Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-07 / 56. szám
MAKARENKO NYOMDOKAIN, MAKARENKO ÉVBEN... Dar vas József miniszter elvtárs két év előtti utazásáró; hazatérve a Szovjetunióból, felhívást intézett a magyar pedagógusokhoz, hogy fogj an ait hozzá az élenjáró szovjet pedagógia elméletének és gyakorlatának átültetéséhez a magyar talajba. A szovjet pedagógia mérhetetlen kincsestára nem ment fel bennünket az alól, hogy erőfeszítéseket ne tegyünk azoknak magyar viszonyokhoz való formálásának területén... — s ez így igaz! Most alkalmam kínálkozik az 1951 »makarenkói év« következtében egyrészt arra, hogy felmérjük, mit tettünk ezen a területen, másrészt arra, hogy megállapítsuk, mit kell tennünk ezen a téren, hogy méltóképp emlékezzünk meg a legtöbbet vitatott, s valljuk meg őszintén, legismertebb szovjet pedagógus halálának 15-ik évfordulójáról. Helyesen állapítja meg a «•Köznevelés« legutóbbi Makarónimról szóló cikke, hogy _ az oktatás és nevelés egyes részterületein értünk él eredményeket, de nem alakítottuk ki az új embertípus nevelésének hatékony módszereit és a nevelő- munka egész rendszerét! Pedig voltak és vannak hazánkban Makarenkó nyomdokain elinduló és a hazai körülményeket figyelembe vevő töreírvések. melyek elindultak ebben az irányban, értek is el eredményeket, le is írták: Lukács Sándor, Kiss László («Köznevelés« 1953 március.) — Újításként be is nyújtották, azt el is fogadtál?, mint a mi munkaközösségünk javaslatát, de mint az idézett cikk helyesen megjegyzi: -Felső szerveink nem kísérték figyelemmel és nem segítették.« Reméljük 1954-ben, a -Makarenko évben« sikerül kísérletünk szélesebbkörű kiterjesztése révén Makarenkó elveinek magyar viszonyokra való alkalmazásával — nevezetesen az osztályfőnöki órák új típusának kialakításával — az újtípusú kommunista jellem nevelésének módszereit és egész rendszerének kialakítását komoly formában elindítani a megvalósulás felé. Medinszkij Makarenkó egyik lejobb ismerője és kutatója, Makarenkó nevelési rendszerének három gyújtópontját tárja fel: 1. Az egyén és a társadalom dialektikus egysége. 2. A szocialista humanizmus. 3. A szocialista optimizmus. Ezeknek az elveknek a megvalósítása csakis a szocialista társadalomban lehetségesek, csakis közösségben, közösség által a közösségnek. —I mondja Makarenkó. Feladatunk mostmár az, hogy beszámoljunk arról, hogy isko- iéak adott közösségeiben az osztályokban egyes nevelők, osztályfőnökök hogyan tudták ezeket a makarenkói elveket megvalósítani a rendelkezésükre álló heti egy osztályfőnöki órán, az űjtípusú, részleteiben már sok helyen bevezetett és kipróbált nevelési módszerek, illetve jelein esetben kerek egész- szé formált rendszer segítségével. Sokat vitatott kérdés volt városunkban, de megyeszerteis, hogy munkaközösségünk kísérleteinél a kialakított forma nem öld-e meg a tartalmat? A dialektikus materialista filozófia a forma és tartalom egységét bizonyítja, ahol az egységben a tartalom a döntő! Pedagógusaink, osztályfőnökeink feladata, hogy a kialakult formát a körülményeknek és kívánalmaknak megfelelő tartalommal töltsék meg. S mivel a pedagógiai folyamat céltudatos folyamat *— ez alól az osztályfőnöki óra sem kivétel — kívánatos a tartalom számára a szükséges forrna megteremtése! , íűz vezeteti kezdetben engem. később munkaközösségünk tagjait, hogy az aggályoskodók ellenére osztályainkat Makarenkó nyomdokain haladva felosz- szuk apró, úgynevezett -primőr