvonal eme­lésének szilárd alapja a munka­teljesítmények és a munka ter? melékenységének állandó eme­lése. Az újabb árleszállításról szóló határozatot elősegítette az ipari dolgozók jó munkája és a dolgozó parasztok lelkes törek­vésé, hogy a párt- és kormány- natározat nyújtotta lehetősége­det jól kihasználják. Tudvalévő, hogy a hús- és zsiradékárak leszállítását az is lehetővé tette, hogy megfelelő részlet áll rendelkezésére né­pünk államának. Természetes az is, hogy ha valami olcsóbb, abból több is fogj’. Ebből kö­vetkezik, hogy ezentúl az álla­mi szerveknek még fokozottab­ban kell gondoskodni arról, hogy a leszállított árak mellett oőségesen álljon hús- és zsira­dékáru a fogyasztóközönség ren­delkezésére. Ehhez azonban el- ső.orban az szükséges, hogy a falu se feledkezzék meg kötele­zettségéről. Munkásosztályunk híven teljesíti fegyvertársi köte- ' lességét, minden erejével támo­gatja a dolgozó parasztságot, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtását. Az ipar dolgozói ezrével utaztak falura, hogy szakmai tudásukkal, nagy ta­pasztalatukkal segítsék a mező- gazdaság fellendítését. Ámde a munkás-paraszt szövetség két­oldalú szerződés, a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság köl­csönös gazdasági támogatására épült. További fejlődésünk me­netét gj-orsítja, vagy lassítja, a mezőgazdaság fejlesztését siet­teti, vagy hátráltatja az, hogy miként veszi ki a részét ebből a nagy országépitő munkából a munkásosztályon kívül a dolgo­zó parasztság is. Ha a falu meg­feledkezik a városról — önma­gáról feledkezik meg. Viszont a beadott hús, zsír, a befizetett adó, gépek és műtrágya alakjá­ban visszatérül. A kormányprogramm meg­valósításának újabb ténye: a hús- cs zsiradékárak leszállítása után tehát még jobban előtérbe kerül a falu kötelessége, a hús- és zsirbeadás. Rendelet van ar­ra, hogy aki előbb adja be ser­tését, az kukoricabeadási ked­vezményben részesül. Tehát a dolgozó parasztoknak érdeke, hogy minél több hízottsertést és vágómarhát most az év első fe­lében adjanak be; kihasználják, a maguk javára fordítsák az ál­lam nyújtotta lehetőséget és ré­szesüljenek a gyorsbeadási ked­vezményben. A dolgozó parasztok legjobb­jai már eddig is kiválóan telje­sítették állam iránti kötelezett­ségüket. Ennek köszönhető, hogy Gátér első negyedévi sertésbe­adását máris 103 százalékra tel­jesítette. Hasonlóképpen közel áll a 100 százalékhoz Jászszent- lászló is. Nagybaracska és Csá­szártöltés községek pedig a marhabeadásukat, amely az első negj’edévre volt beütemezve, máris jóval 100 százalékon felül teljesítették. A bácsborsodi Uj Élet termelőszövetkezet már ja­nuár 7-én átadta a begyűjtő vál­lalatnak az 1954. évre esedékes hízottsertést és vágómarhát. A katymári Lenin és a csolyóspá- losi Béke termelőszövetkezet szintén túlteljesítette első ne­gyedévi sertésbeadását. A kun­fehértói Vörös Hajnal termelő- szövetkezet közgyűlésén a tagság elhatározta, hogy a sertésbe­adásnak az első félévben eleget tesznek, ezzel 35 mázsával csök­ken — májusi morzsoltban szá­mítva — a kukoricabeadási kö­telezettsége a termelőszövetke­zetnek. A kunfehértói Vörös Hajnal példáját követte számos termeiőszövetkezet megyénkben, sőt nem egy egyénileg dolgozó paraszt is. Huszár Lajos dolgo­zó paraszt szintén Kunfehértón elhatározta, hogy a beütemezett harmadik negyedév helyett az első félévben teljesíti sertésbe­adását, mert megtudta, hogy 260 kilóval csökken ezáltal a kukori­cabeadási kötelezettsége. Ettől függetlenül még nagyon sok tennivaló van a hús- és zsírbegy üjtés terén megyénk­ben. Az élenjárók példáját még mindig kevesen követik. Solt- vadkerten például 600 hátralé­kos 40 mázsa zsírral tai'tozik az államnak. Akasztón 200 hátra­lékos több mint 7 mázsa zsírt nem adott be. Sok helyen niég mindig nem tudatosítják meg­felelően a sertésbeadással járó kedvezményt. A kongresszusi verseny lendítő erejét sem hasz­nálják fel a beadási kötelezett­ségek teljesítésének elősegíté­sére. Pedig a falu dolgozóinak lelkesedése hatalmas erő. A kis­kunhalasi