közösségekre« — hat-nyolctagú brigádokra, melynek élére egy- egy DISZ ifjűgárdistat állítottunk. Ezek a primőr közösségek alkalmasak arra, hogy előbb maguk közösséggé válva, közösséggé olvasszák össze az osztályt. Persze, nem akármilyen közösséggé, hanem Olyan szocialista közösséggé, mely a tanulók szabad, fegyelmezett csoportja, akiket egy cél, egy cselekvés egyesít. Akiket a vezetés szervej, a fegyelem- és felelősségtudat szervezés éltet! Mindannyian már kezdetben tudatosítottuk, hogy a brigádok nem baráti társaságok, hanem szervezett közösségek, melyeknek kötelessége, kötelezettsége és felelőssége van! A parancsnok kijelölését kezdetben erősebben irányítottuk, de később is biztosítottuk az osztályfőnök irányító szerepét. Ez szerintünk az iskola, az osztály életében természetes is. A kialakult közösségek, brigádok, azután működésük közben biztosítják a közösség nevelőerejét, mivel meg van a parancsnok rendelkezési joga az osztályon belül a brigádtagokkal szemben. — Biztosítva van a többség érdekeinek az egyén ’ dekei elébe helyezése, valamint a felelősségtudat, a megvitatás joga (az alkalmi brigád- gyűlések sorozatán) s ezeknek alapján az egyetértés, tehát a közösségnek, mint társadalmi szervezetnek vezetésre és koordinációra szolgáló eszközei. — Ezekre Makarenkó különös tekintettel van és nélkülözhetetlennek tartja a közösség ne- velőerejének tárgyalásakor. A brigádok egész héten át való működése az osztályfőnöki óra intenciói alapján megy végbe. ^Ezeket előre meghatározza az osztályfőnöki munkaközösség által készített: osztályfőnöld óráit tanmenete.) Eredményei és hibái a következő hét osztályfőnöki óráján kerülnek nyilvánosságra, megvitatásra, illetve elfogadásra brigádparancsnokok be számolója alapján, mely felöleli a brigádnapló alapján: 1. A tanulmányi színvonal, 2. a fegyelem — hiányzás, 3. az osztály életének fontosabb eseményeit. Tapasztalatunk szerint mindez rendkívül gazdag alkat mat ad a makarenkói közösségi pedagógia gyakorlására! Akár a szocialista humanizmus, akár a szocialista optimizmusra nevelés, de nemkülönben az egyén és a közösség dialektikus egységének eredményes bemutatása. Kísérleteink elején minden hé' ten megtartottuk a brigádpa- ranesnokok beszámolóit (mely természetesen nem terjed ki a brigád mindenegyes tagjára, csak a kiemelkedő jó, illetve rossz eredményt felmutatóra ) Később, mivel azt tapasztaltuk, hogy ez egyrészt fárasztó, másrészt a formális elemet hozza túlsúlyba, változtattunk rajta, hiszen Makarenko tanítja: -a nevelőeszközök semmiféle rendszerét nem állapíthatjuk meg örök érvénnyel!« — Ezért bevezettük a kéthetenkénti brigádbeszámolókat és a közbeeső osztályfőnöki órákon túlsúlyban foglalkozhattunk az osztályfőnöki tanmenet anyagával. A napi politika kérdéseivel, de nem utolsó sorban a tanulók sajátos egyéni problémáival, amelyek tükrözték az egész iskola tanulmányi, fegyeljni, DISZ ifjúsági életét. Ezekről egyrészt a brigádparancsnokok útján, másrészt egyéni hozzászólások alapján vettünk mi, osztályfőnökök tudomást, s így soha nem remélt közelségbe kerültünk osztályunk tanulóival. Erősödött a kritika, az önkritika. Szinte ismeretlen lett a besúgás, árulko- dás. Emelkedett az osztály öntudata, s közösség született, mely a kezdeti nehéz és sokszor sikertelennek látszó munkát bőséges eredménnyel jutalmazta, miként Makarenkó a Gorkij-telepen, bennünket Kiskunfélegyházán és szerte a megyében, ahol akad talc áldozatkész, a kezdeti munka nehézségétől vissza nem riadó pedagógusok, akik vállalták és alkalmazták Makatenkónak, a nagy szovjet pedagógus elveinek általunk javasolt magyar talajra átültetett pedagógiai elveinek változatát az osztályfőnöki órák új típusának megteremtése területen, Ennek segítségével hisszük és valljuk, elősegítettük az újtípusú, kommunista ember kifejlődését, aki az élet minden pillanatéban megtalálja a -helyes egyéni cselekvés útját és ugyanakkor másoktól is meg tudja követelni a helyes magatartást! Túrái Géza, tanítóképzőintézeti tanár. Az Állami Népi Együlfes díszelőadása Kecskéméiért A magyar-szovjet barátsági nőnap alkalmából március hó 10-én, este 8 órai kezdetté! a Magyar Állami Népi Együttes 150 taggal díszelőadást tart a Katona József Színházban. Műsorán a legszebb kórusszámok, tánckompozíciók és zeneszámok szerepelnek. Az együttes művészeti vezetői: Csenki Imre, Kossuth-díjas karnagy és Rábai Miklós, Kossuth-díjas koreográfus. A. díszelőadást a Magyar- Szovjet Társaság rendezi a barátsági hónap keretén belül, hogy ezzel is hozzájáruljon a dolgozók kulturális igényeinek kielégítéséhez és a magyarszovjet barátság elmélyítéséhez. Vendégeink a szov jet f ilm ünnepi Jtelén fj'Jsö és tegyük h'ozzá legnagyobb filmsserepét Inna Makarova, a Magyarországon vendégeskedő szovjet filmküldöttség kiváló tagja, az Ifjú Gárda című filmben Ljuba Sevcova szerepében alakította. Színészi alakításáért a legmagasabb művészi elismerésben részesült. I9i9-ben Sztálin-díjjal tüntették ki. Néhány évvel később a ..Falusi orvos" című filmben, egy mókáskedvű falusi komszomçlka alakját formálta, meg. A nagy művésznő a szovjet film ünnepén nemcsak személyesen vesz részt a nagyjelentőségű kulturális eseményeken, hanem új filmjének szerepében is megjelenik a film vásznán. Ilövi* desen Kecskeméten is bemutatásra kerül Nyikolajeva: Aratás című regényének színes filmváltozata, a „Visszatért szerelem’', melyben a talpraesett Froszka traktoroslányt játszó. A felejthetetlen regényben ismerkedünk meg először ezzel a csípősnyelvű, kicsit makacs, de jó munkát, végző fiatal szovjet emberrel. A filmben Inna Makarova sokoldalú .tolmácsolásával még jobbun szívünkbe zárjuk ezt a fiatal, tetterős, derűslelkű alakot, melynek megformálása Inna Makarova kimagasló művészi tehetségét dicséri, tyermekehek-ftTTÖßlllfll A kiskunhalasi úttörő-pajtások életéből , Az idei szokatlanul hideg tél miatt Kiskunhalason a Rekettye I. számú iskolában eddig csak két tanteremben folyt a tanítás. A szűk hely miatt újabb építkezésre volt szükség. Mivel az iskola úttörőcsapata tavaly nyáron a téglagyárnál dolgozott, így az iskola bővítéséhez szükséges téglamennyiséget az iskola részére hamarabb leszállították. A lelkes úttörő pajtások kubikoltak, ők ásták ki az építkezés alapját és ezzel 5000 forintot takarították meg. Ebben a munkában kitűnt úgy a fiú-, mint a leánybrigád Kocsis Teréz csapattanácselnök és Vas Lajos igazgató, úttörőcsapatvezető vezetésével. Most már az iskolában négy tanteremben folyik a tanítás és felépült egy munkaterem is, így a fiatalok gondtalanul, melegben tanulnak. Az úttörő pajtások tavasszal az iskola környékét parkírozzák. Ezenkívül még sportpályát is építenek, amelynek céljából már az anyagot és a salakot a határőréig segítségével autókkal a helyszínre szállították. A lelkes pajtások feljegyzik az iskola életét egy emlékeztetőbe, ami az építkezésekről, a tanár elvtársak munkájáról és a tanulók