járásban 400-an, a kis­kunfélegyházi járásban pedig 500-an tettek fogadalmat a be­adási kötelezettség korábbi tel­jesítésére. Pártszervezeteink tehát felvi­lágosító szóval és a dolgozó pa­rasztok lelkes kezdeményezései­nek felkarolásával jelentősen elősegíthetik a beadás meggyor­sítását. Megyénk dolgozó pa­rasztsága pedig a tavaszi mező­gazdasági munkák györs és jó elvégzésével, állampolgári köte- ’ezettségei, elsősorban a beadás időbeni és pontos teljesítésével segítheti elő a hús- és zsiradék- árak leszállításáról szóló nagy* jelentőségű határozat sikerét. A DUNAVECSEI PETŐFI termelőszövetkezet tagjai a ve­zetőség példamutató, irányító munkájával közösen hozzáfog­tak a tavaszi munkákhoz. Mint mindenütt, nálunk is a trágyakihordás volt az első do­log. Volt olyan nap, hogy 17 ko­csi trágyát is kihordtunk a föl­dekre. HAMAROSAN MEGKAPTUK a gépállomástól a traktort is, amely már napok óta szántja termelőszövetkezetünk földjét. Nagy örömet keltett a bajai dolgozók soraiban a miniszter­tanács határozata a hús- és zsi­radékárak leszállításáról, — A népbolt húsárudáiban a házi­asszonyok boldogan számlálhat­ták, mennyi pénzük is maradt meg vásárlásaik alkalmával. A cscmcgeüzlctbcn közel negyven százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le szalámi- és egyéb tültelckféle árusításában. A liúsáru-iizletek és népbolt- árudák kirakatai előtt egész na­PÂRTUNK és kormányzatunk a mezőgazdaságfejlesztési terv keretén belül még az eddiginél is fokozottabb gondot fordít a lótenyésztés további fejlesztésé­re. A szocialista mezőgazdaságra való áttérés megköveteli, hogy lótenyésztésünket új alapokra fektessük. A háború előtt cél­tudatos tenyésztés csak a tet­szetős, könnyű futólovak te­nyésztése, valamint a spekulá­ciós szempontok szem előtt tar­tása felé irányult. Mai célkitű­zésünk a melegvérű lovaknál a tömeges testalkatú, sziiárdszer- vezetű, nyugodt vérmérsékletű, megbízható, jó húzóképességű lóanyag kitenyesztése. Hideg­vérű lovaknál a takarmányozás szempontjából igénytelenebb, gyorsmozgású, mégis nagy hűzó­képességű kis muraközi lőtípus elterjesztése. A MEGYEI tanács egyik vég­rehajtó bizottsági ülésen foglal­kozott megyénk állattenyésztési helyzetével. — Megállapította, hogy állatállományunk csak ak­kor fejlődhet a tervek szerint, ha céltudatos az irányítás és a tenyésztők részéről megvan a józan és gondos tenyésztői kedv A céltudatos irányítás első in­tézkedései megtörténték. Me-­A szántás után azonnal hozzá­fogunk a vetéshez. Erre alapo­san felkészültünk. Elsőnek & borsót, mákot, tavasziárpát, nap­raforgót vetjük el, amit előre­láthatólag egy hét alatt befeje­zünk. A tsz asszonyai és fiatal­jai palántázásra készítik elő a melegágyat. A kertészeti mun­kák előkészítésében többek kö­zül kitűntek Tanai Sándorné, Kovács Jánosné, Jávor G abon­né, Alberczki Sándorné és Pé­ter Gj’uláné, pun át nagy tömegek szemlélték az újonnan elhelyezett árakat. Kollár Jánosné, akinek négy családja van, ki is számította, hogy egyedül a havi zsírszük­ségleten kerek 20 forintot taka­rít meg, a havi hús- cs hentes­áru vásárlásai pedig 00 forint további megtakarítást jelente­nek számára. Ezt most egyéb szükségletek beszerzésére for­díthatja. A kormányprogramul megvalósítása így jelentkezik lé- pésröl-lépésre az életszínvonal emelkedésében. gyénkben eddig szétszórtan te­nyésztették a noniusz, gidrán és magyar félvérű lovakat. A ló­fejlesztési terv tájegységre bontja a megyét. Déli járása­inkban tenyésztenek noniuszt, Kalocsa és környékén gidránt és az északi futóhomokos része­ken a magyar félvért. NEMCSAK állami gazdasága­ink foglalkoznak lótenyésztés­sel, hanem termelőszövetkeze­teink közül többen tervbe vet-* ték lóállományuk fejlesztését. A sükösdi - Vörös Zászló termelő­szövetkezet a tavasz folyamán csikólegelőt létesít lótenyészté­sének előmozdítására. A solti állami gazdaság mi­után leadja noniusz állományát, fokozottabb mértékbeli fejleszti csikótenyésztését. Képünk be­mutatja a solti állami gazdaság 80 csikóból álló ménesét.

Next

/
Thumbnails
Contents