életéről szól. Kiskunhalason az úttörő házban 22 szakkör dolgozik 600 pajtás részvételével. Itt sokkal nagyobb a fegyelem, mint bármelyik iskolában. Ezt az öntudaton alapuló vasfegyclmet maguk a pajtások építették ki egymás között. Általában a pajtások a szakkörökben és az úttörőházban nagyon szeretnek tanul* ni és dolgozni. A járási DlSZ-bizottság segít*' ségével már előre tervbe vették, h<-gy nyáron egy úttörőtábort lé« tesítenek Fehértón. Ehhez a város dolgozói és a szocialista szektorok is segítséget nyújtanak. A táborban az úttörőház tanácsa is kiköltözik és kint tartják meg á szakkörök óráit is. Előreláthatólag a táborozáson, majd 400 pajtás fog résztvenn-i, Terv bevették a pajtások, hogy a tábor mellett -úttörő erdői« is telepítenek, melyhez az erdőgazdaságtól elegendő facsemetét kapnak. Eire a táborozásra a kiskunhalasi pajtások soha nem látott lelkesedéssel készülnek, mert tudják, hogy aki ezen ' résztvesz, annak ez örök élménye mai-ad, ’ Tégysze Jő két ■Â sznnutmá oált ózott karát egy ember szamarával száhtogatott az erdő szélén. Gallyalcért bement az erdőbe, addig a két szamár ott maradt az ekébe fogva. Arra ment. kél barát pop, akinek a szekerét csak egy szamár húzta. Vagy mit mondok! Csalt húzta volnat de már az éhségtől alig bírta! Meglátják az erdőszélen a két szamarat. összebeszéltek, hogy as egyik jó lesz nekik. Azzal odamentek az ékéhez. Az egyik barát a baloldali szamarai. kilógta és elvezette. A másik barát magára vette annak a szamárnak a szerszámját, amelyet társa elvezetett, ügy állt ott az eke előtt, míg c gazda megjött. Az csak nagyot nézett. — Hát maga mit keres ill? Aztán hova tette a másik szamarát? — kérdi a baráttól. A z meg ezt mond- AJ ja; ■— Gazduram, én eddig el voltam átkozva. Most az időm lejárt, emberré váltam, A szántóvető ember csodálkozva nézett rá, azt mondtat — Ejnye, de sokat is megvertem én magát, dekát ügy látom, nem ártott meg. Hanem, ha már így vanf menjen el, amerre lát! Leszedte róla a szerszámot és elengedte. A. másik barát at erdő- szélen várta. Még egykét napig vándoroltak, aztán egyik faluban a lopott szamárral kiálltak ■ a vásárba. Mikor a szama, rat eladták, hazamentek A vásárra a gazda is AJ- elment, hogy párját keressen az elveszett szamárnak, Ahogy ott bolyong, <a sok elad* szamár közt, meglátja m magáét. Kém tudta elgondolni, hogy a barátból hogyan lehetett isméi szamár. Odament hozzá és a fülébe Súgta: — Tisztelendő úr, hiába áll itt, én már úgysem veszem meg megát még- egyszeri A szál elfordult és egf Aj másik szamarat vett. (Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese eínrj könyvéből), im; a Makarova, Sztálin-díjas szovjet filmszinésznö. /fl kecskeméti Árpád Mozi mutatja be a „Visszatért szerelem? című nagyszerű színes játékfilmet, melyben Inna Makarova több kiváló és a. közönség által is ismeri szovjet színésszel játszik együtt. Va szili j Bortnyikov szerepét Lukjanov, Sztyepán alakját pedig Tyimofejev viszi a filmre. A nagysikerű szovjet regénynek a film lényegében továbbfejlesztését jelenti. Pudovkin. a nemrég elhunyt világhírű szovjet rendező és a forgatókon yváró a film megalkotásánál figyelembe vették az állandóan fejlődő, változó szovjet, élet követelményeit. Mégínkább a ma problémáival telítették a. film gyorsan pergő jeleneteit. A szovjet kritika a filmet úgy üdvözölte a bemutató után, mint a szovjet élet, nagyszerű rajzát, a szovjet emberek hősies küzdelmeinek egy szép részletét.
